Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-04 / 151. szám

Dunantmt napló 1981. június 4., csütörtök Cún—szaporcai természetvédelmi belvízrendezés Hadárrezervátum a Dráva-holtághól Nevüket beirták a hultúrtörténelembe Baranya megyei ■ ■I m r rr f ■ r 11 I ii I szuletesu vizimernokok 1 782-ben II. József megalakította az Institutum Geometri- cumot, megteremtve ezzel a polgári mérnökképzést Ma­gyarországon. A teljességhez tartozik az is, hogy a Mér­nöki Intézet megalakulásakor a világ első mérnökképző főisko­lája volt. A Mérnöki Intézetbe Baranya megyéből is eljutottak néhányon, így Eisenhut György József, Filtzmayer István és Tur- kovics Lajos. Tsilip Cún—Szaporca határában A kémesi vendéglőbe be­térők között jó néhány helybeli horgász is akad. Amikor meghallják, hogy a tavakhoz megyünk, sóhajtva mesélik: Nemrég teherautó­szám hordták a döglött hala­kat a Kisinci tóból, de a töb­biből is. 15—20 kilós harcsák is voltak köztük. Hát igen: a cún—szaporcai Dráva-holtág tavacskái majd­nem úgy jártak, mint a Bala­ton. Túl sok szennyvíz, szerves anyag, műtrágya jutott a vizük­be. Az úgyis csekély vízfelüle­tüket most rohamos gyorsaság­gal hódítják el maguknak az elburjárzó vízinövények. Míg Cún határában úttalan utakon, csúszós, mély sárban, szántások szélén és a régi Dráva-töltésen bukdácsol a terepjáró, Géczi Dezső, a Ter­mészetvédelmi Hivatal terület­kezelője magyarázatot fűz a halpusztuláshoz: — Túl hosszú volt a tél, ke­vés oxigén jutott a vízbe. Cún község szennyvize és a környék mezőgazdasági területeinek belvizei részben a Fekete víz­be, de sajnos legalább ilyen mértékben a cún—szaporcai régi Dráva-holtág természetvé­delmi területére földiák. Amíg meg nem épült az új árvízvé­delmi gát a Drávánál, addig ez nem is okozott túl nagy bajt: az áradások valósággal átöb­lítették a holtágat. Most azon­ban már nincs közvetlen kap­csolat a cún—szaporcai tavak és a Dráva közt. A szennyvíz és a műtrágya itt marad a ter­mészetvédelmi területen. A cún—szaporcai Dráva-holt­ág nemzeti érték, egyike Dél- Dunántúl kevés szabad vízte­rületeinek. Védelmére Magyar- országot nemzetközi szerződés is kötelezi, Magyarország jó néhány más állammal együtt kötelezettséget vállalt, hogy természetes szabad vízfelülete­ket, átvonuló szállásokat bizto­sít a vándor vízimadarak szá­mára. A cún—szaporcai természet- védelmi terület egy vékony, patkó alakú, tíz kilométer hosszú sáv, összesen 250 hek­tár, ebből 15,5 hektár az öt kis tó vízfelülete. A többi mo­csaras, erdős rész. Állat- és nö­vényvilága sajátos és ritka: fészkelt itt fekete gólya, vörös kócsag, nemeskócsag, bagcsó, s újabban csörgőréce is meg­telepedett itt, pedig már azt hitték róla, hogy ez az Észak- Európában honos madár Ma­gyarországon kipusztult. Nö­vényvilágából említést érdemel a kolokán, a tavirózsa, a sú­lyom és a kálmos. A madarak azonban életterük szűkülésé­vel jobbá rg máshová költöztek, s ezzel szinte pusztulásra lettek ítélve. Ha a természet eredeti rendjét nem sikerül legalább ilyen kis területen, mint a Drá­va-holtág visszaállítani, mind­ez egy-két évtized alatt bekö­vetkezhet. Az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hiva­tal Dél-dunántúli Felügyelősé­ge most arra törekszik, hogy a Cún—Szaporca környékének bel­vízrendezésével segítse a meg­zavart madárvilág visszatérését, megmenekülését a kipusztulás­tól. Abban is reménykednek, hogy az átvonuló vándormada­rak egy része meg is telepszik itt. A terv megvalósításának el­ső és egyben legfontosabb pontja Cún határának belvíz- rendezése. A beruházás kivite­lezője a sellyei Drávamenti Vízgazdálkodási és Talajvédel­mi Társulat. Nagy Sándor fő­építésvezetővel a Fekete-víz menti zsilipnél találkozunk. Május elején kezdték a mun­kát és június végére szeretné­nek elkészülni vele: — A munkánk lényege, hogy olyan vízlevezető árkot ássunk Cún határában, amely a bel­vizeket és a falu szennyvizét csak a Fekete-vízbe engedi. Ezért a régi árkot kibővítjük, mélyítjük és meghosszabbítjuk, így két és fél kilométer hosszú lesz, vízgyűjtő területe pedig három négyzetkilométer. Két zsilipet is kell építenünk, leg­fontosabbat éppen Cún alatt a Mihály-tanyánál. Ez fogja le­zárni magas belvizek esetén az árok végét a természetvédelmi területtől. A munka első lépé­se, hogy az árok vonalában mintegy 1100 fát és 30 000 négyzetméter cserjét kiirtunk. Néhány kilométerre a Drává­tól, a régi holtág legnagyobb tava, a 3 kilométer hosszú Ki- sinci-tó vízfelülete szomorúan példázza, milyen szükség volta gyors beavatkozásra: a két partról egyre beljebb és beljebb terjeszkednek a vízinövények. — A belvízrendezés utón a következő feladat a tavak ál­landó vízszintjének biztosítása — meséli Géczi Dezső, miköz­ben a magas madárlesről szemléljük a tó panorámáját. — A legcélszerűbb megoldás: újra összeköttetést kell létesí­teni a holtág és a Dráva kö­zött, amelyet most az új árvíz- védelmi rendszer építése után 30 méteres földsáv választ el a folyótól. Ennek átvágásával magas vízállás esetén a Dráva ismét fel tudná tölteni régi holtágát amelyet még Mária Terézia idején vágtak le a ka­nyargó folyómederből. S akkor lehetne igazán vízi- madár-rezervátum a cún—sza­porcai tavakból. Térképek készítésének fontos­sága és szükségessége mélyen visszanyúlik a századokba. Elég ha csak Zrínyi Miklóst idézzük, aki a Vitéz hadnagy című munkájában egyhelyütt térképek szükségességét han­goztatva a következőket jegyez­te meg: ,,Egy árok, egy patak, egy szalma oka volt sokszor hadak veszedelmének: mennyi­vel inkább kell hát tudni a he­gyeket mint leküsznek, a me­zőket, melyre szélednek, az er- dőknek járását, a vizeknek fo­lyását." Évente ismétlődő gondot je­lentettek az árvizek, s azok pusztításai. Gondot jelentettek a mocsaras, megközelíthetetlen területek is, amelyek négyzet- kilométerek százait vonták el évről évre a termeléstől. Nem véletlen tehát, hogy a Mérnöki Intézet alapítólevelébe a kö­vetkezők kerültek: az ország­ban „ ... szerfölött nagy tájak vannak viz alá merülve és mo­csarak alatt hevernek, ahol a malomgátak a legtöbb helyen rosszul vannak szerkesztve, ahol a közutak elhanyagoltak. . szükség van „földmérő, vízépí­tő és műszaki tudományokra". A Mérnöki Intézetbe nem volt könnyű bejutni. Az adatok azt tanúsítják, hogy felvételi vizsgát kellett tenni a jelent­kezőknek, s a sikeres vizsgát tettek közül válogatták ki a leg­rátermettebbeket. Olyan mér­nökökre volt szükség, akik sok­Perics Péternek, a Siklósi Vár- és Múzeumbarát Kör el­nökének a tollából megjele­nő Dunántúli Napló 1981. május 14-i számában megje­lenő „Ki volt a zsolcai hős?" cimű cikkéhez kiegészítést te­szek. Gázon Lajos, az 1948-49. évi szabadságharc alezredese o cikk szerint 1820. december 13- án született. Születésének he­lye Drávapalkonya és ifjúsági életét is e községben élte. Ugyanis a zsolcai hős édes­apja, Gázon Lajos 1820-1856- ig a drávapalkonyai reformá­tus egyház lelkipásztora volt, haladó gondolkodó, harcos pap, aki fiát is e szellemben nevelte. Haladó gondolkodására vall, hogy harcolt a község jobbágy­felszabadításáért. 1847. ja­nuár 1-én a siklósi várban a község elöljáróságával Kovács Ferenc bíróval, Pál Ferenc, Dávid Máté, Pallag Máté, Pál János, Benke Izra, Dávid János esküdtekkel aláírták gróf Batthyány Kázmér földesúrral az örökátadási szerződést (e sorok írója az örökátadási szerződést megőrzés végett 1980-ban átadta a megyei Le­véltárnak). oldalú ismeretekkel rendelkez­ve egyedül, is tudnak dönteni, akik térképeket tudnak készíte­ni, gátakat, malmokat és hida­kat, valamint utakat tervezni, folyókat szabályozni, csatorná­kat építeni, mocsarakat lecsa­polni. Vagyis a szakma elsajá­tításán túl a vízimérnököknek céltudatos és bátor emberek­nek kellett lenniök. Feljegyzé­sek sora tanúsítja, hogy nem­csak a természettel, a lápos, mocsaras vidékekkel kellett fel­venni a küzdelmet, hanem az emberekkel is. A lecsapolási munkák elin­dították egy életforma felszá­molódását, elvesztette régi élet­terét, megszokott formáját egy népréteg, amely itt élt a náda­sok, vadvizek birodalmában. Ahogy számolódott fel a nádi világ, ahogy zsugorodott mind kisebb és kisebb területre a mocsarak világc, úgy szűnt meg a madarászás, a halászás, a pákászás és a rétségi legelte­tés egykor sokaknak megélhe­tést adó életformája. így érthe­tő az a tiltakozás, amely a le- csapolásokkal szemben meg­mutatkozott. Az ősi életformá­hoz szokott emberek csak egyet láttak: kihúzták a lábuk alól azt a talajt, amely életformá­juknak teret adott. Abból, hogy holdak százai jutottak, vagy jutnak vissza a termelésbe, ah­hoz nekik úgy látták, úgy érez­ték, semmi közük, hiszen nem az ő földjük volt, s most a le­Gózon Lajos református lel­kész nevéhez fűződik a falu úgynevezett új fundusra költöz­tetése (új faluhely kijelölése), valamint a nagy templom fel­építése. Előzménye, hogy 1827-ben hatalmas árvíz tört az Ormán­ságra és Drávapailkonya há­zait is elsodorta, a templomot, amely fa talapzatú volt, a he­lyétől 1 km távolságra a teme­tőnél fogták meg. Az új templom építése 1836- ban fejeződött be, kő alapo­kon, tágla falakkal, harminc méter magas toronnyal, két karzattal. A templom a II. vi­lágháborúban a drávai harcok során megsemmisült. A háború borzalmát a romos csonkato­rony, és a templom alapzata mutatja — élő mementó az utókor számára. Gázon Lajost a drávapalko­nyai református temetőben he­lyezték örök nyugalomba, em­lékét sírkő őrzi az alábbi fel­irattal: „Ezen hant alatt nyug* szig a drávapalkonyai reformá­tus gyülekezet lelkipásztora TT. Gázon Lajos Úr por részei, el­hunyt életének 68. évében 1856-ban." Gyovai Lajos csapolások után sem kaptak belőle. Amikor azokra a Baranya megyei születésű mérnökökre emlékezünk, akik az Institutum Geometricumban tanultak, fel kell hívnunk a figyelmet Fodor Ferenc kitűnő munkájára, amely levéltári, könyvtári Iratok és kö­tetek tömegét átszűrve hozta fel az ismeretlenből a magyar vízimérnökök munkásságát és életük állomásait. Eisenhut György József 1815- ben, Fiitzmayer István 1813-ban született Pécsett. Eisenhut György József a Mérnöki Inté­zet elvégzése után az Építési Igazgatóság hajózási osztályán dolgozott, Filtzmayer István az Építési Igazgatóságon volt gya­kornok, 1833-ban a Duna-tér- képezéshez került. Feljegyezték róla, hogy Lányi igen dicsérte munkáját. 1834 őszén a Sze­ged—Maros-torkolat között mért. 1836-ban visszakerült az Építési Igazgatósághoz, az adatok tanúsítása szerint a Ti­szán megbetegedett és külső munkát vállalni nem tudott. Turkovics Lajos 1806-ban szü­letett ugyancsak Pécsett. 1833- ban mint a Duna-térképészet mérnöke pályázott a Tisza-mé- réshez. 1845-ben Eszeny és Dombrád között felméréseket végzett a Tiszán. Az ő munkája a Salamon és Cigánd közé eső szakasz átnézeti térképének ké­szítése. 1845 végén a Topoly völgyében Szürnyeg körül ké­szített helyzetleírást. Nevüket és emlékezetüket a régi feljegyzések, kéziratos tér­képek sokaságán túl végső soron az a munka is őrzi, ame­lyet alkottak, beépülve a ma­gyar kultúrtörténet nagy évszá­Egészségügyi szolgálat KÓRHÁZI FELVÉTELES UGYELETEK Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kér.: IL sz. Klinika; II. kerület: Megyei Kórház (Belgyógyászat.); III. kerület: I.' sz. Klinika. Sebészet, baleseti se­bészet: I. sz. Klinika. Égési sérülé­sek : Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet: Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon: 11-169. Munkácsy M. utcai rendelőintézet, ügyeleti bejárat, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelő- intézet, telefon: 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fo­gászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség. Te­lefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8.r 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390 telefonszámon, este 7-től reggel 7 óráig. Dunai Imre A Dráva-holtág (Kisinci-tó) madárrezervátum is lehetne... zadaiba. Szilvágyi Irén Ki volt a zsolcai hős? (Hozzászólás)

Next

/
Oldalképek
Tartalom