Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-28 / 175. szám

1981. június 28., vasárnap Dunántúlt napló 11 HDN-előzetes A HDN-krónika hívószáma: 10-053 A telefonnál vasárnap 14-től 19 óráig: KURUCZ GYULA • ÚJDONSÁGOK DÉL-DUNÁNTÚLRÓL Olcsó étkezőgarnitúra a panelkonyhákba is • ORVOSI SATU A KÉZMOTÉTEKHEZ Egy szentesi sebész találmánya meghódíthatja a világot • ÉPÍTŐK INDIÁBAN, ORVOSOK ALGÉRIÁBAN „50 C° meleg árnyékban — de hol van itt árnyék?” • ELÉGTELEN! Szalmonellával fertőzött volt a mözsi kolbász.. IRÁNY A BAUTON I Útbaigazitás horgászoknak, szálláskeresőknek, kirándulóknak ELŐBB FENYEGETETT, KÉSŐBB SZÚRT IS „Éreztem, hogy a kés belemegy a testébe... én abban a pillanatban kezdtem kijózanodni” APÁK A TERHESTANÁCSADÁSON? INTERJÚ A PMSC ÚJ EDZŐJÉVEL Előtérben a munka minősége Garancialevél az új lakásokhoz Lvov-Kertvárosban a legutóbb átadott Kodolányi János utca 35—37. sz. tízemeletes épület lakói találkozhattak először az­zal az újdonsággal, ami a la­kásépítés minőségének a javí­tását szolgálja. — Egy „Tájékoztató" című nyomtatványt kapnak a lakók a a BÉV lakásépítési főüzemétől — mondja erről Simon Éva, a PI K Ivov-kertvárosi házkezelő- ségének a technikusa. — Azon név szerint felsorolják mindazo­kat a brigádokat, amelyek a panelszereléstől kezdve a befe­jező munkákig dolgoztak a la­kásokban. így a lakó, ha elé­gedett az új lakással, tudhat­ja: kinek kiszönheti. De azt is tudhatja, hogy ha hibát ész­lel, ki fogja majd azt még a garancia lejárta előtt kijavítani. A fogalom, hogy ti. „add a munkád mellé a neved", nem új dolog; az élet különböző területein találkozhattunk már vele, s mögötte minden eset­ben az érzékelhető minőségja­vulás van. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat hosz- szas előkészítés után most ju­tott oda, hogy az új lakások lakóinak átadhassák ezt a ga­rancialevelet. lakab József, a lakásépítési főüzem vezetője: — Tavaly indult a mozgalom, s őzért csak most jelenik meg a lakóknál, mert a lakások, amelyeknél elkezdtük, most ke- -ültek átadásra. Előzetesen megbeszéltük valamennyi érde­kelt brigáddal, s elmondhatom: az emberek többsége egyetér­tett a kezdeményezés szüksé­gességével. Létszámgondjaink ellenére, az eddigieknél is na­gyobb hangsúlyt kell kapnia a minőségnek. Garanciát termé­szetesen csak a magunk mun­kájára vállalhatunk, amit más­honnan veszünk át — a panel­tól a csaptelepekig —, azoknak a minőségét mi nem garantál-» hatjuk. A garancialevélen feltüntetik mindazokat a brigádokat — a brigádvezető nevével együtt — amelyek a lakáson dolgoznak, így bármi hiba visszajelzése esetén nyomban tudják: ki a felelős. A következmények pe­dig: — Ugyanannál a brigádnál az első két—három alkalommal még „elnézők" leszünk: az 'il­letőknek ingyen, napi felada­taikon felül kell elvégezni a rossz minőségű munka kijaví­tását. Utána, ha megállapít­juk a hanyag, gondatlan mun­kavégzés tényét, kártérítést' fi­zettetünk. Remélem azonban, hogy erre nagyon ritkán kerül sor. H. I. Az Országos Anyag- és árhivatal közleménye a húsfélék fogyasztói árának emeléséről Június 29-től átlagosan 10 százalékkal emelkedik a húsfé­lék fogyasztói ára. Az intézke­dést az tette szükségessé, hogy a fogyasztói árak 1979 júliusi rendezése óta — az energia, az ipari anyagok, eszközök, ta­karmányok drágulása miatt — számottevően emelkedtek a mezőgazdasági termelés és az ipari feldolgozás költségei. Emiatt a húsfélék jelenleg át­lagosan 36 százalékos fogyasz­tói ártámogatással kerülnek forgalomba. (Minden kilo­grammjuk vásárlásához átlag 17 forinttal járul hozzá az ál­lami költségvetés.) A húsfélék árának mostani emelésével 23 százalékra — az 1979. évi ár­rendezés utáni szintre — mér­séklődik a fogyasztói ártámoga­tás. A főbb termékcsoportok kö­zül átlagosan: — 13 százalékkal emelkedik a sertés és marha tőkehúsok, valamint a belsőségek; — 8 százalékkal a húskészít­mények és az étkezési szalon­nafélék; — 6,9 százalékkal a húskon­zervek, 12,6 százalékkal a gyorsfagyasztott húskészítmé­nyek és- 6 százalékkal a baromfi­húsok fogyasztói ára. Nem változik a zsír és a zsír­szalonna fogyasztói ára. A rövid sertéskaraj kilónkénti ára például 80 Ft-ról 90 Ft-ra; a sertésoldalasé 52 Ft-ról 58 Ft-ra; a marha fehérpecsenye és -felsál 78 Ft-ról 90 Ft-ra; a rostélyos, hátszín ára 56 Ft-ról 62 Ft-ra; a párizsi és a szafa- ládé ára 56 Ft-ról 60 Ft-ra; az olasz felvágotté 66 Ft-ról 74 Ft-ra; a csemege szalámié rúd- ban és darabolva 175 Ft-ról 190 Ft-ra; az előhűtött csirke­comb ára 70 Ft-ról 74 Ft-ra; az 520 gr-os (konzerv) sertés- pörkölt ára 55 Ft-ról 59 Ft-ra; a 200 gr-os (konzerv) marha- pörkölt ára 26 Ft-ról 28,50 Ft- ra; a 65 gr-os sertésmájkrém ára 6,60 Ft-ról 7 Ft-ra; a 200 gr-os gyorsfagyasztott bélszín­roló ára 12,80 Ft-ról 14,20 Ft- ra emelkedik. Nem emelkedik a darabolt csirkemell ára. A kereskedelmi vendéglátás ételárai a felhasznált hús árá­nak emelkedéséhez igazodnak. A munkahelyi étkezésben a munkáltatói hozzájárulás növe­lésével ellensúlyozzák a hús­árak emelkedését. A költségve­tési gyermek-, oktatási, szociá­lis és egészségügyi intézmé­nyekben az élelmezési költsé­gek növelésével egyenlítik ki a húsáremelés hatását, ennek ter­heit az állam vállalja. 1981. július 1-től a vállalati és taná­csi gyermekintézmények étke­zési normái is emelkednek. A gyermek- és oktatási intézmé­nyekben, szociális otthonokban a lakosság által fizetett térítési díjak változatlanok maradnak. A kedvezményes üdültetés térí­tési díjai idén nem emelkednek. A vállalatok és a költségvetési szervek üdülőiben ebben az évben saját erőből kell fedezni a hús árának emelésével járó többletkiadásokat. A Békéscsabai 1. sz. Általános Iskola gyermekszinjátszói Egy csoport a harmincötből A klasszikus szerzők jegyé­ben zajlottak a VI. gyermek- színjátszó fesztivál bemutatói a pécsi Ifjúsági Házban. Aesopus, Plautus, Fazekas Mihály, Cso­konai és Arany műveinek adap­tációi sorra mutatták, milyen sokféle és aktuális inspirációt tartogatnak a gyermekszínját­szók számára is a klasszikusok. Ezt érzékelteti a délelőtt előadá­sainak meglehetősen egységes jó színvonala. Emlékezetes ma­rad majd a nézők számára az alberttelepiek Plautus-előadása, vagy a váncsodi Dorottya. Mind­kettőben láthattunk néhány ki­emelkedő gyermekalakítást — az alberttelepieknél harsány, II békéscsabai gyermekszínpad 1921-ben érettségiztek a pé­csi Főreáliskolában. Lajos Fe­renc osztálya volt az utolsó, még az évben megszűnt az is­kola, az épületbe Pozsonyból költözött át az Erzsébet Tudo­mány Egyetem. Ma a pécsi Tu­dományegyetem működik itt. 1921-ben Lajos Ferenc osztá­lyában ötvenhaton érettségiztek magyarból, németből, történe­lemből, fizikából és matemati­kából. Az osztályba három le­ány járt, ők magánúton tanul­hattak. Az ötvenedik érettségi találkozóra tizenegyen jöttek el Pécsre, tegnap a Nádor kávé­házban hatan ünnepelték a hatvanadikat. A találkozókat Diamant Gyula szervezte, ő a Vörös Meteor ügyvezető elnöke volt. Buda­Hatvanéves találkozó a érettségi Nádorban pestről ketten érkeztek, Kőhegyi Lajos, a Fővárosi Beruházási Vállalat nyugdíjas főmérnöke és Bodó József kohómérnök. Pécsett él dr. Ratkóczy Károly, a városi KÖJÁL nyugdíjas igaz­gató főorvosa, dr. Szentkirályi Lajos, a MÁV főtanácsosa és Schmidt László nyugdíjas laka­tos. Ketten nem jöttek el, Biró Endre ötvösművész, aZ Iparmű­vészeti Főiskola tanára és Szánkássy Károly, aki Svájc­ban él, ő volt a General Mo­tors nyugat-európai igazgatója. A hatvanadik találkozón ha­tan ebédeltek a Nádor kávé­házban, valamennyien nagyszü­lők, összesen huszonegy unoka és egy dédunoka nagyszülei. Délután fél ötig maradtak együtt, a Mecsek express indu­lásához igazították a találko­zót. Sajnálták, hogy nem látogat­hatják meg a régi iskolát, és emlékeztek osztálytársaikra, aki­ket idegen földekre, távoli sí­rokba szórt szét a háború. G. M. néhol már túlhajtott, a ván- csodiaknál mértéktartással, visszafogottsággal megvalósí­tott színpadi játékot. Közös és közösségi produk­ció volt a békéscsabai gyermek­színjátszók Aesopus meséiből összeállított etüd-sorozata, egy­percesekből álló fűzére. Be­mutatójuk után a csoport veze­tőjével, Ungár Tamással beszél, gettünk a csoportról és ennek tükrében magáról a gyermek­színjátszásról. Ungár Tamás a megszokottól eltérően hivatásos színházi ren­dező, a békéscsabai színház­nál töltötte első évadát a főis­kola befejezése után. A város kérte fel, vállalja el az 1. szá­mú általános iskolában a gyer­mekszínjátszó csoport vezetését az 5—6. osztályos gyerekekkel. Idén januárban kezdték a mun­kát, első produkciójuk az Aeso­pus-mesék. Ezeket a gyerekek dramatizálták, majd közösen alakították ki a legmegfelelőbb szövegváltozatot, és mutatták be a meséket a legegyszerűbb., kellékekkel. Mértéktartó, rokon­szenves előadást produkáltak, és noha profi rendező „kezé­ben” voltak itt a qyerekek, való. ban spontánnak és igazán gyer­mekinek hatott az előadásuk. Színpadi megoldásaik is kerül­ték a bombasztikus hatásokat — mégis igazán színpadiak voltak. Két gyerek alakította példá­ul a mécsest és a szellőt Egyi­kük, egy kislány könnyű gyer­mektestével játszotta el az örökkön dicsekvő libegő mécs. világot, és hosszan úszó kék szalagokkal, fütyörészve alakí­totta szerepét a szellő. Jól meg­formált dialógusaival az elő­adás egyik legfrappánsabb egy. percese volt ez az etűd. — Ügy látom — mondja csoportjáról Ungár Tamás — hogy a gyerekek számára na­gyon sokat jelent a színjátszás. Nem a sikerek és a díjak, hanem maga a játék. Tapasztalatom, hogy problémákkal, konfliktu­saikkal küzdő gyerekek hogyan, tudják ezeket a játék által fel­oldani — nem beszélve arról, hogy beszédkészségüket, he­lyesírásukat is mennyire segíti. Ugyanakkor az is tény, hogy mivel a színpadi játék emberi viszonyok újraképzése. segíthe. ti a színjátszó gyereket a min­dennapok szituációiban is. Hi­szen nem is az a gyermekszín­játszás célja, hogy színészeket neveljen. Rengeteget fejlődött e pár hónap alatt is e gyerekcsoport­ban a gyerekek koncentrációs és megfigyelőképessége, ugyan­akkor pedig saját bevallása szerint a rendező is sokat meg­tudott a gyerekekről, a gyere­kek életéről. Hiszen valószínű­leg nem kell különösképpen ecsetelni, micsoda kibontako­zást jelent a gyerekek számé­ra a játék, a színjáték, a más­fajta alakba, figurába való be­leélés élménye. Olyasfajta él­ményt, amit ma még nem érez­nek át teljes mélységben sem az iskolák, sem a mozgalom szervezői. Arról van ugyanis szó, hogv nemcsak a bemutató, a díj, a siker az érdekes, ha­nem — és talán elsősorban — a folyamat maga. A játék Gállos Orsolya Könyv Pokolból jövet I gen tekintélyes számú fiatal lírikusaink között kevesen vannak, akik viszonylag rö­vid idő alatt olyan -rangos he­lyet vívtak ki maguknak mai költészetünkben, mint Utassy József. A kortárs kritika, ha napjaink újabb költői törekvé­seit veszi számba, nem hagy­hatja említés nélkül az ő nevét Verseiben egy nemzedékcsoport irányadó programja szólal meg. A modernséget elsősorban a társadalmi problémákra érzé­keny gondolatiságban látja, s az igazság kimondását minden­nél előbbrevalónak tekinti. Ta­lán éppen ezzel magyarázható, hogy Utassy költészete iránt oly nagy az érdeklődés, amikor pe­dig a mai vers a közfigyelemtől egyre távolabb esőnek tűnik. Utassy következetesen vállal­ja azt a nemes egyszerűséget, melyben évszázados hagyomány és újat teremtő korszerűség egyaránt jelen van, s ékesen bizonyítja, hogy a manapság divatozó formabontás, mester­séges homályteremtés ellené­ben is lehet valaki az idők sza­vát értő lírikus. Sorait nagy műgonddal for­málja, a szavaknak igyekszik súlyuknak megfelelő jelentést adni. A tömörségre való törek­vés elsődlegesen jellemzi al­kotómódszerét. Nem tartozik a termékeny költők közé, hiszen most megjelent Pokolból jövet című verseskönyve a harmadik önálló kötete, pedig az idén már a negyvenedik életévébe lépett. A költői gondolat teljes kiérlelését vallja, mint ahogyan egyik ars poetica-szerű versé­ben felelősségtudattal megfo­galmazta. j kötetének alaphangját az első ciklus emberi szenvedésekből született versei határozzák meg. A halál közelébe sodródott költő szól itt döbbenetes őszinteséggel, az átélt lelki és testi kinok iszo­nyatos szorításában, a remény és a reménytelenség között vergődve. „Úgy dől belőlem a dögszag, mint egy felakasztott kutyából" — írja a nyitó vers­ben, s ennek a pokolra jutott állapotnak a legmélyebb bugy­rokat megnyitó kifejezése jel­lemzi a ciklus többi darabját is. Végsőkig tömörített, szuggesz- tív erejű képekben tárul fel előttünk az emberi szenvedés, túlmutatva az egyéni gyötrel­meken, megfogalmazva a kor emberének élet-halál vívódását. Bár a versek többségére a sö­tét, komor színek jellemzőek, Utassy mégsem a lemondás költője. Dacosan szembeszegül a sorssal, mert tudja, érzi, hogy mindiq, a legválságosabb hely­zetben is van esély a pokolból való kilábolásra. Ez a gondolat teszi oly megragadóvá a Holt­pont című verset, melynek so­raiban már ott fénylik az örök­ké feltámadó remény: „Mint ama nagy, hamuhodó madár, ki tolla tábortüzéből éled, üze­nem neked — a szél megtalál —i hogy élek, barátom, élek”. verssel való komoly, fe­gyelmezett játék szép példáit olvashatjuk a Hungária Kávéház című ciklus­ban. Utassy virtuóz módon rí­melted a sorokat, a szavakat szellemesen kiforgatja eredeti jelentésükből, s meghökkentő gondolattársításokkal él, de ezt mindig - az itt éppen szatirikus felhanqú — mondanivaló szol­gálatában teszi. A kötetet lezáró versek a szülőföld, Bükkszenterzsébet — olykor a gyermekkori emlékek­ből megéledő — világát vará­zsolják elénk. Ebben a világ­ban otthonosan érzi magát a költő, de azt is tudja, hogy a rátörő idegenség-érzést a nosz­talgiák nem gyógyíthatják. Vi­szont ahhoz, hogy kimondhas­sa: „Suhanc vagy. Halhatat­lan" — szüksége van a megidé­zett múltra. K. S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom