Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)
1981-07-15 / 192. szám
1981. július 15.« szerda v Dunántúli napló 3 Aratás ma A geresdlaki buszmegállóban álldogálnak néhányon. Késik a járat. Varga Ádámné fejkendője megoldva, a váró padján „éppencsak-árnyék- ban” ül. — Kimentem a minap megnézni a kajszit. Akkor hallom, hogy a domb mögött zörögnek a gépek. Aftitnak .. . Tudja, ez ma már nem olyan nagy esemény, mint lánykoromban volt. Jó húsz—harminc éve még mentünk mindnyájan, csak néhány öreg, meg gyerek maradt otthon ... — Megnézte az aratókat? — Ki ér rá ilyesmire? Aztán némi iróniával mondja : — Ahogy itt maga kérdezi, eszembe jutott egy-két régi aratás. Még a téeszcsés időkből. A férjem vágta kaszával, aztán, hogy a fiam is nagyobbacska lett, segített kétoldalt teríteni, gereblyézni ... Jókat ettünk az árnyékban, aztán estére már se ülni, se állni, se feküdni nem voit jó ... De tudja mit? Menjen föl itt az úton, a templomig. Ott lakik idős Horváth János. Ő volt az egyik legjobb arató Gerssden, tőle többiét is megtudhat. e Meredeken tűz a nap a geresdlaki határban; borotválják a táblát a kombájn vágóélei, zúg a motor, fújja a ventillátor a polyvát. Viszkető, koszos, portizzadó munka; csak a viz- hordógyerek ül a terebélyes tölgyfa árnyékában, és bogarakat fogdos . . . Mondom Müller Jánosnak: — Lélektelen, idegölő munka ez. Nem válaszol, csak a keze- fejét vakargatja. — Bent a községben talán nem is tudják, hogy maguk aratnak . .. — Meglehet. Kortyolunk egyet a kannafedélből. Jólesik a hideg víz, bár tudjuk, egykettőre kiveri az embert. Jóbi Károly inkább a fröccsre esküszik. Igaz, az „szabálytalan" lenne. S ezekben a napokban egyetlen szabály van csak: a kombájnos reggeltől estig ülje a gépét, s peregjen a szem a magtartályba. Tizenkettedik nyara, hogy aratok — mondja Jóbi Károly. - Most egy E 512-essel. Ujjaival kalászt morzsolgat.- Megkóstolta?- Mindig. Mielőtt a táblába megyek, kipergetek néhány szemet, s a fpgam alatt próbálom. Ebből tudja meg, hogy milyen érésben van a búza; mennyire tartja még a kalász a magot. Ha nagyon érett már, a géppel lassabban kell menni, óvatosan nyúlni a kalászok után, hogy minél kevesebb legyen a szemveszteség.- A kampány alatt mennyit lehet keresni?- A szövetkezet mázsánként egy forintot fizet. Ügy tízezer forintot megkapok az idén is. összeszámlálom: a geresdlaki termelőszövetkezet 650 hektáros Róna 1-es fajtájú étkezési búzáját jószerével 20 ember takarítja be 12-14 nap alatt. A hat kombájnos mellett 11 gépkocsizó, egy mérnök, egy írnok és egy vízhordógyerek adja a komplex brigádot. Müller János agrármérnök, most éppen ő irányítja az aratást, borotválatian-kialvatlan.- Sok múlik ezeken a napokon. Nagyon érettek a kalászok, pereg a mag. Itt 13—13,5 százalékos a magok víztartalma. Nyilvánvaló: jobban oda kell figyelni, mert nem mindegy, hogy 8 millió, 10 millió, vagy csak 6 jön ki a végelszámolásnál. Megállni sem lehet, a napsütéses, jó idő minden perce drága. A termés jónak ígérkezik. Q Később, amikor idős Horváth János a kaszafenés technikáját mutatja — ki tudja hány vékonyodott el az alatt a 40—50 év alatt, míg a magáét aratta? — a menye egy keskeny szájú zsákot hoz. — Tudja, hogy mi ez? — kérdi, majd a választ se várva, magyarázni kezd: — Rozmarin- gos varrású, úgynevezett négy- üstös zsák. Ilyenekben hordták fel a padlásra a cséplőgép alól a búzát. Módosabb gazdáknak volt vagy félszáz. Minden gazda ráíratta a nevét. Ez az édesapámé volt... Fakulnak a név kezdőbetűi: S. Gy. — Spohn György. Aztán, +iogy János bácsi is mesélni kezd, fia is mellénk telepszik a kisszobába. Péter- Pálkor éledt annak idején a határ, de az aratásra való készülődést már jóval korábban kezdték. A rozs szalmáját - az úgynevezett zsupszalmát — a téli estéken sodorták kötéllé, hogy legyen majd mivel átkötni a búzakévéket. Aratás előtt aztán beáztatták. Jani bácsi — nehogy rámtaláljanak. Aztán mégiscsak aláíratták velem. Hogy a fene egye meg . . . hála Istennek. — Kungl Gáspárnak volt cséplőgépe, meg a Hazenauer Gyurinak. Volt itt egy társas szérű, az egyszer leégett, az emberek meg siratták a kenyeret. Akinek nem volt földje, az tizedébe segített aratni. Már egyre kevésbé veszik elő a régi aratási történeteket, fakulnak az emlékek is. — Amikor a közöst szervezték, elmentem Zengővárkonyba egy rokonhoz - mondja a 88 éves Erre elneveti magát. — Sose hittük volna, hogy jobb lesz. Míg magángazda voltam a 14 mázsánál többet, ha megfeszültem, se értem el. Most meg, csak nézzen körül ... A búza még itt a dombokon is ótven felett ad. o Molnár Mihály tsz-elnök kissé elgondolkozva mondja: — Ma az aratás a munkáink, feladataink közül csak egy. Fersze, az emberek kérdezgetik: Hogy állunk elnök elvtárs? Mit hoz a gabona? S talán a község lakói is érzik, hogy mi minden függ egy jó aratástól. Többet fizetünk a község fejlesztésére, tehetősebben nézzük közös dolgainkat... Abban, hogy a törpe vízműhöz annak idején félmilliót adtunk, s hogy az óvodaépítésre 300 000-et utalhattunk át, az aratásoknak is köze van. Eszembe jut a falubeli mondata, amivel talán az elnök szavait támasztotta alá: „Ma már nemcsak a saját községünk határa érdekli az embereket, s hogy itt a házak mögött miként folyik az aratás, hanem figyelnek az egész országra... Tudják; a következő esztendő ezen is áll. Kozma Ferenc Az üreg, megkopott kasza is aratási emlék Fényképek: Cseri László Nyergesújfalun készülnek ezek a méhsejt alakú, színes cserepek. Új termék. Erfo János felvétele 8. :C __^L VÁSÁR Miből építkezzünk? Tegnap estig több mint ötvenezer látogató Kétségkívül, a Pécsi Ipari Vásár egyik legnépszerűbb és leglátogatottabb kiállítói része a Köztársaság téri iskolák udvara, ahol a Dél-dunántúli TÜZÉP és más cégek jóvoltából, a célszerű felhasználást is bemutatva, az építőanyagok és a hétvégi házak gazdag választékát vonultatták fel — a családi- és hétvégiház-építők örömére. Emlékeztessünk rá, az idei vásár egyik hangsúlya ez: bemutatni a választékot, ötleteket és szaktanácsokat adni a családi- és hétvégiház-építőknek. Alighanem ez maradéktalanul sikerült, ilyen választék felett — egy helyen — aligha tarthat szemlét másutt az országban a magánépítő. ♦ — Repüljön el egyszer a Balaton felett, s meglátja, micsoda egyhangú kép fogadja, már ami a nyaralók tetejét illeti. Pala, pala, pala, s nagyjából mind egyforma színű. Pedig ma már tetőcserépből is színes, esztétikai élményt nyújtó választék létezik — mutatott körbe kiállítási területükön Szederkényi György, a TöZÉP kereskedelmi igazgatóhelyettese. Ezek közül is egyről, a legeslegújabbról bővebben: a Pécs- váradi Építőipari Szövetkezet betoncserepeiről. Pontosabban az itt bemutatott betoncserepeket még az NSZK-ban gyártották, ám hamarosan Pécsvárad is gyártani fogja. Arról van szó, hogy a szövetkezet licencet és gépeket vásárol az NSZK-beli cégtől, és a jövő év derekától már évi 3—4 millió darab (egy családi házhoz mintegy 1500 ilyen cserép szükséges) - az első osztályú -tetőcserép minőségével megegyező'— betoncserepet gyárt, ötféle színben, például óaranyban is. A TŰZÉP kiállítását körbejárva a látogató meggyőződhet, a korszerű építőanyaaokból mind nagyobb a választék, oéldául a falazóanyagokból is. Ezek, csakúgy mint más éoítőanvagok és szerelvények, nyílászárók immár az energiatakarékosság, a iá hőszigetelés követelményét messzemenően fiavelembe véve készültek. A kiállításon több új ajtó és ablaktÍDussal ismerkedhetünk meg. Gyártóik között az ÉPFA, a nagvbajomiak. a Fejér megyei Alba Regia mellett a mi állami éDÍtőipari vállalatunkat is megtalálhatjuk. A kiállításon felállított faházak láttán nem nehéz megállapítani: a faárak drágulásával a hétvégi házak árai igencsak megugrottak, ezért a gyártók igyekeztek kisebb alapterületű — s ezáltal viszonylag olcsóbb — faházakat konstruálni. Újabb kiállítók tartották meg tegnap szakmai napjukat a vásáron. Mi — a hazai cipő- és bőrruházati gyárak, s a kereskedelem meghívott képviselőivel egyetemben - a Pécsi Bőrgyár szakmai rendezvényére voltunk hivatalosak. Kon- rád György, a gyár kereskedelmi főosztályvezetője ismertette tucatnyi új bőrféleségeiket, amiket a felhasználók igényeinek és javaslatainak, egyszersmind a világpiac igényeinek figyelembe vételével fejlesztettek ki az elmúlt időszakban. Közülük is kiemelkedik a Rinó marha-cipőfelsőbőr, amiből a vásárlók által olyannyira várt, a vizet lepergető cipők és csizmák gyárthatók. A Pécsi Bőrgyár az utóbbi években mind szorosabbra igyekszik fűzni kapcsolatait paitnereivel, fejlesztési részlegében modellőr stúdiót hívott életre, ennek keretében rendszeresen konzultál a cipőgyárak fejlesztőivel, modell-tervezőivel, s az ő véleményüket kikérve születnek az új cipő- és ruházati bőrök. A versenyárakkal dolgozó, tehát hazai árait a világpiaci áralakulásnak megfelelően mozgató bőrgyár tegnapi szakmai napján többek között még elhangzott — a felhasználók legnagyobb örömére, nyilvánvalóan — Pécs tavaly a világpiacon végbemenő áralakulás figyelembe vételével kétszer is csökkentette termelői árát, s ezt a gyakorlatukat az idén is folytatni -kívánják, legalábbis ilyenek a kilátások. ♦ Tegnap a Videoton kiállítói termében, közjegyző jelenlétében sorsolást tartottak a Videoton modul készülékeinek vásárlói által júniusban beküldött címkékből — ez az akció egyébként a televízió reklámműsoraiból jól ismert. Négyezer címkéből sorsoltak, a szerencsés nyertes: Zsókai Rudolf orosházi vásárló. A székesfehérvári gyár visszatéríti neki júniusban vásárolt feketefehér televíziójának árát. Ezúttal közelebbről is megismerkedtünk a Videoton kiállított Hifi-tornyaival, amiket már több százan szerettek volna a helyszínen megvásárolni. Megtudtuk, a hangtornyokban a lemezjátszó és a magnó japán gyártmány, a rádió és a hangdoboz hazai szeptemberben- októberben kerülnek az üzletekbe az első darabok. A kisebb teljesítményű hangtorony irányára 30, -a nagyobbé 35 ezer forint. * Tegnap estig a 8. Pécsi Ipari Vásárt több mint 50 ezren keresték fel. Miklósvárj Zoltán
