Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)
1981-06-29 / 176. szám
Deviza- és energiamegtakarítás Az új kézműtöosztal. A fémrészekből álló, tartó karokkal minden irányban forgatható, ugyanakkor egy mozdulattal abszolút stabilan rögzíthető is. Az- ujjakat és a sebészeti kampókat, horgokat a karok végén levő szilikon-gumigyűszűk tartják, az asszisztens szerepe fölöslegessé válik, az orvos egymaga is elvégezheti a műtétet. Szentesi orvos találmánya Madárnépszámlálás a Kis-Balatonon Befejeződött a kis-balatoni természetvédelmi területen a madárvilág fölmérése. A megfigyelés szerint az 1922-ben történt lecsapolás következtében a tó összezsugorodott ugyan, de élővilága nem változott számottevően: ugyanazok a madárfajok találhatók tájékán most is, mint 5—5 évtizeddel ezelőtt, ámbár számuk csökkent. A háborítatlan környezet 233 madárfajnak nyújt jó élet- feltételeket, egy részüknek — a tavasszal és ősszel átvonulók- nak — csak ideiglenes pihenőhelye a nádas, amelynek rej- tekén erőt gyűjtenek a további útra, a madarak zöme azonban állandó lakója a Kis-Bala- ton világának, avagy nyári vendégként, költésre érkezik. Pécseit volt a premier A találmány neve: kézműtő asztal. Feltalálója dr. Tari Gábor, a Szentesi Városi Kórház baleseti sebészetének főorvosa. A mintapéldányt társa, Háti László helybeli vasesztergályos kisiparos készítette el; a prototípuson jelenleg a hódmezővásárhelyi Metripond Mérleggyár dolgozik. A találmány után — a májusi müncheni orvosműszer- kiállítást követően —Norvégia (valamennyi skandináv országra vonatkozóan), továbbá Olaszország, az USA, Japán számos kereskedelmi vállalata, valamint az NSZK-beli Aescu- lap cég is érdeklődik. Velük a tárgyalások folynak. A találmány bejegyzése és müncheni kiállítása között nem egészen hat (azaz 6) hónap telt el ... Hogyan kapott zöld utat; milyen tényezők segítették elő megvalósulását? Dr. Tari Gábor 45 év körüli sebészorvos picit kesernyésen elmosolyodik a kérdésemre:- A szerencse és a véletle-' nek láncolata. Amikor beadtuk, egy öreg szabadalmi ügyvéd rosszallóan csóválta meg a fejét: ,,Nézze, doktor, maga két nagv hibát követett el. Az egvik az, hogy orvosi eszközt talált fel, a másik, hogy Magyarországon ..."- S ennek ellenére mi történt? múlva kész volt bennem ez a találmány - de csaknem tíz év eltelt, amíg sikerült kivitelezőt találnom, Hári László személyében. Előtte senki nem vette komolyan ... A Plasztikai Sebészeti Társaság 1980. november 24-i ülésére egy előadást kértek tőlem. Bejelentettem „Új kézműtő asztal" címmel a találmányunkat. Az ülés elnöke igen elismerő, kedvező véleményt mondott.- S ha közben más ország is jelentkezne hasonlóval? — Nincs illúzióm. Sok száz kolléga esetleg sokkal kiforrottabb szerkezeten dolgozik ... Ez harc az idővel. Ha sikerül evvel a gyártmánnyal mielőbb elárasztani a nemzetközi piacot, akkor a kézsebészeti műtőasztalt Magyarország hozza ki először ai viláaon. Ehhez pedig (egy rádióriport után) a vásárhelvi Metripond jelentkezett gyártónak. A szerződéskötés után három héttel elkészült a mintadarab. Ezt vittük el Pécsre, ahol az 1. sz. Sebészeti Klinikán elvégezték vele- az első műtétet. A premier jól sikerült. Pozitív szakmai vélemények (s finomításra utaló javaslatok) után került a szerkezet Münchenbe, az orvosi műszerek kiállítására. Mienk volt a legkisebb pavilon. De egy szerencsés véletlen kapcsán (a W. C. Műtermi villanó, színes kép előhívó Újdonságok egy kisiparosnál A kicsiny műhelyben milliókat megtakarító optikai berendezések készülnek. Pécsett, az Alkotmány utca elején található Dunántúl egyetlen, fotótechnikai berendezéseket javító kisiparosának, Horváth Lászlónak a műhelye. A gyengeáramú villamosipari műszertechnikusi végzettséggel rendelkező fiatalember főfoglalkozása, a fényképezőgép-javítás mellett sorozatban készít olyan berendezéseket, amelyre eddig egyetlen hazai gyártó sem vállalkozott. Ma már országosan is ismert, keresett konstrukciója a műtermi villanó, amelyet különféle közintézmények, fényszöv-mű- termek vásárolnak. A színes technika elterjedésével nélkülözhetetlenné vált ez a berendezés, mert csak ezzel készíthetők jó minőségű, színes műtermi felvételek. A tőkés piacról (egy svájci cégtől) beszerezhető villanok 140 ezer forint értékű devizáért kaphatók. Horváth László konstrukciója igaz hogy nagyobb méretű, forma- tervezésben sem vetekedhet az importkészülékekkel, de egy teljes műtermi berendezés mindössze 40 ezerbe kerül, s főként forintban. Mindazonáltal ugyanazokat a paramétereket produkálja, mint svájci rokona. Nem csekély ennek használatával az energiatakarékosság sem —, s ez már a fekete-fehér felvételeket is érinti —, hiszen a hagyományos műtermi lámpák 3000—10 000 wattos energiaigényével szemben egy ilyen megvilágítás — négy Villonéval számolva —, mindösz- sze 300 wattot igényel. A befektetés csak az energiamegtakarítással másfél év alatt megtérül. Készül már ennek egy továbbfejlesztett változata, amely kisebb méretű, hordozható és egy autó-akkumulátorról is működtethető. A vállalkozó kedvű technikus műhelyében már elkészült a színes papírképek kidolgozására szolgáló félautomata technológiai sor is, amely iránt nagy az érdeklődés a fényszövök körében. K. Gy. Sikerül-e Magyarországnak elsőként a világon? közelében kapott helyet), hamarosan tömegek álltak sorba, hogy megtekintsék. Órákon belül „sláger” lett... A hódmezővásárhelyi gyár egyelőre kapacitásának 20 százalékát erre fordította. Szeptemberig 12 mintadarabot készítenek el nyugati kereskedelmi cégeknek „bevizsgálásra". Még az idén 50 darabos „0”- szériát, 82-ben pedig a piaci igények szerint akár ezer példányt is elkészíthetnek. Most minden azon múlik, sikerül-e Hódmezővásárhelynek gyártási nívóban a nyugati cégek várakozásának eleget tenni. Az Aesculap cég világosan megmondta: nem érdekes, mennyibe kerül — jó legyen ... A csata rövidesen eldől. Végleges kimenetelére még visszatérünk. Wallinger Endre — Hosszú a sora, megpróbálom röviden. 21. éve operálok kezet, valahol itt kezdődött... Nálunk sokáig eléggé lenézett szakág volt a kézsebészet. Általában leqfiatalabbak végezték. Én kézsebész maradtam, mert megszerettem. Időközben a szakág is világszerte föllendült, amit a statisztikák is jeleznek: minden harmadik baleset a kezet (is) éri... Jó tíz éve egy továbbképzésen vettem részt, amit egy neves professzor vezetett. Pór napig möaötte álltam és néztem a munkáját. A harmadik napon közölte vélem: „Kolléga úr, maaa lesz ma az én ,,satum” ... (Vagyis a második asszisztens, aki akár egész nap hosszú műtéteknél a megfelelő oozitúróban tartja a kezet). Ott kezdtem gondolkodni rajta, vajon az orvos „satu”- szereoét nem lehetne eav szerkezettel helyettesíteni? Pár hét S zalmonellafertőzött volt a mözsi nyers füstölt kolbász! Szerencsére senki sem evett belőle, a kolbászt a hatóságok időben zárolták. Elégtelen rovatunkban ezúttal is a Megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet jelentkezik a szokásos havi gyorsjelentésével. Tömeghiány és az előírtnál kisebb szárazanyag-tartalom miatt kifogásolták a BUDATEJ pécsi lerakatánál mintázott poharas puncs jéqkrémet. A tétel: 900 pohár. Fegyelmi felelősségre vonásra tettek javaslatot. Túlságosan is omlós a Zamat Kávé- és Kekszgyár vaníliás linzer süteménye, a félkilós dobozokban a megengedett maximális öt százalék helyett átlagosan tizenegy százaléknyi törElégtelen meléket találtak. Az intézet ellenőrei megállapították, a sütemény nem bírja ki ez ömlesztve csomagolást, már a nagykereskedelem raktárába összetörödve érkezik. A gyártót figyelmeztették. A Baranya megyei Tanács Kereskedelmi Felügyelőséqével közösen két baranyai boltban ellenőrizték a tőkehúsok eladását. A próbavásárlás a Mohács és Vidéke ÁFÉSZ lánycsóki húsboltjában lesújtó eredménynyel járt. A rövidkarajt túl zsírosán, a sertéscsülköt pedig értéktelenebb lóbdarabokkal akarták kimérni. Ezúttal nem a vásárló károsodott, hanem a boltvezető fizetett rá — a helyszínen 700 forintra bírságolták. Szalmonellafertőzött volt a ZÖLDÉRT Vállalat mözsi húsüzemében készített nyers füstölt kolbász! Ezt a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás időben észlelte, s a vizsgálatba bevonta a pécsi intézetet is. A kolbász ízével, összetételével egyébként nem volt baj, csakhót a szalmonella, ami a zsúfolt, nedves raktározási körülmények következménye. A kolbászból négyszáz kilót elkoboztak és megsemmisítettek, a fennmaradó csaknem húsz mázsányit a KÖJÁL utasítása alaoján főtt állapotban a ható- sáqi húsboltban hozták csökkentett áron forgalomba. (-HK-) Pécsiek külföldön Építők Líbiában H írt adtunk arról, amikor a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat kiválasztott munkásainak első csoportja elindult Líbiába, hogy a szerződések értelmében megkezdjék egy új város felépítését. Még akkor megállapodtunk velük, hogy lehetőség szerint rendszeresen tájékoztatnak benőnket arról, hogyan halad o munka a számukra rendkívüli viszonyok között. Nos, Lábodi András főmérnök az első 17 építő nevében megírta lapunk számára a megérkezés és az első napok élményeit. Bár a levél hosszú ideig ért ide, és aaóta már újabb csoport érkezett a helyszínre, hadd idézzünk a levélből, a legelső eseményekről. Már a repülőút lenyűgöző volt. A Földközi-tenger szürkéskék vizén apró fehér pontok a hajók és Afrika partvonala hatalmas sárgásvörös foltként tűnt fel. A gép reggel 9-kor indult Ferihegyről és 4 órakor landolt Tripoli repülőterén. Innen autókkal vitték a csoportot az ország belseje felé Zintán városba, ahol a szállásuk van. Afrika földjén tett legelső kilométereken tengerparti övezetben, pálmafák, narancs- és citromligetek váltogatták egymást, az utolsó 33 kilométeres szakaszon azonban kopár síkság és az Atlasz hegység meredek sza- kadékai és sziklái kísérték az utasokat, ám a gerincre érve újabb meglepetés, a dimbes- dombos felszínen gabonatáblák és gyümölcsösök. „Otthon”, Zintánban hűtött ital, terített asztal várta az utazástól, izgalomtól fáradt utasokat. A megérkezés utáni napra cutós kirándulást szerveztek, gondolták, megnézik a 7 kilométerre lévő leendő munkahelyet. 9 óra után azonban vissza kellett fordulni, hatalmas homokvihar kezdődött, líbiai nevén a ghibli. Az égbolt elsötétedett, a forró szél mindent pillanatok alatt betemetett forró homokkal, tompított fénnyel, rendkívül rossz látási viszonyok között, lépésben haladva értek vissza a szálláshelyükre. Afrika így mutatkozott be a pécsieknek. Azt mondják", a ghibli 10- 20 naponként jelentkezik, ezen a vidéken állandóan szél fúj, általában északnyugat, vagy északkeleti irányú, ez azonban képes fél óra alatt délire fordulni, ilyenkor orkán erősségűre fokozódik, és a Szahara felől hozza a forró levegőt és a homokot. Ilyenkor 53 Celsius fokos is volt már a levegő, ugyanakkor reggel 13 Celsius fokra zuhan a hőmérő higanyszála. Bizony a Mecsek déli lejtőjének klímájához szokott embereknek nehéz megszokni a 39 fokos hőingadozást. A munkahely, ahol majd dolgoznak, egy kis dombocska tetejéről jól belátható: homok- és kősivatag váltakozva és más semmi, abszolút semmi! Azaz mégis: egy szál bokor, amit nagy tisztelettel „A BOKOR”- nak titulálnak. Mi tagadás, az emberek arcán e látványra először riadtság ült ki, és percekig .döbbent csend volt. Most egy hónap utón már van vizük (ez volt az egyik legnagyobb gond) és a bokron kívül már a munkájuk eredményei is láthatók. Még nem sok, a semmihez képest mégis rengeteg: egy leendő hatalmas építkezés első sikeres lépései! és még valami: „A madjari” szót a líbiai emberek már ismerik, messziről üdvözlik őket. Rendkívül zárt világukat megnyitották előttük, tiszteletet és megbecsülést szerzett ez az első úttörő csapat a magyaroknak. Sarok Zsuzsa Fíil-V orr-f gégész Algériában A rádió ötven fok meleget mond árnyékban. De hol van itt árnyék? Nem könnyű megszokni ezt a klímát egy, a mérsékelt égövről idecsöppent embernek. És még sokféle furcsasággal, számára idegen erkölcsökkel, törvényekkel és szokással kell megbarátkozni annak az orvosnak, aki vállalta, hogy három évig gyógyítja az embereket Algériában. Dr. Dull Gábor, a fül-orr-gégészeti klinika tanársegéde kilenc hónappal ezelőtt szállt hajóra, hogy a TESCO közvetítésével az algíriai Ain El Ham- mam járási székhelyen, illetőleg attól 2 kilométerre lévő kórházban „fejorvos" legyen. Ott így nevezik a fül-orr-gé- gészt. Abban a megyében mintegy 800 ezer ember él, s mindössze ketten dolgoznak ezen a szakterületen. Akad munka elég, különösen, ha az algériai kabil vagy berber egy nem létező betegséggel keresi fel az orvost. Ott ez nem rendkívüli (bár ez ügyben érdemes lenne végignézni a hazai táppénzes statisztikákat is) hiszen ott az arret tra- vaille — a táppénz — a teljes fizetés összegével egyenlő. Rutinos orvosok ott nem lepődnek meg, ha a betegállományba vétel indokául közli a páciens, hogy „fatigé” — azaz fáradt — „vagyok.” És aki nem ismeri kellőképp a helyi viszonyokat? Egyszer egy makacs szimulánst Dull doktor meglehetősen heves szemrehányások kíséretében kergetett ki a rendelőből. Az asszisztensnő megrökönyödött: „Hogy tehetett ilyet doktor? Hiszen ez egy hadzs volt. Tudniillik olyan ember, aki már volt Mekkában ... Európai ember számára az első pillantásra érthetetlen világ. Az orvos időnként elhűl- ten áll az előtt, ami ott természetes. Egy anyánál szülés közben komplikációk merültek fel. A műtét parádésan sikerült, de igen sok vért vesztett. A rokonság közül legalább húszán ott sápítoztak a kórház előcsarnokában, de vért egyik sem volt hajlandó adni. Az anya meghalt. Más. Egy asszony legalább csecsemőfejnyi tályoggal ment az orvoshoz, aki szemrehányást tett neki a késedelmes jelentkezésért. „Nem jöhettem előbb — mondta az asszony — nem volt otthon az uram." A végletek országa. Szükség lett volna a fülvizsgálatokhoz egy egyszerű endoszkóp készletre, az nem volt. De a raktárban tucatjával állt a polcon az a japán száloptikás gasztro kamera, amelynek két példánya féltett kincs a pécsi egyetemen. Dr. Dull Gábor most rövid szabadságra hazajőve ezt mondta: „Amikor kimentem, egy rutinos kolléga arra figyelmeztetett, hogy hagyjam itthon az európai gondolkodást, igényeimet. Ez természetesen nem megy parancsszóra, de már úgy érzem, hogy kitöltőm ott a három évet. K. Gy. /
