Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-11 / 188. szám

1981. július 11., szombat Dunántúlt napló 5 A hétfő óta Pécsett tartózko­dó Komszomol-küldöttség teg­nap délután utazott el. Az utol­só nap délelőttjén Vlagyimir Nyikolajevics Zsipa, az össz- szövetségi Lenini' Komszomol Lvovi Területi Bizottságának el­ső titkára adott interjút lapunk, nak. — A lvovi és a baranyai if­júsági szervezet között legalább húszéves a szerződéssel is rög­Vendégünk volt V. Ny. Zsipa, a Komszomol Lvov Területi Bizottságának első titkára Bővülő kapcsolatok zitett együttműködés, amit eb­ben az évben is megújítanak. Mi ennek a célja, s ebben az évben bővül-e valamivel? — Széles lehetőséget bizto­sit a munkatársak cserelátoga­tásaira, melyeknek elsősorban az a céljuk, hogy megismerjük egymás munkamódszereit, s ta­pasztalatokat szerezzünk. Együtt­működésünk évente új voná­sokkal gazdagodik, sokat fej­lődtek a kulturális és sportkap­csolatok, s ma már lehetőség nyílik az úttörők cseretáborozta­tására is. A kapcsolatokat azon­ban tovább kell bővíteni, eddig ugyanis elsősorban a politikai munkatársakra korlátozódott. A jövőben szeretnénk nagyobb in­formációcserét a sajtóval, szo­rosabb kapcsolatot létesíteni az önök művészei és a mieink kö­zött. Egyébként bennünket je­lenleg a komplex nevelés prob­lematikája foglalkoztat, a mun­kára nevelés, a politikai-ideoló­giai és az erkölcsi nevelés egy­sége, erre kell megfelelő mun­kamódszert kialakítanunk, mert eddig mindig kiragadtuk a há­rom közül valamelyiket, s nem együtt tekintettük. — A magyar fiatalok kong­resszusán előtérbe került a Ha­tol értelmiségiek helyzete, önöknél hogyan jelentkeznek a rétegproblémák? — A rétegekkel külön-külön, differenciáltan kell foglalkozni, sőt nemcsak réteg, hanem élet­kor szerint is, hiszen nem lehet az egész fiatalságra érvényes egységes sémát alkalmazni. Nálunk nem került ennyire fó­kuszba az értelmiség, de azért mi is megkülönböztetett figye­lemmel kísérjük munkájukat. Művész, és tudósklub alakult, s tiz éve alapítottuk a Gavriluk Művészeti Díjat, amelyet évente két-három fiatalnak ítélünk oda. A tudósoknál elsősorban a nép- gazdaságilag hasznos megol­dások kidolgozását támogatjuk. — önöknél mi okozza a fia­talságnak a legnagyobb gon­dot? — Nálunk is fő kérdés a la­kás. A Komszomol-szervezetek felügyelete alatt garzonház­építési akciókat szerveznek, s az építést maguk a fiatalok végzik építőtábori kereteken belül. Egyébként fő törekvésünk, hogy a Komszomol-szervezetek, tehát az alapszervezetek önál­lósága, s így felelőssége is jó­val nagyobb legyen, mint ed­dig. D. Cs. Premier előtt Ma kezdődik a Pécsi Nyári Színház „Ha a főpróba nem sikerül — jó lesz a folytatás . . .” tart­ja a régi színházi mondás. Bár így lenne! — sóhajtanak fel most sokan több százan, akik a ma este megkezdődő Pécsi Nyári Színház háromhetes mű- sorsoroz;at előkészületeiben, fel­készülésében mint alkotók, sze­replők, zenészek, szervezők, műszakiak stb. hónapok óta dolgoznak. Pénteken este ugyanis a Ba­lettest '81 első főpróbáját el­mosta a szemerkélő eső. Hol abbahagyta, hol megeredt is­mét, csak annyira, hogy ha el­távolítják a színpadteret védő hatalmas fólialeplet, azonnal síkossá vált volna a tánctér... így este 9 után mindenkit ha­zaküldtek. Az elmaradt főpróbát — egyelőre világítás nélkül — pénteken délelőtt pótolták. Most, amikor e sorokat írom a késő délutáni órákban, szépen süt a nap, de a Misina felett felhő­sen páradús az ég alja ... A második, vagyis az utolsó fő­próbát péntek estére tervez­ték, s pillanatnyilag csak azt írhatom: bizakodunk, hogy ezt már sikerül megtartani. A Pécsi Nyórj Színház első előadása a ma esti Balettest 81. A Bartókra emlékező műsor há­rom részből áll. A fából fara­gott királyfi táncjátékot Paronai Magdolna (Királykisasszony), Kuli Ferenc (Királyfi), Bognár József (Fabáb), Tamás Gyöngyi (Jó tündér), Zarnóczai Gizella (Rossz tündér) főszereplésével, valamint a Pécsi Balett és a Baranya Táncegyüttes táncka­ra közreműködésével állítják színpadra. A másik bemutató ebben a műsorban Éden után címmel Bartók II. hegedűver­senyére komponált szimfonikus balett. Az est harmadik része: Bartók Csodálatos mandarinja, amelynek a szereposztása a pécsi színház elmúlt évi reper­toárjából ismert. Mindhárom koreográfusa Eck Imre, a Pé­csi Szimfonikus Zenekart Nagy Ferenc vezényli; a hegedűver­seny koncertező szólamát Gyer- mán István játssza. A Tettyei Játékszínen felépí­tett színpadon éjszakába nyú­lóan folynak Bagossy László rendező és Vidákovics Antal koreográfus művészeti irányí­tásával az Antigoné táncjáték­feldolgozás próbái. Főpróba stádiumba érkezett időközben a Bóbita Bartók-bóbestje is — a műsorlaptól eltérően nem a Várárokban, hanem „eredeti helyszínükön", a Csontváry-ud- varban. (Műsoruk: a Fából fa­ragott királyfi és a Cantata pro­fana, rendező: Kós Lajos.) Be­mutató hétfőn, július 13-án es. te. A Tettyén vendégszereplő Fából faragott királyfi. Az elő­térben Zarnóczai Gizella, a Rossz tündér. Fotó: Körtvélyesi háromtagú prágai Cvoci Bur­lesque Színház „társulatát" mára várják Pécsre. A másik külföldi együttes, a Poznani Te- atr Polski balettegyüttese előre, láthatólag július 14-én, kedden érkezik meg, és 15-én mutatko­zik be először. W. E. MAI MŰSOR SZABADTÉRI TÁNCSZfN 21 órakor: BALETTEST ’81 VILLANYI SZOBORPARK Délelőtt 11 órakor: BALETTEK KARA KÓRUSMUZSI­Vetik a kölest, a Tyfont és a 100 napos kukoricát Az idei tavaszi, kora nyári időjárás Baranyában kifejezet­ten kedvez a másod- és tarló­vetéseknek. Két héttel koráb­ban kezdődött meg az aratás, az ősziárpa-termés július 5-ig mindenütt magtárba került, jól halad a repce és a magborsó aratása is, s a hét végéig a búza 38 százalékáról takarítot­ták be a kenyérnek valót. Van tehát bőven szabad tarló, s a gyakori esők után a talaj víz­tartalma is elegendő a tarlóba vetett másodnövények kikelésé­hez. A kedvező lehetőséget felis­merve a múlt héten sok gaz­daságban megkezdték a tarlók gyors elmunkálósót és a má­sodvetést. A szentlőrinci Úttörő Tsz-ben a hét végéig 100 hek­tár kukoricacsalamádés napra­forgókeveréket vetettek el őszi árpa és repce tarlókba, azzal a céllal, hogy silókukoricát válthassanak ki. Illetve, hogy a fő vetésű silókukoricájukat sze­mes kukoricaként takaríthassák be, ezzel is növelve szemesga- bona-termésüket. Hasonló cél­lal vetett el 100 hektár silóku­koricát a hímesházi termelő- szövetkezet. A szajki Béke Tsz- ben 100 napos kukoricát vetet­tek tarlóba, ami olyan rövid te­nyészidejű, hogy jó esetben még be is érhet. Rövid tenyész­idejű silókukoricát vetett el 64 hektáron a mohácsi Dunavöl- gye Tsz és 30 hektáron a Szent­lőrinci Állami Gazdaság. Má­sodvetésű silókukoricát, kukori- cccsalamádét, vagy naprafor­gós keveréket a megye minden nagyobb szarvasmarha-tartó gazdasága vetett, vagy ezután szándékozik vetni az idén. A korábbi vetések csíráznak, sőt a gyakori éjszakai esők hatásá­ra helyenként már ki is keltek. A szemes kukoricát kiváltani, abrakot megtakarítani nemcsak rövid tenyészidejű kukorica-má- sodvetéssel lehet. Az újpetrei Petőfi Tsz-ben 65 hektáron ve­tettek hybart és 50 hektáron hajdinát. A hybart, amely két­szer-háromszor is kisarjad, zöl­den etetik fel csalamádés ke­verék formájában, a hajdinát magnak termelik. Csányoszrón 30 hektáron rövid tenyészidejű napraforgót vetettek zöldtakar­mányozásra. Sok gazdaság venne 100-napos iregi törpe­Átállás: október 1-től Pécsett újabb 48 utcát kapcsolnak be a kukás szemétszállításba Október elsejétől Pécs újabb ut­cái lesznek tisztábbak és kevésbé csúnya kinézésűek a szemétszállítás napján. Az eddig lavórban, vödör­ben és egyéb más alkalmatosságok­ban kitett szemetet október 1-től ku­kákban teszik ki a házuk elé a lakók. Az alábbi utcákban térnek át a KUKA-rendszerü szemétszállításra: Hétfőn—szerdán—pénteken viszik el a szemetet az alábbi utcákban; Bar­tók Béla (alsó szakasz), Tábor, Tá­bor köz, Báthori, Sánc, Attila, Kóczi- án. Nagy Jenő, Alajos, Petőfi (al­só szakasz), Alkotmány, Ifjúság, Ti­borc, Hársfa, Gyümölcs, Mikes, Ba­tsányi, Kürt, Fogaras, Homok, Lázár, Erkel, Faludi, Lotz, Lugos, Madarász, Egres, Málna utcában, valamint a Jakabhegyi úton. Kedden—csütörtökön—szombaton vi­szik el a szemetet az alábbi utcák­ból: Pacsirta, Főiskola, Nyár, Ta­vasz, Xavér, Rókusalja, Rodostó, Damjanich, Jurisics, Asztalos János, Bariók Béla, Zsolt, Péter, Károlyi Mihály, Beloiannisz, Cserfa, Puskin, Árnyas utcák, továbbá: Édesanyák útja, Bálicsi út (alsó szakasz) és a Fenyves sor. A szemétszállítás új rendjéről és a kukák beszerzési lehetőségeiről a felsorolt utcák ház- és lakástulajdo­nosai értesítést kapnak. Október 1-ig a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantar­tó Vállalat a Baranyaker közreműkö­désével a helyszínen kínálja fel azok­nak megvételre a kukás edényt, akik. nek még nincs. Kedvez az időjárás a másodvetéseknek napraforgó magot, ezt azon­ban — mivel még nem elismert fajta, a Vetőmag Vállalat nem forgalmazza. Másodvetéshez egyébként sem szükséges 1000 forintos fémzárolt magot vetni, e célra a gazdaságok bátran felhasználhatják a saját meg­maradt készleteiket. ízletes, jó takarmánynövény a tarlórépa és a kínai kel ke­resztezéséből származó fajhib­rid, a Tyfon is. Ezt a növényt a majsi tsz termeli tarlóban, évek óta nagyobb területen. Magja eddig hiánycikknek számított, a jövő hét elejétől azonban kap­ható lesz Dombóvárott. Vetik a mohart és a kölest is. A bo- gádmindszenti tsz-ben 50 hek­tár kölest vetettek el a hét fo­lyamán. Boksán az Ezüstkalász Tsz-ben ma — szombaton — kezdik meg 100 hektár búzatar­lóba a vörös köles vetését. A Dombóvári Vetőmag Vál­lalattól eddig 17 mázsa mohar­és 110 mázsa köles-vetőmagot vásároltak a baranyai gazda­ságod a másodvetésekhez, de a nagy rohamot a jövő héten várják. Elmondták, hogy jelen­tős olajretek-, takarmányrepce-, szudáni fű-, tarlórépa- és ta­karmánykáposzta-készlettel ren­delkeznek, s van elegendő szu­per korai hibridkukorica-vető­magjuk is. Telefonon is elfo­gadnak megrendelést. Szállí­táskor fuvartérítést adnak, ha a tsz helyből szállít 30 forintot mázsánként. Zöldségmagvakból is jelen­tős az árukészletük. A kisterme­lők részére 300 000 tasak kü­lönféle zöldségmag vár elszál­lításra Dombóvárott. Ára tasa- konként egységesen 2 forint 80 fillér. A pécsi magboltok folya­matosan rendelhetik meg a másodvetésekhez szükséges magvakat a kistermelőknek.- Rné — Pécsett is rendezhetnének Kiállítást Poszterek a lakásokban Magyarországon 1975-ben indult meg az új típusú művé­szeti reprodukciók, a poszterek kiadása. Rövid idő alatt mind ismertebbé váltak, ma már többféle méretben és minőség­ben állnak a vásárlók rendel­kezésére. A poszterek fejlesztik a közízlést, bővítik az ismere­teket, ugyanakkor a panellaká­sok egyhangúságát feloldják és újjávarázsolják a megunt szo­bát. Megnéztük, hogy a pécsi és baranyai vásárlók milyen posz­terekkel szépíthetik otthonukat. A Baranyaker Tapétaboltjá­ban Domsa Ferencné eladót kérdeztük: - Hatfajta, közel 30- féle posztert vásárolhatnak ve­vőink; így a legkisebb méretű­ek faliképszerűek — általában a művészek festményeinek, grafi­káinak reprodukciói, de akad köztük a gyerekszobák falára il­lő állatfigurás és fotóposzter is. Négyféle ajtóra valót ajánlha­tunk, természeti csendéletet áb­rázol valamennyi. Háromféle méretű gigant-posztert tudunk adni, így 276x198, 345x240 és 384x273 centimétereset. Legin­kább az erdőrészletet, tópartot ábrázolók a népszerűek. A Pergamen papírboltban Kocsis Árpádné üzletvezető el­mondta, hogy a PIÉRT szállítja a boltba az árut, most két hete kaptak bőségesen. Mintegy 50 -60-féle kisméretű poszter és fotóposzter közül lehet válogat­ni. Kaptak a szőnyeg poszternek nevezett ajtóposzterből, így a teljesen újnak számító Buda látképét ábrázolóból és egy Csontváry-reprodukcióból. A gi- gant-poszterek közül a tenger­szemet ábrázoló a legkereset­tebb, de továbbra is népszerű az erdőrészletet és hegycsúcsot ábrázoló is. A PIÉRT lerakatának vezető­jét, Takács Istvánt is megke­restük: — A Pergamen papír­boltban legnagyobb a válasz­ték poszterekből, hisz a legki­sebb méretű, új kiadású poszte­rekből 66-féfét, a nagyobb fo­tó- és faliposzterekből 20-félét szállítottunk. Ezenkívül a kere­sett nagy méretű gigant-posz- terekkel is elláttuk az üzletet. A szombathelyi példára itt Pécsett is rendezhetne egy ál­landó kiállítást a Képzőművé­szeti Alap Kiadó Vállalata, hogy o forgalomban levő és kapható posztereket együtt, egy helyen nézhetné meg a vá­sárló. A. E. FILMJEGYZET II túlélés ára K ozkázatos dolog mozi­ba menni. Különösen annak, aki már látott egynéhány filmet ebben az életben. Látott, sőt — egy­szer, kétszer, tízszer — vi­szontlátott témákat, törté­neteket, alaphelyzeteket. Kockázatos annak is, aki­nek valamiféle igényei vannak. Mondjuk, két ke­mény óra hasznos és lehe­tőleg élvezetes eltöltésével kapcsolatban. Őt aligha­nem idegesíti a filmvetítést megelőző percekben rá- kénvszerített - édeskésen és megszokottan hamisan csengő — szirupos reklám bizonyos bútoripari termé­kek isteni tulajdonságairól. Az ilyen néző, aki otthon a tv-híradót nézi, bosszan- kodva-hitetlenkedve kons­tatálja, milyen gyenge is a filmhíradó. Mindenféle szempontból. Ezen a héten például a „mozihetilap­ban" úgy búcsúznak az el­hunyt idős operatőrtől, hogy közvetlenül a búcsú­szavak véget értével egy rovar, nevezetesen egy légy látásmódját kezdik taglalni ... K ockázatos dolog mozi­ba menni. Mert az ember nem tudhatja előre, milyen tónusú filmet fog látni. Ha túl sok benne a világosság, egy idő után zavarni fognak a vá­szon felületi egyenetlensé­gei, zavarni fog a felület érdessége. Mint például engem a minap a Petőfi moziban. Az sem fog üdí- tőleg, megnyugtatólag hatni az idegekre, ha az egy-két másodpercre nem ritkán megszakadó vetítés kényszerszüneteiben a le­hető legobszcénebb, a köz­botrányokozás tényét bő­ven kimerítő bekiabálások hangzanak el a sötétben. A csaknem minden vetíté­sen jelen levő kretének kényszertársasága miatt ugyancsak kockázatos do­log moziba menni. Nem tudhatjuk előre, mikor kell végre fölállnunk nem vala­mi kényelmes székünkből, hogy elhagyjuk az egyéb­ként sem túl jó levegőjű nézőteret. Nesze neked nyáreste — mondjuk ilyen­kor. Bár maradtam volna otthon és néztem volna a tv közművelődési műsorát. A leghatékonyabb né­zőriasztó azonban mégis­csak maga a film tud len­ni. A „nagy moziválság” egyik legelkeserítőbb té­nye: rosszak a filmek. Illet­ve dehogy rosszak, közepe­sek. A rossz film hagyján. Azon könnyen napirendre térünk. A közepes, a se ilyen, se olyan, az „ebből is egy kicsit, meg abból is” filmek a film igazi halálai. Sajnos, mindennapos ön­pusztításai ezek a mozinak, hiszen közepes filmből van a legtöbb. I jlyen A túlélés óra című, most bemutatott színes, szinkronizált NSZK—fran­cia film is . . . Átlagalkotás. A rendezője Hans Noever megtanult filmet csinálni és csinált egyet. Egyet a sok közül a sok közepes közé. Mit lehet mondani róla? Az az érzésem, nevetnem kellene magamon, ha bár­miféle komolynak ható megállapításba belekezde­nék. Egyszer ezt is meg le­het nézni ... Könnyen túlélhető film A túlélés ára. Hogy mi ez az ár? El kell menni a moziba ... Bebesi K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom