Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-04 / 181. szám

Vilég proletárjai, egyesüljetek! Dunám ült TlQPlÖ XXXVIII. évfolyam, 181. szám 1981. július 4., szombat Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja „Fehér áruk” - olcsón IH-dzsessz • Mészáros Lisszabonba szerződött Mi lesz a balokányi tóval f A világ szövetkezői Már csaknem másfél évszá­zada, hogy az angliai Rochda- le-ban huszonnyolc kézműves, takács és kiskereskedő alapítot­ta meg a világ első szövetkeze­tét. Szándékaik dokumentálásá­ra chartát készítettek; alapitó kiáltványukban így fogalmaztak: „a szövetkezés célja és felada­ta az, hogy a tagok anyagi hasz­náról gondoskodjék”. A rochda- leiek közül bizonyára senki, vagy talán csak nagyon kevesen gon­doltak arra, hogy az „elvetett magból” hatalmas szövetkezeti mozgalom bontakozik ki. Nemes gondolatuknak, örökségüknek méltó ápolója, továbbéltetöje alakulásától — 1895-től — a Szövetkezetek Nemzetközi Szö­vetsége, amely a világon a leg­nagyobb nem kormányjellegű nemzetközi szervezet. Július első vasárnapján a földkerekség 67 országában több mint 355 millió szövetke­zeti tag ünnepel. Velük együtt az 59. nemzetközi szövetkezeti napot köszöntik hazánkban a fogyasztási, az ipari és a me­zőgazdasági termelőszövetkeze, tek négymilliós tagsága s mil­liónál is több alkalmazottja. A három szövetkezeti ágazat jelentőségét mutatja, hogy ösz- szes termelési értékük 1980-ban meghaladta a 330 milliárd fo­rintot; az ország nemzeti jöve­delmének mintegy 25 százalékát állítják elő. Hozzájárulnak a bel­földi ellátás javításához, az életszínvonal-politikai célok megvalósításához, s emellett jelentős mennyiségű szövetke­zeti termék jut a szocialista, a tőkés és a fejlődő országok fo­gyasztóihoz. A szövetkezeti áru­választék-csere, a kishatármenti forgalom, a nemzeti áruházi he­tek, a termelési és kereskedel­mi kooperációk, a technológia' eljárások átadása, a műszaki információk kölcsönös cseréje egyaránt elősegíti a magyar és a külföldi szövetkezeti szervek gazdasági kapcsolatainak bő­vítését. Am a társadalmi együtt­működés fejlesztésében is köl­csönös az érdeklődés. A magyar szövetkezeti moz­galom fokozott elismeréséhez feltétlenül hozzájárul, hogy a fogyasztási, ipari és mezőgaz­dasági szövetkezetek mintegy 40 állam 140 szervezetével tartanak fenn széles körű gazdasági és társadalmi kapcsolatot. Szövet­kezeti mozgalmunk tekintélyét, nemzetközi rangját emeli az SZNSZ-ben és különböző bi­zottságaiban végzett sokrétű munka. Az 59. nemzetközi szövetke­zeti napnak külön jelentőséget ad, hogy Magyarországon a szö­vetkezeti ágazatok ez év őszén tartják soron következő kong­resszusukat. Számvetést készíte­nek az elmúlt 5 év gondjairól, eredményeiről, s meghatároz­zák a következő öt esztendő feladatait, tagságuk s az egész társadalom érdekében és javá­ra. Lesz miről számot adni, ám a tennivalók sem kevesek. A szö­vetkezetekben tovább kell javí­tani a gazdasági munka haté­konyságát, a minőséget; tartal­masabbá tenni a demokratikus fórumok munkáját s megterem­teni a tagság fokozottabb érde­keltségét a helyi szövetkezeti, közéleti feladatok megoldásá­ban. A tervezési és együttműködési bizottság beszámolója 36 sütőipari értékű az új búza Folytatta munkáját a KGST XXXV. ülésszaka Teljes üléssel folytatódott pénteken délelőtt a szófiai nemzeti kultúrpalotában a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának XXXV. ülésszaka. A délelőtti ülés napirendjén a tervezési együttműködési bi­zottság beszámolója szerepelt az 1981—1985. évi népgazda­sági tervek összehangolásáról és az 1981—1985. évi sotfbldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervéről. A beszá­molót Emílián Dobrescu, a bi­zottság elnöke terjesztette elő. A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának ülésszakán az első napon felszólalt valameny- nyi küldöttség vezetője. Mint már jelentettük, ezen a napon mondott beszédet Lázár György, hazánk miniszterelnöke és Nyikolaj Tyihonov szovjet kormányfő. Bár a felszólalások alapve­tően a szocialista gazdasági együttműködés jelenével és jö­vőjével foglalkoztak, érintették a nemzetközi politika egyes kérdéseit is. A küldöttségveze: tők általában rámutattak arra, hogy a bonyolultabbá vált nemzetközi helyzetben — ami­nek fő oka az imperialista ál­lamok enyhülésellenes, a fegy­verkezési verseny megnövelésé­re irányuló politikája — a szo­cialista országok, a haladó ál­lamok, a békeszerető erők ösz- szefogása az eddiginél is na­gyobb szerepet tölt be. Vala­mennyi felszólalás támogatásá­ról biztosította a Szovjetunió­nak o nyolcvanas évekre kidol­gozott békeprogramját, azokat a javaslatokat, amelyeket Leo- nyid Brezsnyev terjesztett elő az SZKP XXVI. kongresszusán. Több küldöttségvezető, így el­sősorban Zsambin Batmönh mongol kormányfő és Vo Nguyen Giap, vietnami minisz­terelnök-helyettes szólt azok­ról a veszélyekről is, amelyeket Ázsia és az egész világ békéje számára jelent az amerikai im­perializmus és a pekingi veze­tés mind szorosabb kapcsolata, amely már a katonoi együttmű­ködésre is kiterjed. Több felszólalás utalt arra, hogy Lengyelországban súlyos helyzet alakult ki. Szólt erről a mongol és a vietnami küldött­ség vezetője, támogatásukról biztosítva a lengyel kommunis­tákat, a LEMP-et abban a munkájában, amelyet a helyzet normolizálására és a gazdasági problémák megoldása érdeké­ben fejt ki. Ugyanakkor a kormányfők felszólalásai túlnyomóan a gaz­dasági kérdésekkel, a KGST keretei között eddig kialakult együttműködéssel, a további feladatokkal, a nyolcvanas évekre szóló gazdasági straté­gia kidolgozásával foglalkoz­tak. Kivétel nélkül eredményes- .nek minősítették a szocialista gazdasági integráció komplex programja megvalósításának első évtizedét. Az ülésszakon felszólaló viet­nami és mongol küldöttségve­zető egyaránt aláhúzta azt a nagy segítséget, amelyet az el­maradottabb, kevésbé fejlett gazdaságok számára nyújt az együttműködés a KGST kere­tein belül. Dobrescu a többi között megállapította, hogy a KGST tagállamok öt évre. esetenként hosszabb távra is egyeztették gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködésük fő irá­nyait, meghatározták az ötéves kereskedelmi szerződések alap­ját képező kölcsönös áruszállí­tásokat, meghosszabbították és kibővítettek több két- és sokol­dalú megállapodást és újakat is kötöttek. A népgazdasági tervek egyeztetése megterem­tette az alapvető feltételeket c tervező munkához és a gaz­daságok szilárd fejlődéséhez. Ugyancsak előterjesztették az ülésen az 1981-1985. évi sok­oldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervét. A terv a töb­bi között előirányozza a sza­kosítás továbbfejlesztését olyan területeken, mint a számítás- technikai eszközök, az atom­erőm űvi berendezések, a szűm- jcgyvezérlésű szerszámgépek, valamint más gépek, berende­zések és ipari termékek gyár­tásában. Az ülés vitájában felszólaltak a tagállamok küldöttségvezetői, köztük Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke. Beszédének középpontjában az 1981—1985. évekre szóló népgazdasági tervek koordiná­lása állt. Megállapította, hogy a tervek összehangolása fontos hozzájárulás az országokban folyó szocialista gazdasági épí- temunka megalapozásához és jelentős mértékben segíti az együttműködési célprogramok­ban előirányzott közös intézke­dések megvalósítását. Külön kiemelte, hogy a magyar nép­gazdaság nyersanyag- és ener­giabehozatalában a jövőben is meghatározó szerepet töltenek be a Szovjetunió szállításai. A Minisztertanács elnöke is­mertette, hogy 1981—1985-ben a magyar népgazdaságban milyen erőfeszítéseket tesznek az ország külső egyensúlyának (Folytatás a 2. oldalon) A siklósi termelőszövetkezet határából a búza a nogyharsónyi gabonatárolóba kerül Madridi találkozó Az 1975-ös helsinki euró­pai biztonsági és együtt­működési értekezlet ered­ményeit vizsgáló madridi találkozón a részvevők pénteken ismét gyorsabb munkára szólították a záró- dokumentumot szerkesztő különböző bizottságokat. A jövő heti munkaprogram jóváhagyásával egyidejű­leg konkrétan is felhívták a bizottságokat, hogy szük­ség esetén tartsanak a tervezettnél több ülést. Jurij Dubinyin nagykö­vet. a szovjet küldöttség vezetője pénteki felszóla­lásában ismertette a Szov­jetunió Legfelsőbb Taná­csa legutóbbi ülésén elfo­gadott békefelhívást és hangsúlyozta, hogy min­den lehető alkalmat meg kell ragadni a háborús veszély elhárítására. Ezért növekszik a madridi talál­kozó jelentősége — mond­ta. A madridi találkozó leg­közelebbi teljes ülését ked­den tartják. Zavartalan az átvétel f*^sakúgy, mint a mezőgazdasági üzemek az aratásra, a Ba- ranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat is alaposan felkészült a betakarított búzatermés fogadására. A min­denre kiterjedő előkészítő munka során átadók és átvevők pon­tosították a feladatokat, hogy a szállítások kezdetekor már ne legyenek gondok. A vállalat kiürítette magtárait, takarítottak, fer­tőtlenítettek. Említésre érdemes, hogy a tavalyi termésből 50 000 tonna búzát még exportáltak. A Ba­ranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat még az ősszel szerződést kötött a gazdaságokkal 53 000 tonna javítóbúza, 116 500 tonna ét­kezési búza és 16 000 tonna takarmánybúza átvételére. A termés ugyan kisebb, mint az elmúlt esztendőben, de az ed­digi eredmények azt jelzik, hogy a szövetkezetek és az ál- Icmi gazdaságok leszállítják a szerződésben vállalt mennyisé­get. Az új búza átvételét hétfőn kezdték meg, de csütörtökön már a vállalat valamennyi át­vevőhelyén nagyüzem volt. Ez azt jelenti, hogy a megye 18 helységének 46 raktárában 119 átvevővonal működik. A gyors munkát a beépített gé­peken kívül 104 mozgatható berendezés segíti, melyből negyvenet a mezőgazdasági üzemektől kölcsönöztek. A bú­za objektív minősítését labora­tóriumokban korszerű műsze­rekkel végzik, így szinte telje­sen kizárják a vita lehetősé­gét. Ha azonban valamelyik termelő kételkedik az ered­ményben, úgy akár a Magyar Kereskedelmi Kamara szakér­tői bizottságához is fordulhat. Eire azonban eddig nem volt példa. Sásdon egyébként nem­rég készült el az új laborató­rium, így a vállalat mind az öt körzeti üzemében objektív mi­nősítés történik, mely különö­sen a javítóbúzánál fontos. A gabonaforgalmi 11 000 tonna búzát vett át tegnap es­tig. Vajon az eddigi minősíté­sek milyen eredményeket mu­tattak? A vizsgált búza minő­sége jó. A víztartalma 13,5— 14,3 között van, a hekioliter- súlya 81,5—83,5. Szakemberek véleménye szerint az idei bú­zával a sütőiparnak nem lesz sok gondja, mert a sütőipari értéke jó. Az átvétel zavartalanul bo­nyolódik le, igaz. a vállalat és a termelők között közvetlen kapcsolat van, sőt a szövetke­zetek és állami gazdaságok képviselői is jelen vannak. Az átvevöhelyek késő estig várják a termést: Mohácson például a héten már többször is kilenc óráig fogadták a tehergépko­csikat, pótkocsis traktorokat. Talán többünkben felvető­dj lakásokat épít a dolgozóinak Pécsett, a Jurisics Miklós úton a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság saját kivitelezésében. A tervek szerint az első hat lakást jövő év közepén adják át a bérlőknek, és a következő években még öt lakást építenek majd. — Szokolai felv. — dött a kérdés, hogy mikor in­dulnak az új búza őrlésével? A Baranya megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat elmondták, hogy mivel a tava­lyiból még jelentősek a tarta­lékok, így a malmok csak jú­lius végén' kezdik. Roszprim Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom