Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-24 / 171. szám

s 1981. június 24., szerda Dunántúlt napló Szociálpolitikánk időszerű kérdései (2.) Á társadalom és a család felelőssége Amikor arra törekszünk, hogy a munka szerinti elosztás egyre következetesebben érvényesül­jön társadalmunkban, emellett megfelelő figyelmet fordítunk a családok — végzett munkától független — szociális gondjai­nak enyhítésére is. Ezen belül is a terhes nők és gyermekes családok, az átmenetileg mun­kaképtelenek (betegek) és az időskorúak helyzete van elő­térben. (Ha a lakosság jöve­delmét 100 egységnek tekint­jük, akkor ezekben az években a pénzbeni és természetbeni társadalmi juttatások összege megközelíti a 30 százalékot, ami évente 130 milliárd Ft-ot tesz ki. Ez az arányszám a VI. ötéves terv végére tovább nö­vekszik.) A gyermekes családok szo­ciális támogatásához tartozik a terhes nők jogi védelme a munkahelyükön, a családi pót­lék rendszere (a családi pótlék összege a második gyermektől kezdődően gyermekenként az átlagos kereset 12 százaléká­nak megfelelő összeg), a 20 hetes fizetett szülési szabad­ság, a gyermekgondozási se­gély, a gyermekápolási táp­pénz, különféle pótszabadsá­gok, valamint a gyermekintéz­mények széles körű hálózata. A bölcsődés korú gyermekek 14 százaléka jár bölcsődébe, az óvodás korúaknái az ellátottság 85 százalékos, az általános is­kolákban a napközi ellátottság 35 százalékos. Részletesebben indokolt foglalkozni a gyer­mekgondozási segély rendsze­rével. Ennek módosult változa­tát más szocialista országokban (pl. Csehszlovákiában) is al­kalmazzák. Ez a rendszer ha­zánkban bevált, kimutathatóan kedvező hatású a népszaporu­latra — a szülőképes korú nők­re "-, valamint a 0—3 éves korú gyermekek egészségügyi fejlő­désére. Az aktív kereső korban nyúj­tott szociális segítség közül a jelentősebbek: a táppénz, üdü­lés, rehabilitáció, munkahelyi szociális gondoskodás. A táp­pénzes arány az összes fizetett napok kb. 6 százaléka. Ez az arány az utóbbi években meg­állapodott. A táppénzköltség egy részét a vállalatok nyere­ségük terhére számolják el. Az üdülésben részt vevők száma évente kb. 1 millió, a lakosság 10 százaléka. Az üdülők két­harmada a vállalatok, hivatalok tulajaonában van, egyharmada pedig a szakszervezetekhez tar­tozik. Külön kedvezményes üdü­lést szerveznek a nyugdíjasok­nak, gyermekgondozási segé­lyen levőknek, rehabilitációra szorulóknak. Társadalom biztosítás: gyermekkortól az öregségig A fogyatékosok és rokkantak helyzetének javítására külön fi­gyelmet fordítunk. Az ENSZ az 1981-es esztendőt a rokkantak érdekében nemzetközi évvé nyilvánította, a világprogram­hoz hazánk is csatlakozik. A szociális kiadások döntő többségét központilag megha­tározott feltételek alapján, or­szágosan egységesen folyósít­juk. Az összes kiadások kb. 10 százalékával a vállalatok ren­delkeznek. Kedvezőek a ta­pasztalatok, mert a gazdasági körülmények nehezebbé válásá­val sokkal megfontoltabb lett a munkahelyi szociális tervezés, ésszerűbben gazdálkodnak a szociális eszközökkel a válla­latok. Az időskorúak helyzetén az állam pénzbeni és természet­beni eszközökkel igyekszik se­gíteni. A nyugdíjasok és jára­dékosok száma eléri a lakosság kb. 20 százalékát. Nyugdíj- rendszerünk nemzetközi össze­hasonlításban megfelelő. Ter­vezünk bizonyos változtatáso­kat; a nyugdíjra való jogosult­sághoz jelenleg elegendő 10 év munkában töltött idő, ezt fo­kozatosan felemelnénk 20—25 évre. 1972-től a fogyasztói árak emelésével összhangban a nyugdíjak évente automati­kuson növekednek 2 százalék­kal, cíe legalább 70 Ft-tal. Ami­kor a lakosság ellátásában alapvető fontosságú fogyasztói cikkek árát hatóságilag emelik, ennek hatását központilag kompenzálják. Az átlagos nyugdíjak az el­múlt öt évben gyorsabban emelkedtek, mint az átlagos keresetek. A V!. ötéves terv időszaká­ban lehetőleg minél szélesebb köroen megőrizzük a társadal­mi juttctások reálértékét. Cé­lunk, hogy a többszörösen hát­rányos helyzetben levő csalá­dok c jelenleginél kedvezőbb körülmények közé kerüljenek. Szükség van az úgynevezett három fokozatú idős-gondozási rendszer továbbfejlesztésére is. Mindenekelőtt arra hogy az idős emberek többsége megfe­lelő házi szociális gondozás­ban részesüljön. Emellett a szociális otthonok, valamint az öreqek napközi otthonának fej­lesztéséről sem feledkezünk meg. A társadalom erőfeszítései nem nélkülözik a családok se­gítségét. Hangsúlyozni kell ál­talánosságban is a családok felelősségét gyermekeikért és az idősekért. A társadalom igyekszik növekvő mértékben hozzájárulni a gyermekgondo­zás és idősgondozás költsé­geihez. Szükség van azonban a családok hozzájárulására is, főleg lelkiismeretére, szereteté- re, gondozására. Rózsa József, a MüM szociálpolitikai főosztályának vezetője Színes selyem-rézkarc dísztáviratok Hamar megkedvelték az ügyfelek a Magyar Posta által április 15-én forga­lomba hozott új dísztávira­tokat. Az elegáns boríték­kal ellátott EL—X sorozat darabjai között számos képzőművészeti alkotás ta­lálható. Az újdonságok kö­zül az első ízben megje­lent színes nyomású se­lyem rézkarc dísztávirat aratta a legnagyobb sikert. Az RSZ—12-es számú dísz­távirat, amelyen pipacs- és margarétacsokor díszük, hamar hiánycikké vált, az elmúlt héten érkezett be­lőle utánpótlás. Július elsején tovább bő­vül a választék, megjelenik az RSZ—11-es, valamint az RSZ—13-as jelzésű színes selyem rézkarc dísztávirat. Ez utóbbiakat piros szegfű­csokor és lila harangvirág díszíti. Tízmilliós program erre az évre IhKSM« Elkezdték az északi érintő út építését Sűrűn fordulnak a teherautók az Aradi vértanúk útján: a vár­árokba hordják a homokot. Megkezdődött ugyanis a terve­zett északi-érintő út pályájának a feltöltése. (Ez és a várfal között széles sétány lesz — itt idézik fel a hajdani várárkot) Idén program szerint mintegy 10 millió forint értékű munkát kell elvégezni. Egyelőre mérsé­kelt ütemben dolgoznak — előbb a Surányi Miklós úton kell végezniük a Hídépítő Vál­lalat munkásainak, nehogy egyszerre legyen elzárva a for­galom elől a belváros fölötti két kelet—nyugati irányú út. A feltöltéssel együtt a közeljövő­ben kiiktatják az Aradi vérta­núk útján a gázvezetéket, az érinteti fogyasztókat pb-gázzal látják el a felújítás tartamára. Megépítenek egy ideiglenes szennyvízvezetéket is, hogy a jelenlegi, ugyancsak felújítás­ra váró vezetéket megszüntet­hessék. A későbbiekben le­bontják az Aradi vértanúk út­jának azt a részét, ami a kö­zelmúltban épített vízterelő gát előtt van — nagyjából ez jelöli meg a majdani út nyomvona­lát. Még az idén elkezdik a támfal építését a Mécsek ut­cától kelet felé. Ennek az ele­meit a Hídépítő Vállalat török­szentmiklósi előregyártó telepén hamarosan megkezdik gyártani. Hz ország pénztárcája R égi hagyomány már, hogy az országgyűlés ilyenkor nyár elején betekint az ország pénztárcájába: a képviselők megtárgyalják, elfogadják a Magyar Népköztársaság elő­ző évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Az idén — ezúttal első alkalommal — még egy terjedelmes, s bizony nem könnyen emészthető előterjesztés kerül a képviselők asztalára: a tanácsok középtávú pénzügyi tervének a végrehajtá­sáról szóló jelentés. Ennek parlamenti megvitatását az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény irta elő. A tavalyi költségvetés végre, hajtását vizsgálva örömmel ál­lapíthatja majd meg az ország, gyűlés, hogy folytatódott a kül­kereskedelmi egyensúly javuló irányzata, s -bár némileg csök­kenő nemzeti jövedelem mellett és szerény mértékben, de nőtt a lakossági fogyasztás. A re­ális helyzetmegítéléshez feltét­lenül hozzátartozik azonban, hogy a sokat emlegetett nép­gazdasági egyensúly javításá­nak a termelésben rejlő lehe­tőségei a szükségesnél — s tegyük hozzá: a lehetségesnél — lassabban bontakoznak ki. 1980-ban a termelés nemhogy a tervezett 3—3,5 százalékos növekedést, hanem még az 1979. évi színvonalat sem érte el. Előrelépés tapasztalható Az országgyűlés plénuma elé kerülő jelentés megállapítja, hogy a termelés összetételében, a termékszerkezet változtatásá. ban számos területen tapasz­talni előrelépést Megnyugtató az is, hogy eqyre több válla­latnál, gazdálkodó egységnél a mennyiségi növekedés helyett a jövedelmezőség lesz a köz­ponti kérdés, a fő cél. A külke. reskedeími mérleg kedvező ala­kulását jelentősen segítette a mezőgazdaság jó kenyérgabo­na-termése és az élőállat-érté­kesítés: mindez lehetővé tette a külpiaci konjunktúra kihasz­nálását. Az ország jelenlegi gazdasá. gi, pénzügyi helyzetének ala­pos elemzése természetesen a parlamenti ülésszak feladata lesz majd: néhány kérdésre azonban már most érdemes felhívni a figyelmet. Mint ahogy ezt maguk a képviselők is meg. tették az országqyűlést megelő. zően a napokban tartott ál­landó bizottsági üléseken Többen elemezték például a beruházási helyzet és a kész­letgazdálkodás további javulá­sának lehetőségeit. A vitákon sok szó esett a lakásépítésről — tavaly országosan a lakos­ság csaknem minden tizedik fo­rintját lakásgondjának megol­dására fordította —, s ezen be­lül is a magánerős építkezések tervszerűbb, szervezettebb támo­gatásáról. A képviselők az or­szág gazdasági helyzetébe ve­tett bizalom jeleként értéke­lik azt a tényt, hogy 1980-ban a lakossági takarékbetét-állo­mány további csaknem 10 mil­liárd forinttal növekedett. Még. pedig úgy, hogy jelentős arány- eltolódás tapasztalható a hosz. szabb időre lekötött pénzössze. gek irányába. Az országgyűlés tagjai ter­mészetesen jóelőre informálód, tak a tanácsok 1976—1980. évi középtávú pénzügyi tervének Sokak számára jól ismert ez a foga.lom, hogy bérbeszámí­tás. Azt jelenti, hogy a bérlő elvégeztethet a lakásában bi­zonyos korszerűsítési, felújítási munkákat, amelyeknek az el­lenértékét a bérbeadó beszá­mítja a lakbérbe. Tehát a bér­lő a neki leginkább megfelelő időben végezteti el a munkát, amelyhez nem kell elvonni ka­pacitást a nagy felújításokkal, karbantartásokkal megbízott építőipari szervezetektől, hiszen „hulladékkapacitósokat” hasz­nálhat fel. A bérbeszámítás előtt most szélesebb távlatok nyíltak. A közelmúltban jelent meg ugyan­is az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium és a Pénz­ügyminisztérium közleménye a bérbeszámítás új lehetőségei­ről, s ezt a hatodik ötéves la­kóházfelújítási terv sikeres tel­jesítése egyik fontos eszköze­ként fogja fel. Hogy ez meny­nyire így van, azt egy pécsi adat is alátámaszthatja. A vá­PIK-terv BTO „önálló korszerűsítésre" A bérbeszámítás új lehetőségei rosban éves átlagban mintegy 300 bérbeszámítási ügylet van a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat és a bérlők között, s ezek sorá­ban csekély értékű munkáktól kezdve a nagyobb lélegzetű felújításokig mindenféle talál­ható. A PIK a vállalati hatodik ötéves tervben külön foglalko­zik a bérbeszámítás nyújtotta lehetőséggel és 870 lakás „ön­álló korszerűsítését” tervezi 22 millió forint értékben. Ez füg­getlen a vállalat lakóházfelújí­tási és karbantartási tevékeny­ségétől és alapvetően a lakos­ság egyéni kezdeményezésére épít. A PIK vállalja a munkák szervezésében való közreműkö­dést és a műszaki ellenőrzést. Visszatérve a két minisztéri­um említett közleményére, ér­demes azok segítségével a bér- beszámítás új lehetőségeivel megismerkedni. Eddig a havi lakbér 75 százalékának az ere­jéig lehetett beszámítani az el­végeztetett munkák értékét, most ez úgy módosult, hogy amíg a kifizetett összeg le nem törlesztődik, q.^ bérlő nem fizet lakbért. A ráfordítási költség készpénzben és egy összegben is visszatéríthető, ha az összeg nem több 5000 forintnál; ha ennél több ugyan, de a bérlő vagyoni és jövedelmi helyzete indokolttá teszi az egy összeg­ben történő visszatérítést; ha a bérlő lakásbérleti viszonya va­lamilyen okból megszűnik (pl. állami lakásból szövetkezeti, vagy magánlakásba költözik, egyik állami lakásból a másik­ba viszont tovább lehet vinni a megkezdett visszatérítést), s ha a bérlő 70 éves, vagy an­nál idősebb. Ha a felsorolt feltételek egyike sem áll fenn, akkor is van lehetőség arra, hogy a befektetett költség egy nagyobb része egy összegben térüljön vissza. A beszámítható költség 25 százalékát minden­kor, az 50 százalékát pedig akkor lehet visszatéríteni, ha a bérlő életkora meghaladja az öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy ha rokkantnyugdíjra jogo­sult. Az egy összegben történő visszatérítésnél mindig figye­lembe veszik a vállalat pénz­ügyi helyzetét. Minthogy a lakáskorszerűsí­tés, felújítás lehetőségei a pénzügyi rendezés következté­ben kiszélesedtek, nem árt tudni, hogy ezekhez a mun­kákhoz mindenkor szükség van a bérbeadó - jelen esetben a PIK - előzetes hozzájárulásá­ra, hogy csakis műszakilag megalapozott munkákat vé­geztessenek el, s előre kell tisztázni a bérbeszámítás mód­ját is. H. I. végrehajtásáról is. A népkép­viselőt és az államigazgatás helyi szervei az elmúlt öt év­ben összesen több mint 435 milliárd forinttal gazdálkodtak. A tanácsok saját bevételeikből több mint 7 milliárd forinttal növelték költségvetési kiadásai, kát, s ezeket az összegeket el­sősorban épületek, utak, hi­dak felújítására, valamint a terven felül létrehozott gyermek, intézmények működtetésére for. d it Ottók. A tanácsok fejlesztési alapja a vállalatoktól és más szervek­től kapott pénzösszegekkel öt év alatt több mint 18 milliárd forinttal egészült ki. Az együtt­működés a társadalompolitikai szempontból legfontosabb fej­lesztések megvalósítását szol­gálta. így ezeket az összegeket a tanácsok főleg lakások, köz­művek, óvodák, bölcsődék épí­tésére, valamint a szakmunkás- képző intézetek fejlesztésére használták fel. A tanácsok sa­ját fejlesztési alapjaikból öt év alatt mintegy 20 milliárd fo­rintot adtok át különféle gaz­dálkodó szerveknek. Ebből az összegből új közműberuházá­sok valósultak meg, korszerű­södött a tömegközlekedés, bő­vült a kereskedelmi hálózat, fejlődött a sütőipar, nőtt az építőipar teljesítőképessége. A tanácsi fejlesztések ered­ményei közismertek: Magyaror­szágon az elmúlt öt évben a tervezettnél is több, összesen 453 ezer új lakás épült. A 100 lakásra jutó családok száma a fővárosban 122-re, országos átlaqban pedig 108-ra mérsék­lődött, a komfortos lakások aránya 51-ről 66 százalékra nőtt. Közműberuházásokra a tanácsok csaknem 19 milliárd forintot költöttek, a víztermelő kapacitás több mint 800 ezer köbméterrel nőtt és 7300 kilo­méter hosszúságú ivóvíz-veze­ték épült ki az országban. Iqy lehetővé vált, hogy tavaly év véqén már a lakosság 75 szá­zaléka közműves ivóvíz-ellátás, ban részesüljön. A parlamenti ülésszak az eredmények elismerése mellett nyilván a tanácsi gazdálkodás hiányosságaival is őszintén szembenéz majd így például azZal, hogy a tervezettnél ke­vesebb kórházi ágy, bölcsődei és diákotthoni hely létesült. Természetesen egy ötéves terv­vet nem lehet mereven értel­mezni, az elképzeléseknek ru­galmasan igazodniuk kell a végrehajtás során utóbb fel­merülő tényleges, jogos társa­dalmi igényekhez. A kis települések helyzete A tanácsok gazdálkodásával, fejlesztési politikájával kapcso. latban a bizottsági üléseken több képviselő bírálta a túl­zott városcentrikusságot. Már az ötödik ötéves terv megfo­galmazásánál is fontos célja volt a területfejlesztési elkép­zeléseknek a kisebb települések alapellátásának javítása Ez azonban nem történt meg kellő mértékben. Bár 1976. és 1980. között a megyék központi költ­ségvetési ráfordításai a koráb­binál lassúbb ütemben növe­kedtek, a helyi — községi, vá­rosi — tanácsok pedig vala­mivel több pénzhez jutottak, az arányeltolódás mértéke még messze nem kielégítő. Ennek következménye például, hogy a községek népességmegtartó.ké. pessége alig javult. Talán ennyi ízelítő is elég annak érzékeltetésére, hogy lesz miről vitatkozni, véleményt mon­dani az országgyűlés nyári ülésszakán. Igaz, a téma, a napirend ezúttal a múlt: a ko­rábbi költségvetések, fejlesztési célok végrehajtása. De a vita tanulságai már majd a jövő­nek szólnak, irányokat mutatva, hogy merre, hogyan lépjünk to­vább. Deák András

Next

/
Oldalképek
Tartalom