Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-15 / 192. szám

1981. július 15., szerda Dunántúlt napló 5 Pécsi Nyári Színház Ma este bemutatkozik a Teatr Polski Poznanból Évente száz előadást tartanak Vaklárma és tanulságok Ma este a poznani Teatr Polski balettegyüttes mutatkozik be a Nyári Színház szabadtéri táncszínén. Az együttes tegnap délután érkezett meg Pécsre. Viszorlylag fiatal társulat, ha egy balettegyüttes esetében az alapítástól eltelt nyolc, évet rö­vid időnek lehet tekinteni. Si­kereik mértékét, az általuk be­utazott országok számát figye­lembe véve azonban semmi­képpen sem állíthatjuk azt, hogy szárnyait bontogató gár­dáról lenne szó. A Teatr Polski együttesét Conrad Drzewiecki alapította 1973-ban, s ő vezeti ma is a Lengyel Táncszínház társulatát. Székhelyük Poznanban van, a város finanszírozza működé­süket. A negyven tagú együttes évente általában száz előadást tart, ennek mintegy a fele kül­földi szereplés. Csaknem min­den európai országban fellép­tek már, egyebek között olyan jelentős nemzetközi rendezvé­nyeken, mint amilyen a buda­pesti Interbalett, a római In- contri Musicali Romani, a pá­rizsi Festival International de la Dauce, a hannoveri és a ku- opioi fesztivál. Az együttes sze­repelt a lengyel kultúra nap­jain egyebek között Prágában, Plovdivban, Pozsonyban, Moszk­vában, Berlinben és Szófiában. Conrad Drzewiecki előszere­tettel építi balettjeit lengyel ze­neszerzők műveire: Chopin, Karlowicz Kurpinski, Moniusz- ko, Penderecki és Serocki mu­zsikájára. (A Pécsett bemuta­tásra kerülő egyik darab, a Drámai történet is Serocki ze­néjére készült.) A koreográfus azonban szívesen nyúl a zene- történet olyan klasszikusainak művei után is, mint amilyen Albinoni, Ravel vagy Bartók volt. A lengyel balettművészeknek jó kapcsolatuk van a pécsiek­kel. Eck Imre és Tóth Sándor többször készített már koreog­ráfiát a Teatr Polski számára. Emellett a poznani balett-tár­sulat olyan neves koreográfu­soktól is táncolt műveket, mint Tom Schilling, Ugor Urosevic, Pavel Smok vagy Kaoru Ushii. Ezeket a koreográfiákat a Teatr Polski állandóan műsorán tart­ja. Drzewiecki alkotásaival az együttes eddig hét balettfilm­ben lépett fel. Több magas kitüntetés birtokosai. Méltán előzi meg tehát fellépésüket nagy várakozás Pécsett. Mai program Szabadtéri Táncszin: 21 óra: a Teatr Polski estje. Tettyei Játékszín: 21 óra: Csángó ballada. Csontváry-udvar: 21 óra: Bartók-bábest. Az ügyeletes „kettes” (azaz kiemelt) riasztást rendelt el, pár perc múlva már Harkány felé rbbogtak a tűzoltók. A be­jelentés szerint az üdülőtelep mögött tüzet fogott a lábon ál­ló gabona. A helyszínen kide­rült, hogy vaklárma volt az egész, csak a tarló égett. Ha­zafelé indultak, amikor az újabb jelzést kapták; Görcsöny határában szalmakazlat veszé­lyeztet a tarlóégetés. Itt sem volt szükség a fecskendőkre. Az elmúlt hétfőn Ceglédpusz- tán egy szalmakazal és 50 hek­táron kint levő szalma égett el, Patapoklosiban egy kombájn gyulladt ki, a kár megközelíti a százezer forintot. Múlt pén­teken Kisjakabfalván több mint 40 000 forint értékű szalma lett a tűz martaléka. Lehetne sorol­ni még a nyári tüzek eseteit, ehelyett inkább a megelőzé­sükre hadd hívjuk fel a figyel­met. A mezőgazdasági gépek nem megfelelő műszaki állapo­ta — olaj-, üzemanyagszivár­gás, hibás kipufogó, a rendsze­res tisztítás hiánya — az első számú veszélyforrás. Ugyanígy nem egy tűznél á felelőtlenül eldobott cigaretta, gyufa ijesz­tően nagy károkat okozhat. És még valami, amire a teg­napi két vaklárma is felhívja a figyelmet. Igaz, hogy minden állampolgárnak kötelessége a tüzet jelezni, de jó volna, ha előbb meggyőződne a telefoná­ló a valós veszélyről, mert a fe­leslegesen riasztott tűzoltókat elvonhatják olyan helyekről, ahol valóban nagy szükség vol­na rájuk. Egyetemi megbízások, kinevezések így közlekedjünk mi Ahol még jobban elkel a fokozott óvatosság: útépítés a Tüzér utcában Csak a meleg teszi? A pécsi felsőoktatási intéz­mények vezető posztjain több változás történt az elmúlt he­tekben: új egyetemi, illetve fő­iskolai tanárokat, docenseket neveztek ki. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen egyetemi tanár lett dr. Szabolcs József docens. Do­censsé lépett elő dr. Pál Alajos, dr. Tahin Tamás és dr. Tekeres Miklós. Az egészségügyi mi­niszter a POTE gazdasági hi­vatalának főigazgatójává ne­vezte ki Kreka Lászlót. A Pécsi Tudományegyetem állam- és jogtudományi kara dékánjaként dr. Herczegh Géza egyetemi tanár kapott három Csángó battada Ma, szerdán este látható elő. szőr a Pécsi Nyári Színház mű­sorában Eck Imre egyik új ka­marabalettje, a Csángó balla­da. (Tettyei Játékszín). Modern kompozíciót láthatunk originá­lis hangzású népzenei felvé­telekre. Hogyan állt össze kom­pozícióvá a zene, a tánc és a gondolat? Erről kérdeztük a mű alkotóját. Kircsi László zenei szerkesztő: — Szinte magától érthető­dön, hogy a Pécsi Nyári Szín­ház idei, Bartók-évhez kapcso­lódó programjában legyen egy olyan est is, amely a zeneszer­ző stílusát alapjaiban és szel­lemében meghatározó tiszta népzenei anyagra épüljön. A magyar népdalkincs sehol sem maradt meg olyan tiszta, ősi Óvatosságot, több figyelmet az utakon n karambol senkinek sem hiányzik évre szóló megbízatást. Dékán­helyettes: dr. Szita János do­cens. A közgazdaságtudományi kar új dékánja dr. Papp László egyetemi docens lett, helyette­se dr. Veress József docens. Új igazgató került a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főis­kola Mélyépítési Intézetének élére Bársony János főiskolai docens személyében. Új főisko­lai docens: dr. Fodor A. Csa­ba. A Pécsi Tanárképző Főisko­lán főiskolai tanárrá nevezték ki dr. Hetyei Gábor és dr. Vár­nagy Elemér docenseket Ad­junktusból docenssé lépett elő dr. Csokonya Mária és Hor­váth Dénes. formában, mint a bukovinai csángóknál. Bartók is rengete­get gyűjtött ezen a vidéken. Ezekben — az énekelt és hang­szeres zenékben egyaránt — sa­játosan keveredik a magyar pentaton réteg a Kárpátokon túli területek (Moldova) zenei jellemzőivel. Talán az itt élők őrizték meg legtovább ősi élet­formájukat is; ezért maradhatott fenn a mindenre reagáló, min­dent meqéneklő muzsika, szám­talan szállal kapcsolódva a na­pi élethez. — Az összeállításban keve­redik a kíséret nélküli népdal a hangszeres zenével. A leg­szebb dallamokat Gyurka Mi­Meghűlt ereinkben a vér, de a másik sávban haladó Wart­burg vezetője sem akart hinni a szemének: egy teherautó megállás nélkül úgy vágott át az úttesten, hogy kis híján le­söpört bennünket az aszfaltról. Történt mindez tegnap délelőtt 3 4 11 óra tájban Pécsett, a Tüzér u.—6-os út kereszteződé­sében. Mi a Páfrány u. felől a belvárosba igyekeztünk, a ponyvás teherautó a Mozgalmi Háznál kapott a „megenge­dettnél erősebb hátszelet", és jó hatvanas-hetvenes sebesség­gel körültekintés nélkül robo­gott át a csomóponton. Tegnapi pécsi közlekedési őr­hályné, az Egyházaskozórba te­lepült bukovinai székely asz- szonynól vettem fel. Ö például Mónár Anna balladájának szá­mos variánsából énekel egyet. De archív felvételeket is hal­lunk majd, ezeket a Magyar Népzene és a Magyar Hang­szeres Népzene című hangle­mezekből válogattam. Elkülönül bennük egy lakodalomhoz kap­csolódó blokk, majd a halott- siratás gazdag zenei anyagá­ból hallhatunk egy összeállí­tást. Ennek érdekessége, hogy a nálunk ismeretes énekelt si- ratóval szemben hegedűn föl­csendülő csak hangszeres sirg- tót is hallhatunk. járatunk során tapasztalhattuk: néhány közlekedő még az át­lagosnál is figyelmetlenebb, meggondolatlanabb mostaná­ban. Lehet, hogy csak a meleg teszi. De az is lehet, hogy nem... Mert a kánikula sem lehet magyarázat arra, ha va­laki a Janus Pannonius utcá­ban az úttest közepén hagyott Renault-ból kiszállva beszélget ismerősével, miközben a forgal­mat akadályozza. Vagy arra, hogy más valaki a letekert ab­lakon keresztül egy csinos csitrit bámul, s emiatt majdnem beleszalad az előtte haladó és fékezni kénytelen buszba. Vagy arra, hogy egy harmadik a Szigeti út—Tüzér u. sarkán fo­lyó útépítésnél cseppet sem las­sít, és majdhogynem felökleli az ott dolgozó bulldózert. Azért a többség még a me­leg ellenére is vigyáz — magára és másokra. Ami minden köz­lekedőnek elemi kötelessége. Nem árt ezt éppen most, nyáron hangsúlyozni, amikor napról napra több autós vág neki országnak-világnak, hogy ismeretlen, idegen tájakon tölt­se vakációját. Aki külföldre utazik kocsival, jobb, ha az itthon sokszor érzett nyomasztó feszültséget, idegeskedést, rossz hangulatot száműzi. Ha ez si­kerül, gondtalanul, jókedvűen, s mi több, balesetmentesen autózhat határainkon túl is. Ami idehaza nem mindig ada­tik meg neki. Tehát nem szájbarágós, in­kább jó tanács: a reflexeket tompító, a figyelmet elaltató kánikula ellenére több óvatos­ságot, nagyobb körültekintést az utakon. Ha mindezt meg­tesszük, baleseteket előzünk meg akár itthon, akár az or­szág számunkra idegen tájain, akár külhonban. Mert a ki- sebb-nagyobb koccanás, a ka­rambol senkinek sem hiányzik még nyáron sem . .. H. L. Népdalok és a modern tánc Balettfantázia moldvai népzenére Kánikula A minap, húsvét hetében (jóég, hogy szalad az idői), azt mondta az Aggódó Ripor­ter egy műsorban — tekintettel arra, hogy hűvös, szeles hét­végére ébredtünk, de az előre­jelzés szerint még a húsvét­hétfő is hideg Jesz —, szóval azokon a vidékeken, ahol még él a népi-hagyományos locso­lás kutak mentén vödrökkel, ott a hajcihő után a lányok el ne feledjenek átöltözni, szá­raz ruhát öltsenek magukra, különben megfáznak. Én nem viccelek, isten bizony ezt mondta. Én meg azt mondtam magamban: ez derék. A ked­ves kollégámnak aztán min­denre kiterjed a figyelme. Nem árt néha atyai módon pátyol- gatni a hallgatókat, elvégre azok a szegény szüzek honnét tudnák, hogy húsvéthétfőn le kell vetkőzni, ha vizes a ruha? Ki venné a lelkére, ha fölfáz­nának? „Sok ilyen riportert a hazának!” — kiáltottam fel lel­kesen. Az Aggódó Riporter után aztán most a napokban fel­fedeztem az önző Riportert —, riporternőt. A műsor közben kapcsolom be a készüléket, strandolásról — természetesen ismét a Balatonról... — van szó, könnyű ruhákról, szandá­lokról, egyebekről ... Például az új divatról, ha jól emlék­szem az a neve, hogy „kombi- népántos ruha” (istenien néz­nek ki benne!), ami valóban kellemes viselet ebben a po­koli kánikulában; a könnyű, áttetsző anyagú ruhácskát mindössze két pánt tartja váll­bán, alája mór csak úgy tes- sék-lássék miatt is elegendő egy okmánybélyeg-méretű akármi, a lábra sarú — és kész. így aztán ki lehet bírni. Erről csevegnek a mikrofon előtt a nők, majd a kollegina körül­belül így zárja a riportot: a szép és könnyű pántos ruhák­hoz iá kánikulát kívánok! így az önző Riporternő. Mert a kánikulának nem mindenki örül. A néhány százezer — je­lenleg nyaraló — üdülőkön kí­vül legalább két-hárommillió ember dolgozik a munkahe­lyén és nagyon-nagyon sokan olyan munkahelyen, ahol szin­te ájuldozni lehet... Ezért tartom tapintatlanságnak az ilyen jókívánságokat. Most kimehetnék a határba és odakiáltanék a félemelet magasságban olvadozó kom- bájnosnak: — Na, koma! Mit szói ehhez a remek harmincöt fokhoz!? Megszólíthatnám a térdelve- aszfaltot-foltozó útépítőt is, amikor egy talicska forró masszát dolgoz el a simítóval: — Hogy ityeg-a fityeg eb­ben a gatyarohasztó nagysze­rű kánikulában!? A mohácsi szövődében dol­gozó Munkás Anyuka biztosan örülne, ha a fülébe ordíta­nám : — Remélem a Duna-strand hűs hullámaira nem cserélné fel ezt a jó meleg kis üzemet! A vagonkirakó a keblére ölelne és szipogva a megha­tottságtól mondaná: — Szerkesztőkém! Alig vár­tam, hogy visszatérjek a sza­badságról! Végre itt a káni­kula, most feleannyi idő alatt kidobjuk a vagon sódert! A szívesek, magas vérnyomá- súak százezrei - gondolom — szintén jóleső érzéssel nyug­tázták a riporternő jókívánsá­gát. Az egyik éppen összeeső­félben roskadozott a Hunyadi úton, amikor a karját elkap­tam :- Mi van, pajtikám, szimu­lálunk, szimulálunk?! Kevés a 35 fok?! Rab Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom