Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)
1981-07-23 / 200. szám
1981. július 23., csütörtök Dunántúlt napló 3 Az ismeretterjesztésről napjainkban Megújítani a módszereket Beszámolt a megyei TIT-elnökség A Megyei Tanács vb-ülésén nemrégiben számolt be a leg- ^ utóbbi küldöttgyűlés óta végzett munkájáról a TIT Baranya megyei Szervezetének elnöksége. Egy ilyen jelentés szükségszerűen csak sűrítése lehet a szerzett tapasztalatoknak, de az ismeretterjesztés megyei helyzete, a változások irányai jól kivehetők a Bánó Ernöné titkár által előterjesztett beszámolóból. Ragadjunk ki néhányat a lefontosabb megállapítások közül. A TIT-nek Baranyában az elmúlt évben 955 tagja volt; ez majdnem kétszázzal több mint 1979-ben (763), de kevesebb mint 1978-ban (1011) volt. Ha figyelembe vesszük, hogy egyedül a pécsi felsőoktatási intézményekben több mint ötezer értelmiségi jelölt tanul, s több tízezer a megyében dolgozó diplomások száma, helytálló a jelentés azon megállapítása, amely szerint a TIT megyei taglétszáma kevés az itt élő értelmiségiek számához képest. (Igaz ugyan, hogy a társulat munkáját 4—500 olyan értelmiségi segíti, aki nem tagja a szervezetnek.) A jelenség okai között egyformán megtalálható a TIT-szervezet munkájának gyöngesége, egyes csoportok passzivitása, de a diplomások bizonyos rétegeinek túlzott igénybevétele is. Ez utóbbi elsősorban a kisebb falvakban okoz gondokat. Az ismeretterjesztés ugyanis — más területekhez hasonlóan — szembe találja magát azokkal a problémákkal, amelyek a megye aprófalvas jellegéből adódnak. Dr. Koito János korábbi tanulmányai ezt a kérdést pontosan megvilágítják: Baranya falusi lakosságának közel 40 százaléka kis településeken él. A 184 aprófalu közül 115-ben egyetlen értelmiségi foglalkozású lakos sincs, s mindössze 43-ban van iskola. Az elmúlt év során 82 kisközségben egyáltalán nem, 33 faluban egyetlen ismeretterjesztő előadást tartottak. (Ez az aprófalvak 62 százaléka!) A megoldás egyik formájára a dob- szai példát említi az elnökség beszámolója: ebben a községben a TIT-csopo:rt fogja össze az értelmiséget, és a nevelési központtal együttműködve végzi az ismeretterjesztést. Követendő út ez: egyesíteni az erőket, hogy ne külön szervezzen előadást a művelődési ház, a Vöröskereszt, a termelőszövetkezet. Az iparban — elsősorban a kis- és középüzemek számára — a TIT komoly segítséget tud adni különböző tanfolyamok indításával. így például a TIT közreműködésével képeznek köny- nyű és nehézgépkezelőket, targoncavezetőket, darusokat, méregkezelőket, de rendszeresen indulnak biztonságtechnikai, tűzvédelmi, belső ellenőri, titkárnőképző és SZTK-ügyintézői tanfolyamok is. Ezt a lehetőséget a mezőgazdaságban még kevéssé aknázták ki. A TIT Baranya megyei Szervezetéhez két intézmény tartozik: a Mecseki Természettudományi Stúdió és Planetárium, valamint a harkányi szabadidő park. Az előbbi egy kisplane- táriumot, egy bemutató csillagvizsgálót, s egy klubhelyiséget foglal magában. A stúdióban csillagászati, „monoszkóp- vadász", etológiái, kaktuszbarát, díszmadártenyésztő és tudományos-fantasztikus klub működik. Itt jegyezzük meg, hogy a korábbi évekhez képest egyre színvonalasabb programokkal jelentkezik az intézmény, amelyet már nemcsak pécsiek, hanem turisták is egyre gyakrabban fölkeresnek. Különösen a vasárnap délutáni rendezvények ötlete volt hasznos, hiszen ez idő tájt sok csellengő ember vágyakozik valamilyen érdekes program után. A harkányi szabadidő pank kiépítése a következő években várható. A TIIT négy „nagyrendezvénye” közül leghíresebb az idén 23. alkalommal meghirdetett Népek Barátsága Nyári Egyetem, amelynek kurzusain 20 nemzet képviseletében eddig mintegy ötezren vettek részt. Több mint egy évtizedes múlttal rendelkezik a Pannónia név alatt futó országos tanácskozás. amelyen szövetkezeti szakemberek vesznek részt Harkányban. A Zrínyi-ünnepségekhez kapcsolódva 9 éve tartanak tudományos emlékülést Szigetvá- rott. Elsősorban Magyarország és Kelet-Európa történeti sorsfordulói szerepelnek ezeknek a színvonalas konferenciáknak a témái között. Az idén december, ben először rendezik meg a fiatal szőlész-borász szakemberek országos tanácskozását a megyében. Ezt évenként meg fogják ismételni. A TIT megyei Szervezetének célkitűzései közül most csak egy fontos tételt emelünk ki: „ .. . munkaformáink, módszereink állandó korszerűsítése, ... nagyobb kockázatvállalás a nem „hagyományos" művelődési formák bevezetésében." Fontos felismerése ez annak, hogy ma már leáldozott a napja az „én beszélek, ti hallgatjátok” mintára folyó ismeretterjesztésnek. A tömegkommunikációs eszközök nagy konkurenciája mellett a TIT csak akkor érhet el eredményeket, ha alapvetően meg tudja újítani tevékenyséA középkori lakóház pincéjének maradványai Nagy Erzsébet felvétele ... „nsszony. asszony, csőkos asszony.«/* Megérdemelten az idei nyár sikerdarabja Vári Éva és a tánckar Zerkovitz a táncszínpadon „Fejem a kebledre hajtanám..(Faludy László és Péter Gizi) Fotó: Cseri László Zerkovitz operettjét felfokozott érdeklődés előzte még, amire érdemes lenne jobban odafigyelnünk. Pécsett az emberek hosszú ideje nincsenek elkényeztetve a pusztán kikapcsolódást adó nívós szórakoztatás terén, ezt elégítette ki (némely hiányérzeteimmel együtt is) a Pécsi Nyári Színház Csókos asszony bemutatója. Története semmiben nem különbözik a két világháború közötti szórakoztató ipar tucat- ,,művei”-től. Talán annyiban, hogy ez — mivel nem a felső tízezer körében játszódik (csupán egy szál vezet ez irányba) — egy fokozattal hazugabb a többinél. De ezt, mint minden hamis illúziót, jólesett valaha elhinni, újraálmodni, csak úgy, mint eme ipar százas szériában ontott színpadi és filmtörténeteit. Ma már kissé felülről nézzük őket s közben eltöprengünk, okkal, mi élteti vajon e dalokat s velük e darabok egy- némelyikét? Nem tudom a választ, csak talán sejtem. Az „Éjjel az omnibusz tetején" vagy a „Mi muzsikus lelkek..." nemcsak könnyen „fülbe mászott", de szinte azonnal, spontán módon populárissá is vált. Azáltal, hogy másnap „a suszterinas is fütyülte őket", azaz sláger lett belőlük. És kellett legyen valami különös nosztalgikus varázsuk, ha „benn maradtak" egy nagy családban; milliók számára gondűző derűként egy súlyos korban, itthon, lövészárkokban, fogságban s a történelem egyéb „színpadain". Fábri Zoltán Déry-filmjében (Befejezetlen mondat) a főhősnő — illegális küldetés előtt, amelyben lebukik és kivégzik —, minden feszültségét, szerelmét, elválása fájdalmát a „Deborrah A Jakabhegy lábánál húzódó települések, Töttös, Cserkút, Kővágószőlős középkori századaira vet újabb fényt az a leletmentés, amit a kővágószőlősi templom mellett végzett el a közelmúltban Nagy Erzsébet, a Janus Pannonius Múzeum régésze. 1975 óta folynak az itteni műemlék templom helyreállításának munkálatai, és idén tavasszal tereprendezés soa neve a drágának” kezdetű Zerkovitz-dalba fojtja bele, amit idegességében állandóan dúdolgat. S ez a butácska-dalocska ott és akkor a húszas évek végén igazzá nemesedik ... Ilyen dalok, ilyen zene teszik élvezetessé a Csókos asszonyt ma, a pécsi Szabadtéri Játékszínen. A zenei szerkesztés vagy átdolgozás érdeme, hogy valóban a legmaradandóbb slágerek kitűnő előadása, friss zenei ötletei s a 40 tagú zenekar élvezetes, könnyed muzsikája adják meg a ráismerés örömét a közönségnek. Mindez rán bukkantak elő egy középkori lakóház nyomai. A háromosztatú épület a régész feltevése szerint a régi plébánia, a papiak, amely az 1290 körül említett 13. századi templomhoz csatlakozott valamikor. Az alápincézett pitvaros lakóház szobáját a konyhából nyíló kemencével fűtötték. A kemencébe sározott cserépdarabokból megállapítható, hogy az épület állt már a 15. száa karmesternek köszönhető elsősorban: Hevesi Andrásnak, aki ezúttal is nagyszerű stílusérzékkel „adja fel” a táncok és a dalok zenéjét. Sehol nem érzeleg, itt-ott ironikus, mint maga a szituáció, majd lüktető ,,ragtime"-ot „kever” vagy rumbatököt ráz - egyszóval: szórakoztat. Remekül. Nagy teret kap a tánckar, a Pécsi Balett. Megjelenésük vidám ka- valkádja mindig szervesen illeszkedik a helyzetekhez, Tóth Sándor ötletes, színes koreográfiája nyomán. Aki az egészet összefogja, a rendező: Szegvári Menyhért. Bejátszatja a hagószőlősi templomot. A középkori hajót kiszélesítették, s ekkor szorult ki a terepről a régi lakóépület. Falai között voltak az újjáépülő templom meszesgödrei. Értékes a lelet olyan szempontból is, hogy ezt a pin- cés lakóháztípust eddig az északnyugat-dunántúli részekre tartották jellemzőnek — s Baranya eddig nem ismert ilyen középkori lakóépületet. Megtalálták a templom hajdani erődjének falait is, melyeket még leír az 1792-es vizitáció. A leletmentés jövőre folytatódik tovább. Nagy Erzsébet akkor a déli bejáratot szeretné tisztázni. G. O. talmas teret prózában, táncban, kettősökben egyaránt. Segíti ebben Langmár András egyszerű és kifejező díszletvilága s a jól válogatott szereplőgárda korhű jelmezekben (Vágvölgyi Ilona). Erénye a rendezésnek, hogy az érzel- mességből is mértékkel adagol. Vidámságra, szórakoztatásra törekszik, s néhány eredeti ötletével is figyelmet kelt. A legcsöpögősebb Zerkovitz-slá- gert („Lehoznám érted a csillagokat") például parodisztikus hangvételű szituációban játszatja — nemcsak énekelteti! — el; spanyol tangóvá áthangolva a könnyzacskókat bizserge- tő érzelgős barcarolát . . . Kár, hogy ezt a stíluselemet nem viszi tovább. Az is, hogy a primadonna szereoében fellépő táncművész nem táncolhatja el örömét-bánaTát, amit a dalokban — kellő orgánum és rutinos énekhang hiányában — nem is várhatunk tőle. Következésül itt nem a primadonna— bonviván kettős áll a középpontban, sokkal inkább a darab humoros alakjai, illetve párjai kerültek oda, ami kifejezetten előnyére vált a produkciónak. Csakúgy, mint az, hogy maga a hazug mese is ad néhány színpadi lehetőséget: a kopott „Josefstadt"-i udvar felvillant egy-két eredeti figurát, mindannyiunk örömére. Vári Éva (Rica Maca) kesernyés humora, dévajsága, kirobbanó temperamentuma Vizi György táncoskomikussal együtt — aki Ibolya úr kedvesen hangulatos figuráját teremti meg. — „zsinórban" tartják magasan a jókedv, a kacagtatás higanyszálát. Váltásban a hasonló funkciót teljesítő Faludy László (Kubánek úr) — Péter Gizi (Hu- nyadiné) kettőssel. Mindketten egyéniségükből fakadó humorral és imponáló mértéKtartás- sal nyújtanak sok kellemes pillanatot. Mester István (báró Tarpataky) szép hang, kellemes jelenség, hálás szerepben. Tetszett Breqyán Péter link és gentroid bohémfigurája, s nem utolsósorban hadd szóljunk itt Uhrik Dóra magántáncosról, primadonna szerepkörben. Minden találgatás ellenére van énekhangja, ami valószínűleg sanzonokra kiválóan alkalmas. Primadonnának nem. Amit viszont színészi képességeiből ez a táncművész itt elárult, az fölfedezés erejű. Rutinos, jó adottságú karakterszínészek nívóján formálta meg ezt a féllábbal még tinédzser kislányt. A Pécsi Balett tagjai közül számosán kaptak színpadi feladatokat is, és többen meglepően jó kvalitásokkal teljesítették prózai szerepüket. Közülük Majoros István enyhén groteszk rendőrét emelem ki; a jó összbenyomást adó népes szereplőgárdából pedig Cserényi Béla főlakáját. Ha az időjárás másképp nem akarja, az idei nyár sikerdarabja a Csókos asszony. Nem átütő és nem kirobbanó — pusztán sikeres. De megérdemelten. ] Kővágószőlősi leletmentés ■ JF ■ ■ ’ r I ■ # I | zadban, és a 18. század vé|c rnlVnlA gén bonthatták le, mivel akIVViiVUlVVl I lUITUIV koriban, 1772-ben építették . . át barokk stílusban a kőváa Mecsek alján Pincés lakóház Baranyában is Wallinger Endre