Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)
1981-06-04 / 151. szám
Dunantmt napló 1981. június 4., csütörtök Cún—szaporcai természetvédelmi belvízrendezés Hadárrezervátum a Dráva-holtághól Nevüket beirták a hultúrtörténelembe Baranya megyei ■ ■I m r rr f ■ r 11 I ii I szuletesu vizimernokok 1 782-ben II. József megalakította az Institutum Geometri- cumot, megteremtve ezzel a polgári mérnökképzést Magyarországon. A teljességhez tartozik az is, hogy a Mérnöki Intézet megalakulásakor a világ első mérnökképző főiskolája volt. A Mérnöki Intézetbe Baranya megyéből is eljutottak néhányon, így Eisenhut György József, Filtzmayer István és Tur- kovics Lajos. Tsilip Cún—Szaporca határában A kémesi vendéglőbe betérők között jó néhány helybeli horgász is akad. Amikor meghallják, hogy a tavakhoz megyünk, sóhajtva mesélik: Nemrég teherautószám hordták a döglött halakat a Kisinci tóból, de a többiből is. 15—20 kilós harcsák is voltak köztük. Hát igen: a cún—szaporcai Dráva-holtág tavacskái majdnem úgy jártak, mint a Balaton. Túl sok szennyvíz, szerves anyag, műtrágya jutott a vizükbe. Az úgyis csekély vízfelületüket most rohamos gyorsasággal hódítják el maguknak az elburjárzó vízinövények. Míg Cún határában úttalan utakon, csúszós, mély sárban, szántások szélén és a régi Dráva-töltésen bukdácsol a terepjáró, Géczi Dezső, a Természetvédelmi Hivatal területkezelője magyarázatot fűz a halpusztuláshoz: — Túl hosszú volt a tél, kevés oxigén jutott a vízbe. Cún község szennyvize és a környék mezőgazdasági területeinek belvizei részben a Fekete vízbe, de sajnos legalább ilyen mértékben a cún—szaporcai régi Dráva-holtág természetvédelmi területére földiák. Amíg meg nem épült az új árvízvédelmi gát a Drávánál, addig ez nem is okozott túl nagy bajt: az áradások valósággal átöblítették a holtágat. Most azonban már nincs közvetlen kapcsolat a cún—szaporcai tavak és a Dráva közt. A szennyvíz és a műtrágya itt marad a természetvédelmi területen. A cún—szaporcai Dráva-holtág nemzeti érték, egyike Dél- Dunántúl kevés szabad vízterületeinek. Védelmére Magyar- országot nemzetközi szerződés is kötelezi, Magyarország jó néhány más állammal együtt kötelezettséget vállalt, hogy természetes szabad vízfelületeket, átvonuló szállásokat biztosít a vándor vízimadarak számára. A cún—szaporcai természet- védelmi terület egy vékony, patkó alakú, tíz kilométer hosszú sáv, összesen 250 hektár, ebből 15,5 hektár az öt kis tó vízfelülete. A többi mocsaras, erdős rész. Állat- és növényvilága sajátos és ritka: fészkelt itt fekete gólya, vörös kócsag, nemeskócsag, bagcsó, s újabban csörgőréce is megtelepedett itt, pedig már azt hitték róla, hogy ez az Észak- Európában honos madár Magyarországon kipusztult. Növényvilágából említést érdemel a kolokán, a tavirózsa, a súlyom és a kálmos. A madarak azonban életterük szűkülésével jobbá rg máshová költöztek, s ezzel szinte pusztulásra lettek ítélve. Ha a természet eredeti rendjét nem sikerül legalább ilyen kis területen, mint a Dráva-holtág visszaállítani, mindez egy-két évtized alatt bekövetkezhet. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Dél-dunántúli Felügyelősége most arra törekszik, hogy a Cún—Szaporca környékének belvízrendezésével segítse a megzavart madárvilág visszatérését, megmenekülését a kipusztulástól. Abban is reménykednek, hogy az átvonuló vándormadarak egy része meg is telepszik itt. A terv megvalósításának első és egyben legfontosabb pontja Cún határának belvíz- rendezése. A beruházás kivitelezője a sellyei Drávamenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat. Nagy Sándor főépítésvezetővel a Fekete-víz menti zsilipnél találkozunk. Május elején kezdték a munkát és június végére szeretnének elkészülni vele: — A munkánk lényege, hogy olyan vízlevezető árkot ássunk Cún határában, amely a belvizeket és a falu szennyvizét csak a Fekete-vízbe engedi. Ezért a régi árkot kibővítjük, mélyítjük és meghosszabbítjuk, így két és fél kilométer hosszú lesz, vízgyűjtő területe pedig három négyzetkilométer. Két zsilipet is kell építenünk, legfontosabbat éppen Cún alatt a Mihály-tanyánál. Ez fogja lezárni magas belvizek esetén az árok végét a természetvédelmi területtől. A munka első lépése, hogy az árok vonalában mintegy 1100 fát és 30 000 négyzetméter cserjét kiirtunk. Néhány kilométerre a Drávától, a régi holtág legnagyobb tava, a 3 kilométer hosszú Ki- sinci-tó vízfelülete szomorúan példázza, milyen szükség volta gyors beavatkozásra: a két partról egyre beljebb és beljebb terjeszkednek a vízinövények. — A belvízrendezés utón a következő feladat a tavak állandó vízszintjének biztosítása — meséli Géczi Dezső, miközben a magas madárlesről szemléljük a tó panorámáját. — A legcélszerűbb megoldás: újra összeköttetést kell létesíteni a holtág és a Dráva között, amelyet most az új árvíz- védelmi rendszer építése után 30 méteres földsáv választ el a folyótól. Ennek átvágásával magas vízállás esetén a Dráva ismét fel tudná tölteni régi holtágát amelyet még Mária Terézia idején vágtak le a kanyargó folyómederből. S akkor lehetne igazán vízi- madár-rezervátum a cún—szaporcai tavakból. Térképek készítésének fontossága és szükségessége mélyen visszanyúlik a századokba. Elég ha csak Zrínyi Miklóst idézzük, aki a Vitéz hadnagy című munkájában egyhelyütt térképek szükségességét hangoztatva a következőket jegyezte meg: ,,Egy árok, egy patak, egy szalma oka volt sokszor hadak veszedelmének: mennyivel inkább kell hát tudni a hegyeket mint leküsznek, a mezőket, melyre szélednek, az er- dőknek járását, a vizeknek folyását." Évente ismétlődő gondot jelentettek az árvizek, s azok pusztításai. Gondot jelentettek a mocsaras, megközelíthetetlen területek is, amelyek négyzet- kilométerek százait vonták el évről évre a termeléstől. Nem véletlen tehát, hogy a Mérnöki Intézet alapítólevelébe a következők kerültek: az országban „ ... szerfölött nagy tájak vannak viz alá merülve és mocsarak alatt hevernek, ahol a malomgátak a legtöbb helyen rosszul vannak szerkesztve, ahol a közutak elhanyagoltak. . szükség van „földmérő, vízépítő és műszaki tudományokra". A Mérnöki Intézetbe nem volt könnyű bejutni. Az adatok azt tanúsítják, hogy felvételi vizsgát kellett tenni a jelentkezőknek, s a sikeres vizsgát tettek közül válogatták ki a legrátermettebbeket. Olyan mérnökökre volt szükség, akik sokPerics Péternek, a Siklósi Vár- és Múzeumbarát Kör elnökének a tollából megjelenő Dunántúli Napló 1981. május 14-i számában megjelenő „Ki volt a zsolcai hős?" cimű cikkéhez kiegészítést teszek. Gázon Lajos, az 1948-49. évi szabadságharc alezredese o cikk szerint 1820. december 13- án született. Születésének helye Drávapalkonya és ifjúsági életét is e községben élte. Ugyanis a zsolcai hős édesapja, Gázon Lajos 1820-1856- ig a drávapalkonyai református egyház lelkipásztora volt, haladó gondolkodó, harcos pap, aki fiát is e szellemben nevelte. Haladó gondolkodására vall, hogy harcolt a község jobbágyfelszabadításáért. 1847. január 1-én a siklósi várban a község elöljáróságával Kovács Ferenc bíróval, Pál Ferenc, Dávid Máté, Pallag Máté, Pál János, Benke Izra, Dávid János esküdtekkel aláírták gróf Batthyány Kázmér földesúrral az örökátadási szerződést (e sorok írója az örökátadási szerződést megőrzés végett 1980-ban átadta a megyei Levéltárnak). oldalú ismeretekkel rendelkezve egyedül, is tudnak dönteni, akik térképeket tudnak készíteni, gátakat, malmokat és hidakat, valamint utakat tervezni, folyókat szabályozni, csatornákat építeni, mocsarakat lecsapolni. Vagyis a szakma elsajátításán túl a vízimérnököknek céltudatos és bátor embereknek kellett lenniök. Feljegyzések sora tanúsítja, hogy nemcsak a természettel, a lápos, mocsaras vidékekkel kellett felvenni a küzdelmet, hanem az emberekkel is. A lecsapolási munkák elindították egy életforma felszámolódását, elvesztette régi életterét, megszokott formáját egy népréteg, amely itt élt a nádasok, vadvizek birodalmában. Ahogy számolódott fel a nádi világ, ahogy zsugorodott mind kisebb és kisebb területre a mocsarak világc, úgy szűnt meg a madarászás, a halászás, a pákászás és a rétségi legeltetés egykor sokaknak megélhetést adó életformája. így érthető az a tiltakozás, amely a le- csapolásokkal szemben megmutatkozott. Az ősi életformához szokott emberek csak egyet láttak: kihúzták a lábuk alól azt a talajt, amely életformájuknak teret adott. Abból, hogy holdak százai jutottak, vagy jutnak vissza a termelésbe, ahhoz nekik úgy látták, úgy érezték, semmi közük, hiszen nem az ő földjük volt, s most a leGózon Lajos református lelkész nevéhez fűződik a falu úgynevezett új fundusra költöztetése (új faluhely kijelölése), valamint a nagy templom felépítése. Előzménye, hogy 1827-ben hatalmas árvíz tört az Ormánságra és Drávapailkonya házait is elsodorta, a templomot, amely fa talapzatú volt, a helyétől 1 km távolságra a temetőnél fogták meg. Az új templom építése 1836- ban fejeződött be, kő alapokon, tágla falakkal, harminc méter magas toronnyal, két karzattal. A templom a II. világháborúban a drávai harcok során megsemmisült. A háború borzalmát a romos csonkatorony, és a templom alapzata mutatja — élő mementó az utókor számára. Gázon Lajost a drávapalkonyai református temetőben helyezték örök nyugalomba, emlékét sírkő őrzi az alábbi felirattal: „Ezen hant alatt nyug* szig a drávapalkonyai református gyülekezet lelkipásztora TT. Gázon Lajos Úr por részei, elhunyt életének 68. évében 1856-ban." Gyovai Lajos csapolások után sem kaptak belőle. Amikor azokra a Baranya megyei születésű mérnökökre emlékezünk, akik az Institutum Geometricumban tanultak, fel kell hívnunk a figyelmet Fodor Ferenc kitűnő munkájára, amely levéltári, könyvtári Iratok és kötetek tömegét átszűrve hozta fel az ismeretlenből a magyar vízimérnökök munkásságát és életük állomásait. Eisenhut György József 1815- ben, Fiitzmayer István 1813-ban született Pécsett. Eisenhut György József a Mérnöki Intézet elvégzése után az Építési Igazgatóság hajózási osztályán dolgozott, Filtzmayer István az Építési Igazgatóságon volt gyakornok, 1833-ban a Duna-tér- képezéshez került. Feljegyezték róla, hogy Lányi igen dicsérte munkáját. 1834 őszén a Szeged—Maros-torkolat között mért. 1836-ban visszakerült az Építési Igazgatósághoz, az adatok tanúsítása szerint a Tiszán megbetegedett és külső munkát vállalni nem tudott. Turkovics Lajos 1806-ban született ugyancsak Pécsett. 1833- ban mint a Duna-térképészet mérnöke pályázott a Tisza-mé- réshez. 1845-ben Eszeny és Dombrád között felméréseket végzett a Tiszán. Az ő munkája a Salamon és Cigánd közé eső szakasz átnézeti térképének készítése. 1845 végén a Topoly völgyében Szürnyeg körül készített helyzetleírást. Nevüket és emlékezetüket a régi feljegyzések, kéziratos térképek sokaságán túl végső soron az a munka is őrzi, amelyet alkottak, beépülve a magyar kultúrtörténet nagy évszáEgészségügyi szolgálat KÓRHÁZI FELVÉTELES UGYELETEK Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kér.: IL sz. Klinika; II. kerület: Megyei Kórház (Belgyógyászat.); III. kerület: I.' sz. Klinika. Sebészet, baleseti sebészet: I. sz. Klinika. Égési sérülések : Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet: Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon: 11-169. Munkácsy M. utcai rendelőintézet, ügyeleti bejárat, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelő- intézet, telefon: 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség. Telefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8.r 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390 telefonszámon, este 7-től reggel 7 óráig. Dunai Imre A Dráva-holtág (Kisinci-tó) madárrezervátum is lehetne... zadaiba. Szilvágyi Irén Ki volt a zsolcai hős? (Hozzászólás)