Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-06 / 153. szám

1981. június 6., szombat Punantíiii napló 5 Állandó kiállítás: Török fürdők Magyarországon Dr. Gerö Győző régész bemutatja a kiállítást. A kép előterében: a csorgókút maradványai Erb János felvétele Kertbarátok tanácskozása Kistermelők szakmai sétája a harkányi piacon Nem véletlenül Harkányban rendezték meg tegnap a Kert­barátok és Kistenyésztők Me­gyei Tprsadalmi Szövetsége el­nökségének ülését: az üdülő­hely esztétikai megjelenésében komoly összetevő az is, hogyan mutatnak a kertek, a szőlők, milyen az ideérkezők összbe­nyomása a nagyközségről. Ezért is szerepelt a testület program­jában egy gyors séta, s ennek során megállapították: bizony elkel a segítség, a szakmai ta­nács az itt kertészkedőknek. Megnézték a piacot is a szakértők szigorú szemével, el­sősorban azt vizsgálva: milyen a felhozatal, milyenek az árak, s főleg — honnan jön a termény a harkányi piacra. (Felvetődött a kérdés: a környékbeli adott­ságokat szem előtt tartva szük­ség van-e arra, hogy néhány kiskereskedő Csongrád megyé­ből hozzon árut?) Az elnökség tagjainak dr. Priol János, a nagyközségi közös tanács vb- titkára tartott tájékoztatót a szőlő-, gyümölcs- és zöldség- termesztés helyi lehetőségeiről, elsősorban a hétvégi telkek adottságait vizsgálva. Szó esett az elnökségi ülésen a bányásznaphoz kötődő szep­temberi komlói kiállításról is, ahol — legtöbben helyi — kis­termelők állítják ki terményei­ket, de ott lesz a kiállítók kö­zött a Zengő Áruház kisgépei­vel, az AGROKER és a Sziget­vári Konzervgyár is. A kiállítást szeptember 4—6. között tervezik a megyei kertbarátok. A Pécs városi Tanács vb-ülése Iskolaigazgatókat neveztek ki Pécs megyei város Taná­csának végrehajtó bizott­sága tegnapi ülésén úgy döntött, hogy június 18- ra összehívják a városi ta­nácsülést, melynek napirendjé­re tűzik Pécs 1980. évi zárszám­adását, valamint az ötödik öt­évé? terv teljesítését értékelő beszámolót és a hatodik ötéves pénzügyi tervet. A továbbiak­ban a város üzemegészségügyi ellátásának a helyzetéről tár­gyalt a vb, s a határozatban egyebek közt kimondta: lépé­seket kell tenni annak érdeké­ben, hogy a város területén működő, jól felszerelt üzemor­vosi rendelőket nyitottá lehes­sen tenni, javítva ezáltal a vá­ros egészségügyi ellátását. El- . fogadta a vb az új pécsi úttö­rőház beruházási programját. Az új. intézményt Újmecsekal- ján, a műjégpálya mögött épí­tik meg 1984 végéig, program­szintű' beruházási költsége 43,6 millió forint. Oktatási intézmé­nyek vezetőinek a kinevezéséről is döntött a végrehajtó bizott­ság. Részben új kinevezések­ről, részben a lejárt megbíza­tás meghosszabbításáról van szó. A vb határozata szerint a Mecsekaljai Általános Iskolá­hoz dr. Czimmer Józsefnél, a Bártfa utcai Általános Iskolá­hoz Dormán Máténét, az Egye­tem utcai Általános Iskolához Bokrétás Györgyöt, a Berek ut­cai Általános Iskolához dr. Ko- mánovics Józsefnél, a Bánki Donát utcai . Általános Iskolá­hoz Simon Károlyt, a Meszesi * Általános Iskolához Jedlicska Jánost nevezték ki. Új középis­kolai igazgatók: a Leöwey Gim­náziumban dr. Bernáth József- né, a Dobó István utcai Gim­náziumban Veres János, a Ko­marov Gimnázium, Postaforgal­mi és Földmérési Szakközépis­kolában Szentirányi Józselné, a Pollack Mihály Építőipari Szak- középiskolában Stelcz István, a Művészeti Szakközépiskolában Gelencsér Géza, a Zrínyi Mik­lós Kereskedelmi Szakközépis­kolában pedig dr. Sas Gábor. Továbblépett a tanács az ügy­intézési határidők csökkentésé­ben. Tavaly márciusban vb-ha- tározattal intézkedtek 71 ügy­csoport intézési idejének a csökkentéséről, most további 71-et vontak be ebbe a körbe. A határozat szerint az új határ­időket a július 1-e után induló eljárásokban alkalmazzák. Felavatták Merni pasa pécsi fürdőjét Működik az eredetivel egyezően helyreállított csorgókút Pécs történelmének három korszaka ölelkezik itt a Sallai utcában. A középkori ferences­templom helyét jelölő re­konstruált fal és a hódoltság után épült új templom önma­gában is kultúrhistóriai érde­kesség: a hajdan szabályosan „keletelf” templomot a szenté­lyével nyugatnak fordított új követte (falaiban egy dzsámi maradványait őrizve). És most itt a harmadik korszak emléked amelyről Evlia Cselebi így írt: „A szigetvári kapun belül Me­rni pasa iürdöje kellemes, szép épületű fürdő, melynek a lür- dőszolgái mint a nap, olyan tenyerűek .. ’’ Ezt a fürdőt a hozzá kapcsolt „Török fürdők Magyarországon" c. állandó kiállításai együtt tegnap nyitotta meg dr. Németh Lajos, Pécs megyei város Ta­nácsának elnökhelyettese a vá­ros kulturális életének vezetői és nagyszámú érdeklődő jelen­létében. Emlékeztetett arra, hogy Pécs azon szerencsés vá­rosok közé tartozik, amely meg­őrizte török kori építészeti em­lékeinek javát. Ezekhez csat­lakozik most Merni pasa fürdő­je, amely 1977-ben köz mű fel­újítás során került elő; város­történeti értéke alapján a vá­rosi tanács adott megbízást a feltárásra, s ez olyan részlete­ket hozott napvilágra, amelyek országosan is kimagasló érté­kűvé tették. A fürdő feltárása" és rekonstruálása révén lehető­vé vált egy olyan kiállítás meg­rendezése, amely nemcsak azt mutatja be, milyen lehetett Merni pasa fürdője, hanem be­pillantást nyújt a török fürdő- kultúrába is. Dr. Németh Lajos végezetül köszönetét mondott mindazoknak, akik közremű­ködtek a fürdő feltárásában, rekonstruálásában és a kiállí­tás létrehozásában. (A város múltját tisztelő pécsiek pedig a tanácsnak mondhatnak köszö­netét, amely mintegy 2,5 millió forintot áldozott Merni pasa fürdőjére.) Fent, a fürdő első helyiségé­nek közepén az eredetivel egye­zően helyreállított csorgókútból szerda délután óta csorog a víz. Lent a kiállítás első helyi­ségében pedig az eredeti kút néhány maradványa fogadja a látogatót, aki fényképeken nyo­mon követheti a fürdő feltárá­sának és helyreállításának va. famennyi mozzanatát. Képeket láthatunk mai török fürdőkről és áttekintést kapunk a magyar, országi török fürdők múltjáról és jelenéről, valamint a török fürdőkultúráról. A kiállítás ér­dekessége az az 1859-ben ké­szült rajz, ami az akkor még romosán megvolt Memi-fürdőt ábrázolja. (A kiállítás hétfő kivételével naponta délelőtt 10-13-ig és délután 2—6 óráig tekinthető meg.) Esős búcsúkoncert A finn fúvósok menete a Széchenyi téren Fotó: Proksza Ma családok vendége a finn fúvószenekar Tudósítás helyett sajnos in­kább időjárásjelentést adha­tunk a 'lahti fúvószenekar pécsi búcsúkoncertjéről. Tegnap dél­után o Széchenyi térről még szerencsésen átértek a Séta­térre, s bár látszottak a vihar­felhők, népes közönség kísérte őket végig a Janus Pannonius utcán. Éten a zenekar zászlaját vivő, népviseletbe öltözött kis csoport, mögöttük a fehér tenge­részsapkás, lila egyenruhát vi­selő zenekar fújta a marsot. Mire elhelyezkedtek volna a sokak által várt koncerthez, le­zúdult az eső. A búcsú tehát nem a legjobban sikerült. Vasárnap este érkezett Pécs­re a lahti Munkás Zenebarátok Fúvószenekdra, hogy viszonozza a MÉV Fúvószenekarónak két évvel ezelőtti finnországi ven.-' dégszereplését. A - héten hang­versenyt adtak Pécsett, Har­kányban és Balatonfüreden, ki­rándulást " tettek Budapesten. Ma töltik az utolsó teljes napot Pécsett, magyar zenészkollégáik vendégszeretetét élvezik. Hol­nap repülnek vissza Finnor­szágba, reméljük, kellemes em­lékekkel, s a viszontlátás lehe­tőségével. H. J. Az otthon lakóinak ünnepi műsora Juniális a bakócai nevelőotthonban LJ arminc éve, a felszabadu- lás után az elsők között nyitotta meg kapuit a Bakó­cai Gyermekotthon. A ma itt élő száznyolcvan kisgyerek tegnap műsorral köszöntötte a születésnapot és a peda­gógusnapon elismerésben ré­szesült nevelőket, Keszthelyi Józsefet? aki a Munka Érdem­rend ezüst fokozatát kapta meg, Molnár Lukácsot és An­dok Jánosnét, az oktatásügy kiváló dolgozóit, valamirft Far­kas Józsefnét, Kulcsár János­nét, Horváth Istvánt, akik mi­niszteri dicséretben részesül­tek és Keszthelyi Józsefnét, aki búcsúzik növendékeitől, s nyugdíjba vonulása alkalmá­ból megkapta a Pedagógiai Szolgálatért Érdemérmet. A gyermekotthon nevelői meglepetésekkel, színes prog­rammal köszöntötték növen­dékeiket. Hagyomány már, hogy a juniólison a pedagó­gusok készítenek tortát, s megvendégelik az újonnan avatott kisdobosokat és úttö­rőket. Az igazi ajándék a für­dőmedence tegnapi avatása volt, amit önerőből építettek az otthon dolgozói. Természe­tesen segítettek a pártfogó brigádok is, és jól érezték magukat a mindig érdekes bakócai juniólison. Eljöttek a Pécsi Hőerőmű, a Kesztyű­gyár, a DDGÁZ, a Vízügyi Igazgatóság és a Volán dol­gozói. FILMJEGYZET Minden eladó Nem hat meg különösebben, ha egy film Oscar-díjas, még az sem, ha a cannes-i filmfesz­tivál nagydíjasa. Még akkor sem, ha idén magyar rajzfilmes is kapott Oscart, s Wajda a cannes-i nagydíjat — minden­féle zsűrinek lehet jó és rossz napja. Hiszen hosszasan lehet­ne sorolni jelentős filmeket, amiket a maguk idejében fi­gyelmen kívül hagytak a fesz- tiválzsürik és Oscar-odaítélők. így hát nem hat meg külö­nösebben a Mindhalálig zene kitüntetéseinek sorolása sem. Pedig ezek alapján könnyebb lenne dicsérni, mint összekever­ni Fülig Jimmyt Gorcsev Ivánnal — kitüntetett film, kitüntetett film; Rejtő-hős, Rejtő-hős ala­pon. Lehet, megint tévesztek, de a Mindhalálig zene az egy, az egy ... Milyen film is az tulajdon­képpen? Mindenesetre hatásos. Szí­nes, táncos, s bele van dobva a nagy adú, az überelhetetlen, a halál. Ráadásul fehér fátylas szép nő képében. Egyéb szép nők társaságában ezzel kacér­kodik leginkább a film koreog­ráfus rendezője, aki tudvalé­vőén maga a film rendezője. Bob Fosse. Akit valóban elért egy infarktus, amikor egyszerre dolgozott egy filmen (Lenny) és egy musicalen (Chicago). Film­jének hősével ellentétben ő nem halt meg — innen az ötlet, hogy megcsinálja a Mindhalálig ze­nét. A halál ősidők óta foglalkoz­tatja az embereket, köztük a művészeket. A művészhalól meg — érthetően — különösképpen. A művészeket magukat is, de különösen a közönséget. Két­féle művészhalál igazán hatá­sos. Az első az életében mellő­zött művész halála, akiről az­után derül ki, hogy milyen nagy ember, miután szegény jobblét­re szenderült. (Lásd Modigliani, s a róla készült film.) A másik típus a sikeres, befutott mű­vész halála. A hatásmechaniz­musok ellentétesen működnek, egy közös bennük: nagy üzletet jelentenek — a túlélőknek. A művészhalál nagy üzlet — minden eladható a halál véd­jegyével. Minden eladó — adta címéül filmjének Wajda, ami­kor Cybulski halála késztette filmkészítésre: kegyetlen őszin­teséggel vívódott a művészhalál kérdéseiről. Á művésznek min­dene — halála is — eladó, el­kerülhetetlenül: a közönség piaci kereslete áttör minden szemérmen. Wajda meditáció­ja: ha már ki kell árusítani a művészsors minden pillanatát, miképp lehet azt tisztességgel tenni, értéket cserélve. Bob Fosse ezzel szemben gátlástalan üzletember: flörtölt a halállal — reklámhadjáratá­nak hídfőállása tulajdon in­farktusa. A reklámhoz már csak valcmi árut kellett összecsap­nia, megszületett tehát a Mind­halálig zene. Olyan ez a film, mint egy millpengő. Jó papíron szép rajzolat, a számjegy is elég nagy ahhoz, hogy elkápráztas­sa azokat, akik nem ismerik az inflációt. A művészhalál művé­szeti inflálódását. A film szám­jegyei: a csillogó kiállítás, a túlhajtott vágás, a halál jelen­léte — s a díjak. Olyan szép a film, mint egy millpengő, ugyanannyi az ér­téke is. Bodó

Next

/
Oldalképek
Tartalom