Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)
1981-06-15 / 162. szám
I I I I I I I I I I I. — Nem, nem igazi arany! — mondja Zoli, de az érmet úgy tartja a markában, mint egy kényes madárfiókát. A hozzá nem értők aligha fejtik meg a medálon olvasható betűk jelzését. Márpedig ez a lényeg: 50 tagállama van a gyermekbalesetek megelőzését szolgáló nemzetközi szerf§: Marosi Zoltán vezetnek, a PRI-nek. Ezeket a betűket vésték az aranyéremre, az I. helyezés tanúsítványéra Május 19-től négy na. pon át Oslóban rendezték a versenyt: a XIX. Nemzetközi Iskolakupót és a VI. Közlekedésbiztonsági Kupát. Sok ország fiataljai vetélkedtek itt, közöttük a magyarok is, s csapatuk legeredményesebbje Marosi Zoltán lett. A segéd- motorkerékpárok mezőnyében az első helyezést szerezte meg. — Iskolai, városi, járási, megyei és országos vetélkedő során dőlt el, hogy én is tagja leszek a magyar csapatnak — mondja a dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium másodikos, vállas, jóképű diákja, akit egyébként lakóházuk mellett találtunk meg egy - világbajnok ide, világbajnok oda — mászókán csüngve ... — A verseny négy részből állt Oslóban: a KRESZ-ismeretekből, egy KRESZ-pályábál, ügyességiből és terepmotorozásból. Az utóbbi volt a legnehezebb. — A rajtszámom 58-as volt, csaknem utolsónak indultam, az előttem versenyzők a tengerpart puha homokját már teljesen feltúrták, nem volt könnyű megtartani a nekem szokatlan Sachs-motort. Zoli hetedikes korában már motorozott, nem kis részben ő szedte össze a Moped megvásárlásához szükséges pénzt. Azóta - némi túlzással - az elgurult foci után is motorral jár, pedig — mint mondja —, ma már nem olcsó szórakozás ... De név- és születésnapjára is pénzt kér. - „Kikötöm!" —, hogy kedvtelésére fordíthassa. Verhovinája van, a fotózáshoz azonban felhozza a pincéből öccse édesapjuk által összerakott gépét, mert „jobban mutat". Az álma természetesen egy nagyobb gép, egy MZ — nem egyértelmű ehhez a szülői he. lyeslés, akik inkább a tanulás felé terelnék Zolit és nem a lóerők felé —, idén nyáron meg akarja szerezni a jogosítványt. Vagyis Zoli egy jogosítvány nélküli világbajnok. Élmények? Voltak bőven. Már az induláskor: — Elkeveredett a repülőjegyünk. Akkor volt a norvég meccs, rengeteg volt az utas, lemaradtunk a koppenhágai járatról. Végül Berlinben kötöttünk ki, onnan jutottunk to. vább Oslóba, de akkor már dolgozott a SAS légitársaság összes számítógépe . . . Maradandó élményem volt természetesen a verseny, de azon túl a tengeren tett sétahajózás. a fjordok látványa és az, hogy mindössze két óráig tartott az éjszakai sötétség. Hogyan tovább? Eddiq „benne van" 56 000 kilométer... Használja az Oslób'-.'’ vásárolt kék Adidas trikót, s ha megkérdezik, nem csinál belőle nagy ügyet, igen, tényleg, első lettem .. . Mészáros Attila I I I I I I I I I ■ H l! • • Karrierista On? Képzelje «I, hogy olyan a munkája, amelyet játszva elvégez, szívesen is csinálja, de meglehetősen rosszul fizetik. Egy sokkal jobban fizetett állásajánlatot kap, de ez teljes erő- bedobást igényel. Döntsön I 1. A. Mindenképpen megtartanám a régi állásom. B. Az ajánlat foglalkoztatna, de de mégsem fogadnám el. C. Nem tudnám, hogyan döntsék. D. Belső ellenállásom legyőzve, elfogadnám az új állást. E. Fontolgatás nélkül, azonnal munkahelyet változtatnék. 2. Életem legfontosabb célja: A. Hivatásomban valami maradandót nyújtani. B. Hírnév és dicsőség. C. Békében élni. D. Rendezett munkakörülmények, boldog családi élet. E. Segítőkész barátokra lelni. 3. Ot teljesen különböző jellemű ismerőse közül ki a legszimpatikusabb önnek? A. Aki megingathatatlanul munkálkodik hivatásbeli célja megvalósításán. kert, de magánéletét sem adja fel, egyensúlyra törekszik a kettő között. C. Aki munkáját csak jövedelemforrásnak tekinti, a hangsúly a nyugodt, kényelmes magánéleten van. D. Aki előtérbe helyezi a magánéletet, olyannyira, hogy ezt a munkája sem zavarhatja meg. E. Aki inkább csökkenti igényeit, csakhogy szabaduljon a munka nyűgétől. 4. Az ember értékét teljesítménye alapján ítélik meg. A. Teljesen egyetértek az állítással. B. Az esetek többségében így van. C. Határozatlan vagyok. D. Ez fordul elő a legritkábban. E. Egyáltalán nem így van. 5. Azért dolgozom, hogy megvásárolhassam a nekem tetsző dolgokat. A válaszlehetőségek ugyanazok, mint a 4. pontnál. Pontozás: A válaszok két táblázat szerint értékelendők, de a pontszáB. Aki igényli a hivatásbeli simókát külön összesitse! Igény Teljesítmény A B c D E A B C D E 1. 0 3 0 5 5 0 0 0 3 5 2. 3 5 0 0 0 5 0 0 3 0 3. 0 5 3 3 0 5 5 3 0 0 4. 0 0 0 0 0 5 3 0 0 0 5. 5 3 0 0 0 0 0 0 3 3 Ha mindkét érték 15 pont fölött teljesítmény pedig 15 körül: Jelszavan: Gratulálunk 1 A legjobb úton va: a munka nemesit. Munkastílusa van a vezetővé váláshoz, alkalmas az irányításra, és nem is ódzkodik a kemény munkától. Vigyázzon, a túl magas követelmények stresszhelyzethez vezethetnek. Ha az igény és a teljesítmény 5 és 15 pont között van: On életmű- vész, vonzza a karrier, a tekintély, a luxus, de nagy áldozatot nem akar érte hozni, ezért szükség esetén inkább enged az igényeiből. Mottója: örömet találni a munkában, és ez nem fér össze a túlhajszolással. Ha mindkét érték 5 pont alatt van: Nem érdekli a munkahelyi siker. Nyugodtan, nagy felelősségek és kötelezettségek nélkül kíván élni. Rossz vezető lenne, mentes mindenféle becsvágytól. Ha az igény 5 pont körül van, a görcsös, mindenáron jó vezető akar lenni, ezért sokat követel magától és munkatársaitól. Megkockáztatható az a kijelentés, hogy a túlhajszolt munkába menekül megoldatlan személyes problémái elől. Ha az igény 15 pont körül van, a teljesítmény pedig 5 körül: Becsvágy van Önben, de eléggé felszínesen ítéli meg a vezetőszerepet. Az igénye megvan rá, csak a teljesítmény hibázik hozzá. Változtasson hozzáállásán, gyürkőzzön neki a munkának, egyedül ez segíthet. (Előfordulhat, hogy valaki egyik kategóriába sem tartozik, az ő „karrierhányadosa" nem mérhető ezzel a teszttel.) A ,,Freundin" nyomán: Dr. Juhász Edit Falra másznak, javítanak, tisztítanak A Ruwenzori látképe Munkát vállalnak és expedícióra készülnek a pécsi hegymászók El-elnézegelem a pécsi Kon- zum áruházát: megtisztult környezetében feltűnőbbé vált a falára lerakodott korom, por, szürkére változtatva a korábban szép épületet. Ráférne egy alapos tisztítás. Tudom persze, hogy nem könnyű megoldani. Győrfy Mihály, a Pécsi Orvos- egészségugyi Sportklub hegymászója szerint négyzetdeci- méterenként kellene „kikefélni” a koszból . .. Ök — mármint a pécsi hegymászók — jó ismerősként néznek az ilyen falakra, a megújulásra váró gyárkéményekre - több ilyen feladat megoldásán túl vannak. Legutóbb a pécsiek a magasház tövéből csodálkozhattak fel a magasba: a klub hegymászói egy szál kötélen lógva szigetelték az üvegfalat. Miért vállalják az ilyen munkákat? Természetesen pénzt akarnak keresni, s hogy ezt mire akarják költeni, az talán sokakat meglep: expedíció készül Kelet-Afrikába, az ottani legmagasabb hegyekre, közöttük a Ruwenzorira, amelyenek — tudomásunk szerint — magyar láb még nem érintette csúcsát. Több éves előkészületek vették kezdetüket ezekben a hetekben, s az anyagi feltételek biztosítását szolgálják az említett munkák is. — Úgy látjuk — hallottuk Győrfy Mihálytól —, hogy sok olyan létesítmény van Dél- Dunántúlon, amelyek rendbehozatala — kéményekre, magasházakra, gabonasilókra, lépcsőházakra, magas falfelületekre gondolok — nehézségekbe ütközik, elsősorban a felállvánvo- zás naavon magas költséaei miatt. Mi ilyen feladatokra vállalkozunk, számításaink szerint mintegy 30-40 százalékos költségcsökkentés lehetőségét kínálva a munkát nálunk megrendelőknél. Tény, hogy szerte az országban igény van az ilyen felkészültségű — tegyük hozzá: bátorságé - emberekre. Az sem közömbös, hogy a munkát jó minőséggel végzik, eddigi vállalásaik nyomán nem volt reklamáció, akár szigetelésről, ablakmosásról, villámhárítók beépítéséről, vakolatleverésről és hozzá hasonló munkákról is volt szó. És ami ugyancsak fontos szemoont: a rendkívüli gyorsaság. A klub hegymászói nem ..ku- koricáznak": begyakorolják a szükséges technológiát, ciánosán megismerkednek a felhasználandó anyagokkal, a helyszínnel, kiépítik „állásaikat", s már lóg is a kötélen az első ember, teljes biztosítással, felszerszá- mozva. — Mikorra tervezi a klub az expedíciót? — Egyelőre tényleg csak tervről beszélhetünk, számos feltételnek kell még teljesülnie ahhoz, hoqy a pécsi csapat tagjai repülőre ülhessenek. Ha minden összejön, 1983 nyarán leng majd a magyar zászló a Ruwenzori csúcsán és Afrika tetején, a Kilimandzsárón. — Az előkészületek során mi az első lépés? — Egy tábor idén nváron, július végén a Magas-Tótrában. Ide bárki jelentkezhet, Dénte- ken este a pécsi KÖJÁL-szék- házban, s természetesen ott lesznek a POEÖ SK Kilimanjaro '83 expedíció tagjai is. M. A. Szórakoztató zenészek külföldön Kit hív az impresszárió? A magyarok Skandináviában a legnépszerűbbek A HDN elmúlt heti kérdése az volt, hogyan kell dolgozni az NSZK-ban. Most föltehetnénk a kérdést: hogyan kell muzsikálni az NSZK-ban? Évente ugyanis több tucat magyar szórakoztató zenész vesz vándorbotot a kezébe, s szerződik külföldre muzsikálni. Kik és milyen feltételekkel tehetik meg ezt? Erre a kérdésre keressük most a választ. Alapkövetelmény a külföldi szerződést kötőkkel szemben, hogy vizsgázott zenészek, méghozzá magasabb kategóriába sorolt muzsikusok legyenek. A külföldi impresszáriókkal az Interkoncert, a Nemzetközi Koncertigazgatóság tárgyal. Ez garantálja azt, hogy határainkon kívülre valóban csak a legkiválóbbak kerüljenek, s hogy érdekeiket odakint ne érje sérelem. Az Interkoncert az Országos Szórakoztatózenei Központ véleménye alapján dönti el, hogy ki dolgozhat külföldön. A magyar zenészek legnagyobb „felvevőpiaca" a Német Szövetségi Köztársaság, Svédország, Norvégia és Finnország. Bár az utóbbi években erős konkurrenciót jelentenek a lengyel és a bolgár muzsikusok, a magyarok mégis közkedveltek, mert általában igen sokoldalúak. Egyformán jól játszanak szalon- és lánczenét, ismerik a világslágereket, s ak-' kor sem jönnek zavarba, ha elő kell venni a hegedűt, mert magyar nótát kér a vendég. Milyenek a munkakörülmények? Skandináviában általában jobbak, mint Nyugat- Eurnn más országaiban. Az NSZK-ban sokkal nagyobbak a követelmények, ayakran 8—9 órát kell játszani, „naprakészen" kell ismerni a legújabb divatszámokat, s a jmuzsikusok áltclában maauk gondoskodnak n szállásukról. Ezzel eqyütt nem lehet azt mondani, hogy kizsákmányolják őket, csak szigorúan megkövetelik tőlük azt, amit a szerződésben vállaltak. A külföldi zenész, országok szerint változóan, napi vagy havi gázsit kap, ami után ott adózni köteles. Az után az ösz- szeg után azonban, amelyet valutában hazaküld a magyar államnak, ott nem vonnak le adót. Mennyit keresnek muzsikusaink? Átlagban havi 1500— 2500 nyugatnémet márkát lehet számolni. A legtöbben ezt hangszervásárlásra, hosszabb idő esetén autó és más értékes cikkek vásárlására fordítják. A szórakoztató zenészek általában 1-2 évre szerződnek ki, s a helyüket a külföldön kialakult szokás szerint havonta változtatják. Egy-egy étterem gyakran a zenekarával reklámozza magát, ezért érthető, hogy több gondot fordítanak a zenészek kiválasztására, foglalkoztatására ezekben az országokban. A magyarok változatlanul a legnépszerűbbek Skandináviában, de ez nem azt jelenti, hogy a legolcsóbbak. (Mint említettük, a kedvezőtlen szerződéseket az Interkoncert megvétózza.) Ha külföldön ennyire népszerűek a mi vendéglátóipari muzsikusaink, ' miért találkozunk egyre kevesebb színvonalas zenekarral idehaza? — tehetné föl valaki a kérdést. A válasz a szakma presztízsének hazai csökkenésében rejlik. A tehetségek kibontakozásának ma már több útja van, ezért a zeneiskolákból kikerülő jó hangszertudású fiatalok ritkán állnak össze ilyen célú zenekarokban muzsikálni. Egyébként a külföldi szerződést vállalók száma nemigen befolyásolja a hazai színvonalat: például Baranyából évente mindössze 2—3 együttes utazik ki hosszabb-rövidebb időre H. J. Gyermekkórus-fesztivál Komlón Tizennégy iskolai kórus — nyolc ország több mint ezer daloskedvű kisdiákja és nagyobb diákja — péntektől átvette a „hatalmat" Komló városában. A külföldiek színes, a hazaiak matrózblúzos, hímzett vagy úttörőnyakkendős formaruháikban hatalmas mezei csokorhoz tették hasonlatossá az éppen most 30. jubileumához érkezett bányászvárost és környékét, ahol az ünnepségsorozat első részeként rendezték meg az ötödik komlói Kodály Zoltán nemzetközi gyermekkórus-találkozót. A város zenei hagyományai, zeneoktatása és Kodállyal való kapcsolatai is éppen három évtizedre tekinthetnek vissza. Ez a hagyomány hívta életre 1972-ben az első gyermekkórus-találkozót, amely azóta fesztivál jellegű reprezentatív eseménnyé terebélyesedett. A részt vevő 14 kórus pénteken és szombaton este Komlón ünnepi díszhangversenyen mutatkozott be. Többségük rutinos, külföldi fesztiválokon is díjnyertes együttes, az idei koncertek színvonalát az ő muzsikájuk fémjelezte, amitől a találkozó egy-két árnyoldalát is a valóságosnál kisebbnek érezhettük. Nagy sikert aratott a litván „Hórsfácska” Leánykórus (Szovjetunió), a bydgoszczi (Lengyelország) gyermekkar; a pécsi Mátyás király utcai; a budapesti Rädda Barnen; a szolnoki Kassai úti iskolák kórusa s nem különben a Stainz- Steiermark-i (Ausztria) gyermekkar és természetesen a komlói Kodály-iskola kórusa. A gyerekek Sikondán találkoztak, ismerkedtek egymással, vasárnap este pedig nagyszabású zárókoncerttel búcsúztak el a vendéglátó bányászvárosA komlói Kodály Zoltán iskola kórusa a Lenin téren rendezett záróünnepélyen
