Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)
1981-06-27 / 174. szám
1981. június 27., szombat Dunánt úli napló 3 A* !l|i|iiil átfognál magasabb színvonal Helikopteres növényvédelem a siklósi határban Erb János felvétele Kemizálás Baranyában Elegendő laborháttér — Bővebb tárolókapacitás Több figyelmet a szerves trágyázásra Eltüntetni az agrokémiai „fehér foltokat" Fogyasztói árpolitika, 1981 (t.) * Áralakító tényezők Fejlesztések saját erőből Előtérben az export és a szolgáltatás A saját erőből történő befektetésre, fejlesztésre ösztönöznek a gazdasági szabályzók. A Baranya megyei ipari szövetkezeték csak a tőkés és a szocialista export, valamint a szolgáltatás fejlesztésére, ezen kívül a hiánycikkek pótlására vehetnek fel kölcsönt, amelynek az elnyeréséért pályázatot nyújtanak be. A kérelmeket a Baranya megyei KISZÖV kilenc fős fejlesztési és gazdálkodási bizottsága rangsorolja, hogy ki is kaphat több évre szóló hitelt — kedvezményes kamattal — a szövetkezetek évenként összeálló közös tőkéjéből, az úgynevezett Közös Fejlesztési Alapbóf. Szigorúbb a döntéshozatal, mint a korábbi időben, hiszen az igénybevétel céljai leszűkültek és csakis a legfontosabb nép- gazdasági érdekeket tartják szem előtt a hitelt nyújtók. Korábban a pénz egy része támogatásnak számított, míg jelenleg a teljes összeget visszatérítendő kölcsönként kezelik. Valaha elég volt elszámolni a kérelmezőnek, míg ezentúl meghatározott időrendben kerül sor a visszafizetésre és haladékot nem 'lehet kapni, sőt nem engedik a más célú felhasználást. A bíráló bizottságban többen vannak, elsősorban pénzügyi és közgazdasági szakemberek, és sokféle szempont alapján mérlegelnek. Megyénkben félévenként értékelik a kérelmeket, de gyakori a negyedéves döntési ciklus is. Ezúttal több mint tíz pályázó közül választották ki a három igényjogosultat. A Baranya megyei Fodrászipari Szövetkezet 1, a Mohácsi Ruházati Szövetkezet 5.2, a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet pedig 2 millió forintot kapott a KFA-ból. Mire használják fel? A mohácsiak új telephelyet alakítanak ki egy jelentős export-beruházás keretében és ennek realizálásához pénzt szereznek még a Magyar Nemzeti Banktól, és a Hungaro- coop Külkereskedelmi Vállalattól is. A pécsi kesztyűsök az exportjukat akarják szinten tartani és ennek érdekében felújítják a 15 éves, elavult kesztyűvarró gépeket Pécsett, Mohácson és Fonyódon elsősorban NSZK-importból, de korszerűsítik a szállító- eszközöket is. Teljesült a Tannimpex Külkereskedelmi Vállalat kikötése, mivel a szövetkezet KFA-hi- telben részesült és így a Tannimpex is nyújt jelentős anyagi segítséget. A Fod- rószipari Szövetkezet a vasast központi mosoda és varroda rekonstrukciójára készül, mivel a létesítmény elavult, a berendezések magas költséggel működnek és nem győzik a tisztítást. Havonta ötven mázsa, a fodrászüzletekben használatos törülközőt, kendőt, gallérokat mosnak ki, vasalnak és ez a meny- nyiség az elkövetkező években megduplázódik. A *MÜÁRT-tó| modern gépeket vásárolnak és elérik, hogy az összes ruhanemű tökéletes tiszta legyen, hogy ezzel eleget tegyenek a vendégek és az Egészségügyi Minisztérium elvárásainak is. CS. J. Nemrég zárult le az a két hónapig tartó megyei NEB- vizsgálat, amelynek során a műtrágyák és növényvédő- szerek beszerzésének, forgalmazásának és felhasználásának helyzetét elemezték. Baranya megye kemizálási színvonala magasabb az országos átlagnál. Egy hektár mezőgazdasági területre 7,2 kilogramm aktív növényvédőszert használnak fel. Egy hektár szántóterületre 1980- ban országosan 256, Baranyában 346 kilogramm NPK műtrágya-hatóanyagot használtak fel, ami kifejeződik az átlagnál magasabb növényi hozamokban is. Ezek a megállapítások kedvezőek, de nem feledtetik el azt a tényt, hoqy az 1976-ban végrehajtott 23 százalékos áremelés után megyénkben is visszaesett a műtrágyafelhasználás, s ha viszonylag magas szinten is, de a mai napig stagnál. Mindez nem jelenti azt, hogy a megye gazdaságai ma kevesebbet költenek e fontos termést növelő, illetve megvédő kémiai szerek vásárlására. Sőt, a vizsgálat szerint lényegesen nagyobb ma ez a költ- séatétel, mint korábban. Míg 1976-ban 537 millió Ft, addiq 1980-ban már 800 millió forint értékű műtrágyát és növényvédőszert használtak fel a baranyai mezőgazdasági nagyüzemek. Műtrágyából a megelőző időszak beszerzési problémáival szemben az elmúlt öt évben tartós kínálati helyzet alakult ki, s az ilyen jellegű gondok választéki, tárolási, készletezési problémákra szűkültek le. A megyei AGROKER kénytelen volt árengedménnyel értékesíteni a porított szuperfoszfátot, amit az üzemek nem igényeltek. Ugyanakkor nem tudta maradéktalanul kielégíteni a triple- foszfát iránt megnövekedett keresletet. Az ellátó vállalat és az üzemek partneri kapcsolata rendezett, de nem felhőtlen. A szállítások napi ütemezését szerződések rögzítik. Mégis gyakori, hogy a napi mennyiség két-háromszorosa érkezik egy-egy üzembe. Ez gyakran súlyos szervezési zavarokat okoz. A vagonállás miatti pénzbírság gyakorlatilag áthórít- hatatlan, ezt kénytelen a mezp- gazdasági üzem „lenyelni”. Nem ritka az sem, hogy a szabvány alatti minőségért teljes árat kérnek, a jogos minőségi kifogás gyakorlatilag alig érvényesíthető. Az AGRO- TRÖSZT elképzelése szerinti országos raktárhálózat kialakításának programja pénzüqvi okokból véaül is nem indult meg, ami miatt megyénkben is komoly, évi 60-65 millió forint kárt ielentő műtrágya-veszteségek keletkeztek. A helyzet tarthatatlansága miatt kezdték meg Baranya gazdaságai — országos viszonylatban az elsők között — az agrokémiai társulások szervezését. Az V. ötéves tervidőszakban megyénkben három agrokémiai társulás keretében — Szigetvár, Boly, Pécsvárad — hat, egyenként 10 000 tonna kapacitású műtrágycr-tárház épült fel, amelyek ez évtől a megyei igények 55 százalékát látják el. A régi, elavult, de még használható tárolók figyelembevételével a megye műtrágyaigényének 85 százaléka fedett helyen tárolható, ami országosan is egyedülálló eredmény. A VI. ötéves terv során a megyei „fehér foltok" (komlói járás, és a megye déli — ormánsági része) lefedése indokolt. Bár a tárház építését jelenleg állami támogatás nem segíti, a szervezés folyik. Növényvédő- szer-tárolást a megye üzemei 80 raktárban több mint 9100 néqyzetméter alapterületen, 2600 tonna kapacitással tudnak végezni. Ez összegezésében kedvező. Környezetvédelmi okokból azonban azonnali intézkedést kíván a kishajmási, az abaligeti és a hetvehelyi, valamint a mohácsi Dunavölgve tsz-ek méregraktárainak korszerűsítése. A kiegészítő és háztáji gazdaságoknál — ellátásuk az AGROKER kémiai anyag forgalmának 4 százalékát teszi ki — esetenként még mindig ellátatlanság tapasztalható. A kiskereskedelem igénye — készletezési okok miatt — a hónap végi napokon visszaesik, a fordulónap után dömpingszerűen emelkedik. A gond oka, hogy az áfészek nem rendelkeznek megfelelő háttérrakárral. A kistermelők vegyszerellátását jól szol.gáliák a szigetvári és siklósi ÁFÉSZ—AGROKER mozgóboltok, a siklósi ÁFÉSZ-szak- bolt és a mohácsi termelőszövetkezeti szaküzlet, a Pécsett nemrég meanvOt Gozdabolt. Jól látja el előrejelzési és tanácsadási rendszerét — a helyi sajtó és rádió bevonásával — a megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás — állapították meg a népi ellenőrök. A kémiai anyagok szakszerű felhasználásának körülményeit, lehetőségeit és a szaktanács- adás helyzetét vizsgálva, az Állami Gazdasóai Szakszolgálati Állomás munkáját, mint tudományos hátteret, jónak értékelte a vizsgálat, hozzátéve, hogy a korszerű állomás leter- heltséae. kihasználtsága nem megfelelő. Ha a MÉM NAK a Icboratóriumot nem „külső" állomásként kezelné, akkor hatékonyan kapcsolódhatna be a most folyó, 100 pontos földértékelési rendszer kidolgozásába, s a Baranyában vett talajmintákat nem Hódmezővásárhelyre, az ottani Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás laboratóriumába kellene szállítani. Megyénkben a termelés nőve- ' kedési indexe meghaladja a műtrágya-felhasználás növekedésének indexét. E jelentős hatékonyságjavulás ellenére komoly tartalékokkal rendelkezünk. Ilyen tartalék a szerves trágya, amely a magas műtrágya dózisok használata mellett képes fenntartani a talaj termőképességének biológiai egyensúlyát. Az 1976. évi fellendülés után, amikor 21 120 hektárra szórták ki az istállótrágyát, visszaesett ez a tevékenység, tavaly már csak 14 800 hektárról beszélhettünk. Különösen alacsony ez az arány a termelőszövetkezetekben, ahol a szántóföld 6,9 százalékán használnak istállótrágyát. Komoly gondot jelent az állattartó telepek hígtrágya eltávolítása és hasznosítása, amelynek megoldásában a tervező szervezetek — beleértve az AGROBER-t is — sem adnak segítséget az üzemi vezetőknek. A termelői árak nem követik a műtrágya-áremelés okozta költségnövekedéseket. Ezért mindenekelőtt a jelenlegi fel- használás hatékonyságát szükséges növelni. A hatékonyság javítását befolyásoló komplex tápanyaggazdálkodási rendszer még nem alakult ki a megyében. Ennek része a műtrágyázáson kívül a szervestrógya- felhasználós, az altalajlazítás és -meszezés, valamint a meli-* oráció. összegezve megállapítható, hogy Baranya megyében a kemikáliák széles körű és hatékony félhasználása érdekében a mezőgazdasági üzemek és az irányító szervek részéről is nagyon jelentős és eredményes intézkedések történtek. A felsorolt problémák azonban megfogalmazzák a további teendőket. Ezek közt van országos is, mint az agrokémiai társulások beruházásainak támogatása, a műtrágyázógép választékbővítés, a jobb védőruhaellátás stb Megyei feladatok az újabb agrokémiai társulások szervezése, segítése, egy növényvédőgép javítóbázis létrehozása, az üzemek meliorációs igényeinek támogatása. Az 5—6 tonnás, vagy ennél is nagyobb gabonatermések megtermelése és a termés megvédése vegyszerek használata nélkül nem lehetséqes. — Rné — A z árak nem szubjektível- határozások nyomán, hanem objektív gazdasági hatásokra változnak. Az árpolitika a felismert gazdasági .szükség- szerűség tudatos érvényesítésére törekszik. A fogyasztói árképzés általános alapelve az értékarányosság érvényesítése. A szocialista állam az áreltérítés módszerét is tudatosan alkalmazza: egyes termékek, szolgáltatások fogyasztását — társadalompolitikai megfontoló, sokból — kedvezményezi, másokét megnehezíti. Számos fogyasztási cikk ára tiszta jövedelmet is tartalmaz, azaz a fogyasztói ár — a termelési és forgalmazási költségeken túl — a forgalmi adót is magában foglalja. A termékek egy szőkébb körénél — idetartoznak például az élvezeti cikkek — a fogyasztói ár az átlagosnál nagyobb forqalmi adót tartalmaz. A szocialista állam tudatosan drágítja az ilyen termékeket, ezzel igyekszik korlátok között tartani ezek fogyasztását. A forgalmi adó mégsem általában „luxusadó", hanem a termékek fogyasztásával, a szolgáltatások igénybevételével ará. nyos hozzájárulás az össztársadalmi kiadósokhoz. A termékek és szolgáltatások zöménél mégis csupán a dotáció, az ártámogatás megszüntetése a cél. így például az alapvető élelmiszerek, az építőanyagok továbbra is forgalmiadó-mentesék maradnak, nem vesznek részt a közteherviselésben, közvetett módon tehát a jövőben is támogatást élveznek. A szolgáltatások tekintélyes körében — ide tartozik például a tömegközlekedés, a kommunális szolgáltatások jó része, a lakásbérlet — nem cél, hogy a díjak maradéktalanul fedezzék a teljes költséqet: időről időre azonban ezeknek a díjtételeknek is követniök kell a ráfordítási arányok módosulását, mérsékelve az állami támogatások növekedésének ütemét. Végül a társadalmi méltányosság megkívánja, hogy meg. határozott területeken, pl. az oktatási, a kulturális, az eqész- ségügyi ellátásban, a szükségletek kielégítése ne függjön a személyes jövedelmek naqvsá- gától. liven esetben a költségek növekedését az állam — egyebek között a forqalmi adó bevételeiből — fedezi. A jövedelemelosztás és ;— újraelosztás fő eszközének jelenleg már nem annyira a vállalatok megadóztatását, mint inkább az árpolitikát tökintjük. Az árrendszer korszerűsítésének egyik célia —'közgazdasági tér. minolóqiával szólva — az úgynevezett kétszintűség megteremtése volt. Az 1979—80-as árrendezéssel sikerült elérni, hoqy a fogyasztói árban a termelési és forgalmi köhséqek meqtérül. jenek, emellett forqalmi adó formájában méq bizonyos mértékű társadalmi tiszta jövedelem is képződjön. Az 1979-es fogyasztói áremelés mérsékelte a költségvetés terheit, és pontosabban tájékoztatta a fogyasztót az áru ér. tékáról, a gazdaság valóságos teherbíró képességéről. De az áraránytalanságok egy része azóta újrateremtődött. A változás lényege, hogy most a szolgáltatásokra fordított támogatás aránya a legmagasabb (22,3 milliárd forint), s az élelmiszerek (13,5 milliárddal) a második helyre „szorultak”. A legutóbbi években — elsősorban az anyag, és energiaárak emelkedésének következményeként — szinte valameny- nyi mezőgazdasági termék önköltsége növekedett. Annak ellenére, hogy a hozamok, a fajlagos termelési mutatók számottevően emelkedtek, és az üzemek költséggazdálkodása érzékelhetően javult. A költségeken belül különösen gyorsan nőtt az amortizáció, a műtrágyák, a növényvédőszerek, az ipari takarmányok felhasználásának költsége — ezek messze meghaladják a termelési érték növekedésének ütemét. Egyedül a búza önköltsége csökkent, mivel a hektáronkénti termésátlag je. lentősen növekedett. Az állat- tenyésztés termékeinek költség- növekedése meghaladja a mezőgazdasági átlagot. Az önköltségváltozásokkal összefüggésben emelkedtek a mezőgazdasági termékek termelői, felvásárlási árai: 1980-ban 11,4 százalékkal, 1981-ben várhatóan további 5 százalékkal. A termelői, felvásárlási árak kialakításakor a költségnövekedésnek csak egy részét vették figyelembe. A teljes költségnövekedés 20—25 százalékát az üzemek gazdálkodásuk javításával, a termelésben meglévő tartalékok kiaknázásával kell ellensúlyozni. Milyen mértékű fogyasztói árszínvonal növekedésre számíthatunk? Az 1979—1980-as esztendők mintegy 9—9 százalékos árszínvonal emelkedése rendkívüli intézkedések következménye. (Az 1979 júliusi intézkedésekhez hasonló mértékű áremelés a tervek szerint a jövőben sem ismétlődik meg.) 1981. tői visszatértünk az ármozgások korábbi viszonylag mérsékelt pályájára; az évi 4,5—5 százalékos növekedéshez. Ez megköveteli, hogy a szükséges árintézkedéseket halogatás nél. kül, mindig időben hozzák meg. Ha az árakat folyamatosan a változó költségviszonyokhoz igazítjuk. megelőzve az áraránytalanságok elhatalmasodását, a következetes fogyasztói árpolitika viszonylag kis lépésekkel, fokozatosan kialakíthatja az értékarányos árakat, illetve elkerülheti az újabb áraránytalanságok képződését, az 1979'júliusihoz hasonló nagyobb méretű és széles körű drágulásokat. Vajon az élvezeti cikkek árai vagy a luxusadók emelésével nem lehetne fedezni az alapvető fogyasztási cikkek növekvő dotációs terheit? Átmenetileg elodázhatjuk a nagy horderejű, társadalmi, politikai súlyú árintézkedéseket, de az állami támogatások, az áraránytalanságok halmozódását, az árak módosítását nem kerülhetjük el. A dotáció gyarapodása ugyanis idővel pazarló fogyasztáshoz, ellátási zavarokhoz vezet. Következésképpen nem csu. pán a költségvetés tehermentesítése a feladat, hanem az árak tájékoztató szerepének érvényesítése, a társadalmilag igazságos elosztás, a kiegyensúlyozott ellátás is. Az áralakulást, s vele együtt az évi átlagos áremelkedés ütemét végeredményben a termékek, a szolgáltatások gazdaságossága, versenyképessége szabályozza. Hogy egy terméknek mennyi lesz az ára az alapvetően a termelés során dől el. Ha a hazai munka hatékonysága kellő mértékben javul, s elejét vesszük a külkereskedelmi cserearányok romlásának, akkor a népgazdaságra nehezedő inflációs nyomás kivédhető. Döntő, hogy az ésszerűbb, takarékosabb, fegyelmezettebb munka és ne az áremelés leqyen a jövedelemtöbblet-szerzés alapja. Változatlan követelmény: min. den kiáramló vásárlóerőnek, fejlesztési alapnak leqyen szilárd árufedezete. Csak ez a biztos árufedezet szavatolhatja a forint becsületét, vásárlóerejét, a zavartalan ellátást. Az árufedezet azonban napjainkban már nem csupán árutömeget, hanem választékot, jó minőséget, korszerűséget és megfizethető árat jelent. Másként fogalmazva: a forint viszonylagos értékállandóságát kellő hatékonysági fedezete szavatolja. (Ahogyan az elért életszínvonal megőrzésének is hatékony munka a feltétele.) A forint becsülete, értéke tehát a munka, a gazdálkodás színvonalától függ. Mert a piacon, a vásárlás során a termelésben elért eredmények realizálódnak. Kovács József
