Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-23 / 200. szám

6 Dunántúlt napló 1981. július 23., csütörtök BARKÁCSOLÁS Bemutatunk egy szaküzletet: Ezer ötlet Fémmunkákhoz: — Új fémcsavart a be­hajtás előtt ajánlatos Nicro 80 szerelőzsírral, vagy olaj­jal kezelni, de megteszi a gépzsír is. — Használt fémcsavart a visszacsavarás előtt drót- kefézzük meg, érdemes me­netmetszővel vagy az anyá­val megjáratni és zsírozni, vagy olajozni. — Menetes vasat (pl.: tengelyvéget) nem ajánla­tos vaskalapáccsal vissza­ütni a helyére, mert meg­sérthetjük, deformálhatjuk a menetes véget. Mivel üs­sük a helyére? Bronz, mű­anyag vagy ólomkalapács- csal, de ha egyik sincs, akkor a tengelyvégre mű­anyag, bronz vagy ólom „pogácsát" téve, óvatosan vaskalapáccsal beüthetjük. ÉVIG barkácsgépek Ezermester­bolt Mindegy, hogy mi a neve: csináld magad, ezermesterke­dés, barkácsolás, mindegy, hogy kényszerből vagy kedvte­lésből hódolunk ennek az ön­tevékeny — és roppant hasz­nos!— mozgalomnak, a lényeg: egyre többen űzzük. A pécsi, Szalai András úti Ezermesterbolt is résztevője volt a Pécsi Ipari Vásárnak. A bolt vezetői maguk se hitték volna, hogy a tervezett 300 000 forin­tos bevételt a vásáron meg­háromszorozzák. Hogy ezt mi­vel érték el? Kapós termékek­kel és fél árral. Hogy mi min­dent vettünk vagy egymillió forintért, mint a cukrot? Fél­áron igencsak kapós volt a vil­lanymotor, az Elko pillanatfor­rasztó, az Adlus kerti szerszám, a — inkább a gyerekeknek ajánlott — mini szerszámkész­let, és reklámáron az autósok vágyálma, a Meiser szerszám- készlet. A bolt ötödik éve várja a barkácsolókat a jelenlegi he­lyén. Havi forgalmuk 2 millió forintra tehető. Hogy ennyi pénzért mi mindent kaphatunk náluk? Sorolom: szerszámok, villamossági és híradástechni­kai anyagok, műszerek, kap­csolók, vezetékek és természe­tesen egyéb kincsek: alumíni­um csövek és idomok, tapéták, farost, falécek, használt tv-k, polcanyagok, kilós plexihulla­dék, műanyag padló és még sok minden más nyitogatja a pénztárcánkat. Az igényesebb — és tehető­sebb — ezermesterek is ked­vükre válogathatnak kínálatuk­ból: a B&D adapterek, az ÉVIG fúrógépek, a SKIL tarto­zékok — sajnos alapgépük ép­pen nincs, fúrógéphez tízféle réz és acél drótkefe, aztán akkumulátorral működő Sand- vik csavarhúzó és forrasztó­páka, csiszolókövek mellett egyéb szükséges és nélkülöz­hetetlen kéziszerszám is nagy választékban kelleti magát a polcokon. Újdonságuk is bőven akad. Autóhoz csúszó saru — gyors­csatlakozás elektromos veze­tékekhez —, rádió- és televízió­javításhoz komoly műszerek „bagóért”, szerszámosládák, elektromos festékszórók. Kife­jezetten amatőröknek ajánlott az egy és két oldalon fóliázott lemez, vagy a híradástechnikai egységcsomag. (A 30 forintos egységárucsomag zsákbamacs­ka.) Leárazva kínálják a jugó 1-es tv-műsor vételére alkal- kas tetőantennát és a holland pop, illetve jazz nagylemezeket. A megszállott barkácsoló ar­zenáljából manapság már nem hiányozhat egy jó elektromos barkácsgép és hozzá természe­tesen a különféle tartozék. Az adapterek segítségével fű­részelni, csiszolni, gyalulni is tud a gép, így tehát többféle műveletet végezhetünk szükség szerint. Milyen gépet vegyünk? A boltokban legmenőbb a B&D, az ára is számottevő. A kér­désre a legjobb válasz: olyat, melyhez gyári adapter is sze­relhető és kapható. Érdemes ezért is megbarátkozni az egyetlen magyar gyártmányú barkácsgép családdal, a ceg­lédi Villamos Kisgépgyár ter­mékével, az EVIG-gel. Cegléden másfél évtizede gyártották az első típust, azóta már a 3. generációnál tarta­nak. A mostani Pécsi Ipari Vá­sáron újabb csatát nyert ter­mékeivel a gyár. A bemutatón Kozák Lajos gyártmányfejlesz­tési csoportvezető készséggel avatott be az ÉVIG gépek „tit­kaiba". — Kétféle barkács alapgépet gyártunk, mindkettő kettős szi­getelésű és tokmányába 10 milliméter átmérőig lehet fúró­szárat befogni. Mindkettő tel­jesítménye 320 watt és fordu­latszámuk 2750. Mindkettő a barkácstartozékok alapgépe. Az F 10 Lk típusú a „sima” kisgé­pünk, míg az F 10 Lk—f típus tavalv ősztől tirisztoros fordu- latszámszabályozóval készül, fcrdulatszámát menet közben lehet szükséq szerint szabá­lyozni 0—2750 között. Megtudtam, hogy a két gép közötti árkülönbség mindössze 400 forint, a „sima” 1310, míg a fordulatszámszabályozós gép ára 1710 forint. Veqyük sorjába, milyen tar­tozékkal könnyíti a barkácso­lók házi fúrás-faragását az ÉVIG. Az alapgéphez illeszthe­tő gyalugép, melynek késszéles­sége 62 mm, két késes és for­dulatszáma 8000. Kapható kö­szörű, melynek megengedhető maximális fordulatszáma 3000. A barkács polírozó és fényesítő korong, a vibrációs csiszoló és felfogó állvány, a sarokfúrófej és az ütvefúró feltét már a mindent maguknak készítő ezermestereknek jelent komoly segítséget. A gyár kínál mind­két alapgépéhez egyaránt használható körfűrészt, rpely 25 milliméter vastag anyagot is átvág. Érdekes ajánlatuk az esztergapad, melynek részeiből fúrógépállvány is összerakha­tó a barkácsgéphez. A tehető­sebbek az esztergapad mellé külön megvehetik a fúrógép­állványt, mely külön is kap­ható. Még két valamit az ÉVIG barkácsgéppel kapcsolatban. Aki már rendelkezik ilyennel: a gépkönyvben megtalálható a szervizhálózat címe az ország egész területén, valamint a ke­zelési, karbantartási tanácsadó. A gépet évenként egyszer aján­latos szétszedni, kitisztítani, zsírozni a fogaskerék áttételt. (Ez a gép is, mint a többi, igényli a rendszeres tisztítást, karbantartást és a kíméletes használatot.) Aki ezután vesz barkács alapgépet, annak is ajánlhat­juk az EVIG-et. Például az ára is elfogadható. Gyors számo­lás: a tirisztoros szabályozású alapgép 1710, a gyalugép 2450, a körfűrész 702, az áll­vány 800, az esztergapad 1350 forintba kerül. Dekopírfűrész ugyan még nem kapható ... Az őszi BNV-n már 6-féle barkács- készletet mutat be kartonplaszt dobozban a gyár — ezek a helyszínen meg is vásárolhatók. M. L. Statisztikáról a parlamenti ülés után- * • — A z előző és jelen évtized egyetemes világjelensége, hogy nem lankadó ütemben nő az információk, ezeken belül a statisztikai adatok iránti igény. Mindez összefüg­gésben van a tudományos-technikai forradalommal, a gaz­dasági fejlődéssel, és nem következett be változás a világ- gazdaság lendületének elmúlt években tapasztalt megtorpa­nása folytán sem. Az információk iránti igények és az infor­mációk előállítása létszükségletté vált; ha vannak is túlzások, megbízható és időszerű adatok nélkül ma már igényes mun­ka nem képzelhető el. A fejlődés során a statisztikával szem­ben támasztott igények is módosultak. Korábban a statisztika — hagyományosan — a társadalmi-gazdasági jelenségek és folyamatok aktuális állapotára vonatkozó információk össze­gyűjtésével, rendszerezésével és értékelésével foglalkozott. Ez a feladatkör-— bizonyos egyszerűsítéssel — a jelenségek re­gisztrálását, „megörökítését” jelentette. A szocialista társadalom irányító szervezetei, elsősorban magának az államhatalomnak a szervei a társadalom tudatos formálására, a társadalmi fejlődés befolyásolására töreksze­nek.--------------------------------------------------------------------------------------- ■ — -■ A társadalmi-gazdasági fej­lődés tudatos befolyásolása módszeresen megtervezett dön­téssorozatok (népgazdasági tervezés és irányítás) révén tör­ténik. Ez a tevékenység már nem elégszik meg a statisztika hagyományos, regisztratív funk­ciójával, hanem segítséget vár tőle a folyamatos vagy idősza­kos döntések előkészítéséhez is. Mindezek szükségessé és időszerűvé tették hazánkban az állami statisztikai tévékenység újraszabályozását, a statisztiká­ról szóló 1973. évi V. törvény létrehozását. Az új törvény cé­lul tűzte ki olyan összehangolt statisztikai rendszer alapjainak megteremtését, amely megfele­lő munkamegosztással alkal­mas a statisztikára háruló fel­adatok teljesítésére, megaka­dályozza a felesleges, kettős vagy szakszerűtlen adatkérése­ket, megvédi az adatszolgálta­tókat az indokolatlan adatszol­gáltatás terheitől. Egyidejűleg figyelembe vette a statisztika és a számítástechnika fejlődé­sét, különösképpen annak al­kalmazási lehetőségeit, és ez­zel új távlatokat nyitott az in­formációs tevékenység tovább­fejlesztésére. Céltudatos együttműködés E kerettörvény megalkotása óta nyolc év telt el, és a végre­hajtásának eddigi tapasztala­tait az országgyűlés éppen a közelmúltban tartott ülésén tár­gyalta meg. Megállapították, hogy az elmúlt időszakban „elért fejlődés a statisztikai te­vékenységek nem mindegyiké­nek körében volt ugyan azonos mértékű, de összességében két­ségtelenül előrehaladt a kor­szerű, egységes állami statisz­tikai rendszer kifejlesztésének folyamata. Az eddig elért ered­ményekre építve az állami sta­tisztikai rendszer keretébe tar­tozó valamennyi szerv céltuda­tos együttműködésével meg kell gyorsítani az előrehaladás ütemét." A következőkben a statisztikai tevékenység javítá­sának, illetve az ütem gyorsítá­sának megyei lehetőségeivel és az ezek alapján meghatá­rozható feladatokkal kívánok - a teljesség igénye nélkül — foglalkozni, gondolatokat éb­reszteni. » Ahhoz, hogy a statisztika egyik alapvető feladatának — nevezetesen a megye operatív gazdasági és politikai vezetése számára a megye társadalmi és gazdasági életének megis­meréséhez, ezen keresztül a to­vábbi feladatok megfogalma­zásához, azok végrehajtásának ellenőrzéséhez korszerű, folya­matos, hatékonyan felhasznál­ható tájékoztatást adjon — megfeleljen, elengedhetetlen fontosságú a gyors, megbízha­tó és pontos adatszolgáltatás. Ennek többek között egyik elő­feltétele, hogy a központi és igazgatási statisztikai adatgyűj­tés között megfelelő munka- megosztás legyen, felesleges, párhuzamos adatgyűjtések ne legyenek, a kért adatok meg­felelő bizonylatokkal alátá­masztottak legyenek. Az el­múlt időszakban az adatgyűj­tési rendszer felülvizsgálata megtörtént, de a racionalizá­lás munkáját nem tekinthetjük befejezettnek. A megyében — csakúgy mint országosan — mind az információt adóknak, mind a fogadóknak, felhaszná­lóknak szorosan, együttműköd­ve továbbra is elemezniük kell az adatgyűjtésekkel kapcsola­tos tapasztalatokat, és konkrét javaslataikkal kell elősegíteni a központi és megyei szervek ez irányú^ munkáját. Gyakran, előfordul, hogy az adatszolgál­tatók vagy az adatokat felhasz­náló szervek kifogásolják az adatgyűjtési rendszert, egyes, általuk fontosnak vélt adatokat hiányolnak. Ugyanakkor ta­pasztalataink szerint vagy nem ismerik az érvényben levő adatgyűjtési rendszert (mind a központi, mind az igazgatási statisztikára vonatkozóan ez minden évben nyomtatásban megjelenik), vagy nem élnek azzal a törvény adta lehető­séggel, hogy jogos és szüksé­ges információigényük része legyen a beszámolási rendszer­nek. Problémát jelent eseten­ként az is, hogy az információt igénylő szervek nem ismerik a központi és igazgatási statisz­tika keretében begyűjtésre ke­rülő adatok körét, és igényeik kielégítése céljából indokolat­lan, párhuzamos adatgyűjtést rendelnek el. Egy ez év eleji felmérés szerint a megyében az elrendelési szám nélküli adatgyűjtések 43 százaléka tar­talmazott párhuzamos adato­kat. Az adatszolgáltatók álta­lában azokra az adatkérésekre „érzékenyek", amelyeket szak­szerűtlenül állítanak össze, az esetek többségében igen rövid határidővel kérnek és gyakran éppen a kritikus csúcsidőszak­ban jelentkeznek; a törvényes adatgyűjtésektől eltérő fogal­makat, módszereket alkalmaz­nak, emiatt másodlagos kigyűj­téseket, csoportosításokat tesz­nek szükségessé és az adat- szolgáltatóknak jelentős terhe­ket okozva párhuzamosan ren­deltek el. Az adatszolgáltatók kevésbé foglalkoznak azzal, hogy a hozzájuk érkező adat­kérések a statisztikai törvény­nek és az egyéb érintett jog­szabályoknak megfelelnek-e vagy sem, így többek között ezért sem élnek gyakran az adatszolgáltatások teljesítésé­hez vagy megtagadásához fű­ződő jogaikkal. Ismerni a jogszabályokat Az igazgatóság által szer­zett tapasztalatok arra utalnak, hogy a vállalatok, szövetkeze­tek, intézmények nagy része a statisztikai törvényt és annak végrehajtására kiadott jogsza­bályok előírásait nem ismeri. Ezek jobb megismerése és al­kalmazása mellett tovább kell lépni a még meglevő párhuza­mosságok felszámolása tekin­tetében is, elsősorban az érde­keltek közötti közvetlen adat­cserék fokozásával. A pontos és megbízható adatszolgáltatás másik fontos előfeltétele, hogy az hatékony ellenőrzési munka mellett biz­tosítható. Az elmúlt időszakban az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy az összesí­tett adatok megfelelő pontos- ságúak, az adatszolgáltatási hibák nagyságrendileg nem jelentősek. A hibák többsége a kérdőívek kitöltéséhez adott szakmai utasítások nem kellő ismeretéből, az adatok egysé­ges nyilvántartásának hiányá­ból és az alapbizonylatok nem kielégítő kezeléséből adódik. Bár az igazgatási szervek fe­lelőssége kiterjed az ágazati felelősségi körükbe tartozó, de más állami szerv felügyelete alá rendelt gazdálkodó szerve­zetek — köztük a szövetkeze­tek — statisztikai tevékenységé­nek ellenőrzésére is, ezt a ha­táskört a jövőben a gyakorlat­ban következetesebben kell ér­vényesíteni. Ugyanis kezdetiek az eredmények az igazgatási statisztikai tevékenység tárcák és tanácsok részéről történő el­lenőrzésében. Azonos elvek alapján A statisztikai törvény végre­hajtásával foglalkozó parla­menti ülésen az előterjesztés­ben hangsúlyozottan megfogal­mazódott, hogy „a statisztikai tevékenységet a központi álla­mi és az igazgatási statisztiká­ban azonos elvek alapján kell végezni. Csak ez biztosíthatja, hogy a statisztikai adatokat közlő különböző szervek ugyan­arról a jelenségről, ugyanab­ban az összefüggésben, ugyan­azt mondják." E nagyon fon­tos követehliény megvalósításá­hoz alapvetően két feltétel szükséges. Az egyik az egysé­ges statisztikai fogalmi rend­szernek, jegyzékeknek és szám­jeleknek a kidolgozása, a má­sik ezeknek a gyakorlati sta­tisztikába való bevezetése és alkalmazása. Ami az első követelmény ki­elégítését illeti, a törvényből adódó kötelezettségének meg­felelően a Központi Statisztikai Hivatal — a Statisztikai Koordi­nációs Bizottságban képviselt minisztériumokkal és országos hatáskörű szervekkel együttmű­ködve — fokozatosan felülvizs­gálja a statisztikában használt fogalmakat és osztályozásokat. E munka eredményeként ez ide­ig 15, a statisztikában használt fogalmak tartalmát rögzítő és definíció-katalógus (pl.: né­pesedésstatisztika, munkaügyi statisztika, lakásstatisztika stb.) jelent meg. A második köve­telmény, nevezetesen ezek gya­korlati alkalmazása tekinteté­ben még csak kezdeti lépések történtek. Egyfelől ugyanis a különböző szervek gyakran nem az egységes fogalmak szerint kérik be a gazdasági alanyok­tól (vállalatoktól, költségvetési szervektől) az adatokat, másfe­lől — részben az előbbiből adódóan — az ezekből össze­állított elemzéseknél sem al­kalmazzák az egységes előírá­sokat. Tapasztalataink szerint ugyanis a katalógusokat a me­gyében nem ismerik sok helyen, és ez már csak a különböző tartalmú adatok használata mi­att is gyakran adateltérésekhez vezet. A tájékoztatási munkával kapcsolatos az a gondolat is, hogy a megyében, ezen belül elsősorban a Pécsett működő közqazdasági jellegű kutatá­sokkal, elemzésekkel foglalko­zó különböző intézmények kö­zött az eddigieknél jobb, tar­talmasabb koordinációra, együttműködésre lenne szük­ség. Ennek keretében nagyobb gondot kellene fordítani az adatcserékre, a kutatási, elem­zési irányok összehangolására, egymás tájékoztatására. Mind­ezek jelentős szellemi energiá­kat szabadítanak fel, amelye­ket jobb együttműködés, meg­felelő munkamegosztás mellett hatékonyabban lehetne hasz­nosítani. Az említetteken túl fontos feladatnak tartom, hogy a sta­tisztika sajátos eszközével já­ruljon hozzá a közvélemény megfelelő tájékoztatásához. Dr. Novak Zoltán, a KSH Baranya megyei Igazgatóságának igazgatója

Next

/
Oldalképek
Tartalom