Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-24 / 171. szám

Dunántúlt napló 1981. június 24., szerda '*4' Ismerjük meg jogszabályainkat! A munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatról A dolgozók egészségének védelme érdekében látott napvi­lágot az egészségügyi miniszter 4/1981. (III. 31.) EUM. sz. rendelete a munkaköri olkalmassági orvosi vizsgálat­ról és véleményezéséről. E rendelkezés néhány fontosabb előírását ismertetjük az aláb­biakban. szerkesztőség postájából E A gyárvárosi buszváró kitöredezett üvegeivel balesetveszélyes, s így nem tölti be a szerepét. Kérjük a megálló helyreállitását. Bárány János, Pécs, Olga utca 3. * (Örömmel értesítjük olvasóinkat, hogy a busz várót időközben helyreállítot­ták — igy legyen elrettentő az általa küldött kép. Megjegyezzük, az igazi balesetveszélyt azok okozzák, akik tönkreteszik ezeket az esőbeállókat, sem- mibe veszik az építők munkáját, kockáztatják embertársaik épségét.) Tönkreteszik az újmecsekaljai parkot A rendelet hatálya kiterjed a) minden munkáltatóra, ideértve a dolgozókat tagsági viszony keretében foglalkozta­tó szövetkezeteket is, valamint az azokkal munkaviszonyban (tagsági viszonyban) álló, ille­tőleg munkaviszonyt (tagsági viszonyt) létesíteni szándékozó személyekre, b) a szerződéses üzemelte­tésű kiskereskedelmi és vendég, látóipari üzlet vezetőjére, to­vábbá az üzletben foglalkozta­tott vagy foglalkoztatni kívánt családtagjára, c) a szövetkezeti közös mun­kában családtagként résztvevő élelmiszer előállításával, feldol­gozásával, kiszolgálásával, közétkeztetéssel kapcsolatos tevékenységet végző személyek, re, d) az élelmiszert előállító, feldolgozó, kiszolgáló, közét­keztetést végző kisiparosra, magánkereskedőre és segítő családtagjaikra. Külön jogszabály szabályoz­za a gépjárművezetők — ide­értve a mezőgazdasági vonta­tók vezetőit is —, valamint a helyi közforgalmú vasúti jár­mű és trolibuszvezetők mun­kaköri alkalmasságának orvo­si vizsgálatát és véleményezé­sét. A miniszteri rendelet 4. §-a szerint a munkaköri alkalmas­ság elbírálása végett az a) és b) Dontban meghatározott ese­tekben a munkaviszony létesí­tése (tagsági viszonynál a munkamegállapodás megkö­tése), továbbá a munkakör, munkahely megváltoztatása előtt előzetes orvosi vizsgálatot kell véqezni. A) Azoknál a munkáltatók­nál, amelyeknél üzemi egész­ségügyi szolgálat működik, va­lamennyi dolgozó előzetes al­kalmassági vizsgálaton köteles részt venni. B) Azoknál a munkáltatóknál, amelyeknél üzemi egészségügyi szolgálat nem működik, előze­tes alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni: a) valamennyi fizikai dolgo­zó. b) a nem fizikai dolgozók közül azok, akik, ba) a jogszabály 1—3. szá­mú mellékletében meghatáro­zott munkakörben, bb) egészségügyi és szoci­ális intézményben, szolgálatnál az a) és a ba) pontban nem említett munkakörben, be) az illetékes első fokú vagy másodfokú állami köz­egészségügyi. járványügyi fel­ügyelőség által — az alkal­massági vizsgálatot végző or­vos véleményének figyelembe­vételével — meghatározott, a már említett 1—3. számú mel­lékletben nem szereplő mun­kakörben (munkahelyen) dol­goznak. Azok a személvek, akik a kisipar és a magánkereskedés körében élelmiszer előállításá­val, feldolgozásával, kiszolgálá­sával, közétkeztetéssel kap­csolatos iparra (tevékenységre) iparjogosítványt, illetőleg ma­gánkereskedői igazolványt kér­nek, az illetékes hatósághoz benyújtott kérelmükkel egyide­jűleg igazolni kötelesek az elő­zetes alkalmassági vizsgálaton megállapított munkaköri alkal­masságukat. Az említett kisiparosoknak, illetőleg magánkereskedőknek az ipar (tevékenység) kereté­ben foglalkoztatott segítő csa­ládtagjai a foglalkoztatásuk megkezdése előtt alkalmassági vizsgálaton kötelesek részt ven­ni. A rendelet 5. §-óban előírtak szerint a munkaviszony fennál­lása alatt a munkaköri alkal­masság újbóli elbirálása végett időszakos orvosi vizsgálatban kell részesíteni: a) a fizikai munkakörben fog­lalkoztatott tizennyolcadik élet­évüket be nem töltött dolgozó­kat ÉVENKÉNT, b) a jogszabály 1. és 2. szá­mú mellékletében meghatáro­zott munkakörökben foglalkoz­tatott fizikai és nem fizikai dol­gozókat a mellékletben megha­tározott időközönként vagy a közegészségügyi- járványügyi felügyelőség által — az alkal­massági vizsgálatot végző or­vos véleményének figyelembe­vételével — előírt rövidebb vagy hosszúbb időközönként, c) a rendelet 4. §. (3) bekez­désének be) pontjában meg­határozott munkakörben (mun­kahelyeken) a közegészségügyi­járványügyi felügyelőség által — az alkalmassági vizsgálatot végző orvos véleményének fi­gyelembevételével — meghatá­rozott időközönként. A jogszabály lehetővé teszi, hogy az időszakos alkalmassági vizsgálatot végző egészségügyi szerv a dolgozó vizsgálatának eredménye alapján az újabb időszakos alkalmassági vizsgá­latra a fentebbiekben ismerte­tettnél rövidebb időt is meg­állapítson. „Miért pusztulnak a halak?" A Vízélettani Laboratórium pécsi klubnapjáról közölt cikket a Dunán­túli Napló 1981. május 29-i száma; Miért pusztulnak el a halak? — címmel. „A nem megfelelő kifogás és szál­lítás okozott csaknem egymilliós kárt a baranyai Erzsébeti-tavakon, a tsz által kitelepített busa állományá­ban" — olvasható a cikkben. — „A tulajdonunkban álló erzsébeti halas­tavat bérbe adtuk a mohácsi halá­szati szövetkezetnek, ennél fogva a halakat a halászati szövetkezet tele­pítette be" — áll a kátolyi Új Élet Termelőszövetkezet szerkesztőségünk­höz küldött levelében. A mohácsi Petőfi Halászati Ter­melőszövetkezet válasza: „A baranyai Erzsébeti-tározón a halasitást a termelőszövetkezetünk végezte el. 1980. december 24-én is­meretlen tettesek felszedték a zsi- iipdeszkákat és a kihelyezett teljes mennyiségű busaivadék a szárazon lévő alsó tározóba került, ahol el­pusztult. Tehát kifogásig illetve szál­lítási problémáról szó sem lehet." Tófei Károlyné tsz elnök Bontott csirke — romlott csirke ,,Bontott csirkét vá sóról tóm június 13-ón, a Baranya megyei Élelmiszer- kereskedelmi Vállalat 7-es számú ABC-áruházában. Otthon vettem észre, amikor felbontottam, hogy a májat, zúzát tartalmazó nylonzacs­kó büdös, mert a belet is belecSo- magolták" — írja Hajdú Istvánná, Pécs, Nagy Jenő utca 20. szám alatti olvasónk. Panaszával megkerestük a Bara­nya megyei Baromfifeldolgozó Vál­lalatot, Erdődi Leventét, a termelési osztály vezetőjét: — Elnézést kérünk a vásárlótól, és köszönjük a figyelmeztetést. Rit­kán kapunk panaszbejelentést, de ezeket a leveleket, esetleg cikkeket mindig valamennyi munkatársunknak megmutatjuk, a szocialista brigád­vezetőtől kezdve a művezetőkig, a belső ellenőrökig, azért, hogy minél kevesebb legyen a figyelmetlenség. De el kell fogadnunk, hogy időn­ként előfordul: mi tömegtermelést végzünk, naponta ötvenezer ilyen c|omagat készítünk, és ha rendkívül ritkán is, de előfordul, Menyhárt Aurél, az értékesítési osztály vezetője elmondta még, hogy a vállalat évi négyszáz vagonos bel­földi forgalma mellett idén eddig két panaszlevél érkezett a vállalat­hoz. Ha indokolt a bejelentés és a vásárló visszaviszi a boltba a hibás árut, az üzlet közvetítésével a Ba­romfifeldolgozó kártérítést fizet A téma örökzöld: szeméttel teledobált szökőkútról, megron­gált ivókútról, a parkban par­koló gépkocsikról szól. S amiért rendszeresen visszatérünk rá: mindig akadnak jószándékú és felháborodott emberek, akik úgy vélik „nem hagyhatjuk szó nélkül". Pécsett, Újmecsekalján az egyik legszebb park, amelyet a Magyar Lajos, Ajtósi Dürer ut­ca fog közre. Az egyik legszebb parkban a szökőkútba szemetet dobálnak a gyerekek, az ivókút kétnaponként tönkremegy, az autósok az ablakok alatt par­kolnak. Legutóbb a mentősem tudott a ház elé állni, kézben cipelték a beteqet, pediq ott a parkoló a közelben, csak ötven métert kellene sétálni. A kérés valahogy úgy érke­zett hozzánk: tegyenek már va­lamit az illetékesek! A Parképítő Vállalat szakem­—■» béréi naponta javítják a kuta­kat, évente milliókat költenek az ellopott virágok, a megron­gált kerti bútorok pótlására, ja­vítására. Krimiket mesélnek a vandál pusztítók meghökkentő ötleteiről. A tanács kitehet egy táblát, hogy tilos a parkolás, esetleg szankciókat alkalmaz­hat ... Fordítsuk meg a kérést a va­lódi illetékeseknek: az ottani lakóközösségeknek, szülőknek, gyermekeknek, mert csak ők te­hetnek ezért a szép parkért va­lamit, s nem is keveset. Nem is hinnék, hogy ezek a látszó­lag csip-csup dolgok gyakran milliós kiadásokat is jelenthet­nek a városnak. Ezek a kis sze­métkupacok, a kis rongálá­sok... Érdemes és hasznos az illeté­kességet nem a hatóságokban, hanem önmagukban keresni. Házhoz megy a reggeli Sokféle fórumon beszéltek már róla; mondván rendkívül jó ötlet, támogatni kellene, sőt támogatjuk. Fél éve mindössze másfél száz család élvezi ezt a szolgáltatást Pécsett. . . Miről is van szó? A MECSEK- TEJ január 1. óta száz—százöt­ven pécsi családnak házhoz szállítja a reggelit. Az ötlet nem is olyan új keletű. Sokan emlékezhetnek a tejesember figurájára, ha máshonnan nem, hallomásból, filmekből. Aki a mostani akciót kezdeményezte, Doór Zoltán, a MECSEKTEJ igazgatója, tíz éve már elindí­totta Kecskeméten, ahol osz­tatlan sikert aratott, és ma is hozzátartozik az alföldi város lakóinak mindennapi kényelmé­hez a házhoz szállított reggeli. Pécsett elsőként a tettyei KISZ-lakótelepen szervezték meg a szolgáltatást, később csatlakozott Újmecsekalján és Lvov-Kertvárosban egy-egy ház. A MECSEKTEJ kora reggel az épülettömbhöz szállítja az előre megrendelt tejet, vajat, túrót, tejfölt, minden terméket, amit az üzemben gyártónak. A csa­ládok már előre tudják, hogy a mindennapi tejen kívül mikor érkezik túró vagy tejföl a hét eleji tésztás napra, vagy a va­sárnapi ebédhez. A Baranya megyei Sütőipari Vállalat szentlőrinci üzeméből mindeh­hez előrecsomagolt kiflit, pék­süteményt is küldenek. Az így összeállított reggeli reklám- szatyrokban kerül az ajtókilin­csekre, a szortírozást egy-egy család vállalta a tiszteletdíj el­lenében. Fél éve a jól kialakult rend­szer szerint folyik a tejakció. A családok, kisgyermekesek és idős emberek kényelmét szol­gálja, de csak száz—százötven pécsi otthonban ... Doór Zoltán elmondta, az üzem tisztességes üzletre szá­mított, termékeik, újdonságaik nagyobb piacára, úgy hogy közben valami többletet is hoz­záadnak. Talán lemaradtak a szervezésben? Lehet. Ám ez az akció annál sokkal többet ígér, hogy csupán egy üzem gondja legyen. Valóban a fórumra ér­demes. Persze az üzem kereste a fórumokat: a népfront körzeti bizottságokban, lakóbizottsá­gokban, KI5Z-szervezetnél. Min­denütt hurrázó, elismerő „tá- mógatást” kapott, ez idáig egyebet nem. Pontosabban la­kóbizottsági elnököktől annyit, „kérem, én támogatom, de ne kívánja, hogy tegyek is vala­mit". Pedig a lakóbizottságok igazi fórumok lehetnének, ha másban nem, az akció népsze­rűsítésében, egyáltalán nem megerőltető szervezésében. Le­het, hogy tévedünk? Egy biz­tos, tisztességes és jó üzletről van szó, amiben a partnerek kölcsönösen kapnak, és csak nyerhetnek. Ebben az üzletben egyelőre egy üzem szinte egye­dül van ... ... És másfél száz pécsi csa­lád élvezi a szolgáltatást. G. M. Kórházi felvételes ügyeletek Jogi tanácsadó Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs város: POTE Gye.mekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kér.: II. sz. Klinika; II. kerület: Megyei Kórház (Belgyógyászat.); III. kerület: II. sz. Klinika. Sebészet, baleseti se­bészet: Megyei Kórház. Égési sérü­lések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon: 11-169. Munkácsy M. utcai rendelőintézet, ügyeleti bejárat, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelő- intézet, telefon: 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fo­gászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség. Te­lefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI UGYaETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390 telefonszámon, este 7-től reggel 7 óráig. Üsszevont orvosi rendelés Összevont körzeti orvosi rendelés lesz a felnőtt járóbetegellátás kör­zeti orvosainak, üzemorvosainak, va­lamint gyermekkörzeti orvosainak a központi Semmelweis-ünnepség miatt 1981. július 1-én, 14—19 óráig az alábbi helyeken: Felnőttek részére: Korvin O. u. 23. (tel.: 11-169), Munkácsy M. u. 19. II. em. 219. (tel.: 13-833/48), Kriszti­na tér, (telefon: 14-133), dr. Ve­ress E. u. 2. fsz. 1. (tel.: 15-833), Rókus u. 7/1. (tel.: 12-412). Gyermekek részére: du. 14—17 óráig az alábbi tömbügyeleti helye­ken: Gábor A. u. 15. (tel.: 11-752), Zsolnay V. u. 45. (tel.: 13-724), Mun­kácsy M. u. 19. (tel.: 13-833/75), Kert­város, Krisztina tér, (tel.: 15-708), dr. Veres, E. u. 2. (tel.: 15-833), Rókus u. 7/1. (tel.: 10-842). 17—19 óráig pedig a Munkácsy M. u. 19., Krisztina tér és a dr. Ve­ress E. u. 2. sz. alatti rendelőkben. Ezen a napon a csecsemő tarrá cs­odások elmaradnak. Kiss T. szeretné lakását ktor- szerűsiteni. Kérdése: van-e erre lehető­sége, és mit ir elő a jogsza- I bályt Igen, van! A módosított 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. ren­delet 59. §-a értelmében a bérlő jogosult a lakás átala­kítására és korszerűsítésére. E munkák elvégzéséhez a bérbe­adó előzetes hozzájárulása és — jogszabályban meghatáro­zott esetekben — az építésügyi hatóság engedélye szükséges. A többször módosított 1/1971. (II. 8.) ÉVM. sz. rendelet 63. §-a szerint a lakás átalakítá­sa ; a) a lakás műszaki megosz­tása, alapterületének és a la­kószobák számának megváltoz­tatása (bővítése, csökkentése), továbbá b) a lakás alaprajzi beosz­tásának, helyiségei számának, illetőleg rendeltetésének meg­változtatása. A lakás korszerűsítése: egye­di gáz- vagy elektromos fűtő-, illetőleg melegvíz-szolgáltató berendezés felszerelése, továb­bá a lakás használhatóságát növelő egyéb építési-szerelési munka. Jogszabályi előírás, hogy ha a bérlő a bérbeadótól a la­kás tervezett átalakításához vagy korszerűsítéséhez hozzájá­rulást kér, ismertetnie KELL az általa elvégezni kívánt munkát, ennek várható költségét és a bérbeadó kívánságára a mun­ka jellegétől függően mellékel­ni kell a műszaki leírást és ter­vet. Ha a bérbeadó korszerűsítési munka esetében HARMINC na­pon BELÜL nem nyilatkozik, a hozzájárulást megadottnak KELL tekinteni! Balogh T. é* K. J. kérdezi, hogy az erdőben történd köz­lekedést meg lehet-e tiltani és milyen esetekben? Igen! A módosított 33/1962. (IX. 12.) Korm. sz. rendelet 91. §-a szerint az erdőterületen lé­vő utakat gyalogos közlekedés­re ÁLTALÁBAN bárki szabadon használhatja. De ugyanezen rendelet 92. §-a szerint az erdő kezelő (használó) korlátozhatja vagy megtilthatja egyes erdei utakon, ösvényeken a gyalogos közlekedést, illetve egyes erdő­részekbe gyalogosok belépését, ha az erdőterületen való átha­ladás veszélyezteti a közlekedő személy életét vagy testi épsé- gét. Az erdőgazdálkodós érdeké­ben korlátozni kell, illetve meg kell tiltani a gyalogos közle­kedést a telepítés alatt álló vagy az elkopárosodott, illetve kopárosodásnak induló terüle­teken, ha ott talajmegkötési vagy erdősítési munka folyik, vagy ha a területen korábban ilyen munkát végeztek és an­nak eredménye még nem állan­dósult. A vadgazdálkodás érdekében korlátozni lehet az erdőben a gyalogos közlekedést a vadá­szatok idején, valamint a vad­etető helyeken, a sózókon és azok környékén, az ellés és a bőgés idején az ellő-, illetve bőgőhelyeken és azok közelé­ben, a befogás időtartama alatt a vadbefogó helyek kör­nyékén, végül fertőző vadbeteg­ségek fellépése esetén a fertő­zött területeken és azok kör­nyékén. Az erdő kezelője (használó­ja) egyes erdei (üzemi) utakon idegen járművek részére a köz­lekedést megtilthatja vagy kor­látozhatja, ha az erdei út álla­pota vagy a közlekedés bizton­ságát szolgáló berendezések hiánya miatt a közlekedés le­bonyolítására alkalmatlan, ve­szélyes, vagy pedig az idegen járműforgalom az erdő- vagy vadgazdálkodás érdekeit sérti. Az erdei utakon, ösvényeken, a gyalogos, illetve a járműköz­lekedés korlátozásáról, kizárá­sáról, valamint a gyalogosok egyes erdőrészekbe való belé­pésének megtiltásáról az erdő kezelője köteles az érdekelteket figyelmeztető táblákkal tájékoz­tatni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom