Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)
1981-06-08 / 155. szám
Elégtelen Csomagolás, ó! A Megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet ezúttal — egyebek mellett — a tej és tejtermékek csomagolására vetett szakszerű pillantást, s véleményét nem „csomagolva", meglehetősen rossz bizonyítványt állított ki. Az intézet szokásos havi 'gyorsjelentésében tallóztunk. A minőségmegőrzési időn túl árusították a hansági sertésfejhús konzervet a Nagydorog és vidéke Áfész 35. sz. györkönyi élelmiszerboltjában. A termék forgalmazását megtiltották, a boltvezető ellen fegyelmi felelősségrevonást javasoltak. A pécsi intézet az Állami Kereskedelmi Felügyelőséggel közös kereskedelmi ellenőrzést tartott Tolna megyében. A fogyasztók megkárosításának kirívó esetével találkoztak a szekszárdi 83. sz. cukrászdában, ahol lötty kávét szolgáltak fel, amiről mellesleg az is kiderült, lejárt szavatosságú kávéból főzték, s mindennek tetejébe a felszolgáló még többet is számlázott. Következik a „fekete leves" azaz az ÁKF szabálysértési eljárást indított. Tömeghiónyosnak találták a Fejér megyei Tejipari Vállalat székesfehérvári üzemében gyártott szendvicsvajat, s amit mégin- kább nehezményeztek, a vaj félülete igencsak be- festékeződött. Nem volt nehéz megállapítani, az alumínium fólia vékony, lyukacsos, a jelölő festéket átereszti. A hiba észlelését követően az intézet azonnal leállíttatta a gyártást. A székesfehérváriak a minőségi kifogással a csomagolóanyagot gyártó Kőbányai Fémműhöz fordultak, ahol a hibát elismerték, s intézkedtek új, jó minőségű alumínium fólia szállításáról. A hibás minőségű csomagolóanyagot visszaküldték a gyártónak. Ezekután következzenek a tejipar csomagolását elmarasztaló általános észrevételek. Tasakos tej: a polietilén síkfólia minősége nem egyenletes, a tasakok kiszakadása folytán jelentős a visszáru. A fogyaszthatósági idő besütéssel kerül a tasakra, ez a jelölés nem szembetűnő. Poharas tejföl: a csomagolóanyagon feltüntetett festékes jelölés jobb, mint a dombornyomásos, ámbár előfordul, hogy nehezen olvasható. A dombornyomás könnyen elsimítható. Vajak: a pergamen papír minősége változó, sok esetben szakad, a jelölő festéket átereszti, ami a vaj felületét szeny- nyezi. Tehéntúró: a csomagolóanyag a túró savó- eresztése következtében átázik, könnyen szakad. A vajnál és a túrónál megfontolandó lenne mielőbb áttérni a kasírozott alufólia csomagolásra, ömlesztett sajtok: a papírdobozok minősége — különösen a hatszögletű forma — silány. Natúr sajtok: gondot jelent, hogy a sajt felvágásakor a csomagolóanyagon a festékkel feltüntetett jelzések rákenődhetnek a vágásfelületre és szennyezhetik a sajtot. (—mz—J A tengerentúlon keresett a velour fi pécsi bőr betört az amerikai piacra így fest az indián divat. Néhány évvel ezelőtt nálunk is hódított, ezek a rojtos ruhák például a Pécsi Kesztyűgyár akkori modelljei. Nem panelbogár — csótány! Az új lakások többségére ráférne egy fertőtlenítés A csótányokkal, pontosabban irtásukkal már többször is foglalkoztunk; s hogy miért tesszük ezt ismét? A témára egy hirdetés hívta föl figyelmünket: eszerint a Köztisztasági Vállalat egészségügyi gázmestert keres. Talán ismét elszaporodtak a csótányok? Szekeres Sándorhoz, a Köztisztasági Vállalat Kanadában és az USA-ban járt üzletszerző úton Szekeres Istvánná, a Pécsi Bőrgyár igazgatója. A tizenkilenc nap eredményeinek összegezésére kértük. Hóbortos amerikai divat? — Külkereskedelmi vállalatunkkal, a BIVIMPEX-szel már tavaly célba vettük az amerikai piacot és a kapcsolatfelvétel is megtörtént. Mintabőreinket az ottani konfekció üzemek és a cipőgyárak tetszéssel fogadták és rendeltek is tőlünk. Mostani utunknak a BIVIMPEX képviselőjével az volt a célja, hogy minél több vevővel felvegyük a személyes kapcsolatot, s hogy Kanada után az USA-ban is megfelelő forgalmazót találjunk termékeinknek. — Milyen bőrökkel léptek a piacra? — Elsősorban a velourbőrök iránt nagy a kereslet. Év végéig főként ruházati, de cipőfelsőbőröket is szállítunk, ösz- szesen 100 ezer négyzetméternyi mennyiségben. Ez indulásként jelentős eredmény, ha meggondoljuk, tavaly még egy cent exportunk sem volt a tengerentúlra. Egyébként a ju- goszlávok már évek óta bent vannak az arrierikai piacon, mostanra azonban visszaestek, feltehetően nyersanyaggondokkal küszködnek, így a helyükre léphettünk. — Az ár? — Nyomottabbak, mint Nyu- gat-Európában, de számításaink szerint még így is gazdaságos az export. — Velourbőrök... A hagyományos nyugat-európai piacokon most éppen nem o' velour- bőröket keresik. Ezek szerint Amerika a nyugati világban divat szempontjából más világ. Na ja A hóbortos amerikai divat, csikós nadrághoz kockás ing ... — Nekünk egy kicsit ferde elképzeléseink vannak az amerikai divatról, ítéletünket ugyanis valószínűleg az Európába át- ránduló, esetenként extravagáns öltözködésű turisták láttán alkottuk. Most személyesen tapasztalhattam, hogy egyáltalán, nem hóbortos, éppenséggel szolid az amerikai divat. Persze vannak sajátos irányzatok. A lábbeliben most is nagy divat a texasi csizma, a férfiak és a nők egyaránt hordják a hegyes orrú, magas sarkú, oldalt hímzett, féllábszárig érő csizmát. Vagy viselnek rojtos, índiános bőrruhát, ámbár ez a divat hódított már Európában is, sőt újabban ismét jósolják divatba kerülését. — A sertés velourbőrök gyártása terén — folytatta az igazgatónő — mi előbbre tartunk, mint az amerikaiak, ezért is keresettek termékeink. Viszont a fedett sertésbőrök kikészítésében tanulhatunk tőlük. Felmerült egy termelési kooperáció terve is. Az egyik bőrgyár, melyben megtaláltuk USA-beli képviselőnket, előnyös áron sertésnyersbőrt szállítana és az ebből készült pécsi velourbő- röket forgalmazná odaát. — Ezek szerint megfordultak bőrgyárakban is. Hol tart az amerikai bőrgyártás? — Az USA-ban több bőrgyárban is jártunk, majdnem olyan idősek, kétszáz évesek, mint a mi gyárunk. Hozzájuk képest nem kell szégyenkeznünk. Bizony, láttunk nagyon öreg, faszerkezetű épületeket is, igaz, korszerű termékek kerültek ki onnan, s van mit tanulnunk tőlük technikában és szervezettségben. Nálunknál negyedannyival kevesebb létszámmal termelnek ugyaneny- nyit. Veszélyben a legnagyobb kedvezmény — Térjünk vissza az üzletre. Újabban arról olvashattunk, hogy egy szabadalmi vita kapcsán erősen támadják, veszélyben van a magyar—amerikai kereskedelemben biztosított legnagyobb kedvezményes elbánás. Riasztó hírek. Szekeres Istvánná igazgató: — Igen, ez sajnos tönkretenné az üzletet. Miklósvári Zoltán Ülőhelyes büfékocsi a balatoni vonatokon Ezt is megértük: büfékocsiban reggelizhetünk a fürdövonaton A kultúrálatlan kiszolgálási körülmények miatt 1981. május 31-gyei megszüntették a vonatokon az úgynevezett fülkés utosellátást. Egyidejűleg a MÁV négy büfékocsit bocsátott az Utasellátó Baranya—Tolna megyei Igazgatósága rendelkezésére. A III. osztályba sorolt vendéglátó egységet a pécsiek működtetik és látják el áruval. Sok jogos bírálat érte az utóbbi időben az utasellátást. Hoz-e kedvező változást, s milyen útvonalakon áll az utasok rendelkezésére a most kapott négy büfékocsi? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Trojnár Józseffel, az igazgatóság vezetőjével. — Szombaton indult első útjára két büfékocsink a pécs- siófoki, valamint a pécs—tapolcai vonalon. Tekintve, hogy a baranyaiak zöme ezekkel a vonatokkal utazik a Balatonra, sok a táborba készülő úttörő, turistacsoportok — indokolt volt, hogy a balatoni járatokon garantáljuk elsőként a magasabb színvonalú ellátást. A következő büfékocsit június 15-én helyezzük üzembe a szombathelyi gyorson. A negyedik a tartalék váltókocsi, ezen most folyik a hűtőrendszer kialakítása. — Milyen ételeket, italokat kínálnak a büfékocsikban? I ■■ ■■■■/' ■ ■■ ff Punkosdoles — jovore A pünkösdölés ősi hagyományára egyedül Véménden bukkantak a helytörténetkutató diákok Horváth István, véméndí művelődési ház igazgató irányításával. Értékes néprajzi felfedezésüket megerősítette a bólyi művelődési ház vezetője, Mausz Mihály. Számunkra a visszaemlékezés legfontosabb forrásául a helybeliek szolgáltak, így özvegy Till Miklósné, vagy a falu egyik legöregebb embere, a 82 éves Szélig Ferenc, akiktől megtudtuk a feledésnek induló pünkösdölés históriáját. Legutoljára 1944-ben gyülekeztek a 16—17 éves legények a templom téren, hogy lóháton bejárják a falujukat és felkeressék a velük egyidős fiatalok portáját, köszöntsék a szülőket és vigadjanak a férfivé-válás ünnepén. Mert a véméndi pünkösdi ünnep egyben legérry- avató is volt, amikor a lovaglás után már érett férfinak számított a lovat megülő tétova kamasz. De ez az ünnep egyben a természet termékenységéről is vallott, a csodálatról, és az áhítatról, ahogy kérték az égie- ket, hogy bő termést hozzon minden esztendő. A bő termésbe vetett hitet szimbolizálta a virágzó és termő ágakkal teliaggatott fiatalember, aki szamárháton bandukolt a lóháton ülő fiatalok harsány seregében. Házról házra mentek, pogácsát ettek, italoztak, leszálltak a lóról, hogy táncra kerekedjenek és juhogas- sanak, ahogy őseik tették ezt a török hódoltság utáni betelepülés első éveiben. A ju- hogás lényegében jódlizó jellegű kurjongatás. Jövőre felújítja a művelődési ház amatőr művészeti szakcsoportja az ősi pünkös- dölést a hagyományok szellemében. Cs. J.- Kísérletképpen bevezettük a poharas tej kakaó, friss péksütemény árusítását. Üzemünkben készül a szalámis, vagy gyulai kolbászos szendvics, de állandóan lesz édesség, utascsemegék. Pepsi có- lát és más üdítő italokat a Pannónia Sörgyártól szerzünk be, s tőlük függ, hogy tudunk-e elegendő Szalon sört adni. Az alacsony árfekvésű sör semmiképp sem hiányozhat a választékunkból. Emellett — az utasok régi jogos kérését teljesítve — palackozott ásványvizet is tartunk.- Számithatnak-e az utasok hüiött italra? ,- Mivel a táblás jég hiánycikk, csak 1—1 mázsát kapunk a baromfiipartól, az italokat elöhűtjük és konténerben tároljuk a vonaton. A negyedik büfékocsin szeretnénk olyan hűtőrendszert kialakítani, amely a vonat áramellátó rendszeréhez kapcsolódva üzemel.- Az „utas-kávé" pejorativ csengésű, pótkávé ízű. hig, a valódi feketére csak színében hasonlító ital jut róla eszünkbe. Ihatunk-e jó kávét a pécsi büfékocsikon?- Mivel a vonaton történő „kávégyártqs” visszaélésre ad lehetőséget, ezt nem engedélyezzük. A kávét éttermünk presszógépén főzzük és minőségellenőrzés után termoszokba töltve adjuk fel a vonatra.- Mi történik, ha a büfékocsi árukészlete már útban a célállomás leié elfogy?- Megállapodtunk a siófoki, tapolcai és szombathelyi utas- ellátós kollégákkal, az igény szerint kiszolgálják áruval a mi dolgozóinkat. így remélhetően visszaútban sem lesz fennakadás az ellátásban. W. M. kártevőirtó üzemének vezetőjéhez fordultunk a válaszért.- Ezzel a hirdetéssel tulajdonképpen betanított munkásokat kerestünk, egészségügyi gázmestert és egészségügyi fertőtlenítőt, akiknek a közreműködésére feltétlenül szükség van a kártevők irtásakor, üzemünk nemcsak a lakásokban fölbukkanó rovarok, hanem a rágcsálók és egyéb mezőgazdasági kártevők irtását is végzi. összesen harmincötén dolgozunk. A lakossági szolgáltatás az egyértelműen a csótányirtás, mert akár panelbogárnak, akár bárminek is nevezik az emberek, azok bizony csótányok. Elsősorban az új lakótelepeken, főleg Kertvárosban fordulnak elő, ott, ahol központi-, illetve távfűtés van, sokkal gyakrabban, mint másutt. Ez egyébként a lakóházak építészeti jellegéből is adódik: a csőrendszerek mellett följutnak valamennyi lakásba. 1976-79 között a KÖJÁL hatóságilag elrendelte a tömbirtásokat, most azonban már nem ilyen formában történik — ha történik — a csótóny- talanítás. Ugyanis jelenleg nincs ilyen határozat, s van, nem is kevés, olyan lakás, ahol egyszerűen nem engedik a fertőtlenítést. Gyakorlatilag ez önkéntes alapon megy, így azonban nem olyan hatékony. Mert mit ér az, ha egy lakásban kiirtjuk, s a ház más részeiből újra visszakerülnek?! Volt olyan példa, hogy egy 30 lakásos épületnél csak öt lakásban engedték meg a fertőtlenítést, a többiek tagadják a csótányok létezését. Szerintem ez struccpolitika, mer amíg így lesz, mindig is lesznek csótányok. Ezt a szemléletet kellene először valahogy megváltoztatni. Mert azt hozzá kell tennem, hogy az üzletekben olyan hatékony szer nincs, amivel házilag ezeket a rovarokat eredményesen irtani lehetne. Azt is megtudtuk, hogy általában vagy a PIK, vagy a lakásszövetkezet kéri a fertőtlenítést, s hogy mellékelik a lakók névsorát is. Közülük azonban többen nem engedik, vagy éppen nem tartózkodnak otthon. Pedig akik ezt a munkát végzik, már annyira alkalmazkodtak a lakosság érdekeihez, hogy szinte kizárólag délutános műszakokban keresik föl a lakásokat. Egyébként olyan is előfordul, hogy egy-egy lakó maga kéri a csótányok kiirtását. Most nagy átlagban azt lehet mondani, hogy a panellakások 70 százalékára ráférne egy fertőtlenítés. Persze ez csak akkor megy, ha minden lakónál el tudják végezni. Mért most úgy fest a helyzet, hogy végülis az fizet rá, aki elvégezteti, mégpedig kétszeresen. Egyszer azért, mert a szó legszorosabb értelmében fizetett hatvan forintot, másödszor azért, mert hiábc: fizetett: a többiek lakásából visszakerül hozzá is, a nem kívánt vendég. Korábban, amikor kötelező volt a fertőtlenítés, akkor is sok ellenállásba ütköztek, de ez a mostani struccpolitika teljesen érthetetlen. Dücsö Csilla Hétfői El
