Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)
1981-06-02 / 149. szám
2 Dunántúli napló 1981. június 2., kedd H KISZ X. kongresszusának zárónapja lFolytatás az 1. oldalról) ditványozott észrevételeket írás- ban szétosztotta a küldöttek között — nemcsak olyan javaslatokat vett figyelembe, amelyek célzottan és szövegszerűen a határozati javaslat módosítására irányultak, hanem olyanokat is, amelyek tartalma érintette a határozattervezetben foglaltakat, s belőlük bizottság alakított ki konkrét szövegmó- dosító indítványt. Voltak olyan javaslatok is -, jelentette Nagy Sándor, amelyek a határozati javaslat szövegét érintették ugyan, de szerepeltetésüket a határozatban a bizottság nem tartotta indokoltnak: vagy azért, mert az adott javaslat körültekintő vizsgálatot, a szükséges feltételek megteremtését, s így későbbi döntést igényel, vagy azért, mert túlzottan aprólékos, módszertani jellegű, vagy pedig, mert nem látszik megvalósíthatónak. Voltak olyan észrevételek, javaslatok is, amelyek természetüknél fogva szintén nem illenek a határozatba, de ugyanakkor jól hasznosíthatók a kongresszusi határozat végrehajtását szolgáló feladatterv, intézkedési terv kidolgozásakor, illetve egy-egy feladat végrehajtása. megvalósítása során. A szerkesztő bizottság gondoskodott arról, hogy ezek se menjenek veszendőbe, például beillesztette az állami, társadalmi szerveknek szóló ajánlások közé. Végül született néhány olyan javaslat is, amely érvényes döntésekkel egybeeső tartalmú, ezért az újbóli megfogalmazás szükségtelen, illetve olyan, amely egy-egy speciális helyzetben levő szervezetet, vagy a szervezetek egy szűk körét érinti és ezért egyedi elbírálást, döntést igényel. Azzal fejezte be a jelentést Nagy Sándor, hogy természetesen a nagy számú, összesen 332 szóbeli és írásban leadott hozzászólás tüzetes elemzése, feldolgozása, a KISZ munkájában történő hasznosítása az újonnan megválasztott Központi Bizottság feladata lesz. A szprkesztő bizottság jelentésével kapcsolatban ezután többen kértek szót. Tassonyi Kadocsa, az Olajterv főmérnöke a KISZ felsőbb szerveibe delegálással-vólasztással kapcsolatban azt észrevételezte, hogy az alapszervezetnek mindig lehessen beleszólása a személyes megbízatásba. Szűcs Cusztávné budapesti általános iskolai tanár afelől érdeklődött: mi indokolja az egyetemi, főiskolai KISZ-szervezeteknek azt a többlet-jogosítványát, hogy intézményes keretek között véleményt mondhatnak a felsőoktatás egészéről, szervezeti és intézményei kérdéseiről, tartalmáról, módszereiről, oktatóik munkájáról, hiszen hasonló írott lehetőségről például a munkásfiataloknál nincs szó. Szerencsés Rudolf, Volán KISZ- bizottsági titkár annak a véleménynek adott hangot, hogy a határozatban a KISZ hagyományos termelési mozgalmairól, akcióiról a szocialista munkaverseny szerves részeként szóljanak, ilyen értelemben szorgalmazzák továbbfejlesztésüket. A „Munkád mellé add a neved!" és a „Dolgozz hibátlanul!" munkarendszerkénti kezelését javasolta beilleszteni a gazdasági egységek termelési és belső ellenőrzési rendszerébe. Varga B. Sándor, a Com- pack szervező mérnöke azt kérte, hogy az ifjúsági mozgalom sajátos módszereivel járuljon hozzá a mérnöki munka presztízsének hazai javításához, illetve helyreállításához. Novotny Lajos, a Tatabányai Szénbányák vízügyi szakmunkása indítványozta, hogy kerüljön bele a határozatba: a KISZ sajátos eszközeivel vegyen részt a bányászutánpótlás biztosításában, például a vájárképzési tananyag korszerűsítésének kezdeményezésével, a szakma rangjának és szépségeinek propagálásával. Császár István, az Ikarus autószerelője végül indítványozta: a szervezeti szabályzat a KISZ-ben szükség szerinti, illetve kétévenkénti választásokat írjon elő. Nagy Sándor mind a hat küldöttnek személyre szólóan válaszolt. Szervezeti szempontból az érvényes szabályokkal nem vágna egybe a felsőbb szervbe delegálás említett formája; egyébként is az alapszervezetek gyakorolhatják a visszahívás jogát. Az egyetemisták, főiskolások említett érdekvédelmi lehetőségét „pluszként" megadni azért indokolt, mert az ifjúság többi rétegének, így a dolgozó fiataloknak is vannak a KlSZ-en kívüli más érdekvédelmi-érdekképviseleti fórumai, s az ifjúsági törvényben, meg más jogszabály szerint is, a felsőoktatásban résztEzt követően Fejti György mondott vitazárót, megvonva a két és fél napos kongresszus mérlegét. — Valamennyien a tisztességgel elvégzett munka jó érzésével érkezhettünk a tanácskozás végére. Úgy vélem, kijelenthetjük: a kongresszus eredményes munkát végzett. Minden résztvevője arra törekedett, hogy nyílt elemzést, reális számvetést készíthessünk a két kongresszus közötti időszak munkájáról; eredményeinkről, fogyatékosságainkról egyaránt, s hogy keressük a továbblépés lehetőségeit. E célokat - megítélésem szerint — a kongresszus elérte — hangsúlyozta a KISZ Központi Bizottságának első titkára. — Igaz, minden ilyen tanácskozás munkájának értékét mindig az utána következő időszak határozza meg, de azt már most jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy rendkívül aktív, konstruktív légkör jellemezte a kongresszust. A plenáris, valamint a szekcióüléseken a küldöttek és meghívottak egyharmada mondott véleményt közös dolgainkról. A KISZ új Központi Bizottságának felelősségteljes feladata lesz, hogy valamennyi elhangzott, vagy írásban benyújtott javaslatot, észrevételt tanulmányozza, s a hasznosítható javaslatokat foglalja feladattervbe. — Kongresszusunkat az egység jellemezte — folytatta Fejti György. — Mindvégig kifejezésre jutott: a küldöttek elfogadták az ifjúsági szövetség további programját, annak fő megállapításait. Most arra kell törekednünk, hogy ugyanilyen egységben és közös akarattal lássunk hozzá a közösen kimunká't feladatok végrehajtásához. A Közoonti Bizottság, de valamennyien abban vagyunk érdekeltek, hogy az eddigi munkánk fogyatékosságait felszámoljuk, gondjainkat megoldjuk. A kongresszus egyértelműen azt bizonyította: van erőnk ahhoz, hogy e nagy munkát elvégezzük; s hogy kellő erő és tettrekészség van KISZ-szervezeteinkben és tagságunkban a továbblépésre. A valós ügyekről hozzáértéssel, s a megoldás keresésének szándékával folytatott párbeszéd hűen tükrözte, hogy a fiatalok készek felelősen, felkészülten, előretekintve. a terheket is vállalva részt kérni a közös munkából. Megerősödve kerültünk ki a vitából. Ez igaz általában, s igaz a különböző rétegekre. így például az egyetemi ifjúsáqra is, akik körében — jól tudjuk - a kongresszust előkészítő fórumokon a szokottnál is szenvedélyesebb, élesebb viták folytak a mozgalmi munkáról, annak foavatékossáqairól. Az eavetemi-főiskoloi szekció munkája is arról győzött meq bennünket. hoay az eayetemi, főiskolai fiataloknak is megfelelő cselekvési területük van közös céljaink valóra váltásához, a munka meajavításához. — Az ifjúsáqi szövetség előtt a továbbiakban is sok, fontos feladat áll. A kongresszuson is vevőknek viszont csak az ifjúsági szövetség látja el az érdekképviseletét. A KISZ sajátos termplési mozgalmait helyes beilleszteni a szocialista munkaverseny egészébe; viszont a két említett mozgalmi munkaformát, illetőleg munkamódszert nem lenne szerencsés állami ellenőrzés alá vonni, hiszen abban a pillanatban megszűnne a mozgalmi jellege, s így már nem az ifjúsági szövetséggel kapcsolatos, sajátos formát jelentene. Sem a mérnökök, sem a bányászok — egyáltalán bármilyen szakma vagy foglalkozás - presztizsvédelmére nem egy kongresszusi határozat szövege hivatott; a KISZ-nek ugyanis mindenféle szakmát érintő általánosabb feladatai kifejezésre jutott: szövetségünk azzal erősítheti tekintélyét, társadalmi súlyát, befolyását, hogy ha részt kér és részt vállal valós feladatok megoldásából, ha a jövőben is cselekvő és nem valamiféle szemlélődő szervezetként tevékenykedik, ha tettekre mozgósít, mindenekelőtt a munkában, a tanulásban és a haza védelmében. Erről hangzottakéi hozzászólások a munkásember magabiztonságával, s emlékezetes szavak a falusi értelmiség munkakedvéröl, hivatásszerete- téről, 02 alkotásban rejlő örömről. Sok szó esett arról, hogy egy kicsit inásképpén kell dolgoznunk, a KISZ munkaformáit illetően is. Korábbi munkaformáinkat mai feladatainkhoz kell igazítani, s ez mindenekelőtt nagyobb helyi vállalkozó kedvet igényel, nagyobb érzékenységet a környezetünkben lévő problémák iránt, s nagyobb részvételt a helyi célok kitűzésében, az értékelésben, az elismerésben egyaránt. Másrészt a KISZ-nek nagyobb szerepet kell vállalnia a műszaki-technikai fejlesztésben lobban éoitve a fiatalok tudására, az átlagosnál nagyobb vállalkozó kedvére. Szekcióülésen hangzott el például az a találó kritikai meaállaoi- tás. hoav a szállítóvállalatokat már büntetik azért, ha a járművek üresiáratban fuvaroznak, viszont a fiatal diolomásakot mén sok helyütt lehet „üresiáratban" foglalkoztatni. Takarékosabban kell gazdálkodnunk energiával, anvaqaal, munkaerővel egyaránt, el is hangzott ezzel kapcsolatos szpmos jó ifiúsáai ke7- deménvezés. Eovértelműen támogatták a küldöttek azt a beszámolóban is megfogalmazott igényt, hoqy aktívabban, tudatosabban, elkötelezettebben politizáljon az ifjúsági szövetség, határozottan kiállva pártunk politikája mellett, részt vállalva a politika alakításában és végrehajtásában egyaránt. Ezt fogalmazták meg a hivatásos KISZ-vezető tapasztalatait, el- köteleiettségét tükröző felszólalók vagy a fiatal művész felelősségétől áthatott szép kongresszusi megnyilatkozása: hazáA Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusán elfogadott határozat az elkövetkező öt esztendőre szólóan szabja meg az ifjúsági szövetség teendőit azzal a céllal, hogy a KISZ jobban megfeleljen az ifjúság igényeinek, a kor, a társadalom szükségleteinek. A dokumentum kiemeli: az MSZMP XII. kongresszusa programot adott a társadalomnak, Így az ifjúságnak és az ifjúsági szövetségnek is. Feladataink megoldása, vívmányaink megőrzése és gyarapítása nagyobb erőfeszítéseket és alkotó gondolkodást kíván, amely vannak ilyen tekintetben. A szervezeti szabályzattal kapcsolatosan elhangzott küldötti észrevételre Nagy Sándor azt válaszolta: maradjon érvényben oz a javaslat, amely szerint a kerületi küldöttgyűléseket szükség szerint, de legalább háromévenként össze kell hívni. A Központi Bizottság egyébként nagy létszámú, összetett felépítésű szervezetek esetében ettől eltérést engedélyezhet; a három evet egyébként az indokolja, hogy két kongresszus közötti ötéves ciklust ne kelljen lörtévekre felbontani. A kongresszus küldöttei tudomásul vették a szerkesztő bizottság részéről előterjesztett jelentést és a szóbeli észrevételekre adott választ. ért házat senki ne cseréljen. Egyetértés alakult ki abban, hogy a KISZ a fiatalok törekvéseinek, vágyainak, öntevékenységének adjon tógabb teret. Ehhez kell igazítani munkastílusunkat, jövőben munkamódszereinket, mi több, az irányítás és a szervezeti élet különböző elemeit is jobban kell differenciálnunk. Nagy erőt jelent számunkra az, hogy terveink, törekvéseink valóra váltásában nem vagyunk egyedül, hogy élvezhetjük pártunk támogatását, bizalmát és megértését. Ezt tapasztalhattuk már a kongresz- szusi felkészülés időszakában is, s mindez kifejezésre jutott abban is, hogy az MSZMP Központi Bizottságának első titkára felszólalásában megosztotta az ifjúság küldötteinek tanácskozásával gazdag tapasztalatait, az ifjúság ügye mellett az ország és a nagyvilág dolgairól is. Erről a helyről is biztosíthatjuk pártunk vezetőit; azért fogunk dolgozni, hogy a KISZ a jövőben is betöltse hivatását. Pártunk bízhat az ifjúságban, erejében, tettrekész- ségében. Mi is azt valljuk — miként Kádár János elvtárs a KISZ kongresszusán megfogalmazta —, hoqv dolgozni kell és az eredmények nem fognak elmaradni. — Felbecsülhetetlen érték számunkra, hogy miközben a világ sok részében az embereknek gyötrelem jut osztályrészül, a mi ifjúságunk bizalommal tekinthet a jövőbe, jól érezheti magát hazájában. A kongresz- szus azzal a jóleső érzéssel fejezheti be munkáját, hogy ifjúsági szövetségünk továbbhalad azon az úton, amelyre hat évtizede lépett, s amelynek folytatását e kongresszus kijelölte. Fejti György vitazáró válasza után határozathozatal következett. A kongresszus résztvevői — két ellenszavazattal - elfogadták a Központi Bizottság beszámolóját, a Központi Pénz- üqyi Ellenőrző Bizottsáq jelentését, a KISZ X. kongresszusának határozatát, valamint a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatot. nem nélkülözheti a fiatalok tudását, kezdeményező készségét és lendületét. A határozat felhívja a fiatalokat, hogy vállaljanak továbbra is jelentős lészt a gazdaság intenzív fejlesztéséből. A KISZ fontos feladata, hogy következetesen képviselje és védje az ifjúság érdekeit, lépjen fel a fiatalok élet- és munkakörülményeinek javításáért; erősítse közösség- formáló, eszmei és politikai hatását; újítsa meg a szövetség munkastílusát; adjon vonzó programot a KISZ-tagok, a fiatalok számára; állítson világos és reális követelményeket az alapszervezetek és a tagság elé. A mozgalmi élet legyen demokratikusabb, rugalmasabb, ösztönözzön önállóságra, öntevékenységre, A KISZ legyen fogékony a társadalom, az ifjúság problémái iránt, következetesen vegye figyelembe az ifjúsági rétegek és korosztályok eltérő helyzetét és igényeit. A következő években mindenekelőtt a fizikai dolgozó fiatalok és a tizenévesek körében igyekezzen hatásának növelésére. Ugyancsak az alapvető célok közé sorolja a határozat, hogy a szövetség erősítse kapcsolatait a nemzetközi ifjúsági mozgalom haladó erőivel; tevékenyen vegyen részt a béke megőrzéséért vívott világméretű küzdelemben, mivel a béke népünk, ifjúságunk boldogulásának, céljai valóra váltásának alapvető feltétele. A KISZ-nek a gazdasági epítőmunkában vállalt feladatairól szóló fejezet elsőrangú követelményként fogalmazza meg, hogy a következő években kerüljön a mozgalmi munka középpontjába a műszakitechnikai fejlődés meggyorsítása, az ésszerű takarékosság széles körű elterjesztése, a hatékonyabb gazdálkodási feltételek és formák kialakításában való részvétel. Szükséges, hogy a KISZ-szervezetek támogassák a fiatalok előremutató javaslatait, működjenek közre megvalósításukban, kezdemé- nyezően és aktív szervező munkával vegyenek részt az újítómozgalom fejlesztésében, a fiatalok újító javaslatainak ösztönzésében és hasznosításában. A mozgalom fontos feladata, hogy elősegítse a munkaerővel, az anyaggal, az energiá- való való ésszerű, takarékos gazdálkodást, amely figyelembe veszi a társadalom hosz- szabb távú érdekeit is. Nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is fontos, hogy a pályakezdő fiatalokat képzettségüknek, tudásuknak megfelelő munkakörben alkalmazzák, és elősegítsék gyors beilleszkedésüket — szögezi le a dokumentum. Ennek egyik feltétele, hogy javuljon az összhang a népgazdaság igényei és a szakemberképzés között, másrészt erre ösztönözzön a pályakezdők és a vállalatok érdekeltségi rendszere. A KISZ támogatja a munka termelékenységének növelésére irányuló törekvéseket: a szervezettség, a munkafegyelem javítását. Megköveteli tagjaitól, hogy becsülettel álljanak helyt a munkában. Ahol szükséges a munkaerő-átcsoportosítás, a KISZ vegyen részt annak előkészítésében, lebonyolításában. Működjön közre a munkakör és a munkahely változtatásával együttjóró nehézségek, feszültségek enyhítésében. A fiatalok jelentős része — a családalapítás, az önálló otthon gyorsabb megteremtése, az ehhez szükséges jövedelem megszerzése érdekében - munkaidején túl is kész munkát vállalni. A szövetség támogatja a kisebb közösségek vállalkozásán alapuló, a vállalatok, a szövetkezetek tevékenységi körét kiegészítő, azzal összehangolt termelő-, szolgáltató munkát. Uqyanakkor határozottan fel kell lépni a munka nélküli jövedelemszerzés, az ügyeskedés, a törvénytelen haszonszerzés ellen, azok ellen, akik munkaidőben pihenik ki maqukat, vagy végzik el különmunkájukat. A dokumentum feladatokat határozott meq a KISZ hagyományos termelési mozgalmainak, akcióinak fejlesztésére is. Hangsúlyozva. hoqy a qazdasáqi épí- tőmunkóbjan vállalt feladatok eredményes megvalósításának fontos feltétele, hogv a KISZ nagyobb befolyással rendelkezzen a termelésben és a szolgáltatásban dolgozó fiatalok körében. A társadalom fejlődésének alopvető követelménye, valamennyi fiatal érdeke, hogy ismereteinek gyarapításával, tehetsége kibontakoztatásával készüljön hivatására. Ezzel ösz- szefüggésben a dokumentum a KISZ-szervezetek feladataként fogalmazta meg: ösztönözzék tagjaikat a képességeik szerinti legjobb tanulmányi, szakmai munkára, kísérjék figyelemmel az oktató-nevelő munka feltételeinek alakulását, kezdeményezzék és segítsék elő az iskolai demokrácia kibontakozását, oz oktatási intézmények nyitottságát. Támogassák az új iránt fogékony, reális követelményeket támasztó igényes pedagógusokat, oktatókat. Az ifjúsági szövetség részt vállal a közoktatási rendszerünk továbbfejlesztésével kapcsolatos tennivalók kimunkálásából és megvalósításából. A szövetség tagjainak csaknem fele tizenéves; igen fontos, hogy az ifjúsági mozgalom teret adjon törekvéseik megvalósításához, hogy bizonyíthassák tehetségüket, kielégíthessék érdeklődésüket, szélesíthessék látókörüket, A középfokú oktatási intézményekben a KISZ-szervezetek szerveződési formáit pedig a tanulok igényei, a célszerűség és a feltételek szerint keli alakítani; az iskolai KISZ-szervezetek — az irányító szervek segítségével — maguk döntsék el, milyen megoldásokat választanak. A tanulmányi mozgalom szervezésében is jobban kell igazodni a diákok igényeihez, elképzeléseihez. A felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban a határozat megállapítja: szükség van arra, hogy a KlSZ-szerve- zetek erdemben részt vehessenek az oktatás korszerűsítésében, hogy intézményes keretek között véleményt mondhassanak a felsőoktatás egészéről, az oktatás szervezeti és intézményi kérdéseiről, tartalmáról, módszereiről, az oktatók munkájáról. Az egyetemi és főiskolai KISZ-szervezetek nevelőmunkáját, egész tevékenységét a szocialista szakemberképzés, az értelmiségi feladatokra való felkészítés szolgálatába kell állítani. A fiatalok érdekeinek képviseletével és védelmével kapcsolatban elhatározott feladatok között megkülönböztetett helyen szerepel az ifjúság önálló otthonhoz jutásának támogatása, további lehetőségek felkutatása. A KISZ javasolja a felsőoktatási tanulmányi ösztöndíjrendszer felülvizsgálatát, valamint annak áttekintését, hogy milyen lehetőség van a családalapítással és otthonteremtéssel kapcsolatos néhány társadalmi juttatás — például a gyermekgondozási segély — és jogosultság kiterjesztésére az egyetemi,, főiskolai hallgatók körére. Az ifjúsági szövetség törvényes joqa és kötelessége, hogy képviselje és védje a fiatalok érdekeit. A jövőben nyíltabb, a KISZ-tagok, a fiatalok véleményére jobban építő munkával vesz részt minden szinten az érdekek egyeztetésében, az ifjúságot érintő döntések meghozatalában és végrehajtásuk ellenőrzésében. A KISZ X. kongresszusának határozata részletesen taglalja a fiatalok tudatának szocialista szellemű formálásával a KISZ kommunista politikai, mozgalmi' jellegének erősítésével a művelődés, a sport, a szórakozás lehetőségeinek, formáinak gazdagításával összefüggő legfontosabb feladatokat. A dokumentumban rögzített mozgalmi teendők lényegét, az ifjúsági szövetség munkáját, az elkövetkező években meghatározó törekvéseket fejezi ki a módosított szervezeti szabályzat egyik pontja is, eszerint a KISZ kiemelt feladata, hogy az ifjúság körében hirdesse és képviselje a párt politikáját, vállaljon részt annak alakításában, dolgozzon megvalósításáért. (Folytatás a 3. oldalon) Fejti György vitazáró beszéde A KISZ X. kongresszusának határozatából
