Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-18 / 195. szám

1981. július 18., szombat Dunántúli napló 3 Egymilliárdos meliorációs program készül Baranyában Vízrendezés, talajjavítás, öntözés 19 gazdaságban - 80000 hektáron 6-Q tonnás gabonatermés várható Pécsi Ipari Vásár A bácskatopolyaiak konyhája Tejért raJiálgumik Jugoszláv nap a vásáron Pécs és Eszék tíz éve testvérváros Egy egymilliárd forintos komplex meliorációs program tanulmányterve készül a pécsi AGROBER-nél. Húszfős terve­zői csoport — agrár és műszaki szakemberek — készítik a ha­talmas munka pályázati tervét, amelybe besegítenek a VÍZIG és a Sellyéi Víztársulat tervezői is. A határidő augusztus vége, a beruházás versenypályázat alapján indul, s a benyújtott pályamunkákat szeptember­ben bírálja felül a MÉM. A program a Dráva és a Fe­kete-víz vízbegyűjtőjében 80 000 hektár területet érint, amelynek 75 százaléka szántóföld. A tér­ségben 19 nagyüzem, tsz és állami gazdaság érdekelt, több mint 58 000 hektár területtel. Lecsapolják, kultúrállapotba hozzák a Dráva menti elmo- csarasodott, elnádasodott te­rületeket. 1400 hektár ún. FA- NET-ből, vagyis eddig nem művelt rétet, 2000 hektár elvi- zesedett rétterületből pedig szántóföldet alakítanak ki, amelyen búzát, kukoricát, cu­korrépát termelhetnek majd. Napjainkban, amikor az ipar, o közlekedés és az urbanizá­ció egyre több földet hasít ki a mezőgazdasági művelés­ből, mindennél fontosabb fel­kutatni a művelésbe vonható földeket. A meliorációs prog­ram „mellékhaszna" 3400 hek­tár mezőgazdasági művelésre alkalmas kulturterület, s ez annyi, mintha egy új átlagos méretű nagyüzem jönne létre. Baranya az országban első­ként kezdte meg a vízrende­zést és talajvédelmet 1964-ben a Baranya-csatorna mentén, s 1968-ban a Dráva, illetve a Fekete-víz mentén. A három vízgyűjtőben eddig mintegy féimilliárd ráfordítással több Elérkezett a MÉM repülőgé­pes szolgálatának csúcsszezon­ja, ezekben a napokban 110 helikopter és repülőgép perme­tezi a mezőgazdasági nagy­üzemek egybefüggő zöldsége­seit, gyümölcsöseit, a cukor- fépatáblákat és a történelmi borvidékek szőlőit. A légi növényvédelem meg­lehetősen költséges, mégis megéri a gazdaságoknak, nemcsak azért, mert a repülő naponta átlagban 30 hagyo­mányos földi permetezőgép munkáját végzi el, hanem el­sősorban a gyorsaság miatt. Az idő ugyanis a korszerű nö­vényvédelemben döntő ténye­ző Fokozott veszély esetén, például a szürke penész jelent­kezésekor az elhárítási munká­val 1000 hektáros táblán két- három nap alatt elkészül a re­tízezer hektár termőterület jar vitása történt meg. S noha a rendelkezésre álló anyagi erő­források — s kezdetben a ta­pasztalatok hiánya — nem tet­te lehetővé a teljes komplexi­tást, a ráfordítások 4—6 éven belül megtérültek a nagyobb pülőgép. Ugyanez a hagyomá­nyos permetezőkkel egy hétnél tovább tart. Sok mezőgazdasá­gi üzem repülőgépet vagy he­likoptert vásárolt, és társulást alapítottak a jobb gépkihasz- nálósra. Jelenleg nyolc ilyen társulás működik az országban. A növényvédőszerek mindin­kább drágulnak, ezért a szol­gálat olyan új megoldásokat keres, amelyekkel csökkenthetik a költségeket. Egyik lehetőség a repülőgépes fényképezés. Egy- egy nagyobb tábláról készült légi felvételről színképelemzés­sel megállapítható, hogy a táb­la melyik része fertőzött. Ké­sőbb csak ezt a területet vegy- szerezik. Számítások szerint a növényvédelem költségeinek 60—70 százalékát megtákarít- hatják ezzel a módszerrel. terméshozamokban. A magyar­teleki és a szentlőrinci tsz-ek- ben a meliorált területen 15— 20 mázsával emelkedett hek­táronként a gabonafélék ter­mésátlaga, és ami még ennél is fontosabb, elmaradtak az évenkénti nagy termésingado­zások. Az alagcsövezés, a bel­vízrendezés nagymértékben ja­vította a termelés biztonságát. A drénezett területek legfőbb problémája az, hogy ezekről a vizet csak elvezetni lehet, visz- szajuttatni nem. így aszályos években a földek kiszáradnak. A most készülő tanulmány- terv mór ezt is figyelembe ve­szi, s teljes komplexitást bizto­sít. A levezetett belvizeket tá­rozókban fogják majd fel, s száraz időszakokban ezekből a tározókból öntözik a kultúr- területeket. Ez lehetővé teszi, hogy az említett térségben hektáronként 6 tonnás búza- és 8 tonnás kukoricatermést takaríthassanak be a gazdasá­gok, s hogy biztonságosan ter­melhessék a cukorrépát, a szó­ját, a takarmányféléket. A korábbi, különösen a kez­deti meliorációs beruházások súlyos hibája volt, hogy gyak­ran nem lent, hanem a vízfo­lyások, befogadók felső szaka­szán kezdték meg a munkát, s ezzel a vizet valósággal ráve­zették a vízgyűjtő alsó szaka­szain levő kultúrterülelekre. Ez a hiba — mióta megszűnt a támogatások járási elosztása — már a múlté. Az új tanul­mányterv a munkálatok sor­rendjét a befogadók alsó sza­kaszától határozza meg, s úgy halad felfelé. A cuni átvágás­sal a Fekete-víznek most két alsó befogadó szakasza van. A munkálatokat az egyházas- haraszti tsz-ben kezdik meg, majd úgy haladnak Beremend, Siklós, Diósviszló, Drávasza- bolcs, Kovácshida irányába. A második szakasz munkái Ké­mesnél indulnak, ami után Ba- ranyahidvég, Vejti, Bogád- mindszent, Csányoszró, Vajszló következik. Magyartelken már tavaly befejeződött a munka. Tovább folytatódik azonban Szentlőrincen, Sellyén, Felső- szentmártonban, Drávátokon, Drávasztárán és a Bólyi Mező­gazdasági Kombinát siklósi kerületében. A 70 százalékos állami tá­mogatás elnyeréséhez meghir­detett pályázat esélyei a me­gye szempontjából kedvezőek. A két ötéves tervet átfogó be­ruházáshoz szükséges saját erőforrás mind a 19 érintett gazdaságban rendelkezésre áll. A tervezői kapacitás adott, s megyén belül rendelkezésre áll a megfelelő kivitelezői kapaci­tás is. A sellyei, a sásdi és a mohácsi víztársulat, valamint a szigetvári meliorációs vállalat még ennél nagyobb program végrehajtására is képes, Sellye egymaga évi 200 millió forint értékű munkát tud vállalni. A társulatok felszereltsége kor­szerű, s olyan gépkapacitással rendelkeznek, amely biztosítja a nagy program végrehajtásá­nak sikerét. A 80 000 hektár meliorációval a megye egyik legnagyobb és legjobb gabo­natermő övezete alakítható ki. A biztonságosabbá tett terme­léssel ez a térség nagymérték­ben hozzájárulna az országos gabonaprogram sikeréhez. A Pécsi Ipari Vásárok a ma­gyar—jugoszláv határ menti árucsere fontos fórumai, a ha­tár két oldalán a kereskede­lemben érdekelt üzletemberek találkozóhelyei, újabb és újabb alkalom Pécs és Eszék testvér­városi kapcsolatainak ápolá­sára, elmélyítésére. A 8. Pécsi Ipari Vásáron a határ menti cserében kimagasló szerepet játszó Osijek Export—Import cég szervezésében ezúttal is 55 jugoszláv cég állította ki a cse­rére felkínált termékeit: rend­kívül ízlésesen csomagolt, fi­nom élelmiszereit, elegáns ru­házati cikkeit, bútorait, ideha­za is ismert kozmetikumait és más termékeket, melyek a Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Tanuló Iskola emeletén látha­tók. ♦ Tegnap jugoszláv nap volt. Az Osijek Export—Import cég a vásár dísztermében délelőtt fogadást adott a határ menti kereskedelemben érdekeltek­nek. Ebből az alkalomból vá­rosunkba érkezett Eszék veze­tése: Lado Stanic, a JKSZ eszé­ki választmányának első titká­ra, Gavro Jovicic, az eszéki ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke, Franjo Plazibat, a Szla­vónia—Baranya megyei tanács elnöke, Ivó Broz, a Horvát Ke­reskedelmi Kamara alelnöke. A fogadáson megjelent Szentirá­nyi József, az MSZMP Pécs vá­rosi Bizottságának első titkára és Czente Gyula, Pécs város tanácselnöke. A megjelenteket a jugoszláv kiállítók nevében Nedelko Stevic, az Osijek Ex­port-Import cég vezérigazgató­ja üdvözölte, majd Ivica Feke- , te, Eszék tanácselnöke mondottá pohárköszöntőt. Mindenekelőtt tolmácsolta Eszék vezetőinek és dolgozói­nak üdvözletét, s örömmel szólt arról, hogy immár nyolcadszor találkoznak a jugoszláv és a mcgyar kiállítók a Pécsi Ipari Vásárokon. Méltatta a két test­vérterület gyümölcsöző kapcso­latait, melyek csaknem két év­tizede kezdődtek, s Eszék és Pécs testvérvárosi rangra eme­lésével megerősítést nyertek. Ennek éppen tíz éve. Azóta c kapcsolatok kiterebélyesed­tek, állandóan fejlődnek, im­már 80 eszéki vállalat tart kap­csolatot a pécsi-baranyai vál­lalatokkal. Jugoszláv részről változatlanul a kapcsolatok szé­lesítésére, elmélyítésére törek­szenek, s erre jó alkalom a vá­sár. És jó alkalom lesz a jövő évben Eszéken rendezendő ba­ranyai ipari kiállítás is. A tegnapi egyórányi fogadás és tisztelgés a testvérvárosi és az üzleti kapcsolatok előtt csu­pán pillanatnyi megállás volt, a tárgyalókban már a vásár­nyitás óta élénk üzleti tevékeny­ség folyt, a határ túlsó oldalá­ról nap mint nap érkeztek üz­letemberek. A PIV-en az Osi­jek Export-Import cég mellett természetesen irodát nyitottak a határ menti cserében érde­kelt hazai külkereskedők: a KONSUMEX pécsi kirendeltsé­ge és a HUNGAROCOOP— UNIVERZUM. Képviselői a vá­sár nyolcadik napján sok olyan ügyletröl-üzletrpl számolhattak be, melyet a vásáron kötöttek, vagy az aláírást éppen erre az alkalomra időzítették, netán az üzletet a vásár indította el. Kol­lár István, a KONSUMEX pécsi kirendeltségének vezetője és dr. Gyenis Jenő, az UNIVER­ZUM igazgató-helyettese is hosszú listával szolgált, oly­annyira, hogy helyünk sincs mindnek ismertetésére. A KON­SUMEX üzletei: egy szlovén cégnek építőipari üveget szál­lítunk, cserébe mészhidrátot ka­punk. Tejet viszünk ki, ellené­ben radiálgumit kapunk. A TRITEX megbízásából előkészí­tés alatt álló ügylet: a polly- baak szőnyegháló ellenében ju­goszláv szőnyegeket kapnánk; szó van ezen kívül egy bútor­gyártási kooperáció tető alá hozásáról a Pécsi Bútorgyár és egy koprivnicai cég között, ugyancsak termelési együttmű­ködés női cipők ayártására a Szigetvári Cipöqyár és a ka­nizsai Elito Cipönvár között. Az UNIVERZUM üqvletei: egy szer­biai cégnek fonal és féfkesz kötött méterárut szállítunk, en­nek felében gyermek alsó és felső kötöttárut, melltartókat, zoknikat és harisnyanadrágot kapunk. Hazai erük ellenében még a nyáron behoznak több százezer dollár értékben csákó- iádé és narancs ízesítésű extra kekszeket, az itthon hiánycikk­nek számító to|ás_ és csokoládé- likőröket, a Podravkától 3000 hektónyi palackozott Ralus-sört. ♦ Rendkívül elégedetten nyilat­kozott vásárunkról és a vásár felpezsdítette üzletkötésekről Gajódi József, a jugoszláv kiál­lítók igazgatója. A jugoszláv kormány a Pécsi Ipari Vásár .idejére kétmillió dollár kere­tet adott soron kívül üzletek kötésére, ami mentesítést jelent a határ menti üzletek megkö­tésének szokásos engedélyezési eljárása alól. Ezt a keretet — újságolta örömmel Gajódi Jó­zsef — máris kitöltötték. Miklósvári Zoltán — Rné ­Keveréktakarmány garanciális szerződéssel Együttműködési szerződést kötött az év elején a Baranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, a Ka­posvári Hybridsertés-tenyésztő Közös Vállalat és a véméndi termelőszövetkezet. Az együtt­működés keretében megha­tározták, hogy egy kilogramm sertéshús eléréséhez mennyi takarmányt használhatnak fel. Hogy ez optimális legyen, ezért közös tartástechnológiát alakítottak ki, összehangolják elképzeléseiket a fajta kér­désében, együttműködnek a takarmánytechnológia és a takarmányreceptefc területén. Az érdekeltek úgy állapodtak meg, hogyha a garantált eredménynél jobbat ér el a gazdaság, akkor annak az ötven százaléka a gazdaságé marad, harminc százalék a gabonaforgalmié, míg húsz százalék a KA-HYB-é. Ezt o pénzt azonban egyelőre vala­mennyien a termelés fejlesz­tésére fordítják. A féléves tapasztalat azt mutatja, hogy az együttműkö­dés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, jelentősen nőtt az eredményesség. Véménden az egy kilogramm telepi súly­gyarapodásra eső takarmány­mennyiség értéke 3,85 forint. A Baranya megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat 140-féle keverékta­karmányt állít elő, minden fajtának és korcsoportnak megfelelő tápot biztosítanak. A kooperáción belül a válla­lat szállítja ki az ömlesztett keveréktakarmányt, sőt az együttműködés a háztáji gaz­daságokra is kiterjed. Lénye­ges, hogy a, receptúrát a sa­játos igényeknek megfelelően tudják változtatni. A gabonaforgalmi hasonló jellegű szerződést kötött ser­téseknél a vajszlói termelő- szövetkezettel, baromfinál a véméndi és a kátolyi mező- gazdasági üzemmel. Tervezik, hogy a nagy keveréktakar- mány-felhasználókkal a kö­zeljövőben ilyen szerződéseket kötnek. Repülőgéppel a peronoszpóra ellen A meliorált területeken 15—20 mázsával emelke dett hektáronként a gabonafélék termésátlaga. A kép Szentlörinc határában készült, a táblákat vízelvezető árok keresztezi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom