Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)
1981-06-30 / 177. szám
6 Dunántúli napló 1981. június 30., kedd n napveszély és a vízártalom A nyarot minden ember másképpen látja és másképpen értékeli. Az egyik a derűs, napsugaras napokat várja, a másik a természetjárásra alkalmas hűvöset, és a harmadik — a mezőgazdász — talán éppen az esőt várja. A beteg örül a kellemes időnek, mert érzi, hogy gyógyul, hogy erősödik, de bánatos, ha felhős, ha goromba az ég, ha szemetel az eső. Hát az orvos? Iparkodik kiegyensúlyozni az ellentéteket. Csitítja a túlzást, mozdítja az elmaradottságot. Óv, int, biztat, tanácsol. Figyelmeztet a nyár veszedelmeire, ártalmaira, de hangsúlyozza, aláhúzza, bemutatja az előnyeit. Ezelőtt 20—25 évvel még biztatni kellett az embert, főleg az üzemi munkást, hogy vegye ki a szabadságát, kérjen beutalást valamelyik üdülőbe, és pihenjen, nyaraljon. Azóta megtanulta, hogy a napfény, a víz, a levegő egészséget ad, amit a rendszeres mozgás, a sport, a játék még fokozni is tud. Megtanulta, hogy az aktív — tehát a helyes elfoglaltsággal kitöltött — pihenés valósággal kicseréli és feltölti erővel nemcsak az izmokat, hanem az idegrendszert is. Megtanulta, hogy a nyári táplálkozás, a zöldfélék és gyümölcsök vitamindús ármádiája nemcsak az étrendet, az erő- beni állapotot is növeli, színe- siti. Beszélnünk kell a nyári ártalmakról is. A váratlan napozás először csak elsőfokú napártalmat, bőrpirosságot, viszkető, égő érzést, gyulladásos tüneteket okoz. Ezt az olajozás, a hűvös zuhany, vagy lemosás még enyhítheti. Erősebb napveszély után hólyagos bőrgyulladás jelentkezhet. A bőr olyanná válik, mintha leforrázták volna. Ezek a hólyagok elfakadnak, a mélyebb bőrrétegek sebesednek, és fájdalmas kivárás menti meg a könnyelműen napozót a további kellemetlenségektől. Ezért örül a helytelenül napfürdőző, amikor a nem hólyagos területen is kopni, hámlani, dunántúli szóval élve: köppedni kezd a bőr. A napveszély legsúlyosabb ártalma a bőr sebesre égése, főleg azokat fenyegeti, akik tartósan napon dolgoznak, vagy könnyelműen nekivetkőznek. Ez az, ami már közel áll ahhoz a bőrártalomhoz, amit a bőrgyógyászat pellagra néven emleget, és amit a vitaminhiányos szervezetnek a ruhával nem fedett részein a napsugár okoz. Ma már az egyoldalú táplálkozásnak kevés esetével találkozik az orvos, és így a pellagra is igen ritka, de példa arra, hogy a vegyes táplálkozás ételeinek gondos összeválogatása, a napsugár áldásainak céltudatos felhasználása sok kellet metlen órától mentheti meg az embert. A másik aránylag ritkán emlegetett nyári kellemetlenség a vízártalom. Az emberi test melegét az élet lassú égése adja, és a hőközpont irányítja. Ha fázik, növeli a hőtermelést még a szőrszálak apró mozgató izmainak megmozgatásával, a lúdbőröztetésével is. Ha túlmelegszik, verítékezni kezd, mert a veríték folyadék és az elpárologtatósához, a légneművé váltásához szükséges nagy mennyiségű hőt a szervezettől vonja el a felszáradás folyamata. Ennek a következménye a szervezet hőmennyiségének a csökkenése, a hőérzés enyhülése, ami viszont szomjúságérzéssel jár, mert a szervezet folyadéktartalma csökken. A szomjas ember iszik. Minél többet iszik, annál jobban izzad. Minél többet izzad, a verítékben annál több a só, és a szervezetnek ez a sóvesztesége rosszullétet, gyengeségérzést, szédülést, főfájást, étvágytalanságot okozhat. Ez a vízá rtalom. Mivel és hogyan lehet megelőzni? A tűző napsugárzás elől való meneküléssel, és a verítékezés során veszített sómennyiség pótlásával. Meg helyes nyári étrenddel, aminek a során nemcsak vízzel, sörrel, üdítőkkel, hanem tejjel, levessel, híg főzelékkel, gyümölccsel, gyümölcslével oltja szőrmét az ember. Sőt ha csak teája van, abba csipetnyi sót és néhány csepp ecetet is cseppenthet. A nyár kézzelfoghatóan szebb, kellemesebb, hasznosabb, mint a tél és — lám! — mégis megvannak a veszedelmei. Még az a szerencse, hogy ésszerű életmóddal a kellemetlenségek megelőzhetők. Buga doktor Előzzük meg a vízi baleseteket! Az elmúlt években megnőtt a vízi balesetek száma:, melyben továbbra is a Duna szerepel az első helyen. Kisebb vizek partjain új üdülőterületek, kirándulóközpontok létesültek, ahol a vizek veszélyeit a fürdés és a vízi közlekedés szabályait nem ismerők közül sokan életüket vesztették. A rendőri szervek vizsgálták a vízbefulladások okait, melyek között több esetben szerepel a meredek partról történő vízbeesés, csónakborulás. Egyre több horgász vesz igénybe csónakot, de közülük kevesen ismerik a csónakhasználat rendjére kiadott 8/1979. (V. 15.) KPM sz. rendeletet, melynek legfontosabb szabályai szerint csónakot csak az vezethet, aki: — 14. életévét betöltötte, — úszni tud, — a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, az adott vízterület sajátosságait, valamint a vízi közlekedés szabályait ismeri. — a csónak vezetője indulás előtt köteles a csónakból a benne lévő vizet eltávolítani. A csónakot fürdés céljára elhagy, ni, valamint a csónakban menet közben állva tartózkodni tilos! Sok vízi baleset származott ittasság miatt ezért halőreink és a rendőri szervek a jövőben ennek ellenőrzését is el fogják végezni. A vízi balesetek 63 százaléka a nyári hónapokban következett be. Ezért kérjük a hor. gászokat, csak azok üljenek csónakba. akik a fenti előírásoknak eleget tudnak tenni, egészségi állapotuk a vízen való hosz- szabb tartózkodást megengedi. Különös figyelmet kíván a csónakból való ki- és beszállás, a csónak maximális terhelhetősége. A szállítható személyek számánál — melyet a csónakon fel kell tüntetni — többen nem ülhetnek be, mert akkor a csónak mór elveszti stabilitását és tömegszerencsétlenséghez ve. zethet. Az elmúlt évben 558-an fulladtak vízbe Magyarországon (1976—80. években öt év alatt 2668 fő vesztette életét vízbe- fulladással). A megfelelő rendőri ellenőrző hálózatnak és a polgári személyek segítőkészségének — akik között igen sok horgász volt — köszönhető, hogy öt év alatt 1059 személyt mentettek ki élve. A szamok nagysága, a mögöttük lévő tragédiák figye.mez- tetnek arra, hogy a vízen való közlekedés és a fürdés szabályait szigorúbban be kell tartani. Kezdeményezni kell a hor. gászok részére a vízből-mentés, valamint az elsősegélynyújtási ismeretek oktatását, mert meggyőződésünk, hogy a horgászok sokat tehetnek a vízi tragédiák számának csökkentése érdekében. Kovács Zoltán Kórházi felvételes iigyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kér.: II. sz. Klinika; II. kerület: Megyei Kórház (fertőző épület); III. kerület: I. sz. Klinika. Sebészet: Megyei Kórház. Baleseti sebészet: I. sz. Klini- , ka. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon: 11-169. Munkácsy M. utcai rendelőintézet, ügyeleti bejárat, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelő- intézet, telefon: 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség. Telefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10 52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Pécs, Veress E. u. 2. 10 7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390 telefonszámon, este 7-töl reggel 7 óráig. az uTAKoni Rádió az autóban A rádió jó néhány autótípusnál már gyári tarto- tozék. Használata is túlmegy ma már a szórakoztatás határán, hiszen a rádióállomások adásai számos fontos információval segítik elő a biztonságosabb közlekedést. Többek között ezért is válik egyre gyakoribbá az autórádió. A jó minőségű rádióvétel azonban számos nehézségbe ütközik. Főként azért, mert a kocsi elektromos berendezései zavaróadóként működnek. „Adásaikat” tehát zavarszűréssel kell kiszűrni. További nehézséget .okoz, hogy a kocsi mozgása miatt az adók térereje változó, ami különösen az URH-sáv vételi minőségét rontja. A jó vételhez tehát hatásos antennára is szükség van. A kocsi elektromos szerelvényeinek a zavarszűrése viszonylag bonyolult feladat — helyesebb azt szakemberre bízni. Ezzel kapcsolatban annyit mégis érdemes megjegyezni: egyfajta elemi zavarszűréssel minden kocsit gyárilag ellátnak, hogy a környezetükben lévő készülékeket (rádió, tv) ne zavarják. A szűrés lényegileg a gyújtókábelek belső ellenállásának a megnöveléséből áll. Bár ennek következtében a gyújtási teljesítmény csökken, a kábelek zavarszűrő ellenállását kiszerelni vagy a kábeleket fémszálasra kicserélni nem szabad — a fentebb említett okok miatt. A jó vétel másik követelménye az antenna. Típusának, beszerelési helyének megválasztása jelentősen kihat a vétel minőségére. Nálunk általában négy antennatípus kapható: teleszkóp, ostor, oldalablakra szerelhető és a szélvédő belső felületére erősíthető szalagantenna. Ez utóbbi működik a leggyengébb hatásfokkal, de kétségtelen előnye, hogy nem * rongálható meg — és nem fogyaszt benzint. A külső antennák ugyanis (a légellenállás okán), mintegy 0,5-0,6 I üzemanyagot emésztenek föl 100 km-enként. A legjobb vételt viszont az első két típus biztosítja, mégpedig az első sármentőre, a szélvédőoszlop közelébe szerelve. A kocsi hátsó részére szerelt antennákat ugyan kevésbé zavarja a motor elektromos „adása", de a hosszabb vezeték miatt nagyobbak a veszteségek. Jó még azt is tudni, hogy bár a kocsi fémteste véd a villámcsapós ellen, zivatar esetén mégsem tanácsos a villámokat a kocsihoz csábítani a kimeredő antennával. Égihábo- rú közepette megnyugtatóbb dolog tehát behúzott antennával autózni. Búsbarna László Renault gépkocsik A francia Louis Renault 1898- ban Párizs környékén saját berendezésű műhelyében, két kezével kezdte meg a gépkocsi- gyártást”. így nőtt ki a műhelyből a Boulogne-Billan- court-i Renault gyár, amely 1945-ben történt államosítása után Régié Renault néven ismert az autógyártás történetében. Napjainkban közel negyven országban vannak gyárai és szerelőüzemei, nem számolva a kisebb lerakótokat. Franciaországban a Renault Művek számos városban építette ki gyárait: Cléon-ban, La Bassée-ban, a Le Havre melletti Sandouville-ben, Le Mans- ban, Orléans-ban, Annonay- ban, Saint-Michel de Maurien- ne-ben, Limoges-ben. A hetvenes évtized végén több mint 100 000 ember dolgozott a Renault Művek gyáraiban Franciaországban. A Művek a közkedvelt személy- gépkocsi típusokon kivül traktorokat, teherautókat, vasúti szerelvényeket, hajómotorokat, mozgó járdákat és speciális járműveket is gyárt. A Renault gépkocsi típusok végigkísérik évszázadunk történetét, békében és háborúban egyaránt. Az első világháborúban, amikor a német .csapatok közvetlenül Párizst fenyegették, Renault taxikon szállították ki az erősítést a főváros védelmére. Napjainkban a személygépkocsikon kívül igen jóhirű versenyautókat is gyárt a Renault Művek a Forma I. kategóriában. A személygépkocsi típusok közül a hetvenes évtized nagy sikerét, a ma is közkedvelt Renault 4-et mutatjuk be képünkön. ■ * — STOP Ma zárul a nevezési határidő a Baranya Kupa elnevezésű autós túraversenyre. A Magyar Autóklub rendezésében lebonyolításra kerülő versenyen az első gépkocsik július 11-én 15 órakor rajtolnak Pécsett, a Jókai u. 35. szám előtt lévő autóparkolóból. * A Fécsi Közúti Igazgatóság forgalomtechnikai csoportjának munkatársai tegnap befejezték Baranya megye főúthálózatán a terelő- és záróvonalak felújítását. A héten a mellékútvonalak festésének felújítását kezdik meg és kérik a járművezetőket, hogy a munkálatok helyszínén kihelyezett jelzőtáblákat vegyék figyelembe. ☆ A Bakócai Gyermekotthon pat- ronálói közé tartozik a Pécsi Postaigazgatóság Gépjármű Szállítási üzemének Barátság és II. Rákóczi Ferenc szocialista brigádja. A kapcsolat már ötéves múltra tekint vissza és ebben az évben új vállalással bővült. A zömmel gépkocsivezető brigádtagok elhatározták, hogy az otthon kellemes környezetű udvarán közlekedési parkot létesítenek a közel kétszáz bentlakó gyermeknek. A tereprendezéssel egyidejűleg jelzőtáblákat helyeznek el és a szeptemberi tanévkezdésre hivatalosan is át akarják adni a gyakorlati közlekedésre nevelés helyszínét, a KRESZ-parkot. A brigádtagok rendszeres KRESZ-okta- tást fognak tartani a gyermekeknek, és közös kirándulások alkalmával a városi közlekedés veszélyeire is felhivják a figyelmüket. A Az AFIT XIV-es Autójavító Vállalat központi üzemének kollektívája egy pécsi mozgássérültnek végzett közel 9000 Ft értékű társadalmi munkát. A lakatos és kárpitos szakmunkások egy személykocsi-utánfutó vázkeretét és tetórészét készítették el. Autózás utánfutóval A személygépkocsival vontatható utánfutók iránt országszerte egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik. Nem árt tudni, hogy Magyarországon a külön engedély nélkül vontatható utánfutók össztömege legfeljebb 500 kg lehet. Ilyen utánfutók B-kategóriás — tehát személygépkocsi vezetésére jogosító — gépjárművezetői engedély birtokában bárki vontathat, ha e műveletnek minden más feltétele is megvan. A feltétételek sorában első helyen áll egy műbizonylattal rendelkező vonóhorog beszerzése (1400—1800 forintba kerül), és annak a személygépkocsira való szakszerű felszerelése. Az ekként előkészített jáművet azután vontatásra való alkalmasság szempontjából le kell vizsgáztatni. Az utánfutó műszaki átvizsgálását (vizsgáztatását), valamint a vonó gépkocsival való összekapcsolhatóságának ellenőrzését rendszerint az azt kiadó állomás végzi el. A vontatmány és a vonójármű súlya közötti arányt műszaki előírások szabályozzák, de ennek inkább csak a nagyobb vontatmányoknál (pl. lakókocsiknál, amelyeket a kis Polski és a Trabant nem vontathat) van jelentősége. A közlekedésbiztonság érdekében azonban nemcsak a vonóhorognak kell kifogástalannak lennie, hanem az utánfutó hozzákapcsolódó vonóháromszögének, illetve vonórúd- jának is. Az utánfutók ráfutó- fékes és fék nélküli kivitelben készülnek. Az utánfutóval való biztonságos haladáshoz kell némi gyakorlat, hosszabb útra való indulás előtt tehát szokjunk hozzá a „szerelvény" vezetéséhez. Mindenekelőtt ne tévesz- szük szem elől, hogy utánfutót vontató autósok számára a KRESZ autópályán 80, más utakon 70, lakott területeken pedig 50 km/óra sebességet engedélyez. Az egyenletes haladás a gyakorlott vezetőnek nem okozhat gondot, a kanyarodás, a tolatás és fékezés azonban meglepetésekkel szolgálhat. Kanyarodáskor az egytengelyű utánfutó és a gépjármű kerekeinek nyomkövetése eltér egymástól, így a megszokottnál nagyobb sugarú kanyarodási ívre van szükség. A tolatáshoz a gépkocsi mozgását alaposan ismerni kell, mert az utánfutó rossz manőver esetén gyorsan „be- csuklik". Különösen óvatosan kell tolatni a ráfutófékes utánfutókkal (tolatás előtt a megfelelő kallantyúval kiiktatván a ráfutóféket). A fékezett utánfutóval a tolóerő csak 60-80 kg. Itt viszont más kellemetlenséggel, a fékezés közbeni rángatással kell számolni. Senki ne iepőd- jön meg azon, hogy utánfutó vontatása esetén a személy- gépkocsi fogyasztása 10—20 százalékkal nő (lakókocsi vontatásánál a többletfogyasztás, az 50 százalékot is elérheti).
