Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-03 / 180. szám

© Dunántúlt napló 1981. július 3., péntek Tudomány — Tech ni kei Tollseprií Utazás az „i” betű körül Mikrobiológiai ipar és a mezőgazdaság M érgező vegyszerek alkalmazása nélkül lehet-e sikeresen harcolni a gyümölcs- és veteményeskertek kártevői el­len? Lehet-e malacot 20—30 nappal korábban piacra vihető súlyra felnevelni, ily módon takarmányt megtakarítani? A mikrobiológusok igenlő választ adnak a fenti kérdésekre, és a válaszadásban segít a mikrobiológiai ipar. A mikrobiológiai ipar terme­lésének gyors ütemű növeke­dése és termékei mezőgazda- sági alkalmazásának kiterjesz­tése sok fejlett államra jellem­ző. A mikrobiológiai ipar je­lentősége abban áll, hogy fon­tos eleme a mezőgazdaság ha­tékonyságának fokozását bizto­sító iparágak komplexumának. Takarmányélesztők A takarmányélesztők a mik­robiológiai ipar legperspekti- vikusabb termékét képezik. Ez a termék a mezőgazdaság egyik időszerű feladatának megoldását — az álattenyész- tés takarmányalapjának meg­szilárdítását segíti elő. A takarmányélesztő nagyha­tékonyságú fehérje-vitamin kon- centrátum, 50 százalék fehérjét tartalmaz, valamint az állatok számára szükséges, összes ami- nósavakat. Az élesztők takar­mányértékét növeli az a tény, hogy különféle enzimeket, hor­monokat és mikroelemeket tar­talmaznak, amelyek az állatok szervezetében javítják az anyagcserét. Az élesztőket mikroorganiz­musok felhasználásával szén­hidrát- és szénhidroqéntartal- mú nyersanyagokból nyerik. Ezek a nyersanyagok az első esetben táplálék gyanánt nem használható növényi és fahul­ladékok, a második esetben pedig különböző ásványolajter­mékek. A sertéstenyésztés, a barom­fitenyésztés és a növendékmar­hák felnevelése az élesztők legfontosabb alkalmazási terü­letei. Az álattenyésztő gazda­ságok huzamos gyakorlato bi­zonyítja az élesztők alkalmazá­sának hatékonyságát az állat- tenyésztésben. Emellett kimu­tatták, hogy élesztők hozzáke­verése az állatok takarmány- adagjához sertéshizlaláskor 15 —30 százalékos, sütnivaló csir­kénél 25—30 százalékos, szarvasmarha-növendékállatok hizlalásakor pedig 10-25 szá­zalékos súlygyarapodást tesz lehetővé; ezenkívül megrövidíti a hizlalási időt (például a ser­téseknél 20—30 nappal); 20—30 százalékkal növeli a tyúkok to­jóképességét, 10—15 százalék­kal csökkenti a termékeqységre eső takarmányráfordítást, a növendékállat életképességét pedig növeli. Mikrobiológiai növényvédelmi szerek Ezek a készítmények olyan mikroorganizmusok keverékei, melyek a kártevő rovarok meg- beteqedését és elpusztulását váltják ki, és a vegyi rovarölő szerekkel szemben lényeges előnyökkel rendelkeznek. Az első előny a hatás szelek­tivitása. Amikor kiváltják bizo­nyos kártevő rovarfajok töme­ges pusztulását, a preparátu­mok nem hatnak a kártevők természetes ellenségeire. Ezen felül fokozzák ez utóbbiak hasznos szerepét a természet­ben. Másodsorban ezek a ké­szítmények nemcsak elpusztít­ják a kártevőket, hanem utó­daik életképesséaét is nagy mértékben gyengítik. Harmad- sorban ezek a készítmények az emberek, a hasznos állatok és rovarok számára veszélvtelenek. Természetes feltételek közepet­te gyorsan elvesztik aktivitásu­kat, és ezért nem halmozódnak fel a talajban, a mezőgazda- sági terményekben és az álla­tok szervezetében. A Szovjetunió mikrobiológiai ipara többek között gyártja az entobakterin nevű preparátu­mot, melyet sikerrel alkalmaz­nak a zöldségfélék és a gyü- mölcs-bogyótermő haszonnövé­nyek kártevőinek irtására. Pél­dául a káposzta kártevői elleni küzdelemben való alkalmazása biztosítja eme kártevők 90—98 százalékának elpusztítását, és 30—35 q/ha terméstöbbletet eredményez. Több mint 160 kártevő rovarfaj elleni harchoz használnak mikrobiológiai ké­szítményeket, és ezek tényle­ges hatásának spektruma szün­telenül ,szélesedik. Baktériumtrágyák Az ásványi műtrágyákon kí­vül ez o trágyafajta egyre na­gyobb mérvű alkalmazásra ta­lál. A baktériumtrágyák hatása azon alapul, hogy egynémely baktériumfaj képes lekötni a levegő nitrogénjét. A talajban a növények gyökérgumóiban élő nitrogénkötő baktériumok magukba építik a légköri nit­rogént, ami tudvalevőleg rend­kívül fontos a növények fejlődé­séhez. A nitragin — a pillangós­növények tekintetében a legha­tékonyabb. A borsó-, bab-, szója-, lucerna-, lóhere-vető­magok nitraqinkezelésének eredményeként 15—20 százalék­kal növekszik a terméshozam. Ezenkívül a nitraginkezelés a zöld tömeg fehérjetartalmát je­lentősen megnöveli, és stimu­lálja a vitaminok felhalmozó­dását a növényekben. Egy másik trágyafajto — az azotobakterin — a gabona- és zöldfélék terméshozamát növe­li. A Szovjetunió 1 udományos Akadémiája Mikrobiológiai In­tézetének adatai szerint alkal­mazásuk a búzánál 7,5 száza­lékkal, a burqonyánál 10 szá­zalékkal, a káposztánál és pa­radicsomnál 15—16 százalékkal növeli a terméshozamot. Ezen­kívül az azotobakterin a talaj­ban megsemmisíti a növénybe­tegségeket kiváltó mikroorga­nizmusokat. Takarmányvitaminok A mikrobiológiai vitaminelő­állítási módszer esetén maga a mikróbaseit véqzi a vitamin­szintézist a táptalaj elemeiből. Ily módon az állattenyésztés szükségleteinek kielégítésére igen bonyolult szerkezetű vita­minokat, valamint vitaminkon- centrátumokat állítanak elő. Az állattenyésztésben igen hatásos a mikrobiológiai ipar által gyártott Bj és B12 takarmány­vitaminok alkalmazása. Az e csoportba tartozó vita­minok hozzáadása a takarmá­nyokhoz elősegíti a növendék­állat normális fejlődését, csök­kenti a megbetegedési arány­számot, növeli a szaporaságot, és megrövidíti a hizlalás idő­tartamát. A B12 vitamin például lehe­tővé teszi azt, hogy a malacok súlygyarapodása 6-20 száza­lékkal, a csirkéké 10—30 szá­zalékkal, a tyúkok tojóképessé­ge 30 százalékkal legyen nö­velhető. M. I. HOLSTEIN-FRIZ TENYÉSZTÉS: A Veszprémi Állami Gazdaságban hazánkban elsőként foglalkoztak az amerikai Holstein-Friz, a ma­gyar tarka és a vöröstarka lapáj szarvasmarha-fajták keresztezésé­vel. A keresztezésből származó utódok — az F-es állomány — jól tejelők, évente átlag egy-egy tehén négyezer liter tejet ad. A VI. ötéves tervben a tehenészetet továbbfejlesztik, folytatják a fajta­átalakító keresztezéseket Energiamegtakarítás Az agárdi új kazán Az Agárdi Állami Gazdaság takarmányüzemében hat kuko- ricaszárító-torony áll egymás mellett. Távolról mit sem' kü­lönböznek egymástól, közelebb érve hozzájuk azonban jól lát­szik, hogy az egyik alatt nem a szokásos olajégő működik, hanem a szárítótorony alsó ré­sze autóhűtőhöz hasonló hő­cserélőkkel van beborítva. Ezt a tornyot ugyanis nem tüzelő­olaj, hanem „maga a kukori­ca”, helyesebben a kukorica­szár működteti. A szárításhoz szükséges hőt egy különleges, biomassza tüzelésű kazán szol­gáltatja. Hogy mit is takar a „bio­massza” kifejezés? Egészen közönséges anyagokat, azokat, amelyeket nagyapáink, sőt, apáink is tüzelőként használ­tak. Ilyen például a kukorica­szár, a napraforgószár, a fa­nyesedék, a faforgács, de bio­masszaként szerepelhet üres papírzsák, rongy, minden olyan hulladék, ami a mezőgazda­ságban, a ház körül keletke­zik. Az agárdi biomasszakazán — ottjártunkkor — kukorica- szárral, faforgáccsal és üres vegyszeres zsákokkal „üze­melt”. A biomasszahalomból szál­lítószalag viszi az anyagot egy szecskázóhoz. A dobot IFA-te- herautó motorja hajtja, s az egész berendezés kerekeken áll. Mint megtudtam, erre azért van szükség, mert a ter­vek szerint a szecskázó a hely­színen vágja majd össze a bio­masszát, így ezekből' a könnyű anyagokból több fér fel egy- egy teherautóra. A felaprított anyag silóba kerül - háromnapi anyag tá­rolható benne —, a silóból csi- gakihordók tolják a biomasszát a kazán felé. A még mirrdig meglehetősen nedves massza a kazánba egy „fordított húsda­rálón” keresztül jut be. A „csö­vén” megy be az anyag, a „tölcsérén" keresztül ömlik a kazántérbe. A bonyolult úton a massza szárad, s mire lehull a rostélyra, már elégethető. Az égéshez szükséges levegőt kompresszor szolgáltatja, a kéményből nem is füst, inkább gőz távozik, az is alig. A kazán teljesítménye 3,2 megawatt, bőven elegendő egy bábolnai szárítótorony fű­tésére. Ha pedig már nincs mit szárítani, akkor a kazán ál­tal termelt hő a gazdaság iro­dáinak és műhelyeinek fűtésén kívül a takarmánygyár dobke­mencéjének hőigényét is kielé­gíti. A biomasszaként hasznosí­tott anyagok mezőgazdasági hulladékok, amelyek másutt nemhogy nem hasznosíthatók, hanem gondot okozott meg­semmisítésük. A tárolással pe­dig nincs semmi gond. A ka­zán óránként, 1 tonna biomasz­szát fogyaszt, de ezt az irdat­lan mennyiséget nem kell előre begyűjteni, tárolni. Ha körbá­lázó gépek összegyűjtik ősszel a kukoricaszárat például, ak­kor a földek széléről akár ha- vasan-jegesen is el lehet szál­lítani a bálákat a kazánhoz, a kukoricaszár minden további kezelés nélkül elégethető. A kazán gazdaságossági mutatói igen biztatóak. A be­ruházás mintegy 15 millió fo­rintba került (300 ezer dollár kemény valutával együtt), és rekordidő, 93 nap alatt készült el. A kazán évi 1000—1100 ton­na tüzelőolajat vált ki, amely­nek értéke 10 millió forint (250 —300 ezer dollárnyi kemény va­luta!). Ha számításba vesszük a biomassza betakarítását, szállítását is, az évi megtaka­rítás akkor is nyolcmillió forint, vagyis a kazán — ilyen, egész éves üzemmódban használva — két év alatt behozza a ráfor­dított összeget. A berendezések egy részét egy biomassza hasznosítására szakosodott osztrák vállalattól vették, más részeit hazai szak­emberek készítették. A vállal­kozáshoz az anyagi fedezetet a MÉM és az OMFB nyújtotta. Az agárdi kazán — az agárdi mezőgazdászok és az Energia­gazdálkodási Intézet mérnökei lelkes munkájának eredménye — referenciaüzem. Effektiv gaz­dasági hasznán kívül van még egy haszna: felhívja a szak­emberek figyelmét a kőolaj- termékek kiváltásának lehető­ségeire. S ez nem kis dolog, hiszen a mezőgazdaságban évente 700 ezer tonna tüzelő­olajat használnak el szárítás­ra és egyéb hasonló művele­tekre. E mennyiség megtakarí­tása, hulladékokkal való kivál­tása nemcsak a gazdaságok, hanem az egész népgazdaság szempontjából is elengedhe­tetlen sürgősen megoldandó feladat. Zádor Erika A latin ábécének kilencedik, a magyarnak tizenötödik betű­je. A nyelvészek szerint: felső nyelvállású, ajakkerekítés nél­kül elül képzett, zárt rövid ma­gánhangzó. Annyira szerény be­tű, hogy például az ógörög nyelvben néha magánhangzók alá vagy mellé írják, de nem ej­tik ki. Néha nálunk is eltűnik. Ha például azt írjuk: a pécs—bu­dapesti vasútvonal vagy a pécs —baranyai irodalom — pécsit kellene írnunk, de helyesírásilag is elfogadottan az i betű ki­esésével írjuk. Főleg a diáknyelvben gyak­ran annyira megerősödik e kis i betű, hogy szavakat tördel ketté, és a csonkított szó végé­hez tapad. Ki ne tudná, mit je. lentenek e diáknyelvi szavak: gimi, diri, dőli, cigi, cuki, foci, töri vagy tőrei, náci, ruci stb? A felnőttek körében is elterjed­tek: szaki, trabcsi, Balcsi, vili stb. Ha idegen szavakat haszná­lunk, gyakori az i-i rövidülése. Pár példát! Kiima — klimatikus; szatíra — szatirikus; típus— ti­pikus; definiciá — definiál. Megfigyelhetjük e jelenséget az — ív végű mellékneveknek — ivitás végű főnévi továbbkép­zéseiben: aktív — aktivitás; ob­jektiv — objektivitás; pozitív — pozitivista, pozitivizmus stb. Van rá eset, hogy ez az ibo- lyaszerénységű betű oda is be­férkőzik, ahol nincs rá szükség, s ezért ki kell dobni. A most megjelent Villanások című kö­tetről van szó, amelynek egyik ismertetési szövegéből ragadunk ki sajtóhibás mondatot: „Olyan írók, költők, tudósok portréja villan elénk e kötet lapjairól, akik életükkel vagy alkotásaik­kal valamiképpen Pécs városá­hoz, megyénk egyik-másik helyi­ségéhez kötődtek.” Itt bizony az a hiba, hogy más a helyiség (lakás, terem) és más <3 helység (falu, község, város). Persze, lehet kötődni he­lyiséghez is, de itt mégiscsak a helység a jobb szó, és ezért az idézett szövegből ki kell akol- bólítani (vigyázat: nem — akol. bólintani!) az oda tévedésből került i betűt. Néha megnő az i betű és nagy I lesz belőle. Erre a nyur­ga nagybetűre sem kézírásban, sem nyomtatásban nem teszünk pontot, ha röviden írjuk: Ilona, Imre. Pécseit erre is akad kivé­tel. A városközpontban, az Eo- zin Bolt mellett olvastuk ezt a kiírást: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI FELÜGYELŐSÉG MUNKAHELYI IRODÁJA. Nos, a hosszú ma­gánhangzók (műemlék, felügye­lőség stb.) elhagyásán kívül az is hiba, hogy a nagy l-re pontot raktak, amit mi itt nyomdatech- nikailag jelölni sem tudunk. He­lyesírási szabályzatunk szerint „a hosszú í nagybetűpárját el­lenben mind kézírásban, mind nyomtatásban ékezettel látjuk el: íme, Írország stb.”) Szabály­zat: 5. pont). Többen panaszolták, hogy né­hol nem „fogadják be” az előbb említett szabályt. Főleg a kőfa­ragók! Egyik kedves olvasónk addig ment a hosszú I védel­mében, hogy végül is tőlem kér­te e nagyon is régi helyesírási szabálynak írásos rögzítését. A kőfaragó ugyanis nem volt haj­landó sem a TANÍTÓ szót, sem a HÍVEK szót hosszú I-vel kifaragni. A HÍVEK szóval kapcsolato­san még érthető a berzenkedés, mert mást jelent a hívek (= hű­ségesek) és mást a hívek, hívők (= akik hisznek) szó. Ez utób­bi szavaink ugyanis a hisz ige­családból származnak. Igen ám, de az utóbbi időben a hív (= hű) szó analógiájára a hí­vő-ben is megnyúlt a tőbeli ma­gánhangzó és elsősorban a val­lási életben a híveim, hívő sza­vak használatosak. A helyesírási bizottság ke­mény diót tört fel, amikor dön­tenie kellett a szóelemző írás­mód vagy a szó mai jelentés­tani kapcsolatainak kérdésében. A bizottsáq a hívő alak mellett foglalt állást — az általános nyelvhasználatnak engedve. 1982-től tehát a hívők szó he­lyére a hívők lépnek. Akár hiszik, akár nem. Tóth István dr. PÉCS SZÜLETTEK: Simon Bettina, Varga Zoltán, Papincsák Hajnalka, Hor­váth Anikó, Máté Dávid, Reisch Edit, Zority Zsanett, Lakatos Márta, Gyaraki Viktor, Dargó Szilvia, Jech Enikő, Angyal Dorottya, Fleischmann Mariann, Varga Krisztina, Kukor Esz­ter, Gál Eszter, Frank József, Péter István, Kollár Gábor, Tóth Bence, Botló Gabriella, Wiandt Agnes, Mach Noémi, Rogányi Dániel, Lauer Szil­via, Ugor Balázs, Hopp Mercédesz, Molnár Bea, Barna Tamás, Liber Sándor, Técsi Márton, Nemes And­rea. Apaceller Péter, Böröcz Gábor, Nyári Károly, Jóni Dániel, Schrempf Mónika, Petrás Viktor, Boksa László, Hoffmann Kinga, Eismann Zsófia, Szőnyi Melinda, Kovács Krisztián, Zsupán Timea, Tószegi Veronika, Nagy Vilmos. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Sáfrány Gyula és Szabó Erika, Koza István és Molnár Ibolya. Papp István Gá­bor és Brunner Gyöngyi, Tavali Ti­bor és Szalma Piroska, Vörös László és Kovács Agnes, Cseresznyés Attila és Magyar Andrea, Csaba Károly és Biliczky Zsuzsanna, Pelczel János és Száva Ibolya, Tölgyesi László és Kiss Agnes, Troska Csaba és Márton- Kovács Ildikó, Németh Dezső és Busnyák Rita, Sramkó Lajos és Mé­száros Zsuzsanna, Jokl János és Ste- fek Piroska, Markwarth Ferenc és Iváncsics Eszter, Harcos László és Szauer Edit, Bognár Dezső és Ousch Györgyi, Lakatos József és Pincei Mária, Szűcs András és Jávor Anna. Tarjáni István és Varga Eszter, Va­dász Károly és Németh Györgyi. Egészségügyi szolgálat KORHÁZI FELVÉTELES UQYELETEK Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére Pécs vá­ros: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkór­ház. Gyermeksebészeti, kórházi fel­vételt igénylő gyermekfülészeti be­tegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Me­gyei Gyermekkórház. Pécs és a me­gye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kér.: II. sz. Klinika; II. kerület: Megyei Kórház (fertőző épület); III. kerület: I. sz. Klinika. Sebészet, baleseti se­bészet: II. sz. Klinika. Égési sérülé­sek: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon: 11-169. Munkácsy M. utcai rendelőintézet, ügyeleti bejárat, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelő- intézet, telefon: 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fo­gászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség. Te­lefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390 telefonszámon, este 7-től reggel 7 óráig. MEGHALTAK: Petrovics Gyuláné Faikas Katalin, Kresz Györgyné Leit- ner Stefánia, Bujdosó Lajos, Zselek Sándorné Sánta Aranka, Maszlag Józsefné Csipák Ilona,' Fodróczi Ist­ván, Bukovics János, Keszthelyi Fe­renc, Balogh Lászlóné Pankrát An­na, Lagoga Ferenc, Takács István, Langó István, Jungvert Józsefné Ha­jas Erzsébet, Kopjár István, Kiss Béla Árpád, Rózsahegyi János, Sza­bó Gyula, Pál Györgyné Tabi Erzsé­bet, Hoffmann Lajos, Csaba István, Polednik Frigyes Erik, Bözsöny Im- réné Kiss Mária, Kollár Jánosné Csáti Piroska, Béni Istvánné Hodják Róza, Lászlóffy Antal, Cseszkó Já­nos, Szávai Kálmánné Lőrinc Ju­lianna, Simon Sándorné Horváth Erzsébet, Nagy Sándorné Mayer Ilona, Bakán Sándor, Farkas Berta­lan, Kindli Antal, Beibe Károly, Kis- pataki Béláné Putnoki Mária, Koch Antalné Szabó Ilona, Matisa Gyula, Gobi Józsefné Schubert Erzsébet, Patai Ferenc, Gecző János, Marton Lajos, Töttős Jánosné Szálas Fanni, Vadász Laiosné Finck Margit, Riefert Jánosné Plank Anna, Matosics Lajos, Blaszauer János, Molnár Endréné Derük Ilona, Baumstark Péter, Ver- ling Balázsné Piringer Mária, Bog­dán Ignác, Szalai Ágostonná Doj- csán Rózsa, Baracskai József, Bos- nyák Márkné Sveqál Katalin, Lorencz Andrásné Marján Rozália, Borza Gyula, Árvái Antalné Schwarcz Éva, Gyarmati György, Bérces Aurél, Kő­vári Miklós, Nyúl Katalin, Német Ti­bor, Lukács Péter, Rudolf János, Tankovics Istvánné Wetzl Annamária, Müller Márton, Bischof János, Szobo- nyai Jánosné Szferle Mária, Vecsey Ferenc, Bódis Jánosné Vas Julianna, Faraqó Gábor. Varga Lajosné Deli Katalin, Hock Jenőné Simon Anna, Madari Márta, Sántha Margit, Ke­resztes Istvánné Ózdi Mária, Gyer- tyás Ferenc, Csonka Erzsébet, Ju­hász Károlyné Bénusz Gizella. Sán­dor Antal, Fehér József, Győri Jó­zsef. Báli Lajos. Doszpot Jánosné Schindelberger Anna, Paulin Hugóné Szabó Edit, Schán Ferenc, Sipos Jó­zsefné Nemes Mária, Gyenis József, Klis Istvánné Niklai Erzsébet, Kul­csár Józsefné Csapiáros Margit, Ta­kács Béla, Pe-esics Andrásné Bos- nyák Márta, Kribai Mihály. SIKLÓS SZÜLETTEK: Szabó Bernadett Éva, Ritter Zoltán, Csioak Tamás, Kosztics Melinda, Rugási Zsolt, Szilágyi Krisz­tina Katalin, Kanávor Tamás, Csá­szár Anita, Tóth Gáspár, Szoboszlai Dalma, Tróján Tibor, Bálint Orsolya Erika, Dusanics Dusán, Bajusz Nor­bert, Szabó Balázs István. Balogh Gábor, Jakab Szilvia, Brandt Berna­dett Anasztázia, Getto Lívia Erzsébet, Kiss Agnes. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Csicso- va György és Haszilló Sarolta, Szaszkó István és Piák Edit, Gyulai Konrád Mihály és Hartvég Márta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom