Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-27 / 174. szám

e Dunántúli napló 1981. június 27., szombat Ouodai, iskolai tervek ős gondok magyarorszagi művészeti Tanévzáró tanácskozás Az ötéves fejlesztési tervek Az alsófokú tanügyigazgatás képviselői, Baranya megye óvó. dóinak, általános ■ és kisegítő iskoláinak vezetői, szakfelügye­lői gyűltek össze tegnap dél­előtt a Pollack Mihály Műszaki Főiskola nagy előadójában a hagyományos tanévzáró és egy­ben tanévnyitó értekezletig. Lantos József, a Baranya me­gyei Tanács művelődésügyi asz. tályvezető-helyettese köszöntő­je után Lukács József, a me­gyei művelődésügyi osztály ál­talános iskolai csoportvezetője számolt be a múlt tanév ta­pasztalatairól, és jelezte a jö­vő év teendőit. Tervidőszak előtt óllván, beszélt az V. és VI. öt­éves terv iskoláinkat érintő kér­déseiről is. A következő tervidőszakot meghatározó törvény értelmé­ben kiemelt kormányproqram az általános iskola fejlesztése. Ez sok teendőt jelent iskolafej­lesztések, pedagóqiai munka és a társadalom felől érkező ki­hívások tekintetében is. Hozzá kell tenni, hogy minden erőfe­szítés mellett is a mostani gaz­dasági és demográfiai helyzet­ben csak a szintentartásra szá­míthat az alsófokú oktatásüqy. Fejlesztésre ott kell qondolni, ahol arra valóban szükséq van, és ahol hosszú távra kamatoz­tatható eqy-egy beruházás. Az elmúlt ötéves terv 908 mil­lió forintos kulturális előirány­zatából 84 százalékban része­sült az öktatósüqy. Óvodai he­lyet 4800-at alakítottak ki a ter­vezett 3250 helyett. Baranyá­ban íqy 80—82 százalékos lett az ellátottság. A tervezett 166 helyett 264 általános iskolai osztálytermet alakítottak ki — számottevően azonban nem ja. vult még e téren a helyzet. A hatodik ötéves tervben 1475 óvodai helyet, 142 osztálytermet, 12 gyóqypedaqóqiai tantermet terveztek Baranyában. Komló 80 qvóavpedaaógiai helyet kap. Meqéoül a 320 személyes szé­leskorhatárú meqyei nevelőott­hon és naqyobb rekonstrukciót terveznek a bakócai és a cser­tői nevelőotthonban. E tervek mellett átmeneti meaoldásokat kell keresni a növekvő gyer­meklétszám e^elvezé'ére — el. sősorban a városokban. Ami a hálózat mai helyzetét ille*i, óvodáink száma a sok erőfeszítés ellenére is elmarad méq az orszáaos átlagtól. Pé­csett 130 százalékos a zsúfolt­ság. Az önálló és a körzeti ál­talános iskolák száma Baranyá­ban 196. Körzetesítést ma már csak ott hajtanak végre, ahol ez találkozik a lakosság egyet­értésével, és ahol a gyerekek ténylegesen jobb helyzetbe ke­rülnek. A körzetesítés eredmé­nye, hogy a tanulók 98,8 szá­zaléka részesül szakos oktatás­ban — viszont ugyanebből ki­folyólag 15,2 százalékuk bejá­ró, és e létszám fele alsó tago­zatos (országosan 6,1 illetve 4,5 százalékos ez az arány). Ilyen körülmények között Baranyában nagy fontosságot tulajdonítanak a napközis ellátásnak, amely­nek mutatói viszont jobbak az országos átlagnál. Itt is továb­bi hatékony fejlesztésekre van szükség, akárcsak a kisegítő iskolai fejlesztéseknél is. A továbbiakban a nevelőmun. ka kérdéseit taglalta Lukács József beszámolója. Az általá­nos iskola ma túl van a tartal­mi megújúlás első évein, az első meqrózkódtatásokon és az első tapasztalatokon. Úgy tűnik, a jó intézmények taDasztalatai ma beérnek, stabilizálódnak, mig a qvenqe eredménnyel dol­gozó iskoláknál sajnos ez kon­zerválódik — naqyobb súlyt kell ezért fektetni a továbbképzések, re. Sajátos tennivalókat készít elő az alsófokú oktatásüqy a jövő tanévben: az ötnaoos mun­kahét rendjére készülnek elő, ezt ugyanis 1982 szea^emberé- ben vezetik be az általános is­kolákban. Mivel ehhez át kell dolqozni a telies általános is­kolai munkarendet, két központi óratervvariáció kipróbálása kéz. dődötr mea máris néhány bara­nyai iskolában. Ez a munka­rend, valamint az ismert gaz­dasági körülmények is arra sar­kalnák az iskolákat, hoqy cél­tudatosabban, racionálisabban tervezzék a munkát, hatékonyan töltsék ki az eaves tevékenysé­gekre ki jelöl«- időt. Naavobb vé­delemre számíthat ezzel a tan­óra, a pedaqóaus értékes mun­kaideje, energiája is. A szakmai kérdések utón Kiss György, az MSZMP Baranya meqyei Bizottságának osztálv- vezetőie köszöntötte az alsófokú oktatásüay kéoviselőit, és hoz­zászólásában kitért számos ak­tuális társadalmi, politikai kér­désre. Felszólalt a Művelődési Minisztérium képviseletében dr. Heqedüs Ferencné, maid Lan­tos József zárszavával véqet ért a tanévzáró-tanévnyitó tanács­kozás. Gállos Orsolya L egutóbb a Memi-für- dő feltárása-rekonst- rukciója és a török­fürdő-kiállítás okán került előtérbe a személye. Dr. Gerö Győző tevékeny köz­reműködésének köszönhe­tően Pécs a török másfél száz év újabb fontos emlé­kével lett gazdagabb. Le­gyünk azonban őszinték: ez a gazdagodás nem min­denki számára egyértelmű. Sokan vannak azok, akik „féltik” a várost, hogy a gazdag múltjából talán túlságosan is nagy hang­súlyt kap a török múlt - más korok rovására. így van-e vagy sem? Ki tud­na erről hitelt érdemlőbben be­szélni, mint éppen a régész, aki életét szentelte a magyar- országi török művészeti emlékek kutatásának. (E témában szer­zett kandidátusi címet is.) Beszélgetésünk színhelye a régi püspökvár. Előttünk a bel­ső várfal, mögöttünk a székes- egyház, alattunk oldalt pedig egy hosszú, fekete tető, ami alatt fontos régészeti kutatás folyik. A pálya kezdeteiről beszélge­tünk: hogyan lett Gerő Győző éppen a török kor kutatója? Az elhivatottság kibontakozását szeretik a gyerekkortól eredez­tetni, ám Gerő Győzőnél való­ban erről van szó. A Kelet irán­ti érdeklődés az olvasmányok révén már a gyerekkorban je­lentkezett. — Emlékszem, 16 éves voltam, amikor Germanus Gyulához fordultam azzal, hogy segítsen nekem, mert az arab kultúrá­val, művészettel akarok foglal­kozni. Az indítást neki köszön­hetem, s ettől kezdve haláláig tartó szoros kapcsolatban vol­tam vele. Az ő révén ismerhet­tem meg az egyetemes moha­medán kultúrát. Aztán mégis a régészet felé mentem el. Elsősorban és általában a keleti régészet érdekelte, de aztán a hazai török emlékek kutatására specializálta magát, hogy minél alaposabban tmeg­ismerje azt a korszakot, s hogy régészeti emlékanyagai alap­ján határozza meg a helyét az egyetemes magyar művészettör­ténetben. Pályája a mai Budaoesti Tör­téneti Múzeum elődjénél kez­dődött az 50-es évek legelején. A háború késleltette a tanul­mányait, de ma örül annak, hogy érettebb fejjel vágott ne­ki, mert — úgymond - ennek is megvannak az előnyei. Akkori­ban folyt a budai vár újjáépí­tésének az indításával együtt az a nagyszabású ásatási mun­ka, aminek java eredményei már örömünkre szolgálnak, Kiiifi» m hí ORVOSI ÜGYELET Az Egyesített Eü. Intézmények Pécs város lakossága részére az alábbiak szerint biztosítja a körzeti orvosi el­látást szombati napokon: Feln6ttok részére összevont rende­lés 7—19 óráig az úimeszesi körzeti rendelőben. Korvin Ottó u. 23. (tel.: 11-169), Munkácsy M. utcai rendelő­intézet, II. emelet 219., (tel.: 13-833/ 48), dr. Veress E. u. rendelőintézet (tel.: 1M33). Gyermekek részére: összevont ren­delés 7 órától 13 óráig az alábbi gyermekorvosi rende'őkbén: G-bor A. u. 15. (T.: 11-752), Vasas I—II.« Hird (dr. Galambos, dr. Sziics). Hő­sök tere (dr. Lázár), Szabolcsfnlu (dr. Székelv). Meszes I—II. (ár. Ká- lózdy, dr. Zólyomi) körzetek betegei­nek. Zso'nay V. u. 45. ÍT.: n-724). Bor­bála- és Pécsbányatelep (dr. Fischer), Zsolnay V. u. I—II. (dr. Kovács, dr. Katona), Adv E. u. I—II. (dr. Finta, dr. Jármay) kö-zetek betegeinek. Munkácsy Mihály utca 19., gyer- mekpoliklinika, földszinti bejárata, (telefon: 13-833/75): Munkácsy Mi­hály u. 19. (dr. Dörömbözi), Koller u. 9. (dr. Gehring), Móricz Zs. tér (dr. Tóth L.), Semmelweis u. I. (dr. Pánczél), Mikszáth K. u. I—II. (dr. Géczy, dr. Bajnai), körzetek betegei­nek. Kertváros, Krisztina tér (T.: 15-708), Kertváros u. (dr. Tóth Zs.), Varsány u. I—II. (dr. Matusovits, dr. Bóna), Krisztina tér I—II—111. (dr. Király, dr. Palaczky, dr. Kiss), Sarohin t. u. (dr. Sásdi), Fazekas M. u. I—II. (dr. Schmidt, dr. Gothár) körzetek bete­geinek. Dr. Veress Endre u. 2., ren­delőintézet, gyermekpavilon (tel.: 15-833.) Mecsekalja (dr. Benczenleit- ner), I—II—III—IV. uránvárosi kö zetek (dr. Fohl, dr. Kőpataki, dr. Litkei, dr. Ötvös) betegei részére. Rókus u. 8. (tel.: 10-742): Rókus u. I—II—III. (dr., Kovács Cs., dr. Se- diánszky, dr. Mezőlaki), toronyház (dr. Szabó I.), Endresz Gy. u. (dr. Görög), Semmelweis u. II. (dr. Örké­nyi) körzetek betegeinek. Szombaton 13 órától este 19 óráig az egész város gyermeklakossága ré­szére gyermekorvosi ügyelet egy he­lyen: Munkácsy M. utcai Rendelő- intézet, gyermekpoliklinika földszinti bejárata. (Tel.: 13-833/75 mellék). Szombaton este 19 órától vasár­nap egész nap és éjszaka, hétfőn reggel 7 óráig ügyeleti szolgálat áll a sürgős ellátásra szoruló betegek rendelkezésére. Felnőttek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy M. utcai rendelőintézet (ügyeleti bejárat, tel.: 12-812), dr. Veress E. u. rendelőintézet (tel.: 15-833). Gyermekek részére: Munkácsy Mihály utcai rendelőin­tézet gyermekpoliklinika földszinti be­járata (tel.: 10-895). Injekciós kezelésben részesülő gyer­mekek ellátása vasárnap délelőtt 8— 11 óra között történik ugyanitt. Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, beteghez hívást a 09- nek (posta) is be lehet jelenteni. Fogászati ügyeleti szolgálat: szombaton este 19 órától hétfő reg­gel 7 óráig a Munkácsy M. utcai ren­delőintézetben (ügyeleti bejárat). KÓRHÁZI FELVÉTELES UGYELETEK: Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek he'betegek részére, Pécs város: POTJE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei GvermeVkór- ház. Gyermeksebészeti kórházi felvé­telt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekkli­nika, páros napokon: Megyei Gyér mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, I. kerület: II. sz. Klinika, II. kerület: Megyei Kórház (belgyógyászat); III. kerület: II. sz. Klinika. Sebészet, baleseti se­bészet: Megyei Kórház. Égési sérü­lések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet: Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. Dr. Gerő Győző Sok kincs vár még feltárásra s ami újabb és újabb meglepe­téseket produkálva napjaink­ban is tart. — Nagymennyiségű török anyag került elő, és ez vég­képp meghatározta a jövőmet, működésemet: ezzel a korszak­kal fogok foglalkozni. Később azonban már nem elégítettek ki a budapesti lehetőségek, amelyek jobbára csak alkalom­szerűen adódtak, mint pl. a Király-fürdő feltárása, Tojgun pasa dzsámija, a ppsa-palota. Ezen tíz évig dolgoztam, aztán vissia kellett temetni az egé­szet. A volt királyi palotába ugyanis nem költözhettek be a pasák, nehogy királynak higy- gyék magukat, s ezért inkább hadiszertár lett belőle. A pa­sapalota volt a mindenkori bu­dai pasák rezidenciája. A budai kutatások mellett Gerő Győző nevéhez fűződik többek között az esztergomi dzsámi megtalálása, ez az épü­let azonban máig is magán­kézben van. Lehet, hogy a sok Árpád-kori és egyházi emlék mellett nem tulajdonítanak je­lentőséget ennek a török emlék­nek a helyi vezetők, s ezért nem sajátítják ki? _ - Ez nem helyes szemlélet! Minden emlékre, egyformán szükségünk van. Tudomásul kell venni, hogy a hozzánk látoga­tók nem a panelházainkra kí­váncsiak. Ez a felismerés érde­mel tiszteletet itt Baranyában. Itt szívesen áldoznak arra, ami­ről látják, hogy jó ügyet szol­gál és megadnak hozzá min­den lehetőséget is. Ez pedig jó érzés, hiszen a mi kutatásaink igazi értékét gz adja meg, ha közkinccsé válnak. 1955 óta dolgozik Baranyá­ban szinte megszakítás nélkül. Első munkája Jakováli Haszán dzsámijának a feltárása volt. Talán sokan emlékeznek még rá: vakolt homlokzatú, a térre nyitott bejáratú kórházkápolna volt, aminek csak a tömege, no meg a tornya sejtette, hogy tö­rök emlékről van szó. Ezzel kezdődött a pécsi török kori emlékek szisztematikus feltárá­sa. — Milyenek a török kapcso­latai? — Kifejezetten jók. Többször és hosszabb ideig voltam ven­dégként Törökországban, s el­mondhatom, hogy a törökök kü­lönösképpen megbecsülik azo­kat, akik a kultúrájukkal fog­lalkoznak. Tény, hogy maximá­lis segítséqet adnak, mert úgy veszik, hogy a török kultúrával foglalkozók, bárhol is legyenek c világban, egy nagy családot alkotnak. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember í. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SÓS-ELET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es számon — este 7-től reggel 7 óráig. ÁLLATORVOSI ÜGYELET Uqyeletes állatorvos 1981. június 27-én du. 14 órától június 29-én 8 óráiq Pécs város és környéke szá­mára: Pécs, Petőfi utca 45. szám. Telefon: Pécs 29-874. Mohács város és járás részére: Mohács, Széchenyi tér 1. Telefon: Mohács 1. Komló város és járás részére: Komló, Le­nin tér 3. Telefon: Komló 81-194. Siklós város és iárás részére a ke­leti részen: Siklós, Dózsa u. 19. Telefon: Siklós 32. Siklós város és járás részére a nyugati részen: Sellvei Tanács. Telefon: Sellve 1. Szigetvári járás keleti részen: Szent- lőrinc, Erzsébet u. 4. sz. Telefon: Szentlőrinc 71-125. Szigetvári járás nyugati részen: Szigetvár, Állatkór­ház. Alapi G. u. 4. Telefon: Sziget­vár 75. Amennyiben a fenti telefonszámok nem jelentkeznek, vagy az ügyeletes nem található, akkor üzenet hagy­ható a Pécs város és környéke szá­mára a 09-es telefonszámon, Komló város és járás részére a 009-es tele­fonszámon, illetve az illetékes tele­fonközpontoknál „Állatorvosi ügye­let” címen. — Tériünk át ezekután a tő mondandónkra: hazánk török kori emlékeinek hol a helyük a közgondolkodásunkban ? — Mindenekelőtt azt kell tu­domásul venni, hogy az a 150 év a magyar föld történetének a szerves része, ami ugyanazt a megbecsülést és gondosko­dást igényli, mint az európai kultúra más vonulataiba be­épülő korszakai. Ha ezt így nézzük, akkor a pécsi török kori emlékeket sem találjuk soknak. Egyébként pedig, hogy éppen itt foglalkozunk ezzel a korral a legtöbbet, s próbálunk minél több emléket láttatni is, annak az a magyarázata, hogy itt meradt meg viszonylag a leg­több emlék, amiben a soknem­zetiségű város toleranciája is közrejátszhatott. A dzsámikból templomok lettek (amint a ko­rábbi templomokból dzsámik lettek) és ez a továbbélés na­gyon sokat jelentett. A fürdők viszont, amik nem tudtak be­épülni az új társadalomba, el ■s pusztultak, amint erről a Me­rni-fürdő ürügyén már szó esett. — A múlt hibája, hogy ezt a kort csak egyes — főleg törté­nelmi és nyelvészeti — vonatko­zásában kutatta, a műemléki, régészeti emlékeket pedig csu­pán tudomásul vette, nem gon­doskodva a megóvásukról. Az első és úttörő munka e tekintet­ben Gosztonyi Gyuláé volt, aki a pécsi nagy dzsámit török épületként állította helyre. Tö­rök kori emlékeink, mint emlí­tettem, fokozatosan pusztultak, ennek ellenére ma mégis lénye­gesen többet ismerünk, mint 30—40 évvel ezelőtt. Hála a műemléki kutatás-helyreállítás mai elvi igényének, hogy egy- egy épületből kihámozzuk a korábbi korok emlékeit is. Pé­csett ehhez járul, hogy maxi­mális támogatást adnak nem­csak a kutatáshoz, hanem a helyreállításhoz és az újra­hasznosításhoz is. — Mit érnek a török kori em­lékeink? — Azzal eleve számolni kel­lett, hogy az egykori virágzó világbirodalom európai legnyu­gatibb provinciája voltunk, ahol az anyaországiakhoz hasonló monumentális emlékek nem ta­lálhatók, csak jó értelemben vett provinciális alkotások. En­nek a kultúrának nem voltak hazai gyökerei, tehát az alkotá­sok nem egy belső evolúció kö­vetkezményeként jöttek létre, hanem kizárólag import útján. Az új társadalom a saját élet­formájával együtt hozta el ide ezeket, s rájuk viszonylag ke­véssé hatottak az itteni ténye­zők. Pécs így egy tipikusan balkáni várossá vált, szoros kapcsolatban állt a Balkánnal és nyugalmasabb volt itt az élet, mint a hódoltsági terület más részein. — Baranyáról keveset tudunk. Néhány emlék Szigetvárról, egy kevéske Siklósról és szinte sem­mi egyéb ... — Török korból ennyi volt az a Baranya, ami jelentős. Bizto­san voltak másutt is kisebb-na- gyobb alkotások, a forrásanya­gok tesznek is említést róluk, de a lényeg mégis az, hogy a török csupán a stratégiailag fontos helyeket szállta meg, azok váltak török várossá. így maradhattak meg aztán a Pécs környéki kisebb települések, s így a középkori templomok is. Azokat hagyta a török, a la­kosság pecfig adófizetővé vált. Mi csaknem 300 évig Habs- burg-történelmet tanultunk, aminek célja volt elhitetni, hogy a török mindent elpusztí­tott. De ha kiirtott volna min­denkit, ki műveli a földet, ki fizet adót? ... — Ismerjük-e az emlékek kö­zelebbi - pontosabb — korát a 150 éven belül? — Sajnos nem. Keletkezésük­ről semmi írásos nyom nincs, el­tűntek az alapítás idejét közlő táblák és az elszámolások is. E tekintetben bosszantóan sze­gények vagyunk, s csak meg­közelítően tudjuk behatárolni a keletkezési időket, A kutatá­sok mindig sokkal több prob­lémát vetnek fel, mint ameny- nyire választ is kapunk az írá­sos anyag hiányos volta miatt. — Szemre úgy tűnik, hogy ami fellelhető itt Pécsett, Ba­ranyában, az megvan ... Mi vár még kutatásra? — Még nagyon sok! Indul­junk csak ki a belvárosi re­konstrukcióból. Ez módot ad a Ferhád-dzsámi maradványainak a feltárására, kiszabadítására. Valószínűleg lehetővé válik az Ágoston téri templom falaiban rejtőző dzsámimaradványok to­vábbi kutatása: ami itt látha­tó, az Szőnyi 1912-es kutatásai­nak az eredménye. Nyitva van még számos kérdés: a teljes alaprajzi elrendezés, mit rejte­nek a falak, volt-e középkori előzmény? . .. Elképzelhető a Haüy-térképen jelzett török kori épületek helyének a pontosabb meghatározása is. A Belvárosi Áruház bővítése során esetleg előkerülhetnek — a bemutatás ígérve nélkül — a Ferhád-fürdő újabb részletei. Belső tatarozás­ra vár a ferences-templom, ahol szintén török emlékek rejtőznek. Érdekes volna egy olyan dzsá­mi, ami középkori emlékeket is őriz! Nem lenne érdektelen to­vábbá a lakóéoületek török részleteinek a feltárása sem. — Pécsről kiléove — Sziget­vár kisebb tooográfiai kutatás­ra vár, a plébánia -.Ali oasa dzsámija — újabb részletekkel szolgálhat a remélhetően ha­marosan induló helyreállítás során. Siklóson a Malkocs- dzsámit kell helyreállítani. De Evlia Cselebi itt két dzsámit említ, és egykorú metszeten is látni ezt — hol van a má­sik? Siklósról sajnos nincs olyan felmérésünk mint Pécsről. A vá­rosábrázoló metszetek eqyéb- ként roppant fontosak, különö­sen, ha térkéokészítő csinálta azokat. A budai várnegyedben például a Fontana-metszet alapján nyugodtan el lehet in­dulni. Pécsett pedig, ahol a tér-utcahálózat évszázadok óta stabil és érintetlen, ennek alap­ján mindent pontosan ki lehet mérni. Ha a híres Haüy-térké- pet mai térképre vetítjük, a ki­sebb hibáktól eltekintve megle­pőek az egyezések és topográ- fiáilag olyan dolgokat rögzít­hetünk, amelyek ma már nem látszanak a felszínen. — Lesz-e aki értőn és elköte­lezetten tolytatja majd e nagy­szerű munkát? — Vannak fiatal, tehetséges tanítványok, „várományosok", de nem elegen. Olyan pedig, aki már bedolgozta magát és otthonosan mozog a területen, sajnos nincs még. Pedig az a 150 év ad még annyi régészeti problémát, hogy a következő régészgenerációknak is lesz mit csinálniuk. Hogy egyebet ne mondjak: komoly programot kí­nál a magyar és török palánk- várak kutatása, összehasonlítá­sa. Hársfai István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom