Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)
1981-06-27 / 174. szám
/ V Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli hodiö XXXVIII. évfolyam, 174. szám 1981. június 27., szombat Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Befejeződött az ország- gyűlés nyári ülésszaka Elfogadták az 1980. évi zárszámadásról és a tanácsok pénzügyi gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatot A KSH elnökének beszámolója Legfelső törvényhozó testületünk ülésén megjelent: Loson- czi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke; ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a KB titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciái képviseletek több vezetője. Az elfogadott napirendnek megfelelően a Magyar Népköz- társaság 1980. évi költségvetésének és a tanácsok 1976—80. évi pénzügyi tervének végrehaj. tásáról szóló törvényjavaslat vitájával folytatódott a tanácskozás. Elsőként Juhász Mihály (Bp. 65. vk.), a Papíripari Vállalat vezérigazgatója emelkedett szólásra. Mivel a törvényjavaslat vitájához több Hozzászóló nem jelentkezett, az elnöklő Cserven- ka Ferencné Hetényi István pénzügyminiszternek adta meg a szót. A pénzügyi tárca vezetője válaszának bevezetőjében egy régi megállapítást idézett: a történelem az élet tanítómestere; bár a történészek aligha egyeznének bele, hogy a tavalyi esztendőt históriának tekint, sük. Mégis történelem annyiban, hogy a tavalyi tapasztalatokból nagyon sokat okulunk, s az 1980-as intézkedések, folyamatok rendkívül sok pozitív tendencia továbbvitelére ösztönöznek. A törvényjavaslat bizottsági előadója, a felszólalt képviselők megerősítették, hogy a gazdaságban hosszan tartó és nagy aktivitással megindított folyamatról van szó, amelyben minden kérdés meqoldása, minden eredmény eqyúttal új feladatokét is állít. E teendők megoldásán állhatatosan eqyütt kell dolgozni. A hozzászólások nagyon sok témát öleltek fel, egy részük rendkívül bonyolult, ezért komoly vizsgálatot érdemel. Ezekre a röqtönzött válasz nem adna kellő megoldást. A kormány — eddigi gyakorlatának megfelelően — az ösz- szes észrevételt, javaslatot meg. vizsqálja, s az előrehaladás érdekében a lehetőséqek, az ér- demiség szerint intézkedik. Az ipari feladatok közül a miniszter külön is kiemelte: a struktúraváltás, a háttéripar és az alkatrészellátás területén egyaránt javulást hozhat a nemzetközi munkamegosztás továbbfejlesztése. A külkereskedelmet a kormányzat nem tekinti egyszerűen mennyiségi mérlegkérdésnek, tudja: ez az ipari struktúra fejlesztésének egyik legalapvetőbb eszköze. A KGST-országokkal kialakított, s most már öt évre szóló terv- koordinációban eqveztetett együttműködési lehetőségek e folyamatban fontos szerepet töltenek be. Jól megfontolt, a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködés továbbépítésén kell munkálkodni a KGST-tag- országok között. A jelentősebb kérdések közül kiemelkedett néhány, a szén- bányászathoz kapcsolódó észrevétel — mondotta a továbbiakban a pénzügyminiszter. Ezzel összefüggésben tájékoztatta az országgyűlést, hogy a Mecseki Szénbányászat fejlesztésének célját az Állami Tervbizottság már korábban jóvá- hanyta, s októberben napirendre kerül a beruházási javaslat. Az ipar vezetőitől, a Baranya megyei Tanácstól azt kérik, hoqy ennek a beruházásnak az előkészítését minden erővel segítsék, s ez biztosíthatja a koksztermeléssel összehangolt fejlesztést. Ezt azért is hangsúlyozni kell, mert Karkus Sándor éppen a márkushegyi bánya építésének példáján bizonyította: a jó módszerek megválasztása, a megalaDOzott előkészítés olyan jelentős beruházási sikereket hozhat, amely ma méq e tevékenységben nem általános. Ugyancsak a Baranya megyei kéoviselő vetette fel a jövedelmek bányaüzemek közötti elosztásának kérdését úqy vélve: nem feltétlenül indokolt öt évre előre rögzíteni a szabályozást. Itt a már többször — az orszáaqyűrésen is — szóba került dilemma vetődik fel: mennyire állandó, avagy menynyire változó egy szabályozó. Ami a konkrét témát illeti, a Pénzüqyminisztérium kész meg. vizsgálni egy jobb meqoldást, amelyet a bánvák közös igazgató tanácsa kialakít. Áttérve a mezőgazdaság kérdéseire a válaszadó miniszter úgy értékelte a hozzászólásokat, hogy azok megerősítették: az ágazat jó eredményei mellett a termelésben, a költséggazdálkodásban itt is találhatók tartalékok. Árakról, jövedelmezőségről szólva mondotta, hogy a sertéstenyésztés helyzete kielégítő. megvan az ösztönzés is, annak ellenére, hogy a költségek az utóbbi esztendőben e területen is növekedtek. Ezt a felvásárlási árakkal, s legutóbb bizonyos háztáji adórendelkezésekkel sikerült úgy ellensúlyozni, hogy a tenyésztési kedv megmaradt. A pénzügyi kormányzat tudja: a mezőgazdasági termelés költségei nőnek, ezért — a hatékonyságra ösztönzés mellett — a felvásárlási árak alakításával akarja elősegíteni a termelési kedv fennmaradását. A vitában szó esett a vízdíjak nagy arányú változásáról. Tény ' azonban, hogy a víz mai árában semmiféle külön adó vaqy nyereség nem szerepel, olyannyira, hogy az ár ma sem fejezi ki a tényleges költségeket. A hirtelen ár. emelés mégis figyelmeztető jel. Több bírálat érte a településfejlesztési koncepciót, illetve az utóbbi esztendőben kia'akult— különösen a kistelepülésekre jellemző — gyakorlatot. A tíz évvel ezelőtt elfoqadotr településhálózati koncepció jó szolgálatot tett. s az már másik kérdés, hogy egy évtized után — a gyakorlat alapján — igazításra szorul. Baranva megyében például az utóbbi öt évben Pécs városára kötötték a fejlesztések 80 százalékát, most viszont csak 64 százalékkal számolnak. Tehát örvendetesen eqészséqes folyamat indult, s más országrészekben is vannak már hasonló tapasztalatok. Befejezésül köszönetét mondóit az orszáqqyűlésnek a kormány munkáját segítő hozzászólásokért. Hetényi István válasza után határozathozatal következett. Az országqyűlés a Maqyar Népköztársaság 1980. évi költséqveté- sének és a tanácsok 1976— 1980. évi pénzügyi tervének a végrehajtásáról szóló törvény- javaslatot általánossáqban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet Alhadzsi Shehu Shagarinak, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnökének hivatalos magyar- országi látogatásáról. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a látogatás és a tárgyalások lehetőséget adtak a két fél álláspontjának kicserélésére a legfontosabb nemzetközi kérdésekben és jól szolgálták a magyar—nigériai kapcsolatok továbbfejlesztését. Az Elnöki Tanács a tájékoztatást tudomásul vette. Az Elnök: Tanács kiegészítette a középfokú oktatási intézményekről szóló törvényerejű rendeletet. Az új rendelkezések értelmében a honvédelmi miniszter is létesíthet szakközépiskolát. Ezzel lehetőség nyílik a szakmunkásképzéssel egybekötött szaktiszthelyet- tes-képzés kiszélesítésére. Az Elnöki Tanács bírákat válcsztott meg és mentett fel, egyéni kegyelmi ügyeket tárgyalt, végül egyéb folyamatban levő ügyekben döntött. a nusz állásfoglalása A Nemzetközi Újságíró Szervezet (NUSZ) nyilatkozatban üdvözölte a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a háborús veszély növekedése miatt a világ parlamentjeihez intézett felhívását. A Nemzetközi Újságíró Szervezet felszólítja minden tagszervezetét és a világ valamennyi újságíróját, hogy a szovjet felhívás szellemében tevékenyen segítsék a leszerelésért, a népek kölcsönös megértéséért és együttműködéséért, a béke megszilárdításáért vívott küzdelmet. Szavaz az országgyűlés A tartalomból Módosulnak egyes útlevél- rendelkezések Edzökeringö az NB l-ben 1 Önkiszolgáló élelmiszerüzlet Kovácstelepen Nyereséges termékek, több szolgáltatás Haász József, a KISZOV elnöke köszönti a küldöttgyűlés résztvevőit KISZÍV küldöttközgyűlés a VI. ötéves terv feladatairól Megválasztották a kongresszusi küldötteket Ez év október 16—17-én tanácskozik az ipari szövetkezetek Vili. kongresszusa. A kongresszusi felkészülés jegyében tartotta meg tegnap küldöttválasztó közgyűlését az Ipari Szövetkezetek Baranya megyei Szövetsége. A tanácskozáson a kongresszusi irányelveket és a szövetség VI. ötéves gazdasági tervfeladatait vitatták meg és fogadták el a küldöttek. Részt vett a küldöttgyűlés munkájában Lindner Sándor, az MSZMP KB munkatársa és dr. Forján- né Somogyi Ilona, az OKISZ főosztályvezetője. Haász József, a KISZOV elnöke mondott szóbeli kiegészítést az írásos előterjesztéshez. Rámutatott, hogy az V. ötéves terv sikeres teljesítése után az ipari szövetkezeteknek is egy nehezebb időszakkal kellett szá- molniok, amikor VI. ötéves tervüket elkészítették. Olyan differenciált fejlődés szükséges, amelynek eredményeként emelkedik a versenyképes termékek száma, s megszűnik a gazdaságtalan tevékenység. A termelés növekedése az öt év alatt 28,6 százalékos lesz, értéke 1985-ben — változatlan áron — megközelíti a 2,2 milliárd forintot. Az értékesítés 35,6, a lakossági szolgáltatás 31,2 százalékkal emelkedik. Az ipari és szolgáltatási tevékenységben gyorsabb, az építésiben mérsékeltebb fejlődés várható. Az ipari szövetkezetek a tőkés export növelésén túl mindenekelőtt a belkereskedelmi áruválaszték bővítését, a hiánycikkek körének szűkítését tervezik. Jelentősebb fejlesztést hajt végre a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet a mezőgazdasági kisgépek, az Agrokémia Szövetkezet a növényvédőszerek, a Pécsi Faipari Szövetkezet a stílbútorok gyártásában. A Pécsi Kesztyű és Bőrdíszmű Szövetkezet 50 százalékkal növeli belföldi értékesítését Előtérbe kerül a kesztyűnél nyereségesebb bőrdíszműgyártás. A Pécsi Cipőipari Szövetkezet évi 12—14 százalékos exportnövekedést tervez, a ruházati szövetkezet 27,5 százalékkal növeli kézimunka exportját. Visszaesik a lakásépítkezés, az építő szövetkezetek öt év alatt összesen 843 lakás építését tervezik a megyében. Előtérbe kerül a lakásfelújítás, karbantartás, termelésük 70—75 százalékát képezi ez a munka. A szövetkezetek végzik majd Pécs-belvá- ros rekonstrukciós munkáit is. A lakossági szolgáltatások évi 6 százalékkal bővülnek, differenciáltan, a mindenkori igényekhez igazodva. Mérsékeltebb fejlődés várható a gépjármű, az elektromos háztartási gépek, híradástechnikai eszközök javítása terén. Ugyanakkor bővül az építőipari javítás, karbantartás és a személyi szolgáltatások — fodrászat, fényképészet, cipőjavítás stb. - mértéke és javul a színvonala. Az ipari szövetkezetek új üzemek építése helyett inkább a meglevőket korszerűsítik, gépesítik. A 8480 dolgozót foglalkoztató baranyai ipari szövetkezetek a növekvő feladatot a létszám szinten tartásával teljesítik. A vitában nyolcán szólaltak fel. A küldöttek többen is szóvá tették a gúzsba kötő túlszabályozást, a külkereskedelem diszkriminációját és még egy sor olyan problémát, amit az OKISZ kongresszusa is napirendre tűz majd. Dr. Földvári János, a Megyei Tanács általános elnökhelyettese a megye feszítő építési feladatainak teljesítésében kérte a szövetkezetek segítségét. Dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára a megyei célokkal összhangban levőnek nevezte az ipari szövetkezetek középtávú tervét, de a tervben kitűzött bérfejlesztést nem tartotta elég ösztönzőnek. A küldöttgyűlésen, titkos szavazással 11 kongreszusi küldöttet választottak meg és három küldöttet delegáltak tagként az országos tanácsba. — Rné -
