Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-28 / 175. szám

Világkiállítás Bulgáriában Vadászat Plovdiv... A Coopturist Ba­ranya megyei Irodájának — országosan legnagyobb szá­mú — csoportjában 171, az Expressz Irodával 33 vadász ér­kezett Baranyából a II. Vadá­szati Világkiállításra. Plusz 35 fok felé kúszó higanyszál a hőmérőn, Nis táján lélegzet- szakasztó sziklás utak, sosincs- vége üdítőitalok után ... szó­val kellemesen és kalandosan, de odaértek a magyar vadá­szok, Kecskemétről egy, Békés­csabáról két, Baranyából hat busszal. Ott álltunk a magyar pavilonban és mindenki elhall­gatott Kicsit talán szentélybe , léptünk ... magyar vadász­szentélybe ... Mustárszínű si­ma szőnyeg borította az egész csarnok alját, de ha oldalt néz­tük, ha fény esett rá, akkor az egyszínű szőnyeg sakktábla­forma mustárfényjátékot ját­szott. Egyetlen hatalmas falon állt a 265 magyar trófea, mind­ebből 258 aranyérmes Állító­lag majd félszáz ország volt ott 11 és félezer trófeával. Ezek. bői minden ötödik lett arany­érmes, az aranyérmesekből pe­dig 15 százalék a magyaroké. Minden ország elhozta ösz- szes eddigi remek trófeáját, mi pedig csupa újdonságot ál­lítottunk ki. Az 1971 -es pesti világkiállításon még be nem mutatott 265 trófeát. Itt min­denki újat látott. Az egyetlen lenyűgöző fal — hat méter ma­gasan és harminc méternyi szé­lességen az erdők vadjainak fejdíszéből, jól látható, lenyű­göző trófeaerdőt varázsolt a nézők elé. Felülről erdőhangu­latú, zöld levéljelzések képez­ték az egyetlen ízléses, oda­illő díszt A Hungexpo beren­dező csoportja nagyon szép munkát végzett. Máskülönben a második vi­lágkiállítás elmaradt az első­től. Itt máris tisztázni kell a sorrendet. Többen ugyanis har­madiknak jelezték a plovdivi rendezvényt, beleszámítva a hitleri Németország 1937-es ki­állítását. De akkor idesorolha­tó volna az 1910-es bécsi is. A lényeg: a nemzetközit az külön­bözteti meg a világkiállítástól, hogy utóbbin minden országnak külön pavilonja van. Ilyen pe­dig csak az 1971-es első buda- pestin és a mostani plovdivin volt, illetve van. Az előzőt két és félmillió ember látta, Plov- divban — bulgár újságíró kol­légák becslése szerint — egy­millió látoqatót vártak. Mi, ma­gyarok persze jöttünk ... Csak a MALÉV és csak kedvezményes vadászati járattal háromezer embert hozott, és még rendes áru jeggyel kétezret. De lássuk a medvét, illetve a bőrét, még pontosabban a tró­feákat A maavarok között is büszke lehet a baranyai vadá­szat. Hiszen a tévévetélkedőt megnyert négy plusz egy fős csoport — dr. Bodnár József, Túrós László, dr. Horváth Béla, Vigh Imre és a tartalék: Förs­ter Gyula — is eljött és olya­nokat tudott fejből, hogy pél­dául mekkora az egyéves fá­cánkakas szemlencséjének sú­lya. Ez már biológia a legma­gasabb szinten, miként az iga­zi vadósztudomány valóban az is. A legszebb most világelső gímszarvast Nicolai Ceauses- cunak hajtották fel Kovásznán, a legszebb medvét ugyancsak őneki Csikban. Előbbi 261,25; utóbbi; a medvebőr 646,74 nemzetközi pontszámú. A leg­szebb vadkanaavar a szovjet vadászoké (149,20 pont), a legszebb jávorszarvas ugyan­csak az övék (551,70 pont). A magyar sikerek között a baranyaiak sorában volt dr. 6. HÉTVÉGE Pap Gyula szigetvári sebészfő­orvos Somogy megyei zsákmá­nya is: a remek gímszarvas agancsát 1971-ben ejtette Kál- máncsán. De lássuk a pontos baranyai listát: őz: András Ist­ván (Drávafok, 1971), Gészi Kálmán (Gyöngyfa, 1974), dr. Horváth Béla (Siklós, 1974., utóbbi a világon a 15., a ma­gyarok közül az 5. legszebb), Nemeskéri László (Cserdi, 1975), Magyar László (Siklós, 1978.) és Kutas Sándor (Siklós, 1978.). Szarvas: Albert József (Má­gocs, 1977), Hámori Ervin (Pécs, 1976), Vadkanagyar: Éva László (Kistótfalu, 1976), Útközben me. sélték: 1941-ben Görfngnelk Sellyénél kellett felhajtani egy remek magyar szarvast, de a vadászok előtte „véletlenül" elütötték autóval. A június 16-i magyar napon a keszthelyi Mezőgazdasági Egyetem hallgatói táncoltak, énekeltek, Sós Gábor államtit­kárunk adott sajtófogadást. Szép volt a 265 magyar tró­fea ... Földessy Dénes Horgászat Horgászbottal Ez a vadkanagyar 149,20 pontot kapott A Szovjetunióból származik a világrekord jávoragancs A vérbeli horgász tavasztól késő őszig, sőt, olykor télen is hódol szenvedélyének. De leg­inkább nyáron! Nyáron az iga­zi. Ilyenkor eszik a legjobban a hal, a melegebb hőmérsékle­tű vízben gyorsabb az anyag­cseréje, szinte állandóan kere­si, fogyasztja a táplálékát. S ilyenkor veszik ki a legtöbben a szabadságot is, ezekben a hónapokban jut a legtöbb idő a vizek partjának látogatására. Az üdülés során gyakran jut vízközeibe a pihenésre vágyó ember, s a zsákmányolás csá­bítása, no meg a mindenkiben ott szunnyadó ősi ösztön köny- nyen horgászatra ingerel. Ilyen­kor gyorsan kerül másfél-két méteres vessző, a végére da­rab damil, arra akár egy ki­sebb parafadugó, a végére hajlított gombostű. Ahol hal ven, ott ezzel a szereléssel is lehet fogni. Node vigyázat! Horgászni csak engedéllyel szabad. Hogy hol, milyennel, azt a Magyar Horgászok Or­szágos Szövetsége állapítja meg. Az engedélyek nem egy­formák. Mást kap az alkalmi üdülőhorgász, mást az egyesü­leti tag, mást az, aki az orszá­got akarja járni. Hazánkban sok szép. jól horgászható vizet találni. Közülük néhány jelen­tősebb a folyóvizeken kívül: Balaton, Velencei tó, Csepeli Kavicsbánya tavak, Kiskunsági csatorna, Szelidi tó, Cikolai ta­vak, Kákafoki holtág, Bánhidai, Oroszlányi, Lőrinci hűtőtavak, Ráckevei Dunaág, Délegyházi tavak, Pécsi-orfűi tavak, Láz- bérci víztározó, Rakacai tó, Mályi tavak, Fehérvárcsurgói tározó, Fancsikai tározó, Horto- bágy-csatorna, Cseke tó, Csá­szárszállási víztározó, Kiskörei tározó, Faddi holtág, de még százával lehetne sorolni a jobbnál jobb horgászhelyeket. Aki kedvet kap ehhez a kel­lemes, szórakoztató és egészsé­ges időtöltéshez, az a MOHOSZ központjában, az ügyfélforga­lomnál (V., Október 6. u. 20., I. emelet. Nyitva szombat, va­sárnap kivételével reggel 8— 17, pénteken 16 óráig. Telefon: 325-315), felvilágosítást kaphat arról, hogy melyik vízre, milyen engedélyt, milyen áron lehet váltani. Természetesen a főbb vizekre, mint például a Bala­tonra, a Velencei tóra nem szükséges állami horgószjegy, területi engedély vagy napi­jegy, mert ide úgynevezett üdü­lőjegy is váltható egy és két hétre, az üdülés idejére. Hazánk vizeiben sokféle hal található, békés, ragadozó, kis- lestű és nagy súlyú egyaránt. Ilyenkor nyáron leginkább a pontyra, a keszegfélékre, az amurra, a ragadozók közül a süllőre a legérdekesebb hor­gászni. Pontyra legalább 30-as zsinórral, tízesnél nem nagyobb számozású horoggal, főtt kuko­ricával, főtt krumplival, kenyér­gyurmával csalizva érdemes horgászni. A keszegfélékre — dévér, pirosszárnyú, karikake- szeg, bagolykeszeg stb. — maximum 20-as vastagságú zsinórral, pici horoggal, ke­nyérgyurmával, tarhonyával, gi­lisztával, csontkukaccal, a amurrá erős zsinórral, horog­gal, szintén kukoricával, külön­böző zöld növényszettel, míg a süllőre élő kishallal, vagy hal­szelettel ajánlatos horgászni. A már jártas horgásznak nem újdonság az ilyesmi, de akik először próbálkoznak, azoknak jó tudni. Mint például azt is, hogy a horgászat nem olcsó, de nem *s olyan drága. Nem muszáj mindenképpen márkás felszerelést vásárolni, kezdet­nek az egyszerű is megfelel. A kezdő, lehetőleg gyakrabban előforduló, könnyebben kapó, ezért kevesebb türelmet igénylő keszegfélékre horgásszon elein­te, s ezek fogása közben ta­nulja meg az elemi tudnivaló­kat. A keszegezéshez szüksé­ges felszerelés lehet egy vesz- sző, néhány méter zsinór, para­faúszó, de a horgászboltokban (Budapesten a Lenin körút 92. és a Váci utca 59. szám alatti a legnagyobb), 300 forintért meg lehet vásárolni egy fel­szerelt nádbotot, hozzá kis tá- ' roló orsót, 15—20-as zsinórt, horgot, könnyű úszót. A horgászáshoz idő és türe­lem kell, de a víz, a környezet szépsége, a levegő, a napfény frissítő, egészséges hatása, va­lamint a fogás élménye, izgal­ma ezt bőségesen ellensúlyoz­za. Péter Róbert ■SfMVPI HéhkAééI Különleges belyegek, fantasztikus árak Unikum — az 1856. évi brit-guyanai piros egycentes A hatalmas New York-i árve­rési csarnokban feszült csend­ben koppon a kalapács: 850 ezer dollár harmadszor — mond­ta a vezető, majd egy ismert bélyegkereskedőhöz fordult - még tíz százalék költséget tes­sék lefizetni és átveheti a bé­lyeget. Amiért csaknem egymillió dollárt kelleti fizetni, az a világ legritkább bélyege: az 1856. évi brit-guyanai, vitorláshajót ábrázoló, piros színű, egycentes címletű kisegítő bélyeg volt, amelyből csak egyetlen példány maradt meg. (1. sz. kép.) A fi­latélia krónikásai szerint ugyan a húszas években akkori tulaj­donosánál, Hind amerikai ban­kárnál, aki ötvenezer dollárért vette meg, egy tengerész je­lentkezett, s eladásra kínált még egy példányt. Hind meg­vásárolta, majd gyufát gyújtott és az elképedt matróz szeme láttára nyomban elégette. Csak egy legyen belőle — mondta —, mert ha kettő van, csak a felét éri. Egy másik New York-i árve­résen olyan boríték került dob­ra, amelyen a regényben, film­ben is megörökített legendás hírű Mauritius-ok két példánya szerepelt. (2. sz. kép.) Ezek is kisegítő bélyegek. A szigeten ugyanis 1847-ben elfogyott a bélyegkészlet, ezért sürgősen újat nyomattak, mert a kor­mányzó feleségének estélyi meghívóit kellett kiküldeni. A klisét készítő órásmester téve­désből nem az előírt Post Paid (portó fizetve), hanem Post Office (postahivatal) szavakat véste a lemezre és a bélyegek így jelentek meg. A levél há­romszáznyolcvanezer dollárért kelt el. Egyik New York-i postahiva­talban történt, 1918-ban. Egy bélyeggyűjtő kör titkára arra lett figyelmes, hogy valaki mél­tatlankodva utasítja vissza az akkor kibocsátott, repülőgép ábrájú, 24 centes bélyeg százas ívét, mert a repülőgép tótágast áll rajta. A titkár Fortuna isten- asszony kezét érezte a vállán és „előzékenyen" megvette az ívet. A múlt évben egy ebből kiemelt négyes blokkért — név­értéke 96 cent volt —, félmillió dollárt fizettek. A világ első bélyege, a feke­te egypennys, 1840. május 6-án jelent meg Angliában. Egy ilyen bélyeggel ellátott levél­nek, amelyet a bélyegző tanú­sága szerint a kibocsátás nap­ján adtak fel, egy frankfurti ár­verésen húszezer márkáról hat­vanegyezerre verték fel az árát. Kanada 1851-ben bocsátotta ki első sorát. Ebből két 12 pennys névértékű, használatlan pél­dányért, londoni aukción két éve 51 ezer fontot fizettek. Honduras 1925-ben kibocsátott légiposta-bélyegeiből csupán egy maradt meg. Jelenlegi tu­lajdonosa nyolcvanezer dollárt fizetett érte. A magyar bélyegek között is akadnak nagy ritkaságok. Ami­kor 1871-ben a kezdetleges kő­nyomatos eljárással első bé­lyegsorunkat kinyomták, mind a nyolcmillió példányt meg kel­lett semmisíteni; mert az ural­kodó arcképe tele volt foltok­kal. (3. sz. kép.) Néhány két- krajcáros, krómsárga színű bé­lyeg valahogyan elkerülte a máglyát, sőt, bérmentesítésre is fölhasználták. Egy ilyen bélye­get negyedmillió forintra be­csülnek. Rövidesen Párizsban árvereznek el egy 1868. évi egykrajcáros, kék színű magyar hírlapilleték bélyeget, amelyet az egykori katonai határőrvidék osztrák—magyar postaigazgatá>- sa számára nyomtak. Kikiáltási ára 160 ezer forintnak felel meg. Ezekből a bélyegekből kétkrajcáros címlet is van. El­gondolható, mit ér a haszná­latlan kétkrajcáros százas ív, Növényvédelem Az őszibarackfákat liszthar­mat fertőzés esetén Thiovitvagy Chinoin Fundazol szerrel per­metezzük. Barackmoly, keleti gyümölcsmoly ellen Ditrifon 50 WP vagy Unitron 40 EC szert javaslunk. Levéltetvek ellen Pi- rimor vagy B, 58 EC használ­ható. Az almafákat és körte­fákat varasodás megelőzése miatt Dithane M—45, Zineb vagy Chinoin Fundazol szerrel permetezzük. Lisztharmatra ér­zékeny fákat Thiovit vagy Ka- rathane szerrel védjük. SzőlőperonosZpára ellen a Miltox Speciál, Curzate CZ és Rézoxiklorid szereket javasol­juk. Fürtzáródás előtt Topsin M 70 WP vagy Chinoin Fundazolt a botritisz fertőzöttség csökken­tése miatt feltétlenül ajánlatos alkalmazni. Zöldségkertészetben a bur­gonyát és paradicsomot fitof- tóra ellen az esős napok után Dithane M—45 vagy Miltox Special szerrel védjük. A káposztát a levéltetvek és bagolylepkék lárvái ellen Uni- fosz 50 EC szerrel permetezzük. A jobb tapadás miatt Nonit használatát javasoljuk. Dísznö­vényeinket levéltetvek ellen Pirimor, lisztharmat kártétel esetén Thiovit, hernyók káro­sításakor Unifosz 50 EC szerrel permetezzük. Dr. Frank József A MOHOSZ országos közgyűlése A MOHOSZ megtartotta or­szágos tisztújító közgyűlését. Elnöknek Kovács Antal állam­titkárt, az OVH elnökét válasz­tották meg, főtitkár ismételten Készéi Károly lett. Kibővítették a MOHOSZ-vezetőséget a megnövekedett horgászlétszám arányában. Változott az össze­tétel is, nőtt a, fiatalok és a munkások részvételi aránya. A közgyűlés határozatot ho­zott, mely szerint 1982-től — a havi 2500 Ft-ot meg nem haladó, legalább 5 éves hor­gásztagsági viszonnyal rendel­kező nyugdíjasok, — a 2500 Ft-ot meg nem ha­ladó keresettel rendelkező rok­kantak, — a sorkatonai szolgálatot teljesítő, vagy kereset nélküli továbbtanuló fiatalok, — és a horgászegyesületi ta­gok horgászó házastársai a mindenkori szövetségi felnőtt tagdíj 50%-át fizetik. A felso­roltak az ifjúságiakéval azonos díjú kedvezményes területi je­gyet is válthatnak az ifjúságiak részére előírt korlátozások be­tartásával. A közgyűlés a Balaton víz­minőségének, halasításának, a vízi tápláléklánc és a parti övezet haleltartó képességének tudományos. vizsgálatához 500 000 Ft-os anyagi támoga­tást szavazott meg. A legendái „Mauritius" Hibái kitkrajcároi, amely elkerülte a máglyát amelyet a budapesti Bélyeg- múzeumban őriznek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom