Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-16 / 193. szám

6 Dunántúlt Tlgplo 1981. július 16., csütörtök ^aciáipalltikárik időszerű kérdései ...hogy ne. csökkenjen a vonzóerő! 5. A gyermekgondozási segély előnyei - hátrányai A z elmúlt évtizedben alig akadt olyan gazdaságpolitikai és társadalompolitikai intézkedés, amely annyi vitát váltott volna ki, mint az 1967-ben bevezetett gyermek­gondozási segélyezés. Miközben ez a rendszer a szülő nők kö­rében egyre népszerűbb, a túlnyomóan nőket foglalkoztató vállalatok munkaerőgondjaik egy részét a gyermekgondozási segélyezés rovására Írják. A nők helyzetével foglalkozó kuta­tók, szociológusok adott esetben bizonyos ellenérzéssel fogad­ják ezt a szociálpolitikai intézkedést: megítélésük szerint nem segiti elő, hanem gátolja a női egyenjogúság érvényesítését. Elöljáróban le kell rögzíteni, hogy a gyermekgondozási segély alapvetően sikeres intézkedés, amelyet a jövőben is hosszú ideig fenn kell tartani. Sokkal nagyobb gondokat old meg a családban, mint amilyen problémákat jelent a nők személyes életében, szakmai karrierjében, illetve o tipikusan nőket fog­lalkoztató munkahelyek munkaerő-gazdálkodásában. Közismert, hogy hazánkban a nők foglalkoztatottsága a háború utáni évtizedekben — nemzetközi viszonylatban is — magas szintre emelkedett. Tör­téntek ugyan intézkedések a gyermeknevelés és a háztartá­si munka nagy részének tár­sadalmi átvállalására, ill. köny- nyítésére, (pl. gyermekintézmé­nyek hálózatának bővítése slb.) azonban a foglalkozta­tottság gyors növekedésével jelentkező követelményekkel a szociálpolitikában nem sikerült minden tekintetben lépést tar­tani. Az ebből - mindenek­előtt a kevés bölcsődei helyből — adódó feszültségek enyhíté­sére 1967. január 1-vel beve­zették a gyermekgondozási se­gélyezés rendszerét, amely nemzetközi elismerést váltott ki, azóta e rendszert más or­szágok is igyekeznek valamilyen formában alkalmazni. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevő nők száma a be­vezetéstől kezdődően rohamo­sén emelkedett és a 70-es évek végén számuk elérte a 300 ez­ret. A nők háromnegyed része igényt tart a segélyre. Ezekben az években a három év alatti gyermekek száma átlagosan mintegy 450 ezer. A bölcsődei helyek száma 50—60 ezer, a gyesen lévő anyák több mint 300 ezer kisgyermeket gondoz­nak. A 20 hetes szülési szabad­ság ideje alatt mintegy 60 ezer csecsemő mellett marad otthon az édesanyja, a többiekre pe­dig nagymamák, pótmamák vigyáznak. Miután a szülő nők többsége kereső, a bölcsődé­ket és a gyermekgondozási se­gélyt, egybeszámítva, a kis­gyermekek döntő többségéről társadalmi gondoskodás törté­nik. A gyermekgondozási segély összege nem mindig követte a nominálbérek növekedését. így a gyes reálértéke kismérték­ben csökkent. Feltételezhető azonban, hogy a VI. ötéves terv időszakában mód nyílik majd a reálérték részleges megóvá­sára. Minderre azért van szük- séq, hogy a gyes vonzóereje a nők körében ne csökkenjen, azaz ne tolódjon át jelentős igény a bölcsődék felé. A jogszabályok biztosítják, hogy a dolgozó nőt nem ér­heti hátrány a munkahelyén amiatt, mert meghatározott ide­ig otthon maradt gyermekével. Ezt a jogszabályt a vállalatok általában megtartják. Ennek ellenére mégis van hátrányos következménye. Természetes dolog, hogy a 3 éves gyesről munkába visszatérő nők szak­mai rutinja kisebb, mintha a 3 évet munkahelyen töltötték volna. Szükség van meghatá­rozott időre a beilleszkedéshez, a munkahelyen történt változá­sok, új technológiák és gyár­tási módok megismerésére. Ennél is fontosabb azonban, hogy a gyermekgondozással töltött idő egy részét használ­ja fel általános, vagy a szak­mai műveltségének emelésére. Közismert, hogy a gyermek- gondozási segélyt az alacso­nyabb keresetű nők veszik igénybe, ez érthető, hiszen a segély fix összegű, tehát füg­getlen a dolgozó nő korábbi keresetétől. A gyesen lévő nők általában a kevésbé képzett keresők közül kerülnek ki. Egyes megyékben és vállalatoknál tanfolyamokat szerveznek, a gyesen lévő nőknek segítséget adnak a 8 általános iskolai végzettség megszerzéséhez, esetleg szakmunkás-képesítés­hez. Ahhoz azonban, hogy a tanfolyamokon eredményesen tudjanak szerepelni, nemcsak tanácsi és vállalati szervező munkára, hanem családon be­lüli munkamegosztás és teher­vállalás részbeni átformálására van szükség. A családtagok­nak átmenetileg vállalniuk kell a gyermekkel való foglalko­zást, hogy az anya el tudjon menni a tanfolyamra, az isko­lába. A gyermekorvosok szerint a fejlődő kisgyermek számára — különösen 2 éves korig — a legcélszerűbb gondozási forma a gyes. Ha emellett figyelembe vesszük az anyagi kiadásokat (egy bölcsődei hely építési költ­sége megközelíti a • 200 ezer Ft-ot, fenntartása pedig a ha­vi 3000 Ft-ot), akkor különö­sen érthetővé válik a gyes szükségessége és fenntartása. Az állami és szakszervezeti szervek törekednek arra, hogy a bölcsődeépítési program a lehetőségekhez mérten folyta­tódjék, s minél nagyobb le­gyen annak a lehetősége, hogy a nők szabadon választhassa­nak a gyes és a bölcsőde kö­zött. Mindemellett a gyest is „karban kell tartani". A válla­latoknak és munkahelyeknek nem szabad rossz szemmel nézni a gyest igénybe vevőt kifejezetten azért, mert a tá­volmaradás adott esetben nö­veli a munkaerőgondokat. Min­denki tudja, hogy a gyermekét bölcsődében elhelyező anya a munkahelyéről kénytelen — előzetes bejelentés nélkül — távolmaradni, ha gyermekét be­tegsége miatt a bölcsődébe nem fogadják, vagy onnan ha­za kell vinni. Bizonyos fokig ésszerűbb munkaerő-gazdálko­dást tesz lehetővé a munkahe­lyen ilyen tekintetben a gyes, mivel a szülő nő távolléte sok­kal inkább tervezhető, mint mások esetleges betegsége. Rózsa József, a MŰM szociálpolitikai főosztály vezetője (Folytatjuk.) Borsod megyében a Szuha-patak völgyére az elmúlt napokban másfél óráig tartó felhőszakadás zúdult. Megáradtak a kisebb patakok is, és a Szuha nem volt képes befogadni a tengernyi isza­pos vizet. A vihar élő fákat tépett ki, kerítéseket szaggatott szét. Zubogy községben az egyik híd­nál a hatalmas rönkök összetorlódtak, a falu nagy részét elöntötte a patak. A kár jelentős: építőanyagok, baromfiak, nyúlok, méhek, veteményesek váltak a viz martalékává. A képen: Men­tés a Zubogyon. Megjelent az Ipari Zsebkönyv Iparunk ötödik ötéves terv­időszak alatti fejlődéséről szá­mol be - a Központi Statisz­tikai Hivatal adatai tükrében — a most megjelent új Ipari Zsebkönyv. A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megje­lentetett összesitö nemcsak az ipari, közgazdasági szakembe­rek, hanem minden, a népgaz­daságunk eredményei iránt ér­deklődő számára hasznos in­formációkat tartalmazó, isme­reteket bővitö tájékoztató. Megtalálhatók benne az ipa­ri szervezetek számát érintő változások, a termelés, az ér­tékesítés, a foglalkoztatottság adatai, a termelői és értéke­sítési árak változásai, az anyag- és az energiafelhasz­nálás, a műszaki fejlődés te­rén elért eredmények, vala­mint mindezek hatásaként a jövedelmezőség és a hatékony­ság alakulása. A nemzetközi adatokat tar­talmazó fejezet, bár nem az 1980-as, hanem az egy évvel korábbi adatok szerint, lehető­séget nyújt a magyar ipar fon­tosabb eredményeinek nem­zetközi összehasonlítására is, elsősorban a KGST-országok- hoz viszonyítva. Kórházi felvételes iigyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek M. u. rendelőintézet, ügyeleti he­gyennek bel betegek részére: Pécs járat, tel.: 12-812. Veress E. u. ren- város: POTE Gyermekklinika, Sziget- delőintézet, tel.: 15-833. Gyermek be­vár város és járás, a pécsi és a volt tegek részére: Munkácsy M. u. ren­sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. delőintézet, gyermekpoliklinika, föld­Gyermeksebészeti, kórházi felvételt .................­i génylő gyermekfülészeti betegek, szinti bejárat, tel.: 10-895. Fogá- _ - . szati ügyelet: Munkácsy M. u. eget» és forrázott gyermekek részére rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, I. kerület: II. sz. klinikai tömb; II. kerület: Me­gyei Kórház (belgyógyászat); III. ke­rület I. sz. klinikai tömb. Sebészet, 12.812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRAK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., baleseti sebészet: I. sz. klinikai 10/52. sz. gyógyszertár; Szeptern tömb. Égési sérülések: Honvéd Kór- bér 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­ház. Koponya- és agysérülések: Ideg- szertár. Kossuth L.^ u. sebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: gyógyszertár; POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET: 81. 10/8. Munkácsy 10/9. sz. gyógyszertár; . 2. 10/7. sz. gyógyszer­M. u. 4. Veress E. tár. SOS-ELET telefonszolgálat dijmen­Felnőtt betegek részére: Korvin lesen hívható a 12-390 telefonszámon, O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy este 7-től reggel 7 óráig. Pécs-Baranya művelődési életének kezdetei a felszabadulás után (4.) A „Műhely" könyv­kiadó szövetkezet A pécsi írók, művészek és gyár olvasóközönség, s az al- tudományos munkások szabad kotó írók és művészek is — fe- szakszervezete szövetkezetét jezi be a cikkíró. A „Műhely” alapított: könyvkiadó és -tér- nem is sokáig váratott magá- jesztő vállalatot. Nem a jó ra: üzlet kedvéért, hanem minden „A Műhely munkaközössége író érdekében, hogy ne hever- most készíti sajtó alá Morvay jenek asztalfiókban a kézira- Gyula nagykanizsai tanár re- tok, s ha kiadásra kerülnek, gényét. Morvay kisregénye a tisztességes honorárium fejé- Sorsunk-ban jelent meg: ab­bén lássanak napvilágot a mű- szolút irodalmi érték, olyan vek. A nagyon is ésszerű és hang jelentkezik benne, amely demokratikus gondolat „Mű- a magyar valóságot új szem- hely” név alatt öltött gyakor- pontból ragadja meg, és tük- lati formát, mint az írók, mű- rözi vissza a művészek örök vészek, tudósok gazdasági sző- eszközeivel." vetkezele. Célja az irodalmi és zenei termékek kiadása és for­galomba hozatala. A részje­gyek jegyzése alig egy hete kezdődött, s örömmel jelenti Nem tudjuk mi lett a sorsa továbbra Morvay regényének. Az Új Dunántúl 1945. július 1-i száma változásról értesít a „Műhely” vezetőségében. Ke­az Új Dunántúl „az eddigi reky György lett a szövetkezet eredmény várakozáson felüli”, új igazgatója. Ugyanis Györ- Egy részjegy árát 100 pengő- gyöt a Magyar Kommunista ben állapították meg. Buda pesti cégeknél biztosították a papíranyagot, s az első kiad­ványok „szellemi" előkészületei is folynak. Párt Budapestre küldte a párt­iskolák vezetői tanfolyamára, „mivel a most megnyílt párt­iskola keretén belül fontos teendők várnak rá" — írja a Az úttörő vállalkozást siker lap. koronázta. Megalakult a „Mű- Az igazgatósági ülés egy­hely” könyvkiadó szervezet hangúan Kereky Györgyöt vá­jelenti az Új Dunántúl 1945. lasztotta a helyébe, május 30-i száma: A könyvkiadó szövetkezet „Hétfőn délután tartotta erőteljesen működik, és fejlő- meg a szakszervezeti székház- dik ebben az időben. Eredeti, ban nagy érdeklődés mellett de ideiglenesnek mondott ott­alakuló közgyűlését Molnár hona a szakszervezetek szik­imre elnöklésével. háza írók szakosztályának he­Dr. Ormos György ismertet- lyiségében volt; július 13-án te a könyvkiadó szövetkezet új, nagyobb helyiségbe költő- alapszabályait, melyeket a köz- zött, a Király utca 1. sz. alatti gyűlés egyhangúlag elfogadott. Orvosi Kamara épületszárnyá- Az előkészítő bizottság javas- ba. latára megválasztották az igaz- Augusztus 31-én jelent meg gatóságot. Tagjai: dr. Entz az alábbi rövid híradás az Új Béla, dr. Lissák Kálmán, dr. Dunántúlban: Batsányi a „Mű- Kardos Tibor, dr. Szabó Pál hely” első kiadványa. „A nagy Zoltán, dr. Aczél László, Kere- dunántúli költő” most már sza- ky György, Köö Kálmán, dr. badon hirdetheti a „nagy egész Vörös Márton, Csuka Zoltán, hasznát kereső igazságot az dr. Csorba Győző, Takács Jenő, immár szabad Magyarorszá- Molnár Imre, Szigeti Pál gon”, írja. és Haász József. A mű 800 sorszámozott pél­A felügyelő bizottság tagjai dányban jelent meg, s Batsá- lettek: dr. Székely György, dr. nyinak több kiadatlan versét is Bajcsa András, Hűvösvölgyi Ká- hozza. A bevezetőt Csányi roly és Zakár László. A szövet- László írta. Ő válogatta a ver­kezet ügyésze dr. Ormos György. A szövetkezet igazga­tójává dr. György Jánost vá­lasztották, aki már lektorként seket is, és ő rendezte sajtó alá. Az úttörő vállalkozás gon­dolatának megvalósítása az és cégvezetőként működött a adott, súlyos gazdasági hely­budapesti Cserépfalvi könyv- zetben bámulatra méltó tenni- kiadó cégnél. akarásról, és a pécsi írók régi A pécsi könyvkiadó szövetke- vágyálmának, a „saját könyv- zet működése elé nagy vára- kiadónak" beteljesüléséről to­kozással tekint a dunántúli ma- núskodik. Ülést tartott a MÉSZÖV lakás­szövetkezeti választmánya Nagyobb össze­fogást, egységes cselekvést Benked László, a nem­rég megválasztott új vá­lasztmányi elnök megnyitó szavai után a lakásszövet­kezeti választmány megtár­gyalta a lakásszövetkezeti titkárság Írásos és szóbeli beszámolóját, valamint az ez év novemberében össze­ülő SZÖVOSZ IX. kongresz- szusa irányelveit, melyhez több új javaslatot és indít­ványt tettek. Szó volt a vá­lasztmányi ülésen a VI. öt­éves terv célkitűzéseiről is. Az 1980. évi és az 1981. I. félévi gondok és eredmé­nyek mellett összegezésre került az elmúlt két ötéves terv célkitűzésének meg­valósulása is. A lakásszövetkezti ága­zat az elmúlt 10 év alatt di­namikusan fejlődött. A la­kásszám több mint meghá­romszorozódott és a szövet­kezeti egységek száma — beleértve a szövetkezeti ga­rázsokat és üdülőket is — meqnéqyszereződött. Az I. félév végével a szövetkezeti egységek száma 11 988. A Közös Karbantartó Tár­saság a tizenegyéves fenn­állása óta 12 fővel keve­sebben — ötmillió forint ér­tékben végzett szolgáltatást (ez eddig a legtöbb volt az I. félévben) a togszövetke- zeteknek. Ez évi teljesítmé­nyük — az I. félév eredmé­nyei alapján — meghaladja majd a tízmillió forintot. A leqtöbb szövetkezeti lakást Pécsett az Ércbá­nyász Munkáslakás Építő- és Fenntartó Szövetkezetnél építettek fel, ahol eddig 629 lakásépítő szövetkezeti feltételekkel épült lakásba költöztek be. A vidéki váro­sok közül Komló jeleskedik. A novemberben átadásra kerülő piramis-házzal már a felépített 184 lakásépítő szövetkezeti feltételekkel felépített lakásban lakhat­nak majd. A mezőgazdasá­gi lakosság részére válto­zatlanul a Sátorhelyi Lakás­építő és Fenntartó Szövet­kezet keretében épül a legtöbb szövetkezeti lakás. Sátorhelyen kívül Bolyban és Mohácson is. Mostanában új lakásépí­tő szövetkezetek alakulnak. Legutóbb egy hónapja Sze­derkényben alakult lakás­építő szövetkezet. A VI. ötéves tervben vár­ható, hogy 70 százalékban vidéken és csak 30 száza­lékban épülnek Pécsett szö­vetkezeti lakások. Emellett örvendetes, hogy az Ércbá­nyászati Vállalat dolgozóin kívül az új tervidőszakban a Szénbányák dolgozói ré­szére is épülnek szövetke­zeti lakások. Az ilyen jelentős ered­mények mellett nem való­sult meg minden célkitűzés. A leqjelentősebb a szövet­kezetek egyesülése. Tíz év alatt 46 szövetkezet alakult a lakásszövetkezeti ágazat­ban és 22 szövetkezet egye­sülésével csökkent a szövet­kezetek száma. A tervezett cél meqvalósulása esetén a jelenlegi 39 lakásszövet­kezet helyett most — az év közepétől - 24 szövetkezet működhetne nagyobb haté­konysággal és eredménye­sebben. A választmányi ülésen részt vett Naay Emil. a SZÖVOSZ elnökségének taaia, oki főleg a Vili. SZÖVOSZ kongresszus ha­tározatai végrehajtásával foglalkozott és ajánlotta a nagyobb összefogást, az egységes cselekvést és azt is, hogy az eredményesség útján nemcsak a felsőbb szervek, hanem a tagszö­vetkezetek is sokat tehet­nek. Lukács József

Next

/
Oldalképek
Tartalom