Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-25 / 172. szám

A Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli namo XXXVIII. évfolyam, 172. szám 1981. június 25., csütörtök Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: r Felmérés az orvosi ügyelőiekről Tehetségünk próbája Sajtótájékoztató az OISH-ban Ne reklámszatyorral...! mzSüiISSl. ° Ülést tartot a Minisztertanács Szeptemberre átadják az érlelő csarnokot Elkészült az új pezsgőgyár iparvágánya és korszerű vasúti rakodója. Év végén termel az új pécsi pezsgőgyár ■ Kapacitás: ötmillió palack évente H Később tízmillióra bővítik Az országgyűlés nyári ülésszaka elé Ma, csütörtökön délelőtt li­kőr ismét összeül az ország- gyűlés, hogy a kormány javas­lata alapiján megvitassa az 1980. évi állami költségvetés, a tanácsok utóbbi fél évtizedes pénzügyi tervének végrehajtá­sát, valamint az 1973-as sta­tisztikai törvény végrehajtásá­nak tapasztalatait. A „T. Ház” tagjai alapos előkészítő munka után vesznek részt a plenáris ülésszak munkájában, hiszen az utóbbi napokban a megyei képviselőcsoportok és a parla­ment állandó bizottságai egy­aránt górcső alá vették e két témakört. Ar eddigi vitákban a képvi­selők - a tavalyi esztendő ta­pasztalatai alapján - azt emel­ték ki, hogy teljesült két fö gaz­daságpolitikai célunk: a külke­reskedelmi áruforgalom pasz- szívuma számottevően mérsék­lődöd, és sikerült megtartani az elért életszínvonalat. Kite­kintve a világba e két ered­mény különösen jelentős. Meg­nyugvásra, hurráhangulatra mégsincs ok, hiszen — ahogy az évről évre elhangzik - a gazdasági szerkezetváltás, a rossz termék sutba dobása, az új kifejlesztése időigényes s a folyamat önmagában lezárha- tatlan. Az egészségügyben például szinte parancsoló szükségsze­rűség a már meglevő műsze­rekben, illetve az orvosokban rejlő adottság, tudás még tel­jesebb hasTnosítása. Hasonló­képpen a vállalati gazdálko­dásban szép reményekre jogo­sítana a bázisszemlélet vissza­szorítása, vagyis: a termelő kö­zösségeket elsősorban ne an­nak alapján ítéljék meg, hogy az előző évi teljesítményüket hány százalékkal szárnyalták túl. Ahogy ezt az építési és közlekedési bizottság ülésén hangsúlyozták, a bázisértékelés miatt a vállalatok mindig „tar­talékolnak" néhány százaléknyi fejlődést a szűkösebb eszten­dőkre is, vagyis nem használ­ják ki teljességgel a lehetősé­geiket. Ugyancsak figyelemre méltóak a lehetőségek a társa­dalmi összefogásban egyebek között például a kulturális tár­ca területén. A nehezebb gaz­dasági körülmények s más okok, köztük az általános isko­lákat elérő demográfiai hul­lám miatt sokasodnak a gon­dok az ágazat területén - ál­lapították meg a bizottsági ta­nácskozáson. A várható második napirend, az 1973-as statisztikai törvény tapasztalatainak számbavevése erős szállal kötődik az állami költségvetés témájához, még pontosabban a gazdálkodás­hoz. Kötődik, hiszen a 114 éves magyar statisztikai szol­gáltatás munkájának az új gazdasági irányítási rendszer következményeként adott újabb lendületet az 1973-as törvény. A nemzetközileg is elismert magyar szakemberek a gazda­ság egyre olajozottabb műkö­déséhez, a megalapozott veze­tői döntésekhez, a közvélemény tájékoztatásához, a tudományos kutatásokhoz készítenek mind teljesebb következtetésre lehe­tőséget adó adattárakat, év­könyveket, zsebkönyveket. Fi­gyelemre méltó e felsorolásban, hogy mostanában nagy erővel kutatják; miként lehetne a gaz­dálkodós minőségi elemeit az eddiginél jobban bemutatni, értékelni. A Kormány Tájékoztatási Hi-' vatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Meghall­gatta és jóváhagyólag tudomá­sul vette Marjai József minisz­terelnök-helyettes beszámolóját c közelmúltban a Szovjetunió­ban tett hivatalos látogatásá­ról, valamint a Magyar-Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudomá­nyos Együttműködési Kormány­közi Bizottság budapesti ülés­szakáról. Megbízta a gazdasági bizottságot, hogy dolgozzon ki intézkedési tervet az ülésszak határozatainak végrehajtására. A Minisztertanács áttekintet­te a vállalati jóléti és kulturá­lis alaook képzésének és fel­használósának tapasztalatait. Megállapította, hogy az 1976 óta működő rendszer bevált, az alapokban rendelkezésre ál­ló összeg évről évre dinami­kusan növekedett, s tavaly el­érte a 7,3 milliárd forintot. Az érvényben lévő szabályokat a rendszer alapjainak érintetle­nül hagyása mellett, a Mi­nisztertanács állásfoglalása sze­rint úgy kell továbbfejleszteni, Szerdán megkezdték a folya­matos széntermelést a nagyegy­házi új bánya első frontfejté­sén. Egyetlen gombnyomással működésbe hozták a 3000 mé­ter hosszú föld alatti szállító­rendszert, s néhány percen be­lül felszínre került a bánya első terméke, a jó minőségű eocén korú barnaszén. A jelentős esemény alkalmá­ból rendezett ünnepségen meg­jelent és felszólalt Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Az ünnepség résztvevőinek bemutatták a bányaüzem szá­mos új létesítményét, majd munkásgyűlést tartottak. A szó­noka Kapolyi László ipari ál­lamtitkár volt. Többek között elmondotta, hogy a bányaóriás építői négy éven át megfeszí­tett tempóban dolgoztak, hogy mielőbb megkezdhessék a szén- termelést. A munka gyorsításá­ra a Tatabányai Szénbányák szakemberei új programot dol­goztak ki. A kivitelező vállala­tok is csatlakoztak ehhez, s így a tervezettnél egy évvel ko­rábban kezdődhetett meg a folyamatos széntermelés. A nagyegyházi üzem lesz az ország első olyan bányája, ahonnan a szállítóberendezések nemcsak szenet, hanem bauxi- tot is a felszínre hoznak majd. A kőszéntelepek alatt ugyanis jó minőségű és gazdag bauxit- rétegek húzódnak. A két ás­ványkincs együttes kiaknázása növeli a beruházás gazdasá­gosságát. A bányaüzem ugyan­is már a hetedik ötéves terv időszakától a magyar alumíni­umipar egyik fontos nyers­anyagbázisa lesz. Az új bánya hcrmadik „terméke” az ivóvíz. A szén- és a bauxit termelése közben ugyanis nagy mennyi­ségű ivósra alkalmas karsztvizet szabadítanak fel. 1985 után évi 9 millió köbméter vizet szállí­tanak a környéken levő telepü­lések ellátására, s ezzel feles­legessé válik egy 800 millió fo­hogy több lehetőség nyíljon a jóléti ellátásra fordítható ösz- szegek ésszerűbb elosztására és felhasználására. A kormány — a Tudomány- politikai Bizottság javaslata alapján — az országos közép­távú kutatási-fejlesztési tervet „az egységes szociálpolitikai koncepció fejlesztését szolgáló kutatások” című programmal egészítette ki, a kutatások irá­nyítására a magyar tudományos akadémiát kérte fel. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette a fel­sőoktatási intézmények kutató­fejlesztő munkájának helyzeté­ről szóló jelentést. Megállapí­totta, hogy a tapasztalatok ked­vezőek, ezért helyeselte és jó­váhagyta a kutatási feltételek javítására előterjesztett ja­vaslatokat. Az ülésen megtárgyalták és elfogadták a Minisztertanács, a kormánybizottságok, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság 1981 második félévi munkatervét. rintos beruházást igénylő víz­tisztítóm ű létrehozása. Havas’! Ferenc felszólalásá­ban a Központi Bizottság ne­vében gratulált a bánya terve­zőinek és építőinek. Külön szólt a szovjet szakemberek munká­járól, akik korszerű technoló­giával, gépekkel és szaktaná­csokkal is segítették a bánya­építést. Elismeréssel illette a Tatabányai Szénbányák kollek­tíváját, akikre mindig a vállal­kozó szellem, az új fnegoldá- sok megkeresése volt a jellem­ző. Ennél a nagy beruházásnál is igazolták jó hírüket, mert szellemes, ötletes megoldások­kal jelentős mértékben hozzá­járultak ahhoz, hogy a nép­gazdaság a vártnál hamarabb kap szenet az új bányából. R égen dédelgetett terv valósul meg azzal, hogy ez év végén, de legkésőbb 1982. elején megindul Pécsett, a tankpezsgő gyártás, A tankpezsgő gyárhoz nem kell pincét épiteni, hisz az erjesztés itt nem palackok­ban, hanem nagy nyomás­tűrő fémtankokban törté­nik majd, szabályozott hő­mérsékleten. Ez az „átfu­tási időt” 2—3 hónapról , egy hónapra csökkenti le, előnye, hogy a klasszikus eljárásnál rövidebb idő alatt, kevesebb élőmunka­ráfordítással lényegesen több pezsgőt lehet kifogás­talan minőségben előállí­tani. Az új pezsgőgyár a Batthyány utcában épül ott, ahol jelenleg a VMBK borpalackozója műkö­dik, amit egyébként jövőre Vil­lányba helyeznek át. A pezs­gőgyári építkezés első lépcső­iéként tavaly egy 20 milliós be­ruházást adtak itt át. Felújí­tották az iparvágányt, száz százalékosan gépesítették a vasúti rakodást. Megoldottak a csapadékvíz elvezetését, a térvilágítást. Felépítettek egy új 300 000 palack befogadásá­ra alkalmas tranzitraktárt. Ki­alakították a targoncaparkot és szervizt. Ezek a létesítmé­nyek a legkorszerűbb követel­ményeknek megfelelően szol­gálják ki a most épülő pezsgő­gyár és az itt működő üdítő­ital-gyár — az idén már 20 mii-1 lió palack Márkát palackoznak itt — igényeit. A beruházás második lépcső­jében egy évi ötmillió palack, a harmadikban évi 10 millió pa­lack pezsgő gyártására alkal­mas üzemet létesítenek. Ez utóbbi azonban még erősen kérdőjeles, a véqső méretet a piaci igények döntik majd el. Az utóbbi években főként az állami gazdaságok keretében több pezsgőgyár épült az or­szágban. Az egy főre eső pezs­gőgyártásban a világ élvonalá­ba tartozunk, a fogyasztásban azonban az utolsók közé. Ha­zánkban az egy főre eső pezs­gőfogyasztás évi egy palack, és ez évek óta aliq változik. Ezért a fejlesztés mértékét az export szabja meg és az. hogy Ja pécsi tankpezsgő tudja-e tar- /tanj majd azt a magas minősé­gi színvonalat, amit a klasszi­kus eljárással gyártott Pannónia pezgők kivívtak maguknak. Az utóbbi években az aranyérmek felét minden versenyről a ró- csi pezsgők hozták el, ezüstnél rosszabb minősítést nem is kaptak. Ebben benne van a pécsi pezsgőgyártás történelmi hagyománya, a szaktudás.. De benne van az is, hogy a leg­jobb pezsgő alapanyagot adó borok itt Dél-Dunántúlon te­remnek, ami táji adottság. Mindez a jövőben is garanciá­ja lehet a jó minőségnek. A pezsgőgyár építkezése az év elején akadozva indult. Két hónap késedelmet okozott, hogy az alapásási munkáknál a földben lévő régi vezetékeket el kellett távolítani. Jelenleg a pécsváradi ÉSZKV és a 26. számú Állami Építőipari Válla­lat dolgozik a helyszínen. Fő­ként az ő tempójukon múlik, hogy az alvállalkozók — szá­muk 18 — tartani tudják a december 31-i átadási határ­időt. Tegnap a Bácska típusú erjesztő csarnok alapozásán dolgoztak a 26-os vállalat épí­tői. Petkó Zoltán építésvezető szerint szeptember 30-ra átad­ják a csarnokot, s megkezdhe­tik a 27 fémtank beszerelését, majd az óránként 5000 palack kapacitású töltőgép beállítá­sát. Ez esetben a beruházó, vagyis a Villány—Mecsekaljai Bqrgazdasági Kombinát nem várja meg a szalagátvágást. Ha részlegesen is. de még ez év végén megkezdik a tank- pezsgő-gyártást. JelerHeg évi 2,8 millió palack pezsgőt gyártanak Pécsett klasszikus eljárással. A hagyo­mányos gyártást nem kívánják megszüntetni. Jövőre az új gyár belépésével már ötmillió palack pécsi pezsgő kerül a hazai fogyasztók ellátására és exportra. — Rné — Kisvendéglőt épít Lvov-Kertvárosban, a Diana-téren a Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalat. A 435 négyzetméter hasznos alapterületű kisvendéglőt a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat üzemelteti majd, s előreláthatóan a jövő év első negyedében adják át rendelteté séhek. A kisvendéglő mellett a Ivov-kertvárosi OTP-fiók alapozását kezdték meg. Fotó: Proksza László II tervezettnél egy évvel korábban Megkezdték a széntermelést a nagyegyházi bányában

Next

/
Oldalképek
Tartalom