Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)
1981-06-24 / 171. szám
s 1981. június 24., szerda Dunántúlt napló Szociálpolitikánk időszerű kérdései (2.) Á társadalom és a család felelőssége Amikor arra törekszünk, hogy a munka szerinti elosztás egyre következetesebben érvényesüljön társadalmunkban, emellett megfelelő figyelmet fordítunk a családok — végzett munkától független — szociális gondjainak enyhítésére is. Ezen belül is a terhes nők és gyermekes családok, az átmenetileg munkaképtelenek (betegek) és az időskorúak helyzete van előtérben. (Ha a lakosság jövedelmét 100 egységnek tekintjük, akkor ezekben az években a pénzbeni és természetbeni társadalmi juttatások összege megközelíti a 30 százalékot, ami évente 130 milliárd Ft-ot tesz ki. Ez az arányszám a VI. ötéves terv végére tovább növekszik.) A gyermekes családok szociális támogatásához tartozik a terhes nők jogi védelme a munkahelyükön, a családi pótlék rendszere (a családi pótlék összege a második gyermektől kezdődően gyermekenként az átlagos kereset 12 százalékának megfelelő összeg), a 20 hetes fizetett szülési szabadság, a gyermekgondozási segély, a gyermekápolási táppénz, különféle pótszabadságok, valamint a gyermekintézmények széles körű hálózata. A bölcsődés korú gyermekek 14 százaléka jár bölcsődébe, az óvodás korúaknái az ellátottság 85 százalékos, az általános iskolákban a napközi ellátottság 35 százalékos. Részletesebben indokolt foglalkozni a gyermekgondozási segély rendszerével. Ennek módosult változatát más szocialista országokban (pl. Csehszlovákiában) is alkalmazzák. Ez a rendszer hazánkban bevált, kimutathatóan kedvező hatású a népszaporulatra — a szülőképes korú nőkre "-, valamint a 0—3 éves korú gyermekek egészségügyi fejlődésére. Az aktív kereső korban nyújtott szociális segítség közül a jelentősebbek: a táppénz, üdülés, rehabilitáció, munkahelyi szociális gondoskodás. A táppénzes arány az összes fizetett napok kb. 6 százaléka. Ez az arány az utóbbi években megállapodott. A táppénzköltség egy részét a vállalatok nyereségük terhére számolják el. Az üdülésben részt vevők száma évente kb. 1 millió, a lakosság 10 százaléka. Az üdülők kétharmada a vállalatok, hivatalok tulajaonában van, egyharmada pedig a szakszervezetekhez tartozik. Külön kedvezményes üdülést szerveznek a nyugdíjasoknak, gyermekgondozási segélyen levőknek, rehabilitációra szorulóknak. Társadalom biztosítás: gyermekkortól az öregségig A fogyatékosok és rokkantak helyzetének javítására külön figyelmet fordítunk. Az ENSZ az 1981-es esztendőt a rokkantak érdekében nemzetközi évvé nyilvánította, a világprogramhoz hazánk is csatlakozik. A szociális kiadások döntő többségét központilag meghatározott feltételek alapján, országosan egységesen folyósítjuk. Az összes kiadások kb. 10 százalékával a vállalatok rendelkeznek. Kedvezőek a tapasztalatok, mert a gazdasági körülmények nehezebbé válásával sokkal megfontoltabb lett a munkahelyi szociális tervezés, ésszerűbben gazdálkodnak a szociális eszközökkel a vállalatok. Az időskorúak helyzetén az állam pénzbeni és természetbeni eszközökkel igyekszik segíteni. A nyugdíjasok és járadékosok száma eléri a lakosság kb. 20 százalékát. Nyugdíj- rendszerünk nemzetközi összehasonlításban megfelelő. Tervezünk bizonyos változtatásokat; a nyugdíjra való jogosultsághoz jelenleg elegendő 10 év munkában töltött idő, ezt fokozatosan felemelnénk 20—25 évre. 1972-től a fogyasztói árak emelésével összhangban a nyugdíjak évente automatikuson növekednek 2 százalékkal, cíe legalább 70 Ft-tal. Amikor a lakosság ellátásában alapvető fontosságú fogyasztói cikkek árát hatóságilag emelik, ennek hatását központilag kompenzálják. Az átlagos nyugdíjak az elmúlt öt évben gyorsabban emelkedtek, mint az átlagos keresetek. A V!. ötéves terv időszakában lehetőleg minél szélesebb köroen megőrizzük a társadalmi juttctások reálértékét. Célunk, hogy a többszörösen hátrányos helyzetben levő családok c jelenleginél kedvezőbb körülmények közé kerüljenek. Szükség van az úgynevezett három fokozatú idős-gondozási rendszer továbbfejlesztésére is. Mindenekelőtt arra hogy az idős emberek többsége megfelelő házi szociális gondozásban részesüljön. Emellett a szociális otthonok, valamint az öreqek napközi otthonának fejlesztéséről sem feledkezünk meg. A társadalom erőfeszítései nem nélkülözik a családok segítségét. Hangsúlyozni kell általánosságban is a családok felelősségét gyermekeikért és az idősekért. A társadalom igyekszik növekvő mértékben hozzájárulni a gyermekgondozás és idősgondozás költségeihez. Szükség van azonban a családok hozzájárulására is, főleg lelkiismeretére, szereteté- re, gondozására. Rózsa József, a MüM szociálpolitikai főosztályának vezetője Színes selyem-rézkarc dísztáviratok Hamar megkedvelték az ügyfelek a Magyar Posta által április 15-én forgalomba hozott új dísztáviratokat. Az elegáns borítékkal ellátott EL—X sorozat darabjai között számos képzőművészeti alkotás található. Az újdonságok közül az első ízben megjelent színes nyomású selyem rézkarc dísztávirat aratta a legnagyobb sikert. Az RSZ—12-es számú dísztávirat, amelyen pipacs- és margarétacsokor díszük, hamar hiánycikké vált, az elmúlt héten érkezett belőle utánpótlás. Július elsején tovább bővül a választék, megjelenik az RSZ—11-es, valamint az RSZ—13-as jelzésű színes selyem rézkarc dísztávirat. Ez utóbbiakat piros szegfűcsokor és lila harangvirág díszíti. Tízmilliós program erre az évre IhKSM« Elkezdték az északi érintő út építését Sűrűn fordulnak a teherautók az Aradi vértanúk útján: a várárokba hordják a homokot. Megkezdődött ugyanis a tervezett északi-érintő út pályájának a feltöltése. (Ez és a várfal között széles sétány lesz — itt idézik fel a hajdani várárkot) Idén program szerint mintegy 10 millió forint értékű munkát kell elvégezni. Egyelőre mérsékelt ütemben dolgoznak — előbb a Surányi Miklós úton kell végezniük a Hídépítő Vállalat munkásainak, nehogy egyszerre legyen elzárva a forgalom elől a belváros fölötti két kelet—nyugati irányú út. A feltöltéssel együtt a közeljövőben kiiktatják az Aradi vértanúk útján a gázvezetéket, az érinteti fogyasztókat pb-gázzal látják el a felújítás tartamára. Megépítenek egy ideiglenes szennyvízvezetéket is, hogy a jelenlegi, ugyancsak felújításra váró vezetéket megszüntethessék. A későbbiekben lebontják az Aradi vértanúk útjának azt a részét, ami a közelmúltban épített vízterelő gát előtt van — nagyjából ez jelöli meg a majdani út nyomvonalát. Még az idén elkezdik a támfal építését a Mécsek utcától kelet felé. Ennek az elemeit a Hídépítő Vállalat törökszentmiklósi előregyártó telepén hamarosan megkezdik gyártani. Hz ország pénztárcája R égi hagyomány már, hogy az országgyűlés ilyenkor nyár elején betekint az ország pénztárcájába: a képviselők megtárgyalják, elfogadják a Magyar Népköztársaság előző évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Az idén — ezúttal első alkalommal — még egy terjedelmes, s bizony nem könnyen emészthető előterjesztés kerül a képviselők asztalára: a tanácsok középtávú pénzügyi tervének a végrehajtásáról szóló jelentés. Ennek parlamenti megvitatását az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény irta elő. A tavalyi költségvetés végre, hajtását vizsgálva örömmel állapíthatja majd meg az ország, gyűlés, hogy folytatódott a külkereskedelmi egyensúly javuló irányzata, s -bár némileg csökkenő nemzeti jövedelem mellett és szerény mértékben, de nőtt a lakossági fogyasztás. A reális helyzetmegítéléshez feltétlenül hozzátartozik azonban, hogy a sokat emlegetett népgazdasági egyensúly javításának a termelésben rejlő lehetőségei a szükségesnél — s tegyük hozzá: a lehetségesnél — lassabban bontakoznak ki. 1980-ban a termelés nemhogy a tervezett 3—3,5 százalékos növekedést, hanem még az 1979. évi színvonalat sem érte el. Előrelépés tapasztalható Az országgyűlés plénuma elé kerülő jelentés megállapítja, hogy a termelés összetételében, a termékszerkezet változtatásá. ban számos területen tapasztalni előrelépést Megnyugtató az is, hogy eqyre több vállalatnál, gazdálkodó egységnél a mennyiségi növekedés helyett a jövedelmezőség lesz a központi kérdés, a fő cél. A külke. reskedeími mérleg kedvező alakulását jelentősen segítette a mezőgazdaság jó kenyérgabona-termése és az élőállat-értékesítés: mindez lehetővé tette a külpiaci konjunktúra kihasználását. Az ország jelenlegi gazdasá. gi, pénzügyi helyzetének alapos elemzése természetesen a parlamenti ülésszak feladata lesz majd: néhány kérdésre azonban már most érdemes felhívni a figyelmet. Mint ahogy ezt maguk a képviselők is meg. tették az országqyűlést megelő. zően a napokban tartott állandó bizottsági üléseken Többen elemezték például a beruházási helyzet és a készletgazdálkodás további javulásának lehetőségeit. A vitákon sok szó esett a lakásépítésről — tavaly országosan a lakosság csaknem minden tizedik forintját lakásgondjának megoldására fordította —, s ezen belül is a magánerős építkezések tervszerűbb, szervezettebb támogatásáról. A képviselők az ország gazdasági helyzetébe vetett bizalom jeleként értékelik azt a tényt, hogy 1980-ban a lakossági takarékbetét-állomány további csaknem 10 milliárd forinttal növekedett. Még. pedig úgy, hogy jelentős arány- eltolódás tapasztalható a hosz. szabb időre lekötött pénzössze. gek irányába. Az országgyűlés tagjai természetesen jóelőre informálód, tak a tanácsok 1976—1980. évi középtávú pénzügyi tervének Sokak számára jól ismert ez a foga.lom, hogy bérbeszámítás. Azt jelenti, hogy a bérlő elvégeztethet a lakásában bizonyos korszerűsítési, felújítási munkákat, amelyeknek az ellenértékét a bérbeadó beszámítja a lakbérbe. Tehát a bérlő a neki leginkább megfelelő időben végezteti el a munkát, amelyhez nem kell elvonni kapacitást a nagy felújításokkal, karbantartásokkal megbízott építőipari szervezetektől, hiszen „hulladékkapacitósokat” használhat fel. A bérbeszámítás előtt most szélesebb távlatok nyíltak. A közelmúltban jelent meg ugyanis az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium közleménye a bérbeszámítás új lehetőségeiről, s ezt a hatodik ötéves lakóházfelújítási terv sikeres teljesítése egyik fontos eszközeként fogja fel. Hogy ez menynyire így van, azt egy pécsi adat is alátámaszthatja. A váPIK-terv BTO „önálló korszerűsítésre" A bérbeszámítás új lehetőségei rosban éves átlagban mintegy 300 bérbeszámítási ügylet van a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat és a bérlők között, s ezek sorában csekély értékű munkáktól kezdve a nagyobb lélegzetű felújításokig mindenféle található. A PIK a vállalati hatodik ötéves tervben külön foglalkozik a bérbeszámítás nyújtotta lehetőséggel és 870 lakás „önálló korszerűsítését” tervezi 22 millió forint értékben. Ez független a vállalat lakóházfelújítási és karbantartási tevékenységétől és alapvetően a lakosság egyéni kezdeményezésére épít. A PIK vállalja a munkák szervezésében való közreműködést és a műszaki ellenőrzést. Visszatérve a két minisztérium említett közleményére, érdemes azok segítségével a bér- beszámítás új lehetőségeivel megismerkedni. Eddig a havi lakbér 75 százalékának az erejéig lehetett beszámítani az elvégeztetett munkák értékét, most ez úgy módosult, hogy amíg a kifizetett összeg le nem törlesztődik, q.^ bérlő nem fizet lakbért. A ráfordítási költség készpénzben és egy összegben is visszatéríthető, ha az összeg nem több 5000 forintnál; ha ennél több ugyan, de a bérlő vagyoni és jövedelmi helyzete indokolttá teszi az egy összegben történő visszatérítést; ha a bérlő lakásbérleti viszonya valamilyen okból megszűnik (pl. állami lakásból szövetkezeti, vagy magánlakásba költözik, egyik állami lakásból a másikba viszont tovább lehet vinni a megkezdett visszatérítést), s ha a bérlő 70 éves, vagy annál idősebb. Ha a felsorolt feltételek egyike sem áll fenn, akkor is van lehetőség arra, hogy a befektetett költség egy nagyobb része egy összegben térüljön vissza. A beszámítható költség 25 százalékát mindenkor, az 50 százalékát pedig akkor lehet visszatéríteni, ha a bérlő életkora meghaladja az öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy ha rokkantnyugdíjra jogosult. Az egy összegben történő visszatérítésnél mindig figyelembe veszik a vállalat pénzügyi helyzetét. Minthogy a lakáskorszerűsítés, felújítás lehetőségei a pénzügyi rendezés következtében kiszélesedtek, nem árt tudni, hogy ezekhez a munkákhoz mindenkor szükség van a bérbeadó - jelen esetben a PIK - előzetes hozzájárulására, hogy csakis műszakilag megalapozott munkákat végeztessenek el, s előre kell tisztázni a bérbeszámítás módját is. H. I. végrehajtásáról is. A népképviselőt és az államigazgatás helyi szervei az elmúlt öt évben összesen több mint 435 milliárd forinttal gazdálkodtak. A tanácsok saját bevételeikből több mint 7 milliárd forinttal növelték költségvetési kiadásai, kát, s ezeket az összegeket elsősorban épületek, utak, hidak felújítására, valamint a terven felül létrehozott gyermek, intézmények működtetésére for. d it Ottók. A tanácsok fejlesztési alapja a vállalatoktól és más szervektől kapott pénzösszegekkel öt év alatt több mint 18 milliárd forinttal egészült ki. Az együttműködés a társadalompolitikai szempontból legfontosabb fejlesztések megvalósítását szolgálta. így ezeket az összegeket a tanácsok főleg lakások, közművek, óvodák, bölcsődék építésére, valamint a szakmunkás- képző intézetek fejlesztésére használták fel. A tanácsok saját fejlesztési alapjaikból öt év alatt mintegy 20 milliárd forintot adtok át különféle gazdálkodó szerveknek. Ebből az összegből új közműberuházások valósultak meg, korszerűsödött a tömegközlekedés, bővült a kereskedelmi hálózat, fejlődött a sütőipar, nőtt az építőipar teljesítőképessége. A tanácsi fejlesztések eredményei közismertek: Magyarországon az elmúlt öt évben a tervezettnél is több, összesen 453 ezer új lakás épült. A 100 lakásra jutó családok száma a fővárosban 122-re, országos átlaqban pedig 108-ra mérséklődött, a komfortos lakások aránya 51-ről 66 százalékra nőtt. Közműberuházásokra a tanácsok csaknem 19 milliárd forintot költöttek, a víztermelő kapacitás több mint 800 ezer köbméterrel nőtt és 7300 kilométer hosszúságú ivóvíz-vezeték épült ki az országban. Iqy lehetővé vált, hogy tavaly év véqén már a lakosság 75 százaléka közműves ivóvíz-ellátás, ban részesüljön. A parlamenti ülésszak az eredmények elismerése mellett nyilván a tanácsi gazdálkodás hiányosságaival is őszintén szembenéz majd így például azZal, hogy a tervezettnél kevesebb kórházi ágy, bölcsődei és diákotthoni hely létesült. Természetesen egy ötéves tervvet nem lehet mereven értelmezni, az elképzeléseknek rugalmasan igazodniuk kell a végrehajtás során utóbb felmerülő tényleges, jogos társadalmi igényekhez. A kis települések helyzete A tanácsok gazdálkodásával, fejlesztési politikájával kapcso. latban a bizottsági üléseken több képviselő bírálta a túlzott városcentrikusságot. Már az ötödik ötéves terv megfogalmazásánál is fontos célja volt a területfejlesztési elképzeléseknek a kisebb települések alapellátásának javítása Ez azonban nem történt meg kellő mértékben. Bár 1976. és 1980. között a megyék központi költségvetési ráfordításai a korábbinál lassúbb ütemben növekedtek, a helyi — községi, városi — tanácsok pedig valamivel több pénzhez jutottak, az arányeltolódás mértéke még messze nem kielégítő. Ennek következménye például, hogy a községek népességmegtartó.ké. pessége alig javult. Talán ennyi ízelítő is elég annak érzékeltetésére, hogy lesz miről vitatkozni, véleményt mondani az országgyűlés nyári ülésszakán. Igaz, a téma, a napirend ezúttal a múlt: a korábbi költségvetések, fejlesztési célok végrehajtása. De a vita tanulságai már majd a jövőnek szólnak, irányokat mutatva, hogy merre, hogyan lépjünk tovább. Deák András
