Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-20 / 167. szám

1981. június 20., szombat Dunántúli napló QjhjA Építkezés o Pécsi Bőrgyár területén Megfiatalodik a Pécsi Bőrgyár Folytonosan megújul, fiata­lodik a több mint kétszáz éves Pécsi Bőrgyár __Eltűnnek az ö reg, faszerkezetű épületek — legutóbb például az úgyneve­zett zöld száritót bontották le —, a régi üzemeket átépítik, megtoldják, technológiájukat és gépparkjukat korszerűsítik. Az idén is több jelentős fejlesztés kezdődik: korszerűsítik a rost- műbőrgyártást és a krómléfő- zőt, bővítik felsőszentmártoni üzemüket, s még az idén elké­szül a bőrgyár saját szennyvíz­tisztítóműje. Tisztul a Fekete-víz A krómcserzés a bőrgyártás alapművelete, ettől függ, hogy milyen lesz a készbőr jellege és minősége. A bőrgyár króm- léfőző üzeme húsz évvel ezelőtt épült, időközben berendezéseit a korrózió tönkretette. Mivel a számítások szerint a krómlét külföldről behozni lényegesen drágább, az üzem korszerűsí­tése mellett döntöttek. A tervek elkészítésére' a gyárban tavaly komplex szocialista brigád ala­kult. Legfőbb feladatuk, hogy olyan burkolóanyagot találja­nak, amely a főzőedényban tar­tósan ellenáll az agresszív ké­miai hatásoknak. A kísérletek a legkülönbözőbb burkoló­anyagokkal — ólombéléssel, égetett kőagyaglapokkal, üveg­szál-betétes poliészterrel, zo­máncozott edénnyel — már ta- voly óta folynak, s immár a megoldás felé mutatnak. A fel­újítás az év második felében kezdődik. Miközben biztosítják a régi krómléfőző folyamatos működését, az üzemet átépítik, a jövő év második negyedében pedig a berendezéseket is be­szerelik. Az új krómléfőző a tervek szerint szeptembertől üzemel. A felújítás során messzeme­nően figyelembe veszik az egészségügyi és a környezetvé­delmi követelményeket, az egészségügyi hatóságok a ta­nulmányterveket e szempontból megnyugtatónak találták. En­nek kapcsán említsük meg: a bőrgyári fejlesztés már évekkel ezelőtt a víztakarékos, a kör­nyezetet kevésbé szennyező technológiákra vett irányt. Emellett nagy költséggel, . 123 millió forint előirányzatával hozzákezdtek a saját szenny- víztisztítómű megépítéséhez. A mű ez év végére készül el, azt követően a gyári szennyvizeket majdnem teljes egészében ka­pun belül tisztítják meg. Tisz­tább lesz a Fekete-víz, s nem bírságolják többé környezet- szennyezésért a gyárat. Hitel a Közép­európai Banktól Az idén induló beruházások közül a legjelentősebbnek két­Korszerűsítik a rostműbőrgyártást Bővítik a felsőszentmártoni hasítékkikészítő üzemet ségkívül a rostműbőrgyártás fej­lesztése ígérkezik. Tudni kell, a Pécsi Bőrgyár a rostműbőrből két éve cipőkérget is gyárt, ez­zel tőkés importot takarítva meg a hazai cipőgyáraknak. Az eddigi tapasztalatok és a fel­használók kívánságait figyelem­be véve elhatározták, jobb mi­nőségű, feszesebb, keményebb kéreg alapanyagot gyártanak. Ehhez viszont meg kell változ­tatni a rostműbőrgyártás tech­nológiáját. Külföldi cégektől kértek ajánlatokat, s végül is úgy döntöttek, az NSZK-beli Consultechno eljárását és az ahhoz szükséges gépeket vásá­rolják meg. Elkészültek a ter­vek, találtak kivitelezőt is, s a budapesti székhelyű Central European Bank Ltd.-tői meg­kapták a szükséges hiteleket. A beruházás 25 millió forintba kerül, ebből a gépbeszerzés mellett egy 500 négyzetméter alapterületű csarnokot is fel­húznak. A rostműbőrgyár kor­szerűsítésével várhatóan a jö­vő év első negyedében végez­nek. Bővítik felsőszentmártoni üze­müket is. A bőrgyár, munkaerő­gondjain enyhítendő, még 1974- ben hozta létre hasítékbőr-ki- készítő üzemét a községben, egy régi malomépületben be­rendezkedve. Az alapanyagot - az előregyártott spaltot — Pécsről, a krómos üzemből küldték, eddig minden gond nélkül. Most azonban a válla­lat fejleszteni kívánja a marha­bőrgyártását, s mivel a krómos üzem egyre zsúfoltabb, nemkü­lönben kísért a munkaerőhiány is, a felsőszentmártoniak alap- anyagellátását csak úgy tudják biztosítani, ha a spaltelőkészí- tést kitelepítik a községbe. Eh­hez bővíteni kell az ottani tele­pet, új, 200 négyzetméter alap- területű üzemcsarnokot hoznak tető alá Felsőszentmártonban. A terveket a gyáriak maguk készítették, a dabasi MEZÖ- VAZ Gazdasági Társulás köny- nyüszerkezetes csarnoka mel­lett döntve. A csarnokhoz mini­mális alapozás kell, gyorsan felállítható. A tervek szerint augusztusban már állni is fog, szeptemberben pedig berendez­kednek benne. A gépeket Pécs­ről szállítják, ezáltal a krómos üzemben hely szabadul fel, ez­zel együtt munkaerőt takaríta­nak meg, miközben megnyílik a lehetőség a marhabőrgyártás fejlesztése előtt. Pénz nélküli befektetések A Pécsi Bőrgyár tehát kisebb- nagyobb fejlesztésekkel felol­dani igyekszik a szűk kereszt- metszeteket, korszerűsíti üze­meit és technológiáit, mind­emellett járják a pénz nélküli befektetések útját: a gyári szakemberek, a kísérleti üzem­mel karöltve, élénk gyártmány- fejlesztő tevékenységet folytat­nak idehaza és a világpiacon is keresett, nagyobb nyereség­gel kecsegtető termékek előál­lítására. Érdekes kísérleteket folytatnak például a sertésbőr gyárrészleg szakemberei. Isme­retes, a disznóbőr jellegzetes, durva pórusrajzolatú, amit a vi­lágon mindenütt igyekeznek el­tüntetni, éppenséggel a húsol­dalán készítik ki a sertésbőrt. A pécsiek most nem tüntetik el a sertésbőr jelleget, sőt egyes esetekben ki is emelik. Új ter­mékek vannak a láthatáron. Miklósvári Zoltán Ölűén éti a munkakönyuben Kovács Imre mezőgazda­sági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes június 4-én Pécsett a VMBK központjá­ban nyújtotta át a miniszter köszönőlevelét és jutalmát Kurucsai Józsefnek, a Villány- Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát nyugalmazott ve­zérigazgatójának 50 éves munkaviszonya és a szocia­lista szőlő- és borgazdaság­ban kifejtett több mint há­rom évtizedes kiemelkedő munkájának elismeréseként. Kurucsai Józsefet nyugdíjba vonulása alkalmából a Mun­kaérdemrend arany fokoza­tával tüntették ki. Kurucsai József nyugdíjba ment Három évtized, három kor­mánykitüntetés. Nern lepődik meg, mikor az 50 éves munka- viszonyáról kérdezem. — Mások sem értik, hisz ma törvény tiltja a gyermekmunkát, hogy fér bele ötven év munka- viszony az életembe. Tízéves koromban már cselédkönyvem volt Kisteleken, a Czleier birto­kon, ahová apám családostul elszegődött. Anyám kukorica­földön hozott a világra, valahol a csengelei tanyavilágban ka­pálás közben. Szegeden anya­könyveztek. Mikor a tanyai négy osztályt kijártam, akkor már a kiskunmajsai főjegyző birtokán cselédeskedtünk. családi kom- mencióban, ide folyt be az én keresetem is. Tanulni akartam, de a polgáriban 500 pengő volt a tandíj. Mint jó tanulót az­tán felvettek tandíjmentesen. — Polgárista voltam és nap­számos egyszerre. Hajnali 3-kor keltem a tanyán, ötkor indult a vonatom Majsára, ahová én vittem, majd a tanítás kezdetéig a házakhoz ki is hordtam a te­jet. Iskola után házkörüli mun­ka a főjegyzőéknél. Minden, ami adódott. Este ért vissza a vonatom, ahonnan még 6 kilo­métert gyalogoltam a tanyáig, s hajnalban újra talpon. A pol­gárit kitüntetéssel végeztem, s így újból tandíjmentesen vettek fel a kecskeméti szőlészeti, bo­rászati szakiskolába. 1941-től a kiskunmajsai, majd 1943-tól 1949-ig a félegyházi hegyköz­ségnél dolgoztam, mint szak- felügyelő. Hatezer hold szőlő és gyümölcs tartozott hozzánk. Mióta az eszemet tudom, min­dig úgy dolgoztam, hogy emel, lett tanultam és aztán később már tanítottam. Háborús évek, frontszolgálat, hadifogság a donyeci szénme­dencében. Itt 40 hónapig dol­gozott, három műszakban, mint szénbányász, s miközben sza­bad óráiban a marxizmus klasz­szikusait olvasta, esténként elő. adáson ismertette a tanultakat fogolytórsaival az antifasiszta iskolán. így kapcsolódott be a munkásmozgalomba, 1951 óta tagja a pártnak. — Mikor 1949-ben megala­kult a Szőlőtermelési Nemzeti Vállalat, a budapesti központ­ba hívtak. Ott dolgoztam együtt Németh Mártonnal, az ismert pécsi siőlőnemesitővel. Akkor az egész Alföld hozzám tarto­zott. Ä borkereskedelem álla­mosítása után kerültem Győrbe kirendeltségvezetőnek. Ott nő­sültem meg, s két év után, 1951 - ben neveztek ki a Mecsekvidéki Borforgalmi Vállalat igazgató­jának. Négy év albérlet, s egy zavaros pénzügyi helyzetben lé­vő vállalat várt rám. Személyes összefonódások, sikkasztások, peres ügyek s a rendteremtés hálátlan feladata. A begyűjtés nehéz éveiben a bornak nem volt felvásárlási ára, a terme­lők, kistermelők borban rótták le az adóiukat. Négy megye, Baranya, Somogy, Tolna, Zala 930 községében 200 000 kister­melőtől gyűjtöttük be a bort. Szüret idején éjjel-nappal tal­pon voltunk, szállítottunk. Amikor a vállalatot átvettem, Somogy tele volt otellóval, Za­la nohával, de Észak-Tolnában, Baranyában is túltengett a di- rekttermő, kivéve a szekszárdi, a villányi és a mecseki történelmi borvidékeket. Felszereltségünk kezdetleges volt, minden bort hordósán forgalmaztunk. Az el­ső palackozó —. körtöltö gépet kisiparossal csináltattunk meg, a palackozás 1956-ban ezzel in­dult meg az Irányi Dániel té­ren. Erre országosan is felfi­gyeltek, s ezért mi kaptuk meg az 1958-ban a budapesti ipari vásáron bemutatott francia pa­lackozó sort, ami már 1000 pa­lackot töltött óránként. Ma Pécsett óránként 4000, Villányban ugyancsak 4000, Modell üzem folyékony műtrágya előállítására Ezúttal is sok hasznos ta­pasztalattal szolgált a mező- gazdaság kemizálási ankét, melyet ezúttal tizenegyedik alkalommal rendeztek Keszt­helyen. A háromnaoos ta­nácskozáson felhívták a fi­gyelmet, amire o legmoder­nebb technológia, a légi fény­képezés és az űrfelvételek derítettek fényt: az erózió sokkal nagyobb mértékű, mint azt korábban feltételez­ték, s ennek hatására főleg a Dunántúlon egyes talajok­nak már csak a „váza" van meg, a talajalkotórészek, fő­leg a humusz mennyisége je­lentősen csökkent. Keszthelyen a hazai vegy­ipari vállalatok bemutatták legújabb műtrágyáikat és nö­vényvédőszereiket, a gazda­ságok pedig - köztük a Szi­getvári Agrokémiai Társulás — poszterek segítségével ad­tak számot környezetkímélő kemizálási megoldásaikról. Tájékoztatás hangzott el az új növényvédőszerekről (TILT, allilfluralin), a gabonák új környezetvédelmi gyomirtási rendszeréről. Bemutattak a vízkeménység gyors meghatá­rozására szolgáló készüléket, mellyel a kipermetezett nö­vényvédőszerek hatékonysá­gát lehet fokozni. Általános volt, hogy a ki­állítók és az érdeklődők egyaránt a korábbi, főleg szi­lárd műtrágyákkal történő technológiák helyett az idén legnagyobbrészt a folyékony (oldat, szuszpenzió) műtrá­gyázással foglalkoztak. Ehhez a témához kapcsolódott az MKSZ kísérleti telepén létre hozott szuszpenziós műtrágyát előállító modellüzem bemuta­tása is. A modellüzem külö­nösen figyelemre méltó az agrokémiai társulások részére, hiszen hasonló üzemek létre­hozásával a társulások haté­konyabb, a környezetet job­ban kímélő és olcsóbb mű- trágyázási technológiát való­síthatnak meg. A gazdasá­gossági számításoknál azon­ban figyelembe kell venni a szállítási távolságot, mert en­nek növekedésével az alkal­mazás költségei rohamosan megnőnek, tehát elsősorban az előállításhoz közelebb eső üzemek részére kifizetődő az alkalmazás. Perlői János Szekszárdon 2500 palackot tol. tenek meg minőségi borokkal. A borexport 10 év alatt meg­duplázódott, ma évi 2,2 millió liter. Az évi 40 millió palack pezsgőből 25 millió exportra megy, a 14 tagú Pannónia pezs­gőcsalád elnyerte az OMÉK nagydiját. Megjelent az új örs- vezér-pezsgő, s rövidesen meg, épüT az új tankpezsgő üzem. A háború után 15 évig szüne­telt Pécsett a pezsgőgyártás. Kurucsai József nagy csatát ví­vott, amíg „holtából” feltá­masztotta. — Az államosítás utón rá­sütötték a pezsgőre a lesújtó bélyeget: dzsentri ital. Még Pé­csett a Nádorban is csak kan- csóba öntve merték felszolgál­ni, álcázták. Mikor fenn a trösztnél megtudták, hogy mi itt Pécsett a pezsgőn dolgozunk, engem azonnal fegyelmivel fe­nyegettek meg. A megye párt- és állami vezetői azonban mel­lénk álltak és megcsináltuk. A fegyelmiből kormánykitüntetés lett. Kiépült a modern tároló, fel­dolgozó kapacitás, beindult az üdítőital-gyártás, a megyei pin­cegazdaságból borgazdasági kombinát lett, amely most ismét önálló vállalat. A vállalat a há. rom évtized alatt, amíg Kuru­csai József irányította, tizenhat- szőr nyerte el a Kiváló Vállalat címet, két ízben a Miniszter- tanács zászlaját, három ízben a Kongresszusi oklevelet. Egy vezetőtől nem kívánják meg. hogy szakmájában „pro­fesszor" legyen. Kurucsai József mégis szaktekintély a maga te­rületén. Munka mellett elvégez­te az Agrártudományi Egyetem kertészeti-szőlészeti karát. Szá­mos publikációja jelent meg a szaklapokban. A TIT keretében éveken át sok száz vagy talán ezer pécsi szőlősgazdának adta át a legújabb szőlőtermelési, borértékesítési ismereteket. Mint a NEB tagja évek óta — s ma nyugdíjason is — számos vizs­gálatban kamatoztatja szaktu­dását. Aktív tagja a MÉTE bor- gazdasági szakosztályának, a Magyar Közgazdasági Társaság megyei vezetőségének. Volt ke­rületi tanácstag, polgári védelmi parancsnok, s most, mint szak- tanácsadó segíti a kombinát munkáját, melyért a felajánlott tiszteletdíjat nem fogadta el. — A fiam építész üzemmér­nök a BÉV-nél, a lányom utolsó éves joghallgató. Van egy két­szobás lakásom, egy kocsim és Kozármislenyben egy 300 négy­szögöles kertem, amit én tele­pítettem be gyümölcsfákkal, cse­megeszőlővel szamócával. És én művelem. Mikor nemrég a lányom kezébe akadt néhány régi iskolai bizonyítványom, csodálkozva nézett rám. Apu, te mindig eminens tanuló voltál? A harminc év alatt — noha át. vészeltem egy gyomorfekélyt — nem volt egyetlen nap táppén­zes papírom sem. Hogy bírtam? Ügy, hogy azt tehettem, amit szeretek, dolgoztam, tanultam, tanítottam. A tevékeny élet nem­csak szellemileg tort frissen, de fizikailag is. Rónaszéki Ferencné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom