Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-09 / 156. szám

1981. június?., kedd Dunántúlt napló 5 Elfogadták a megye VI. ötéves gazdasági és pénzügyi tervét (Folytatás az 1. oldalról) Különös hangsúllyal szóltak a tervek azon pontjaihoz, ame­lyek a községek lakosságmeg­tartó képességének növelését célozták. Itt mondták el, hogy a lakásépítés elősegítése, az alapellátás szintjének növelése, a megfelelő munkaalkalom biz­tosítása is közügy, a helyi és a megyei, sőt országos szervek számára egyaránt. Különösen figyelmet keltett Czente Gyula felszólalása ezzel kapcsolatban, aki elmondta, hogy Pécs város tanácsa egyetértőén tudomásul veszi, hogy a VI. ötéves tervben a pénzeszközök elosztásának mérlege a vidék javára billen. S az is természetes, hogy a megyeszékhely fejlesztési tervé­ben inkább a fenntartásra kell fordítani az erők jelentős részét. A települések fejlesztésének, a falvak lakosságmegtartó képes­ségének kérdéséhez kapcsoló­dott Piti Zoltán felszólalásának egy része is, amelyben a gaz­dasági, demográfiai helyzettel, várható változásaival, egy-egy település távlati szerepkörével hozta kapcsolatba a központi támogatást. Több szempontból is szóba került a tervek realitásának, megvalósításuk módszereinek kérdése. Dr. Dányi Pál fejtette ki, hogy a végrehajtás szerve­zését időnként nehezíti a „csi­náljuk — ne csináljuk” vita, ahelyett, hogy a megoldás leg­jobb módját keresnék. Hazánk pénzügyi helyzetébe, az országos tennivalókba ágyazva fogalmazta meg véle­ményét dr. Hetényi István pénz­ügyminiszter hozzászólásában. Mint elöljáróban kifejtette, vál­tozó gazdasági életünkben a rugalmasság az egyik alapkö­vetelmény. Ám a rugalmasság címén nem engedhető meg a tervszerűtlenség, mert ez a leg­drágább. Jól átgondolt, reális tervekre feltétlenül szükség van. Megyénk VI. ötéves tervét úgy minősítette, hogy az nagy politikai, gazdasági erőt mutat, látszik, hogy széles társadalmi mozgósítással a demokratiz­mus alapján készült. Ám az is lényeges, hogy a társadalma­sítás ne csak a tervkészítésnél, hanem a megvalósítás teljes időszakában is megmutatkoz­zon. Kijelentette, hogy a megye terve összhangban van a nép­gazdaság célkitűzéseivel is. Hangsúlyozta, hogy Baranya megye gazdasági szempontból is az ország egyik kiemelten fontos területe. Elsősorban a szénbányászat és a mezőgaz­daság emeli az átlag fölé. Ugyanakkor a termelékenység növekedésének, valamint az en­nél jóval nagyobb arányú esz­köznövekedésnek alakulása nem éppen biztató az egyéb ipari ágazatokban. Baranya megye terve — mondta végezetül a miniszter — nagy feladatokat jelöl meg, tel­jesítése feszített munkát köve­tel, s ehhez sok sikert kívánt. A tanácsülés további részé­ben a testület egyhangúan el­fogadta a megye VI. ötéves ter­vét, az azt kiegészítő cselek­vési programot, a Baranya me­gyei Tanács és a HNF megyei bizottsága közötti együttműkö­dés tervezetét. Ezekután egyéb napirendi pontokat tárgyaltak. Elfogadta a tanácsülés, hogy a pécsi Zipernovszky Károly Szakközépiskolában az 1981/ 82-es tanévtől egy nappali ta­gozatos autóforgalmi szakkö­zépiskolai osztályt szervezzenek. A megyei NEB tagjaivá válasz­tották Wilhelm Józsefet, a Mo­hácsi városi-járási NEB tagjá­vá pedig Milich Györgynét. Baranya megye Tanácsa dr. Vida Sándort, a Siklósi Járási Hivatal elnökét, nyugállomány­ba vonulása alkalmából érde­mei elismerése mellett felmen­tette tisztségéből, helyére Hor­váth Alajost nevezte ki. * Dr. Hetényi István pénzügy- minisztert tegnap a tanácsülés után fogadta Lukács János, Ba­ranya megye Pártbizottságának első titkára. A miniszter délután látogatást tett a Pécsi Bőr­gyárban, Hársfai-Kurucz Nevelők világkonferenciája A világ pedagógus-szakszer­vezeteinek képviselői tanácskoz­nak Budapesten az Építők székházában: itt tartják a Pe­dagógus Szakszervezetek Nem­zetközi Szövetségének (FISÉ) XII, kongresszusát és a nevelők világkonferenciáját. A hétfőn kezdődött tanácskozáson Vok- sán József, a Magyar Pedagó­gusok Szakszervezetének főtit­kára köszöntötte az öt konti­nensről érkezett vendégeket: 120 nemzetközi és országos szervezet 300 küldöttét. Az ötnapos tanácskozáson megvitatják a pedagógusok szakmai és szociális problémá­it, a szakszervezetek feladatait, s a FISÉ négy évre szóló prog­ramját, irányelveit. Pozsgay Imre művelődési mi­niszter hétfőn este az Építők székházában fogadást adott a Pedagógus Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének 12. kongresszusán és a nevelők vi­lágkonferenciáján részt vevők tiszteletére. Több mint 700 számítógép üzemel az országban A számítástechnika széles kö­rű alkalmazása hazánkban is intenzív szakaszába érkezett. Az intézményeknél és vállala­toknál magas fokon képzett szakembergárda dolgozik. A nagyobb számítógépekből álló géppark 18 milliárd forint ér­téket tesz ki. A több mint 700 számítógépet közvetlen vagy közvetett formában 2500 válla­lat használja rendszeresen. Kö­rülbelül 100 vállalat saját be­rendezéssel rendelkezik, ame­lyeket elsősorban ügyviteli és nyilvántartási munkákhoz alkal­maznak. Az utóbbi időben mindinkább előtérbe került a számítógépes termelésirányítás megszervezése is. Magyarorszá­gon jelenleg 25 intézmény biz­tosít folyamatosan számítás- technikai szolgáltatást, náluk található meg a hazai számító­gépkapacitás egyharmada. Ezek az intézetek megtervezik a különféle alkalmazási rend­szereket, gépi adatfeldolgozó és más programokat dolgoznak ki. Az ilyen szolgáltatásokat legalább 500 ipari és kereske­delmi vállalat veszi igénybe. A következő években, rész­ben a beruházási korlátozások miatt, jóval kevesebb új beren­dezés beszerzésére nyílik lehe­tőség. Nem is cél a géppark olyan gyors ütemű bővítése, mint eddig, annál inkább a meglevő kapacitás sokkal jobb kihasználása. A VI. ötéves tervidőszakban elsősorban a hazai számítás- technikai termékek, illetve a KGST-országok egységes szá­mítástechnikai rendszerébe és a mini-számítógéprendszerbe tartozó, más szocialista orszá­gokban készülp gyártmányok közül vásárolhatnak a magyar felhasználók. A kis- és miniszá­mítógépekből — amelyek mind gyorsabb elterjedésével szá­molnak most a szakemberek — az igényeket nagyrészt hazai termékekből elégítik majd ki. Az előzetes felmérések sze­rint 1981—85. között több mint 30 vállalat vállalkozik a számí­tástechnika nagyobb arányú alkalmazására, valamennyien a . termelés hatékonyságának és a minőség javításának szolgála­tába állítják ezeket a korszerű berendezéseket. Bronzérmés Jelmezterv Tóth Barna, a Magyar Tele­vízió jelmeztervezője, a Ter- sánszky Józsi Jenő: Mese az ágrólszakadt igricről című mű­véből készített tévéjáték jel­meztervéért június 4-én megnyi. tott VI. újvidéki nemzetközi színházi díszlet, és jelmezterv triennálé bronzérmét nyerte. Kánikula és íróasztalok M ohács, dögmeleg. Bal. lagok a Duna-partra, a megváltó vízhangu. lat mellé, egyenest be a Rév­kapu csárdába. Árnyas fák, nadrágszíjig kigombolt in­gek, megváltó lenge szél és Gärtner Jani bácsi mohácsi hangulatú, szép hárfazenéje. Vacsorázni kéne! — Sajnos, nincsen szaká­csunk! — ez a vacsora! — Netán pogácsa? — Semmi sincsen! Felkelek, mert ez a pillanat nem hívható kifejezetten ven. gégmarasztalának. Ám izgat a szakács! Hová tűnt a fő­zőember e melegkonyhás üz­letből? — Felmondott! Hirtelen! — És a felmondási idő? — Hát... — Meg tartalékszakács, központban, vagy valami? Mindegy már, valahol, író­asztal mellett, valaki nem tar­talékolt ilyesmire szakácsot. Átlépdelek a Halászcsárdá­ba. Áll a levegő, de kelle­mes a kiszolgálás, jó a ha­lászlé, vagy nevezzük már ma­gyarul: a halié, nehogy sze­gény halászok megsértődje­nek Jegelt kóla! Vacsora után szélre kívánkozom, de a csárda földszinti erkélye vé­gig tele. Vágom a meleget a mohácsi strasszén, rövid nadrágos helybéli öregurak­kal megyünk a Gyöngyvirág presszóba, sörért. Ores. Egyet­len asztalnál, egyetlen ven­dég sincsen. Este 7 óra. — És sör? — Sajnos ... Bizony, sajnos! Nyáron, al. sónemű izzasztó kánikulában, itt-ott már újra élénkülő, leg­inkább jugoszláv idegenfor­galomban — nincs sör. A kellemes szőke hölgy a Gyöngyvirágban nem árulja el, mióta nincsen. Megszólal mellettem az egyik öregúr: — Két hete! De nem meri szegény megmondani, mert ha panaszkodik, akkor juszt se kap! Megint valamelyik íróasz­talokon, valamely gyárakban nem megy jól az áruelosz­tás. Indulok vissza Pécsre. A sarkon bort és szódát mér egy harcsabajuszú, öreg mo­hácsi paraszt. Szalmába rej­tett jégből emeli ki, a talics- I kán Az íróasztalokat tehát le. győzi az élet. Hol lesznek már akkor a nagyhatalmú áruelosztó emberek, amikor a mohácsiak jókedvűen isz- szák majd a seritalt, bort és mindenfajta nyári üdítőt. Va­lami megmozdult végre a vendéglátóiparban. A találé­kony népi őserő meg az író­asztal gondolkodás — micso­da különbség. Földessy Dénes A Baranya Táncegyüttes Koppenhágába utazott Hétfőn délután Dániába utazott a Baranya Táncegyüt­tes, a június 10-től 18-ig megrendezendő koppenhágai nemzetközi folklórfesztiválra. A népünnepély jellegű talál­kozóra évente Európa számos országából érkeznek tánccso­portok, énekkarok, zeneka­rok; a programok reggeltől estig egy időben több hely­színen is zajlanak. A dán Polycarp Folklore Compagnie nevű folklórtár­saság vezetője, Knud Poly- carp többször járt már Ma­gyarországon. Pécsre kétszer is elvetődött. Nagyon megtet­szett neki a Baranya Tánc­együttes munkája — a meg­hívásra így került sor. önálló estek és 20—30 per­ces „ízelítők” egyaránt sze­repelnek a programban, sőt előreláthatólag a dán tele­vízió is számít a pécsi tánco­sokra. Vidákovics Antal, az együttes művészeti vezetője elmondta, hogy a műsorok összeállításánál figyelembe kell venni a nézők igényeit is, valamint a helyszín köve­telményeit, a kapcsolatte­remtés lehetőségeit. Remél­jük, az elkövetkező napokban Dániát is sikerül kicsit „kö­zelebb hozni" Magyarország­hoz. Pécsi tv-játéfcfilm készül Högye Zsuzsa és Vallai Péter a tévéfilm egyik jelenetében... Fotó: Kopjár Géza Szatíra - magunkról... Eredeti helyszíneken forgatják a jeleneteket Magyaregregy, Kossuth Lajos utca 53., hétfő délelőtt, tíz óra. A ház előtt és az udvarban a Magyar Televízió jellegzetes kék-fehér mikrobuszai. Szép új ház, hátsó traktusa azonban még a régi beosztású paraszt­ház szobája-konyhója. Torná­cán kábelek, mikrofonok és kü­lönböző műszaki eszközök köl­tői összevisszaságban. A sa­rokban a hangmérnök gépie­sen ismétli az elfüggönyözött konyhaajtón kiszűrődő vezény­szavakat: „Felvétel indít!... Felvétel, indítok!..." Hallgatom a konyhai jelenet szövegét a tornácon. Három különböző hang négy monda­ta, az utolsóra azonnal ráisme­rek, kitől származik. „Mire kel fel hajnali négykor, papa!?... — Megszokta a vasútnál... — Hát majd leszokik róla!... Ne locsogjatok! Készítsd ki az egyenruhámat! Ha én egyszer elkezdek nyugodni, akkor már nemigen hagyom abba..." — hallom s az utóbbi hanq nem lehet másé, mint Bánhidi Lász­ló színművészé. Valóban, ő az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója el­ső, most készülő játékfilmjének egyik férfi főszereplője. A szö- veq még legalább kétszer el­hangzik, azután csapó csap­pan, fölveszik még eavszer. A füaaönvt óvatosan széthúzom, s körülnézek a meglepően ki­csi falusi konvhában. A sarok­ban tűzhelv. kávéfőző: a1 fala­kon edénvek. az nsztalon szn- lonna, kenyér. Hőgye Zsuzsa színművész éooen „feltarisz- nvázzö” munkába induló fériér. Voltai Pétert. Ezt a jelenetet vették fel. Leqalább néaven- öten ügyködnek a felvételen. A kamera a túlsó sarokba szo­rult; lámpák, mikrofon, ká­belek és pokoli hőség. Mégis, minden és mindenki elfér, mindenki derűs, idegességnek semmi nyoma. Babiczky László rendező a pár percnyi szünet­ben elmondja, mi is készül itt: — Szénporcsata címmel ez valóban az első tv-játékfilmünk. Valamennyi jelenetét eredeti helyszíneken forgatjuk. írója Czakó Gábor, műfaja: szatíra. Napjainkban játszódik, jobbá­ra egy téglagyárban, ahol rendre akadozik a termelés, mert hiányzik a gyártáshoz szükséges szénpor. Robi (Val­lai) édesapja, aki vasutas, ki­találja, hogy rengeteg olyan hely van, ahonnan a felesle­gessé vált szénport el lehetne szállítani. Fiával meg is szer­vezik ezt „maszekban”, de ahogy „államivá" intézménye­sítik a szénpor előteremtését, máris minden elkezd akadozni — ahogy ez nálunk lenni szo­kott ... A főbb szereoeket Val­lai Péter, Bánhidi László, Hő­gye Zsuzsa: a gyári vezérkart Fekete András, Cserényi Béla, Melis Gábor, Kovács Dénes és a titkárnő: Péter Gizi alakítják. A felvételeket Pécsett és kör- nvékén készítettük, készítjük; téglagyárban, börtönben, MÁV- állomásokon, régi és új felépí­tésű oarasztházakban . . . A forgatás a hónap elejétől 20-ig tart. A film operatőre Bárány György, hangmérnöke Galambos Károly. A felvétel eavik szünetében al­kalmam volt Bánhidi Lászlóval is beszélgetni. Erről egy ké­sőbbi alkalommal számolok be. W. E. Egy változó világ- írószemmel Keresztury Dezsőt már a té­vénézők is ismerik Úgy értem, arcról is. nemcsak névről. Sőt aki írásait nem olvasta, az is találkozott mór vele, tudja te­hát, hogy „valami íróféíe”, s tapasztalja, hogy nagy művelt­ségű ember. Hogy Zalaegerszeget vallja szűkebb pátriájának Keresztu­ry Dezső, azt kevesebben tudták róla. Apja a hajdan kisváros­nak számító település polgár- mestere volt. Hatásos szép in­dítása volt a Zalaegerszeget bemutató filmnek a gyerekkor felidézése. A ház, a dombok mai hátterében is szinte látta a néző az egykori ösvényt, amelyen az édesapa jött haza­felé városi hivatalából, szokat­lanul borúsan, fia kérdésére azt válaszolva: igen, baj tör­tént, nagy baj, megölték a trónörököst. Véget ért a gye­rekkor, mert megszólalt a tör­ténelem, kezdődött az első vi­lágháború. Kimondatlanul is azt sugallta ez a kezdés, ami­ről itt tulajdonképpen szó volt: mivé lett az egykori kisváros a két háború viharától megtépá­zott, súlyos fél évszázad alatt, s mindenekelőtt az elmúlt há­rom évtizedben, amely békét és fejlődést, bár persze újabb — sokszor alapvetően új — gon­dokat is hozott. A továbbiakban egy csaknem szabályos, szolid riportfilmet láthattunk Zalaegerszegről. A Göcseji Múzeumról, ahol a vá­ros múltjának emlékeit is őr­zik — sok érdekes adatot is hallva az itt élt. földvárakat építő bronzkori néptől az egy­kori „Egerzug” nagy szülötteiig, Zrínyi Miklósig, Deák Ferencig — majd a Ruhagyárról, amely­nek egyik idős alapítótagja el­mondta, hoqy „hátunkon vittük be a gépeket", de amely ma közismert az országban, sőt már határainkon túl is. Láthattuk a skanzent a modern — és való. ban európai — új városrészt, Zalaegerszeg egyik ismert mű­vészét, Németh János kerami­kust és munkáit. De mindez mégiscsak attól vált iaazán élményszerűvé — egyedivé — hogy kalauzunk Keresztury De­zső volt. Kustos Lajos tanács­elnök neki mesélte, hogy most már nemsokára elkezdik majd az új Zala szálloda építését, hogy korszerű nagy boltok, ét­termek mellé szíve szerint hiá­nyolja az apró kocsmák, biszt­rók, bu'ikok színfoltjait hoqy a város tudva-tudja, milyen bűnt követ el a Balaton ellen, ami­kor szennyvizét a Zala folyóba ereszti, és hoqy naav megköny. nyebbülés lesz, ha ebben az öt­éves tervben véqre megépül majd a nagy rzenn-'víztisztító. Az író maga alig-alia szólt, többnyire akkor is inkább kér­dezett, jelenléte mégis minősé- aileg mássá tette a látvánvt. Hitelesebbé, érzelmekkel telib­bé, személyesebbé. Nem ea»- szerűen eqy magvar város állt ki így az ország elé hanem eav olyan város, amely valakinek szülőhelye, szíve ügye, „pátriá­ja". Az ötlet követésre méltónak látszik. Értő és meghitt látoga­tások, amelyekből információt is nyer a néző, de nemcsak azt: okos véleményt, eligazo­dást is. Hogy csak a falumú­zeumban tett röpke látogatás­ra utaljak, nagyon egvet lehe­tett érteni Ke^sztu"' Dezsővel, aki nem sajnált néhány mon­datot az oly sok nosztalgiát ki­váltó öreg göcseji parasztház másfajta méltatására: akik ma átgondolatlanul vagv csak di­vatból lelkesednek érte, tudják meg, müven volt az élet ebben a „szép” (szemre valóban az) réai házhan. Nem emberhez méltó volt. Azért is látom a példát köve. tendőnek mert eav nép alig­ha lehet erős. feilődő nemzet anélkül, hoqy hazáját ne ismer­je, szeresse. E eqv-egy ilyen látogatás ezt szolgálhatja. H. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom