Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)
1981-06-04 / 151. szám
1981. június 4., csütörtök Dunántúlt napló 5 Forró munkahelyek Az ÉDOSZ főtitkára Pécsett Találkozó a gyári bizalmiakkal A tűxö napon, kánikulai melegben rakják ki szá radni a nyers téglát az asszonyok Fotó: Proksza László Balogh Károlyné főtitkár vezetésével tegnap Pécsre érkezett az Élelmiszeripari Dolgozók Országos Szakszervezetének elnöksége azzal a céllal, hogy megismerkedjenek a megye élelmiszeripari üzemeivel, s hogy e tapasztalatokkal gazdagodva a mai siklósi testületi Termékbemutató a Pannóniában Minden elismerést megérdemelnek Ártalmas enki nem lesz fürgébb ebben az iszo. nyatos hőségben, amikor átlag 35 fok van, de néhol talán még negyven is. Legszívesebben mindenki a hideg zuhany alatt állna; az embernek még buszra sincs kedve fölszállni. S mit szóljanak azok, akiknek a tűző napon állva, súlyos mázsákat cipelve, vagy forró kemencék mellett kell dolgozniuk? A szajki Béke Tsz téglaüzemében dolgozók egy szál rövid nadrágban már a reggeli órákban eltikkadva itták a védőitalként előírt szódavizet. A téglaégető kemence folyamato. san üzemben. A napon ki tudja hány fok, a hűlőfélben levő, nyitott kemencében, ahonnan már hordják ki a kiégetett téglát, legalább negyven. S ráadásul még a száraz levegőre a téglapor. — Mindössze negyven-negy- venkét ember dolgozik itt a nyerstégla-készítőkkel együtt. A kemencék vasárnap is üzemelnek. Ez a hagyományos, kis méretű tégla nagyon keresett, az Alföldre is szállítunk, s ha ötször ennyit tudnánk gyártani, az se lenne elég. Évente mintegy öt és fél millió téglát égetünk ki •—- mondja Blandl György üzemvezető. A kész téglákat talicskákon hordják ki a kemencéből; itt szinte minden kézi erővel történik. Mekkora súlyt kell egy embernek megmozgatnia? Egy kemencébe hat és fél ezer tégla fér be, kiégetve egynek a súlya három kiló. Amikor kihozzák, a talicskán száz tégla van. Ez azt jelenti, három mázsa. S tolják egyik talicskát a másik után ... Átlagkeresetük itt a kemencénél hatezer forint. Szűcs József és Bitter Nándor egy pil. lanatra abbahagyják a munkát. nánk, akkor mi is igénybe vehetnénk. Pedig ugyanazt a munkát végezzük, csak még nehezebb körülmények között. Meleg van, por van, szilikózisveszély; egy-egy ember egy műszak alatt 10-12 000 téglát moz. gat meg ... A nyers téglákkal többnyire nők dolgoznak; néhányon a tűző napon állva, sehol egy árnyék, rakosgatják az égetésre váró téglákat. A többiek a darabológépnél hármasával rakják a targoncákra a téglát s ha egy kocsi megtelt, húzzák odóbb. A tégla nyersen' öt kiló. Ez azt jelenti, hogy gyors egymásutánban, ahogy a futószalagról lekerül a tégla, tizenöt kilókat emelgetnek. S aki odábbhúzza? Az legalább hat mázsát mozgat meg egyszerre. Kárász Istvánná szerint, aki két éve dolgozik itt, minden attól függ, hogy kinek mekkora az ereje — és az akaratereje. S persze ismerni kell a fogásokat is, hogy hogyan könnyebb. A nők mindezt 2700—4000 forintért csinálják nyolc órán keresztül. Kezdetleges technikával, borzasztó súlyokat mozgatva kézi erővel. Minden dicséretet megérdemelnek kemény helytállásukért! D. Cs. Savaría verseny Tizenhat ország táncosait várja Szombathely Az idén június 5-től 7-ig a tizenhatodik alkalommal rendezik meg a Savaria-napok kiemelkedő eseményeként a Sa- varia nemzetközi táncversenyt és a magyar táncbajnokságot. Tizenhat ország táncosait, a világ amatőr versenymozgalmának jeles képviselőit hivták meg Szombathelyre. A magyarokon kívül Anglia, Ausztria, Ausztrália, Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Japán, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK, az NSZK, Olaszország és a Szovjetunió legjobb párosai vesznek részt a versenyen. Parkettre lép a latin-amerikai táncok világbajnok angol párosa, Donnie Burns és Gaynor Fairweather, valamint a standard világbajnokság első helyezettje, az ugyancsak angol Welsh-Gil- martin páros. A verseny június 5-én Körmenden a standard táncok magyar bajnokságával kezdődik, majd Szombathelyen, a Művelődési és Sportházban folytatódik. A kísérőzenét ezúttal is a BM Határőrség zenekara szolgáltatja. Korszerűsítik a Kossuth mozit — Miért szükséges a Kossuth mozi átalakítása? — kérdeztük dr. Cziglányi Imrét, a Moziüzemi Vállalat főkönyvelőjét. — Felújításra került a Petőfi mozi villamos hálózata, elkészült a modern Park mozi és most az „örég" Kossuth mozira is sort kerítünk. Több mint 15 éve működnek a vetítőgépek, korszerűtlen, a szabványtól eltérő a hálózata. Több éves munkáról lesz szó, melynek első üteme, a villanyszerelési munka 650 ezer forintba kerül. Terveink szerint június végén készülnek el, a vetítőgépes szerelést szeptember végéig kell befejezni. A munkához tartozó felújítások elhúzódnak az év végéig. Mindez csupán annyiból érinti a közönséget, hogy a nyitott páholyokat — negyvennyolc hely — nem vehetik igénybe, mivel innen vetítjük a filmeket. A teljes felújítás terveit a Műszaki Főiskola készítette, magánkisiparosok és a MEGYESZER a kivitelező. Az elkövetkező években a terem, előcsarnok belső világításának modernizálására is sor kerül és ezzel egyidőben a belső berendezést is megszépítik. A. E. Az első termés Pécsi rajzfilmek bemutatója Jó volna a moziban is látni őket — Ez egészségre ártalmas munkahely, azért is kapunk védőitalt. Csakhogy ilyen munkahelyeken három nap pótszabad, ság is jár, de két éve már csak azok kapják meg, akiknek a rendes szabadsága még nem éri el a 24 napot. Állítólag rendelkezés van erre de nem értjük, miért. A másik, ami még az egészségtelen munkahelyek-' re vonatkozik, hogy 25 évi mun. kaviszony után öt év korkedvezmény jár. Der mi ezt nem kapjuk meg, mert a téglaüzem a tsz-hez tartozik, s termelőszövetkezeti tagoknak ez nem jár. Ha a téglaiparinál dolgozNegyven percben foglalták össze a Pannónia Filmstúdió Vili. műtermének eddigi „termését" tegnap délelőtt a Kossuth Klubmöziban a pécsi rajzfilmesek. A negyvenperces filmanyag csak azok számára tűnik kevésnek, akik nem tudják, hogy micsoda munka áll egy néhány perces rajz- vagy animációs film elkészítése mögött, továbbá nem tudják azt sem, hogy a stúdió Vlll-as műterme csak tavaly december óta dolgozik jó körülmények között Pécsett. Nem titok, hogy sok vita, számos vakvágány kikerülése vezetett a tegnapi bemutatóig, amelyen a megye és Pécs kulturális vezetői, a tórsművésze- tek képviselői vettek részt. A filmek pesti bemutatójának kedvező visszhangja, az időközben megszerzett díjak tették igazán kíváncsivá a vetítés közönségét. Schenk János, a pécsi műterem vezetőjének rövid ismertetője után először a cannes-i Arany Pálmával díjazott Moto perpetuo, majd az Os- car-díjas A légy című filmekkel ismerkedhettünk meg. (Vajda Béla, illetve Rofusz Ferenc alkotásaival.) Ezek a filmek nem Pécsett készültek, de jó ötlet volt a levetítésük, ugyanis még kevés alkalom nyílt a megtekintésükre. Ami a pécsi alkotásokat illeti: Varga Csabától az Időben elmosódva, Az ebéd és a Mondok nektek valamit című filmeket láttuk (ez utóbbit technikai hiba folytán csak félig). Ficzek Ferenc A kocka című „moziegyedi" filmmel mutatkozott be, és láthattuk a Gázművek megrendelésére készült ötletes reklámfilmjét is. Szíjártó Kálmán rendezésében a SIÓ-reklámot, Pásztor Ágnes főiskolai rajztanár rendezésében pedig a komlói cigánygyerekek által rajzolt Hét iker szarvaskígyót nézhette meg a bemutató közönsége. A Foglalkozási ártalmak című sorozatból — amelyet Bodó András ötletéből Markó Nándor készített - A börtönőrt, A füttyművészt és A diplomatát vetítették le. Balogh Károlynénak, az ÉDOSZ főtitkárának Bemáth Béla, a Szigetvári Konzervgyár igazgatója mutatja be a gyár szójakészit- ményeit ülésen vitassák meg az élelmiszeriparban folyó szakszervezeti munka eredményeit, további feladatait. Tizenháromféle újdonság Az ÉDOSZ-elnökség tagjai tegnap délelőtt Pécsett a Pannónia Szálló emeleti termében megtekintették azt a termékbemutatót, amelyen o megye 13 élelmiszeripari üzeme vonultatta fel a már forgalomban lévő élelmiszer-készítményeit és termékújdonságait. A bemutatón részt vett Lukács János, a megyei pártbizottság első titkára, az élelmiszeripori vállalatok vezetői és szakszervezeti titkárai is. A bemutató jól tükrözte azt a dinamikus fejlődést, amelyet a megye élelmiszeripara az utóbbi években megtett. A cukorgyártás kivételével minden iparág meghonosodott o megyében. A gyártott élelmiszerek mennyisége évről évre nő, a problémák akadályozzák — mind a korszerűbb táplálkozás irányába mutatnak. Arra a kérdésre, hogy mit tesz az ágazati szakszervezet az ellátás javításáért, az ÉDOSZ főtitkárai rámutatott. — Az élelmiszer mennyisége fedezi az igényeket, a választéki ellátás egyes területeken- azonban még szegényes. Ennek főként kereskedelmi, tárolási oka van. Célunk, hoqy minden boltban mielőbb legyen választék, s minden réteg hozzájusson a jövedelmének megfelelő árú és minőségű élelmiszerhez. Legyenek olcsóbb élelmiszerek is a kisebb jövedelműek részére. E téren a baranyai élelmi- szeripari üzemek, külön is kiemelném a Húsipari Vállalatot, példásan teljesítik feladatukat. Látogatás a Húsipari Vállalatnál termékválaszték bővül. A magasabb fogyasztói igényekhez igazodó gyártmányfejlesztésen túl a vállalatok igyekeznek az igények elébe menni. A Szigetvári Konzervgyár szójakészítmé- nyei, o tejipar, a húsipar alacsonyabb zsír-, magasabb fehérjetartalmú készítményei, a söripar és boripar alacsony cukortartalmú diabetikus üdítő italai - forgalmazásukat ma még szabadalmaztatási és árDélután az elnökségi tagok a megye élelmiszeripari üzemeibe látogattak el. Balogh Károlyné, az ÉDOSZ főtitkára az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat pécsi üzemét tekintette meg. A gyárlátogatást követően a vállalat egy évvel ezelőtt megválasztott szakszervezeti bizalmijaidal találkozott, akikkel az üzemi demokrácia kiszélesítéséről, a bizalmiak megnövekedett feladatairól beszélgetett.- Rné Egy kocka Varga Csaba Az ebéd című filmjéből A filmekről nehéz beszélni, hiszen nem a „sztori", hanem a sok apró ötlet teszi érdekessé a produkciókat. A bemutató alapján azonban megállapíthatjuk, hogy a pécsi műterem alkotóiban megvan a tehetség további sikeres filmek készítéséhez. Ha a műhelymunkában az eddiginél nagyobb összhang valósul meg, ha létrejön a pécsi tv-stúdióval is a gyümölcsöző együttműködés, a magyar rajzfilmgyártás egyik fellegvára minden bizonnyal Pécs lesz. És jó volna a kész alkotásokat minél többször viszontlátni a moziban, a televízióban. H. JL
