Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-09 / 156. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! lignin XXXVIII. évfolyam, 156. szám 1981. június 9., kedd Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Autós - turisták figyelmébe Tüntetések Teheránban Filmforgatás Magyaregregyen Megkezdődött a magyar-szovjet együttműködési kormányközi bizottság ülésszaka Plenáris üléssel a Parlament, ben hétfőn délután megkezdő­dött a magyar—szovjet gazdasá­gi és műszaki—tudományos együttműködési kormányközi bi­zottság 27. ülésszaka. A két de. legációt Marjai József, illetve Nyikolaj Talizin miniszterelnök­helyettesek, a bizottság társ­elnökei vezetik. Marjai József üdvözlő beszé­dében rámutatott: a kormány­közi bizottságnak fontos felada­ta, hogy a magyar és a szov­jet pártkongresszusokon meg­fogalmazott célok jegyében az együttműködés további elmélyí. tését, a közös munka hatékony­ságának fokozását szolgálja. A miniszterelnök-helyettes rámutatott, hogy a bonyolult vi­lágpolitikai és világgazdasági helyzetben a közös feladatok elemzése, kijelölése, a még szó. rosabb együttműködés feltéte­leinek megteremtése a kormány­közi bizottságtól is felelősségtel­jes, az eddigieknél folyamato­sabb, konkrétabb, színvonala­sabb munkát követel. Nagyon jelentős kérdésekben kell seqí- tenie újabb, kölcsönösen elő­nyös megállapodások létreho­zását, a meglévők maradékta­lan teljesítését. A tanácskozás napirendjén és azon kívül is fontos megbeszélések várhatók az együttműködés új formáinak, kereteinek kialakítása érdeké­ben. Marjai József kifejezte meggyőződését, hogy ezek a tanácskozások sikerrel járnak. Nyikolaj Talizin válaszában foglalkozott a bonyolultabbá vált világgazdasági helyzettel, hangsúlyozva: a szocialista or­szágok az új körülmények kö­zött is képesek arra, hogy sike­resen fejlődjenek, megoldják problémáikat, népeik továbbra is élvezhessék a szocialista rendszer előnyeit. Ehhez termé­szetesen egv sor fontos gazda­sági kérdést meg kell oldani, amit elősegít a szocialista kö­zösség országainak összefogá­sa, hosszabb távra szóló közös koncepciók kialakítása és vég­rehajtása. Ezt segíti elő az együttműködési kormányközi bizottság is, amelynek nagvon fontos feladata, hogy minden kérdést érdemben, a formális vonásoktól mentesen vizsgáljon, nagy megértéssel keresve a kö­zös feladatok megoldásának útjait, segítse országaink éves és ötéves tervének megvalósí­tását. Ezután megkezdődött a na­pirendi pontok megvitatása. Egyebek között megvizsgálják a kölcsönös külkereskedelmi szál­lítások menetét, az elektronikai iparban kialakult gyártássza­kosítások és kooperációk meg­valósításának helyzetét, az ag­rokémiai- egyezmény kibővíté­sének lehetőségeit, a timföld- és alumíniumegyezmény, a pet. rolkémiai egyezmény meghosz- szabbitásának előkészületeit, napirenden szerepel a Zsiguli- kooperáció néven ismert együtt, működés meghosszabbításának kérdése, s több más jelentős együttműködési feladat. : nv<i: megírni Tanöcs Elfogadták a megye VI. ötéves gazdasági ás pénzügyi tervéi Európai leszerelési béke­konferencia Hétfőn délután teljes üléssel befejezte munkáját az európai leszerelési békekonferencia, amely a Béke-világtanács és a Stockholmi Békebizottság kez­deményezésére megtárgyalta a fegyverkezés elleni küzdelem kérdéseit. A zárótanácskozáson sajtó­közleményt fogadtak el. Ebből kitűnik, hogy az eszmecserén nyolcvanöt mozgalom és szer­vezet, harminc európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada képviselői őszinte és széles körű véleménycserén vitatták meg a nemzetközi hely­zet veszélyeit. A vita homlokte­rében a világ népeinek bizton­ságát és békéjét fenyegető fegyverkezési verseny új fordu­lójának kérdése állt, különös tekintettel a közepes hatósuga­rú amerikai rakéták nyugat-eu­rópai elhelyezéséről szóló NA- TO-hatórozatra. Dr. Hetényi István pénzügyminiszter felszólalása Nagyobb hangsúly a községfejlesztésre és a felújításokra---------------------------------------------------- *-----------------------------------------------­/ B a ranya megye Tanácsa egy éve kezdődött ciklusának a legnagyobb horderejű ülését tartotta tegnap délelőtt a régi megyeháza barokk-termében. Évekig tartó elő­készítés, majd a minden korábbit meghaladó széles körű tár­sadalmi vita, bírálat után e tanácsülés elé terjesztették Ba­ranya megye VI. ötéves gazdasági és pénzügyi tervét, s ezzel együtt a Megyei Tanács középtávú társadalompolitikai prog­ramját, ötéves területfejlesztési tervét, valamint a terv végre­hajtásának cselekvési programját. A tanácsülésen részt vettek a megye országgyűlési képviselői és dr. Hetényi Itván pénz­ügyminiszter is.--------------------------------------------------- ¥ -----------------------------------------------­A tanácsülést Horváth Lajos tanácselnök nyitotta meg. Rö­vid beszédében arra emlékez­tette a tanács tagjait, hogy ne­hezebb helyzetben, szigorúbb körülmények között kell az el­következő években Baranyában is dolgozni; ehhez kell igazítani a feltételeket, erősíteni a szo­cialista demokráciát, a tanács falain való túltekintést és azt a szemléletet, hogy a tanács fő tevékenysége: szervezni a fel­adatok végrehajtását. Rámuta­tott arra is, hogy a terv igen alapos előkészítés után készült el, s ennek során megerősödött az a meggyőződés, hogy a ta­nácsi tervezés is, a területi ter­vezés is megérett a felülvizsgá­latra, a továbbfejlesztésre. A tervet megerősítő széles körű társadalmi vita bebizonyította: a jelenlegi feltételek között szükséges és hasznos az együtt­gondolkodás és erre meg is van a készség. A terv pénzügyi részét Orosz Ferenc, a tanács pénzügyi osz­tályvezetője terjesztette elő. A megye pénzügyi helyzetét vizs­gálva rámutatott arra, hogy bár az 1981-et megelőző kü­lönböző hatások azt negatív irányba tolták el a költségvetési gazdálkodásban komoly fenn­akadások mégsem lehetnek, hi­szen a végrehajtó bizottság ál­tal korábban képezett tartalé­kokból még futja. „A komolyan vett takarékosságot már rég megkezdtük - mondta —, s most további gazdasági intéz­kedésekre is felkészültünk, hogy az alapellátásban ne következ­zenek be fennakadások. A cse­lekvési program ezt a célt szolgálja, ha a változó körül­mények nagyobb mértékű ta­karékosság bevezetésére kény­szerítenek. Az alapellátásban semmi körülmények között nem következhet be visszaesés. A helyi tanácsoknál kell viszont eldönteni: mi stagnáljon, mit lógjanak vissza, s esetleg mit vegyenek le a napirendről." A megye fejlesztési tervét — amelynek a végösszege közel 10,5 milliárd forintot tesz ki — Horváth Endre, a tervosztály vezetője terjesztette elő. Expo­zéjában elmondta: a terv a népgazdasági elvárásokhoz igazodik, s abban tér el a ko­rábbiaktól, hogy rangsorolni kellett a lakossági szükséglete­ket, egyenlő elbírálásban kel­lett részesíteni a meglevő va­gyon védelmét az új fejleszté­sekkel, növelni kellett a falvak megtartó képességének növelé­sét szolgáló lehetőségeket. Az előző tervidőszakban 257 millió •forint jutott a falvak fejlesztésé­re, most 804 millióval gazdál­kodhatnak a községi tanácsok. Számítanak a lakosság önerős fejlesztési törekvéseire és támo­gatják azokat. Számol a terv a bányászat fejlesztése hosszútá­vé programjának a tanácsi ki­hatásaival is. Utalva a most le­zárult lakásigény-megújításokra, elmondta, hogy az eddigi ada­tok szerint a vártnál kedve­zőbb a kép, mégsem vállalha­tó. hogy állami erőkből kielé­gíthetnék az igényeket. Töre­kedni kell mindenütt a megle­vő lehetőségek teljes körű ki­használására. A tanács számvizsgáló bizott­ságának az elnöke, Kovács Ár­pád ajánlotta ezután elfoga­dásra a pénzügyi és fejlesztési tervet. Elmondta, hogy a bizott­ság felelősségteljes légkörben, aktívan foglalkozott a tervvel, abból kiindulva, hogy szűkeb- bek lettek ugyan a lehetősé­geink, igényeink viszont nem csökkentek, tehát a helyes össz­hang megtalálására van szük­ség. Egyetértett a bizottság a terv célkitűzéseivel: elsőbbséget biztosítani az alapellátásnak, erősíteni a községeket, válto­zatlanul nagy jelentőséget tu­lajdonítani a lakásépítésnek, ezen belül is a magánerős la­kásépítésnek — és nagy figyel­met fordítani a felújításokra. Egyetértés volt abban is, hogy a megye kiemelten kezeli a li­ászprogram kapcsán a bá­nyásztelepüléseket. A bizottság is arra figyelmeztet, hogy erő­síteni kell a takarékos, fegyel­mezett gazdálkodás lehetősé­geit jobban kihasználó szemlé­letet. A beszámolókat követő vitá­ban tizenhármán kértek szót. Egy-egy adott településcsoport, tanácsi, tömegszervezeti bizott­ság, pénzügyi, gazdasági testü­letek, s mindenekelőtt a válasz­tópolgárok nevében bíráltak, adtak javaslatot a megye kö­zéptávú jövőjét meghatározó feladatokhoz. A vitában dr. Hazali József, dr. Kisvári And­rás, Biri János, Csanádi Béla, Neubauer József, Gera Antal- né, Varga László, Czente Gyu­la, dr. Hetényi István pénzügy- miniszter, a tanácsülés vendé­ge, Krasznai Antal, dr. Patla Károly, dr. Dányi Pál és Piti Zoltán szólaltak fel. A felszólalók a szocialista demokrácia erősítésére, a tár­sadalmi aktivitás növelésére hívták fel a figyelmet. Többen hangsúlyozták, hogy ez nem­csak a tervezés, hanem a meg­valósítás időszakában is lé­nyeges. E döntés végrehajtása növeli az állítólag „korlátozott" nuk­leáris háború kitörésének veszé­lyét. Ez végzetes lenne Európá­ra, és világméretű nukleáris ka­tasztrófához vezethetne - mu­tat rá a közlemény. Ezért pa­rancsoló szükségszerűség, hogy hcladéktalanul kezdődjenek ér­demi tárgyalások az európai nukleáris fegyverrendszerek csökkentéséről. A súlyos ve­szélyt látva széles körű tömeg- mozgalmak bontakoztak ki vi­lágszerte, mindenekelőtt Euró­pában. Az együttműködés, a véleménycsere szélesedik, ugyanakkor minden csoport és mozgalom megtartja sajátossá­gát, valamint nemzetközi ak­cióinak eltérő formáit. Olyan megmozdulásokról van szó, amilyen például a Hirosi­ma és Nagaszaki elleni atom­bombatámadás 36. évforduló­ján, augusztus 6—8. között lesz, a szeptember 2-i háborúellenes nap, az ENSZ leszerelési hete október 24—31. között. A stockholmi nemzetközi bé­kekonferencia ezeknek az ak­cióknak széles körű támogatá­sára hív fel, bízva abban, hogy hozzájárulnak majd a nukleáris katasztrófa veszélyeinek elkerü­léséhez, s utat mutatnak a szi­lárd béke, valamint a leszerelés felé. (Folytatás az 5. oldalon) Havonta kilencezer pár kesztyű kerül ki a Pécsi Kesztyűgyár sásdi telepéről részint belföldre, részint exportra. Az 1976-ban létrehozott és tavaly új épületbe költözött üzemben 43 lány és asz- szony talált jó kereseti lehetőséget. Fotó: Proksza László Dr Herényi István pénzügyminiszter felszólal a megyei tanács ülésén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom