Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-19 / 196. szám

1981. július 19., vasárnap Dunanttilt napló 11 Szállás 800 vendégnek Reggelizők a nyári Hotel ebédlőjében Hétfőn kezdődik a III. magyar- szovjet ifjúsági barátságfesztivál Hétfőn reggel 900 tagú szov­jet ifjúsági delegáció érkezik hazánkba, 40 millió komszomo- lista képviseletében. A III. ma­gyar-szovjet ifjúsági barátság- fesztivál szovjet résztvevőit el­sőként Nyíregyházán, a sóstói ifjúsági parkban köszöntik a magyar fiatalok. A politikai de­legáció, a kulturális csoport és a testvérmegyék küldöttei ez­után folytatják útjukat Buda­pestre; délután a gellért­hegyi jubileumi parkban nagy­szabású ifjúsági tömegde­monstrációval, a magyar és a szovjet nép, a két testvéri or­szág ifjúságának őszinte, meg­bonthatatlan barátságát kife­jező ifjúsági nagygyűléssel nyílik meg a hatnapos feszti­vál. A KISZ és a Lenini Komszo- mol megállapodása alapján először 1975-ben Magyaror­szágon, majd 1977-ben a Szov­jetunióban, Leningrádban ren­dezték meg a két ország fia­taljainak találkozóját. A ko­rábbiakhoz hasonlóan a mos­tani találkozó is gazdag poli­tikai és kulturális programot, igazi fesztiválhangulatot, sok­sok élményt ígér Budapesten és országszerte a részt vevő ma­gyar és szovjet fiúk és lányok ezreinek. A KISZ és a Komszomol együttműködésének több évti­zedes gazdag múltja, számos közös akció hozta közel egy­máshoz a két testvéri ország fiataljait. Csupán a közelmúlt­ból, a jelenből példa; magyar és szovjet fiatalok közös rész­vétele az orenburgi gáztávve­zeték, az uszty-ilimszki cellu­lózkombinát vagy a Paksi Atomerőmű építkezésén. Hotel Főiskola Készülget a Lánc utcai rendelőintézet Tízmilliós érték porosodik ládákban H otel Főiskola, cím: Bo­szorkány utca 2. Ere­detileg: a PMMF kollégiuma. Ám ilyenkor, nyáron átalakul, s lakói is megváltoznak — másfél­két hónapra az oktatásügy helyett az idegenforgafom szolgálatában áll az épület, ezzel nem kis tehertől sza­badítva meg a várost: nyolc­száz vendégnek tud szál­lást nyújtani. Ennyivel ke­vesebb látogatóról kell gon­doskodnia más szállóknak, s ennyivel többen jöhetnek Pécsre, ismerhetik meg Ba­ranyát. Mi kell ahhoz, hogy egy kol­légiumból szálloda legyen? Trebbin Ágost, a szálloda ve­zetője pontosan tudja ezt, hi­szen nyugdíjazásáig a Nádor­ban dolgozott. Nos, külsősé­geiben mindenekelőtt kell jóné- hány szőnyeg és virág, hogy az üresen kongó folyosókat vala­hogy oldottabbá, otthonosabbá varázsolják. — A Hotel Főiskola egycsil­lagos szállodának számít, lift­tel, állandó hideg-meleg vízzel, étteremmel, presszóval, a kert­ben napozóval. — Mikor beléptünk, éppen reggeliztek a vendégek. Ma például mi volt a reggeli? — Tea, kakaó, Pick-szalámi, kolbász, vaj. Naponta három­szori étkezést biztosítunk, egyébként itt már 1971 óta mű­ködik a nyári szálloda, azóta kooperál a főiskola és a Me- csekvidéki Vendéglátó Vállalat. Magának a szállodának nyolc­van alkalmazottja van, ebbe nincs beleszámítva a konyha és a presszó személyzete. — Ha egy turista csak úgy az utcáról bejön ide szállást keresni, kaphat? — Ez nagyon ritka, s általa- .ban nemigen van üres szobánk. Mondhatnánk így is: meg­valósuló álmok. Racionálisab­ban fogalmazva: Pécsett, a Tü­zér utcában szép ritmusban alakul a szociális foglalkoztató új munkatermeinek, szociális helyiségeinek kialakítása, nem kis mértékű társadalmi segít­ség révén. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ősztől 300 megváltozott munkaképességű ember jut munkához, kereset­hez. Pedig a kezdet nagyon ne­héz volt. s a körülményekre mi sem jellemzőbb: az átvett öreg épületek kis szobáinak átala­kítása céljából jó néhány köz­falat ki kellett verni, ám úgy kellett ehhez kölcsönkérni ka­lapácsot .. . Erről azonban csak mint mulatságos epizódról szá­mol be — persze, hónapok táv­latából — dr. Kisvári András igazgató. A régi BÉV-épületek felújítása a közfalak kiverésén túl is sok feladatot jelent, s bár A kollégium épülete a városi főútvonalakon kívül esik, ilyen alkalmi vendégekre nem ala­pozhatjuk a működést. Intéz­ményekkel, vállalatokkal állunk kapcsolatban, részben nekik ad­juk ki a szobákat, de magyar és külföldi pedagógusok csere­üdültetésében is részt veszünk. Ezenkívül már 10 éve szerző­désben állunk az Express-szel, a jelenlegi vendégek egyhar- madát az utazási jroda közve­títésével érkezett fiatalok teszik ki. Akik vállalatoktól jönnek családoson üdülni, általában két hetet töltenek itt, az Express- től többnyire 3—4 napra kérnek szobát. — Most telt ház van? — Majdnem, Van egy-két tartalék szobánk, de szinte az egész szálló tele van. Idén kis­sé elhúzódott a vizsgaidőszak, így csak július 12-én nyitottunk, az első vendégek éppen a Ma­gyar Televízió munkatársai vol­tak, akik az ipari vásárra jöt­tek forgatni. Az utolsók pedig augusztus végén egy konferen­cia résztvevői lesznek: az Ener­giagazdálkodási Tudományos Egyesület foglalt le szállást négyszáz főre. Ez is már évek óta hagyomány, hogy a nyáron tartandó konferenciák meghí­vottait mi szállásoljuk el. Egyébként jelenleg vannak kül­földiek is a szállodában: NDK- beli, angliai, csehszlovákiai vendégek tartózkodnak itt. Körülnézünk a szállodában: a reggelinek már vége; közép­iskolás, vagy leendő középisko­lás diákok nyári munka gya­nánt takarítják a szobákat; a liftesfiúk is diákok, kedvesek, udvariasak. A vendégek egy ré­sze már a kertben napozik, a többség azonban indulófélben: mennek kirándulni, várost néz­a Bányászati Aknamélyítő Vál­lalat igen nagy társadalmi se­gítséget adott a kőművesmun­kák elvállalásában, még nincse­nek olyan szakemberek, akik parkettáznának, --elvégeznék a festést és a mázolást, szükség van asztalosokra, lakatosokra és üvegezőkre is. A megyei tanács munkaügyi osztályán hallottuk Keresztes Jánosáétól — széles körű át­tekintéssel rendelkezik minden, a rokkantak nemzetközi éve al­kalmából Baranyában felaján­lott társadalmi segítségről —, hogy sok cég ajánlja fel segít­ségét „kitöltetlen űrlapként", azaz konkrét feladatokra várva állítja készenlétbe szakembe­Veterén jármüvek találkozója Harmadszor rendezik meg Sopronban a veterán járművek találkozóját. Az esemény szombaton dél­előtt kezdődött túraver­sennyel. Vasárnap a jár­művek felvonulnak a város főútvonalain, majd a Pe­tőfi téren ügyességi ver­sennyel fejeződik be a régi motorok és autók kétnapos parádéja. A legtöbb jármű motor- kerékpár, de jó néhány ré­gi autót is elhoztak Sop­ronba csehszlovák, osztrák és magyar tulajdonosaik. Három olyan 500 köbcen­timéteres motorkerékpár is részt vesz a versenyen, amelyet még 1899-ben gyártottak. A legrégebbi autó 1926-ban készült. reit. Így hát minden bizonnyal lesz asztalos, üvegező, lakatos is. A városi tanács szociális fog lal koztatójá nak fel újítósá ra félmillió forint áll rendelkezés­re — korántsem elég. Még egyszer ekkora értékű társa­dalmi munkára van szükség ah. hoz, hogy a rehabilitáció szem­pontjából oly fontos munkát az említett 300 ember el tudja kez­deni. Számos gazdasági egység ajánlott fel munkalehetőséget, már csak azért is fontos lenne a tervezett szeptemberi kezdés megoldása. Már sokan tették le a névjegyüket a segítséget adók közül: a Volán, a Mű­szaki Főiskola, a Pollack Mihály Ahogy múlik az idő, egyre nagyobb probléma elé kerül Pécs rendelőintézeteinek veze­tése, az orvosok, s következés­képp a betegek körülményei sem javulnak. A város keleti részének, a volt első kerületnek lakói, illet­ve a szakrendelést, járóbeteg­ellátást nyújtó rendelőintézet sok mindenre alkalmas, -csak éppen a fejlett egészségügyi ellátás biztosítására nem. Mór a rendelőintézet elnevezés is jókora túlzás, hiszen a lakások­ból átalakított szükségvárók, kezelők túlzsúfolt labirintusa korántsem idézi egy intézet ké­pét. Pedig ha legalább a má­sodszorra kitűzött határidőre, 1980 decemberére átadták vol­na az új, Lánc utcai rendelő­szakközépiskola, a szentlőrinci költségvetési üzem, a mohácsi Könnyűipari Vállalat, a komlói Carbon, az Univerzum, a Nép- művészeti Szövetkezet, a MÉV kollektíváinak segítőkész szo­cialista brigádjai, szakemberei, vagy Kovács István, a megyei tanács pénzügyi osztály főelő* adója, aki elsőként figyelt fel a segítség szükségességére. Augusztus 3-án már megin­dul itt a dohányválogatás, a szalagot a Dohánvqyár szakem­berei most szerelik. Csaknem 70 megváltozott munkaképessé, gű vagy alacsony nyugdíjú em­ber jut így keresethez, három hónapon át. Erre a munkára még mindig lehet jelentkezni Pécsett, a Tüzér utcában, a városi tanács szociális foglal­koztatójában. Minden bizony­nyal sok érintett figyelmét meg­ragadó körülmény: a dohány­válogatást teljesítmény alapján fizetik, de az ígv elérhető bér legkevesebb 50 százalékkal több, mint egy másik üzemben hasonló munkakörben. m. a. intézetet, egycsapósra sokféle gond megszűnt volna, sőt sok mindenben előbbre léphetett volna a pécsi egészségügyi el­látás. Hogy miben szeretné­nek előbbre lépni, azt dr. Kérchi Mária, a rendelőintéze­tek főigazgató főorvosa mond­ta el: — A várakozási idő lecsök­kentése, a gépek, műszerek és az orvosi, asszisztensi munka­idő jobb kihasználása érdeké­ben egy-egy rendelőbe kon­centrálnánk a különböző fel­adatokat. Az oly szép sikerrel megindult komplex szűrést is csak úgy tudjuk kiterjeszteni, hatékonyabbá tenni, ha már dolgozhatunk az új rendelőin­tézetben. Ennek a létesítmény­nek az átadásától függ az is, hogy megszűnjenek a már rég­óta tűrhetetlen állapotok a reumatológiai szakrendelésen. Ennyi, a dolog egészségügyi oldala. Anyagi vonatkozásai sem közömbösek. Túl azon, hogy emelkednek az építő­anyagárak, egyre több pénzt emészt fel az építkezés, milliók porosodnak a raktárakban. Az új rendelőintézet felszerelései­nek, műszereinek, gépeinek felét mór leszállították, tízmil­lió forint értékben. Ez év vé­géig újabb tízmillióért szállíta­nak. A raktárakban alig akad hely. Potyára fizeti a város a raktárak bérleti díját, szép las­san lejár a drága röntgen és egyéb készülékek garanciális ideje. A város egészségügyi veze­tése, a generálkivitelező, a Ba­ranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat, valamint az alvállalkozók között meg­tartott koordinációs értekezle­ten elhangzott újabb ígéret szerint jövő év első felében adják át a létesítményt. Csak legalább ez lenne már egy végleges határidő! Ehhez azon­ban — úgy tűnik — a jelenlegi­nél nagyobb munkatempót kel­lene diktálni. K, Gy. d. cs. Előtérben a foglalkoztatási rehabilitáció Társadalmi segítség a szociális foglalkoztatónak átdolgozta és vezényli: Hevesi András Néhány szó a Zerkovitz- operett karmesterével A Csákos asszony karmestere nem ismeretlen a pécsi közön­ség előtt, hiszen maga is pécsi. Hevesi András itt kezdte zenei tanulmányait a művészeti gim­náziumban, ahol hegedűt, brá­csát és nagybőgőt tanult, va­lamint zeneszerzést Kincses Jó­zsefnél. A főiskolán szolfézsta­nári diplomát szerzett, majd Sulyok Tamásnál karmesterkép­ző kurzuson vett részt. Közben a legkülönbözőbb posztokon dolgozott a pécsi színháznál. Volt súgó. ügyelő, korrepetitor, színházi zenész, kórista. 1973- tól Kecskeméten zenei vezető; 1976-tól Kaposvárott — jelenleg is - vezető karmester. Több, előadásukon (pl. Állami áru­ház, Csikágó) feltűnt az elő­adások hangvételéhez, stílusá­hoz remekül illeszkedő hang- szerelése, ötletessége, zenei humorérzéke. így nem lepett meg, hogy a Zerkovitz-operett zenei átdolgozására a Pécsi Nyári Színház őt kérte fel. Mi­ben áll ez a munka, mit miért kellett átdolgozni Zerkovitz ope­rettjében? Erről kérdeztük a fő­próbák egyik szünetében. — Elsősorban is meghang­szereltem ezeket a dalokat — tehát nem „át" —, hanem „meg"... Ugyanis: amikor ezek a melódiák születtek, s a néző beült a helyére, sem­mi más igénye nem volt, mint a boldog, önfeledt kikapcsoló­dás. Természetesen most sincs másról szó. Ám azóta ezek a dalok közismert, ma is fel-fel - hangzó melódiákká váltak. S a színház is rendkívüli méretek­ben változott: ma fontosabb és nagyobb helyet foglal el az em­berek életében, mint akkor. Amikor fölkértek erre a fel­adatra, elképedtem: életem­ben nem hallottam Zerkovitz- dolgokat, mit kezdjek vele? . .. „Dehogynem — mondták — csak nem tudod, hogy tőle va­lók . ..” Az átdolgozásnak az egyik szempontja ez, vagyis apellálni a boldog ráismerésre: „Jé, ezt is ő írta!?..." De at­tól a pillanattól kezdve — s ez a másik szempont — már teljes egészében a színpadi csélek- ményt kell szolgálnia, a jelen színházi igényei és természete­sen ennek az előadásnak az igényei szerint. De ezt szolgál­ja a vurstliszerű keretjáték nosz- talgiazenéje is, ami a szüne­tekben is fölcsendül... — Gondolom, nemcsak a Csó- kos asszonyból? — Persze ... A Széchenyi Könyvtárban több mint 100 dalt néztünk át, én iktattam be a partitúrába jó néhányat, ter­mészetesen a szerző szellemé­ben, és ahogy a dramaturgia megkívánta. Ideértve azt is, hogy mindez nagyszínpadon a Pécsi Balett számára táncolha­tó legyen. Vagyis ami ott 16 taktus, itt esetleg 48 — zeneileg is kiemelve, felfokozva .. . (w. e.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom