Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-19 / 166. szám

© Dunántúli napló 1981. június 19., péntek Közgazdasagi elet Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Szervezete Tagjainak száma Ebből: ifjú közgazdász nő Jogi tagok száma Tisztségviselők: Elnök Alelnökök Titkár Munkabizottságok: 256 57 80 16 Dr. Kisvári András Dr. Dányi Pál Dr. Szűcs Pál Dr. Várszegi Károly elméleti, pénzügyi, élelmiszergazdasági, ipargazdasági, statisztikai, marketing, ifjúsági, jogi tagokat koordináló Mivel foglalkoznak? A Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Szervezete az elkövetkezendő évek­ben a következő időszerű témák programba ikta­tását tartja szükségesnek: 1. Az árutermelés, a szocialista tervpiac tovább­fejlesztése. 2. A termelőerők emberi tényezőinek komplex értékelése. 3. Integrációnk a tőkés világ­piacba. 4. Struktúra, infrastruktúra. 5. Az államap­parátus bürokráciája. 6. A környezetvédelem köz- gazdasági kérdései. 7. A vállalatközi szervezetek kialakításának és fejlesztésének elmélete és gya­korlata. 8. Az ármechanizmus elveinek érvényesü­lése, a versenyárrendszer működése. 9. A vállalati magatartás és a szabályozórendszer viszonya, ha­tása a vállalati tevékenységre: a munka- és üzem- szervezésre, a termelési tényezőkkel való racionális vagy irracionális gazdálkodásra. 10. Településfej­lesztés, urbanizálódás. Megnőtt a közgazdászok felelőssége Az MSZMP XII. kongresszusa a magyar gazdaság strukturális átalakításának koncepcióját a nemzeti cselekvés rangjára emelte, s megjelölte az egyen­súly helyreállítása és a világ- gazdaságba való beilleszkedés alapelveit, a magatartási kö­vetelményeket. E követelmé­nyek közgazdászainktól foko­zott felelősségérzetet, növekvő és korszerű elméleti tudást, a gazdaságpolitika gyakorlati kérdéseinek felismerésében, fel­tárásában és megoldásukban még nagyobb aktivitást köve­telnek meg. A tények és az elemzések ugyanis bizonyítják az intenzív gazdasági fejlő­désre való áttérés elkerülhetet­lenségét. Mégis, a gazdaság- politikai közvélemény egyes ré­tegeinél sokszor tapasztalható, hogy nincsenek meggyőződve a változások elkerülhetetlenségé- •ről, s ez fékezi a kívánatos fej­lődést. Vezető és más közgaz­dászaink, vállalataink és intéz­ményeink gazdasági és műsza­ki vezetőinek egy része nem érti meg, s így nem látja be, hogy a struktúraátalakítás nem átmeneti - és csak a külső for­rásból származó zavarok kikü­szöbölését jelenti —, hanem a magyar gazdaság működési, irányítási rendszerének gyöke­res átalakításáról van szó. Társaságunknak, megyei szer­vezetünknek — hangsúlyozta a vezetőség beszámolója — tuda­tosítania kell tagjaiban, hogy a jelenlegi gazdasági koncep­ció cselekvési sávja és mélysé­ge lényegesen nagyobb, mint amit az 1968-as reformból meg­valósítottunk, mert hiszen a vál­tozások mind a gazdaságpoli­tikai, mind az intézményi rend­szert érintik. Ezzel a közgazdá­szok, a vállalatok, intézmények gazdasági és műszaki vezetői­nek cselekvési lehetőségei bő­vülnek, s ezzel arányban meg­nő a felelősségük is. Ezt azért kell hangsúlyozni, mivel gazda­ságpolitikai koncepciónk és a VI. ötéves tervünk nyitott jelle­gét és rugalmasságát, a válto­zást és a változtatást nem, vagy nem eléggé érzékelő szak­emberek félreértik, s a rugal­masságot következetlenséggel, a merevséget a következetes­séggel azonosítják, s cselekvési motívumként értelmezik. Más megközelítést igényel A közgazdászok felelősségér­zetéből következő felelősség- vállalásuk abban foglalható össze, hogy oly cselekvési egy­ség része legyenek, amely az objektiv társadalmi-gazdasági viszonyok ismeretében a külön­böző követelményeket, irányel­veket, törekvéseket összekap­csolni képes. Ez teszi nyilván­valóvá, hogy a mai társadalmi­gazdasági élet problémái kizá­rólag a közgazdaságtudomány sajátos eszközeivel és módsze­reivel, tehát más tudományága­kat figyelmen kívül hagyó meg­Mérlegen a társaság ötévi munkája nácsta9ként mások tanácsi bi A Magyar Közgazdasági Társaság tevékenyen közremű- ködik a közgazdaságtudomány fejlesztésében, segíti a párt és a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseinek meg­fogalmazását, megvilágítását és népszerűsítését, elősegíti tagjai közgazdasági műveltségének állandó fejlesztését, po­litikai felkészültségének növelését. A társaság Baranya me­gyei Szervezete a közelmúltban tisztújító közgyűlést tartott, s ezen számot vetett az elmúlt öt évben végzett munkával. Közgazdasági élet rovatunkban most ismertetjük a vezetőség beszámolóját. M. Z. közelítéssel nem oldhatók meg, mert o gazdasági folyamatok­ban gazdaságon kívüli ténye­zők is jelen vannak. A gazdaságon belüli sajátos, eltérő érdekviszonyok, intézmé­nyi rendszerek összehangolása a gazdaságpolitikai célok ér­dekében a közgazdasági prob­lémák multidiszciplináris meg­közelítését igényli. Ez az igény azonban a többi tudományág­ra is vonatkozik, hogy ezek ez­által megtalálják a gazdaság­hoz vezető kapcsolódási pon­tokat. A legutóbbi időben ta­pasztalhatók oly tendenciák a közgazdaságtudományban, amelyek a gazdasági folyama­tokat komplexen igyekeznek át­tekinteni. Közvetlen hatással voltak a felismerésre az utóbbi évek szociográfiai és szocioló­giai tanulmányai, amelyek rá­irányították a figyelmet az em­beri tényezőkre. Amikor a ma­gyar közgazdászok írásaikban ismét felfedezik a „termelőerő­ket odakint, s az ösztönöket idebent", akkor a marxi szelle­met elevenítik fel, s az emberi tényezőket ismerik fel. A szervezet tevékenységének általános keretei felvázolása után a vezetőség beszámolója áttekintést adott az elmúlt öt év rendezvényeiről. A társasági célkitűzések megvalósításának egyik fontos eszköze a külön­féle rendezvények szervezése, a tagság mozgósítása, érdeklődé­sük felkeltése és részvételük a- rendezvényeken. A cél az volt, hogy a megye területén, a nép­gazdaság különböző pontjain dolgozó tagságot, a közgazdá­szokat tájékoztassák az idősze­rű népgazdasági és vállalati gazdasági feladatokról, az adó­dó gondokról, a követelmény- rendszer értelmezéséről. Arra törekedtek, hogy elsősorban a népgazdasági feladatokról, ne­hézségekről az arra hivatott, az adott témában lehetőleg a legjobban informált, nagy fel­készültségű előadóktól nyerjen a tagság első kézből informá­ciót, ami lehetővé tette a köz­ponti vagy ágazati döntések torzításmentes, egységes értel­mezését. Az elmúlt öt évben a megyei szervezet csaknem 200 elő­adást, kerekasztal-beszélgetést, konferenciát, vitadélutánt szer­vezett, a megelőző ciklus 100 rendezvényével szemben. Nem a számszerű növekedést tartják elsősorban vagy kizárólagosan eredménynek, hanem a tagság érdeklődésének fokozódását, nagyobb aktivitásukat. Az igaz­sághoz tartozik azonban az is, hogy akadtak olyan nagy je­lentőségű témával foglalkozó, magas színvonalú előadások, melyeken a részvétel csekély, s a tagság távolmaradása érthe­tetlen volt, annál is inkább, mi­vel az elmúlt öt év rendezvé­nyein részt vett hallgatók szá­ma meghaladta a 8000 főt. Rendezvényeik sorában fon­tos helyet foglalnak el az éven­ként rendszeresen megtartott műszaki és közgazdasági tudo­mányos hetek. Évente 10—15 előadást szerveztek, általában sikerrel. Jelentősebb rendezvé­nyeik közé tartozik a társaság pénzügyi szakosztályával 1978- ban közösen rendezett magyar —jugoszláv szimpozion a mező­gazdasági nagyüzemek pénz­ügyeiről. Kihasználni a szellemi kapacitásokat A társaság tagjai közül igen sokan vesznek részt a megyei, illetve a különböző helyi taná­csok várospolitikai munkájá­ban. E munkában elsősorban mint közgazdászok vesznek részt, s így minden bizonnyal a társasági rendezvényeken kifej­tett közgazdasági problémák és azok megoldási törekvései a tagokon keresztül a tanácsi gazdaságpolitikára is kedvező hatással vannak. Néhány tag a Baranya megyei Tanács végre­hajtó bizottsága, vagy a tanács apparátusának tagjaként, a me­gyei, városi pártbizottságok munkatársaiként közvetlenül is részt vesznek a megye és Pécs város- és gazdaságpolitikájá­nak kialakításában.- Sokan ta­zottsági tagként dolgoznak, így a társaság szellemi befo­lyása e tagjain keresztül érvé­nyesülhet. A szervezet működésével kap­csolatban negatívum viszont, hogy a tagok szellemi kapaci­tását a megyében inkább csak átfogóbb jellegű kérdések (pél­dául a középtávú fejlesztési program) megvitatása céljából vették igénybe. Korábban az MSZMP Baranya megyei Bizott­sága felkérésére egy alkalom­mal a munka- és üzemszerve­zés helyzetéről és tennivalóiról végeztek felmérést, amit a párt- bizottság kedvezően értékelt. Az ilyen jellegű tevékenységet bővíteni lehetne. Eredményes tevékenység Az elmúlt időszakban inten­zív pályázati tevékenység jel­lemezte a megyei szervezetet. A Baranya megyei Tanáccsal évente közösen meghirdetett pályázatok a megye fejlődését elősegítő legkülönbözőbb kér­désekben kértek javaslatokat. Négy év során összesen 87 pá­lyamű érkezett be, ebből 57-et díjaztak. A kiosztott pályadíjak összege csaknem 120 ezer fo­rint volt. A társaság nemzetközi kap­csolatokat ápol a Szliven me­gyei Közgazdászok Szövetségé­vel és a Horvátországi Közgaz­dasági Társaság eszéki szerve­zetével. Az együttműködési szerződések értelmében kölcsö­nösen tapasztalatcsere-látoga­tásokat tesznek, előadókat cse­rélnek, közös rendezvényekre vállalkoznak. A szervezet egyik alapvető feladata a közgazdasági szem­léletformálás. E téren igyekez­tek sajátos eszközeikkel és ön­állóan, esetenként és szükség­szerűen más tudományos egye­sületekkel is együttműködni. A jövőben szeretnének kapcsola­tot teremteni a Jogász Szövet­ség helyi szervezetével is, hi­szen a közgazdászok jogi, a jo­gászok közgazdasági műveltsé­gének növelése általános gaz­dasági érdek. A vezetőség beszámolója, amellyel a közgyűlés is egyet­értett, végül összességében kedvezőnek, fejlődőnek értékel­te a megyei szervezet elmúlt öt évben végzett munkáját. Pályázati felhívás A Baranya megyei Tanács V. B. és a Magyar Közgazdasá­gi Társaság Baranya megyei Szervezete az idén is meghirde­ti közös pályázatát. A pályázók három témakörben adhatnak különböző javaslatokat, dolgo­zatukban azt is megjelölve, a javaslatok megvalósítása érde­kében kinek hol és mit kell tennie. A témakörök: 1. Foglal­koztatáspolitika, munkaerő-gaz­dálkodás. 2. Gozdaság és pénzügypolitika. 3. Lakossági életkörülmények, ellátási kérdé­sek. A jeligés pályázatokat három példányban, 1982. január 31-ig kell eljuttatni a Magyar Köz- gazdasági Társaság Baranya megyei Szervezetének címére. A díjak témakörönként: I. díj 5000 forint, II. díj 3000, III. díj 2000 forint. A pályázat részletes feltételeit vasárnapi számunk­ban közöljük. Tall seprű Fonákságok A rendestől, a helyestől, a megszokottól való eltérést, az azzal való ellentétet, hibát fo­nákságnak szoktuk nevezni. így mondjuk a visszás helyzetet, a helytelen cselekvést, állapotot és általában mindenféle visszás­ságot. Én még idesorolom a sajtóhibákat, a szerzői, a szedői elgépeléseket is, amelyek sok­szor okoznak értelmi galibát. Kezdjük tehát az utóbbival, egy nem régi sajtóhibával. Elég­gé hosszasan és talán unalma­san is foglalkoztam az Athinaiak élete történetével, és végül is megállapítottam, ki az utca­névadó Athinai. Nos, a cikkbe az „utcanévadó" helyett „utó­névadó" került, és ez nem is rossz megoldás, talán jobb, mint az eredeti fogalmazás. Ha már annyit bíbelődtem az Athinaiakkal, meg kell említe­nem két dolgot. Az egyik, hogy nevüket inkább i-vel kívánatos írni, bár a régi időben nem tettek különbséget az i és az y használata között. Balassi Bálint is írta néhanapján a ne­vét Balassy-nak, sőt egy s-sel is. A másik, amit még elmon­dandó vagyok, eayik kedves barátomról szól, aki a legna­gyobb erőfeszítés ellenére sem tudja helyesen kiejteni az Athinaiak nevét. Mond ő sze­gényke Athénit, Anitát, csak a helyes nevet nem. Az utcanevekről szólva, hadd tegyük szóvá az utcai kátyútla- nítás kérdését. Nemrégiben, rekkenő kánikulában szó szerint a következőket olvastam: „Pé­csett városszerte (?) kátyútlanit- ják az utcákat és a járdákat..." A közlemény vége: „A javító­munkák értéke megközelíti a hárommillió forintot." Ha már ennyi pénzt fordítunk a kátyútalanításro, elindultam hát szép városomba megkeres­ni a kátyúkat. Gidres-gödrös lyukakat, árokmaradványokat bőven találtam, de víztócsát egyet sem. ügyem azért bizo­nyult eredménytelennek, mert a 33 fokos melegben egyetlen ká­tyút sem találtam, Ballagi szó­tára szerint ugyanis a kátyú, kátyó fogalmán vizes gödröcs- kéket kell érteni. A legújabb értelmező szótárban pedig ez olvasható: kátyú = sáros mé­lyedés. Mivel pedig a cikk írá­sakor (május 14.) a szóban for­gó gödrökben sem víz, sem sár nem volt, a javító munkák végzését minden bizonnyal el­halasztották a záporok idejére. Valamiféle fonákságot látok abban a közéleti hírek között megjelent tudósításban is, hogy a katolikus papi békebizottság „megválasztotta új elnökét." Nem értem egészen, hogyha már volt elnöke (gondoljunk csak az elnökét szóról), miért kellett újra elnököt választani; nem lett volna helyesebb ekként fogalmazni: a békebizottság új elnököt választott? Ehhez hasonló hibába esett az a budapesti hirdető is, aki a Magyar Nemzetben (május 1.) „Vagyonom a szeretet" jeligé­vel „ .. . dohány- és szeszmentes élet- vagy házastársát" kereste. Még a szesztelenség állapotá­nak keresését megértjük, de hogy valaki éppen a házassági hirdetések között keresse saját házastársát és nem a rendőr­ségen, aligha magyarázható meg. Ha a jeligés hirdető időköz­ben nem találta volna meg a házastársát, a Dunántúli Napló­ból ajánlok meglepően olcsó férfiszerzési lehetőséget. A MERUKER férfiportékák iránti ajánlatát olvasva föltűnt: „Fér­fiúszók 30—80 Ft-ért." Hát env- nyire elértéktelenedett a férfi- nem? Milyen jó, hogy én nem tudok úszni! Fonák hirdetés ez is: „Férjhez adnám 29 éves, jó erkölcsű, érettségizett... hajadon leá­nyomat 30—38 éves, lehetőleg nőtlen vagy gyermektelen elvált férfihez." A férfihez szó helyett helyesebb lett volna a férfihoz használata, mert az eredeti szó férfiú volt, ennek rövidített vál­tozata a férfi. A „lehetőleg nőtlen" kifejezést őszintén szól­va nem értem. Nem bigámiára csábítás ez? Tóth István dr. PÉCS SZÜLETTEK: Hajnik Éva, Csizmadia Tamás, Lovász Anita, Szám Anita, Reményi Ildikó, Hetyei Nikoletta, Ma- táncsi Amelita, Deli Éva, Hock Ger. gely, Auth Norbert, Bíró Zoltán, Pap Brigitta, Ferenczi Ágnes, Bízó Tímea, Joó Boglárka, Groiz Balázs, Takács Róbert, Vér Gábor, Lehel Tímea, Tor- zsok Attila, Máté Orsolya, Spohn Linda, Spohn Kinga, Biró Zsolt, Futó János, Koller Viktor, Mach Tivadar, Kövesdi Zsuzsanna, Berber Attila, Agatics Ivett, Szalaki Bernadett, Fá- biáncsics István, Gáli Andrea, Gáli Beáta, Szabó József, Pallián Zsolt, Bognár Tamás, Bayer Balázs, Katona Zsolt, Tapaszti Attila, Beregi Tamás, Kádár Éva. Nagy Anita, Szabó Zsolt, ősz András, Kövér Bernadett, Bogyay Ida, Bogyay Béla, Szvath Gabriella, Brázai Éva, Novák Attila, Lux Zoltán, Malmos Viktor. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Schaller Zoltán és Szolga Erika, Lingl Gyula és Cseszák Zsuzsanna, Hazai József és Börzöli Erzsébet, Meist Károly és Értékes Ilona, Berta Dezső és Varga Ilona, Nagy János és Somogyi Erzsé- bet, Baranyai Aurél és Varga Szilvia Mária, Pozsgai Dezső és Kovács Zsu> zsanna, Körömi Attila és Auth Jolán, Kosz József és Takács Andrea, Frick János és Domsa Györgyi, Pálfi Gábor és Deli Ildikó, Bedekovics István és Molnár Ibolya Julianna, Geizler Já­nos és Simon Edit Margit, Gelesz Csaba Imre és Meiszner Ilona Erzsé­bet, Bartyik Róbert és Szabó Valéria Marianna, Kónya Endre András és Somogyi Katalin, Csáki Péter és Né­meth Csilla, Torna Árpád Zoltán és Fejes Judit, Gyúrók László és Hjad- lovszki Éva, Sipos Rudolf Márton és Csicsók Erika, Sipos Sándor és Duga Erika, Müller János és Meiszterics Andrea, Fehér István és Gyenis Jolán, Horváth Tamás Tibor és Szörényi Zsuzsanna, Besenczi József és Pohl Julianna. Bencze Ferenc Tamás és Gábor Mária Magdolna, Mészáros Fülöp Ferenc és Schrempf Edit Zsu­zsanna, Perger György és Mózes Ilona, Bechtel János és Dobos Judit Ilona, Hosszú István és Dákai Anna, Takács Károly és Dr. Koós Zsuzsanna Mária, Magyar István és Fábián Éva, Fábián József János és Gorjanácz Erika, Imre Béla és Streicher Ilona, Urbin Tibor és Puskás Ildikó, Tóth- Bé>a István és Borbély Erzsébet, Schulteisz János és Bene Erika, Mi- hovics Zoltán és Tóth Gabriella Csilla, Borbás Miklós Antal és Bartha Judit Anikó, Kópicz Miklós és Páva Agnes, Torma József és Jerger Klára. Kórházi felvételes Ugyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kér.: II. sz. Klinika; II. kerület: Megyei Kórház (fertőző Osztály) ; III. kerület: II. sz. Klinika. Sebészet, baleseti se­bészet: II. sz. Klinika. Égési sérülé­sek: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon: 11-169. Munkácsy M. utcai rendelőintézet, ügyeleti bejárat,, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelő- intézet, telefon: 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. utcaf rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fo­gászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség. Te­lefon: 12-812. Minden este 7 órátór reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8.r 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Pécs, Veress E. u. 2. 10,7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390 telefonszámon,, este 7-től reggel 7 óráig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom