Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)

1981-05-22 / 138. szám

© Piinantiili napló 1981. május 22., péntek Hiány és felesleg fl beruházási feszültségek és az állóeszköz-állomány korszerűsítési folyamata gazdaságuokbao Dr. Bélyácz Iváo kandidátusi disszertációjáról Mk Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudo- mányi Karának fiatal oktatói élénk tudomá­nyos kutatói tevékenységet folytatnak, egyre töb­ben szereznek magasabb tudományos fokozatot. A héten a Magyar Tudományos Akadémia kister­mében lezajlott nyilvános vita után dr. Bélyácz Iván nyerte el a kandidátusi fokozatot. Hatalmas irodalomból táplálkozó értekezésében a gazdasá­gunkban jelentkező beruházási feszültségekkel és az állóeszköz-állomány korszerűsítésével foglalko­zik. Közgazdasági élet rovatunkban most részlete­ket közlünk a fiatal oktató kandidátusi értekezésé­nek következtetéseiből, javaslataiból. Miklósvári Zoltán Pécsi utcák — híres emberek Az utcanévadó: ATHINAI SIMON A beruházási problémák és az állóeszközök korszerűsítési kérdései a szocialista gazdál­kodás történetében mindeddig különös jelentőséggel bírtak, kettős értelemben is. Egyrészt a beruházások a gazdaság fej­lesztésében alapvető eszközei, másrészt ezeken a területeken a feszültségek, a hiányosságok tartósan álltak és állnak fenn. A gazdaságpolitika, a tervezés, a gazdasági szabályozás szá­mára különösen a reform után nap mint nap merülnek fel el­vileg tisztázandó kérdések és gyakorlati megoldások iránti igények. Az elméleti tisztázás és a gyakorlati útkeresés rend­szerint igen kevés időt kap a megoldás előállítására. Hang­súlyozni kell, a beruházási fo­lyamatokban tapasztalható gya­kori eredménytelenség és ta­nácstalanság nemcsak a tudg- mány felkészületlenségét fejezi ki, hanem azt is, hogy a reform után — a gazdasági tevékeny­ség egyéb területeihez hason­lóan - maga a 'gyakorlat, a reálszféra is mélyreható átala­kuláson ment keresztül, s a közgazdaságtudománynak elő­ször meg kellett ismernie a sa­játosan új, szabályozott terv- és piacgazdálkodás szabálysze­rűségeit és mozgásmechaniz­musait. Az egyik legfontosabb ellentmondás Nos dr. Bélyácz Iván egy év­tizede folytat kutatásokat, fi­gyelmének középpontjába a beruházási feszültségeket és az állóeszköz-korszerűsítés folya­matát állítva. Disszertációjában e két fő gondolatkör rendsze­rező és kritikai elemzését vé­gezte el. Lássunk most részle­teket következtetéseiből, javas­lataiból. Ami a beruházásokat illeti, itt hiányról, a beruházási szán­dékok és lehetőségek tartós el­téréséről, keresleti túlsúlyos be­ruházási Diáéról adhatunk ké­pet. A feszültségek tartósak, intenzitásuk változó, időről idő­re átalakulnak, s egyre inkább strukturális jelleqűekké válnak. Az állóeszköz-állomány korsze­rűsítési folyamatát elemezve vi­szont tartós többletekről, a munkahelyszám növekedéséről, a kapacitások túlfejlesztéséről, kettős korszerűséqi struktúra ki­alakulásáról alkothatunk ké­pet. — Gazdaságunk működésé­nek egyik leglontosabb ellent­mondásával állunk szemben — szögezi le dr. Bélyácz Iván. — Ugyanabban a vonatkoztatási rendszerben áll fenn együtt a hiány és a felesleg. Egyik ol­dalról a beruházási rátát feszít­ve törekszünk újabb kapacitá­sok teremtésére, a fogyasztási és beruházási javok hiányai­nak kiküszöbölésére, másik ol­dalról viszont fölös kapacitások halmozódnak föl. Itt nyilvánva­lóan strukturális zavarokról van szó. A feszültségek okait mélyeb­ben kell keresnünk. A feszült­ségek a gazdasági működés és az irányítás legmélyebb össze­függéseit érintik. Felszámolásuk természetszerűleg nem történ­het meg a felszíni piaci egyen­súlytalanság időnkénti tompítá­sával. A forrásképzés hatékony szabályozásához, a szándék­képzés mérsékléséhez kontsruk- ciohális mélységű változások szükségesek ... Helytelen beruházási célkiválasztás A beruházási feszültségek el­sősorban nem fázisproblémák, a fejlődés kikerülhetetlen, vala­mikor felszámolódó rendelle­nességei, hanem a gazdasági működés zavarainak következ­ményei. A gazdasági működés konstrukcionális zavarai hamis látszatot szülnek: a felszínen úgy látszik, mintha a tartós eszközhiány lenne a nehezen le­küzdhető feszültségek oka. A források és a kapacitások visz- szatérő hiánya a gazdálkodás nem elkerülhetetlen kísérőjelen­sége. A feszültségek felszámo­lásának alapja a veszteségfor­rások kiküszöbölése. A hiány újraképződése nagyban függ a helytelen beruházási célkivá­lasztástól, a nem előrelátó ka­pacitástervezéstől. A beruházá­si döntéseket — elsősorban a piaci impulzusoknak elvileg ki­tett területeken — a naturális célmeghatározás kényszerpá­lyáiról a gazdaságossági mér­legelés kompetitiv pályáira kell helyezni. Az indirekt beruházási mechanizmusban egy fázissal korábbra tevődött az erőforrá­sok pazarlásának lehetősége: a vállalat igaz, hogy nem kap ingyen pénzt beruházási célra az államtól, de az állam olyan helyzetet teremt, hogy a haté­konyságtól függetlenül is kép­ződhessen nyereség, s ebből fejlesztési forrás. Emellett indo­kolatlan diszkriminációval is veszélybe kerül a beruházási piac egyensúlya, tA beruházási források képzése (eltérően a bérjövedelmektől) nem szigo­rúan hatékonyságfüggő, a be­ruházási költekezés személyte-. len, hatékony korlátok nélküli tevékenység. A pazarlás okai A túlzott beruházási hajlan­dóság, az indításra orientált­ság, az erőforrások pazarlásá­nak lehetőségét az indirekt irá­nyítás erősítésével kell mérsé­kelni, nem adminisztratív korlá­tozásokkal, a beruházásindítás megtiltásával. A beruházási fe­szültségek megszüntetése alap. vetően nem szabályozó-módo­sítási kérdés — az irányítás alapfelfogása igényel módosí­tást. A döntési jogkörök és a pénzügyi lehetőségek esetleges centralizálása kevés eredményt hozhat. A legutóbbi időben tör­tént szabályozómódosítások és a beruházáspolitika bizonyos mérvű irányváltása elsősorban nem a beruházáslassítás és -fé­kezés miatt érdemel figyelmet, hanem az ár- és jövedelemsza­bályozás mechanizmusának gyökeres változása miatt. A be­ruházási ütem tartós lefékezése elsősorban a külső egyensúly helyreállítását, a nemzeti jöve­delem tervezett felhasználási arányainak megtartását szol­gálja. Látnunk kell, hogy a fé­kezés még differenciált formá­jában is változatlan döntési-fi- nanszírozási-irányítási intéz­ményrendszer keretei között realizálódik, emiatt az általá­nos fékezés az alapvető vesz­teségforrásokat nem küszöböli ki. Az új árrendszer, a jövede­lemszabályozási és támogatási rendszer módosulásai azonban elvileg a legmélyrehatóbb vál­tozások kiindulópontját képez­hetik. * Az állománytúlfejlesztési ér­dekeltség és a feszültségek képződése között nagyon szo­ros kölcsönkapcsolat van. A nem szigorú környezeti és költ­ségkorlátok nem akadályozzák a kapacitások túlfejlesztését, sőt lehetőséget teremtenek a nem hatékony kapacitásterve­zés negatívumainak elkerülésé­re. A kapacitások túlfejlesztése, a kettős korszerűségi struktúra kialakulása alapvetően nem a szabályzók következménye, ha­nem a vállalatok helyzetében gyökerezik. Bár a szabályzók szerepet játszanak, mozgásfor­mát biztosítanak a sajátos kor­szerűsítési magatartás számára, de a legmélyebb indítékok még­sem ezek Az állóeszköz-állo­mány korszerűsége, a minél ta­karékosabb állóesz'köz-gazdáP kodás még ma sem alapvető forrása a vállalati versenyké- pességnek-fennmaradásnak. A műszaki fejlesztés, a korszerű­ség fontosságát elvben mindig hangsúlyozzuk, a gazdasági szabályozás, az irányítási szem­lélet azonban inkább fékezi, mint preferálja a műszaki fej­lesztést . . . Más irányítási felfogásra van szükség Dr. Bélyácz Iván következté­seit és javaslatait összegezve végezetül rámutat: a felvetett problémák megoldása hosszabb távú feladat. Azon túlmenően, hogy igényli bizonyos ■szabály­zók változását is, az irányítási .felfogást mélyen érintő, a vál­lalatok helyzetét átértékelő szemléleti változást követel. Nincs többről szó, mint az in­direkt mechanizmus elveinek következetes alkalmazásáról, a piaci versenyképességről, a kompetelív szféra szervezeti rendszerének bizonyos decent­ralizálásáról, a termelők állan­dó differenciálódásáról. Ilyen körülmények között nagyobb le­hetőség nyílik az egyensúlyi ní­vón alakuló beruházási tevé­kenységre és a takarékos esz­közgazdálkodásra. ■ * ' ---­O pponensi vélemények Dr. Bélyácz Iván értekezésé­nek opponensei Berend Iván, a közgazdaságtudományok dok­tora és Dániel Tamás, a köz­gazdaságtudományok kandi­dátusa voltak. Részletek az op­ponensi véleményekből: Berend lírán : — A jelölt témaválasztása szerencsés volt, a beruházási feszültségek és az állóeszközök korszerűsítési problémái gazda­sági fejlődésünk feltételrendsze­rének kulcselemei. Szocialista gazdaságunk történetében min­dig, gazdasági reformunk óta pedig különös élességgel rajzo­lódik ki, hogy a jelölt témájá­ban feldolgozott problématán- colat gazdálkodásunk egész rendszerét átszövi, a gazdasági növekedés neuralgikus pontja. A téma jelentőségét és idő­szerűségét növeli az új növe­kedési fejlődési típus és pálya, az intenzív növekedési szakasz­ra való áttérés. E fejlődési sza­kaszban a tudomány eredmé­nyeinek, az új technikának és technológiának beépülése a gazdasági folyamatokba is emeli a téma fontosságát. Dániel Tamás: — A disszertáció sok értékes megállapítást, újszerű felisme­rést tartalmaz, amelyek a be­ruházási piac, illetve az álló­eszköz-gazdálkodás jobb meg­értését szolgálják és adalékot szolgáltatnak azok esetleges továbbfejlesztéséhez ... A disz- szertáció arról tanúskodik, hogy a jelölt az értekezés té­makörében és az ezzel össze­függő kérdésekben mélyreható elméleti és gyakorlati ismere­tekkel rendelkezik, és hogy ön­álló tudományos kutató mun­kára alkalmas. A megyei közgyűlésre készülve Tisztújító közgyűlésre készül a Magyar Közgazdasági Tár­saság Baranya megyei Szerve­zete. Az elmúlt öt év munkáját összegező beszámoló jelentés elkészült, azt a társaság leg­utóbbi vezetőségi ülésén meg­vitatták, s a kiegészítésekkel együtt a június elsején tartan­dó közgyűlés elé terjesztik. A megyei szervezetnek a 16 jogi tagon kívül jelenleg 256 tagja van, köztük 57 ifjú közgazdász és 80 nő. Részükre a társaság az elmúlt öt évben egyebek mellett csaknem 200 különböző szakmai előadást, kerekasztal- megbeszélést, konferenciát, vi­tadélutánt rendezett. Nemrégiben az Athinaiakról írt cikkünk végén fölvetettük a kérdést: az évszázadok során élt, baranyai kapcsolatokkal is bírt Athinaiak közül ki az utó­névadó? Minden bizonnyal Simon deák. A kor jeles történetírója, Bru. tus János Mihály (1517—1592) szerint Simon deák törvények­ben jártas, literátus ember volt, aki okosságával, bátorságával annyira kitűnt, hogy Szapolyai János király Ferdinánd támadá­sainak kivédésére segélyért Len. gyelországba küldte. Onnan ha­zatérve a saját seregét Kun Ko- csárdéval egyesítette, majd Sá. rospatak mellett szétverte a Fer­dinánd pártján állóknak Révay által vezetett seregét. János király annyira kedvelte Athinai Simon deákrSt, hogy új­szülött fiának ő lett egyik ke­resztszülője - Verancsics Antal történetírónk szerint Ugyanő ír arról is, hogy midőn a német Budát erősen ostromolta, Frá­ter György (szerzőnk szerint: Utissenius= békéltető, anyja után: Martinuzzi) javaslatára az özvegységre jutott királyné, Iza­bella, Simon deákot helyezte Pécsre várparancsnoknak. Tud­ni kell ugyanis, hogy a török Pécset kétszer fölégette majd a mohácsi csata után hét napig ostromolta, de nem foqlalta el. Ekkor Szulejmán szultán a vá­rost Szapolyai Jánosnak aján­dékozta. Fráter Györgynek az volt a terve, hogy Buda esetleges el- estével a török határ közelében lévő Pécsett legyen a királyi család menedéke. Athinai Simon meq is felelt a kapott katonai feladatnak. 300 lovasával és a várőrséq le- pénzelésével kisebb . küzdelem árán elfoqlalta a várat a Fer­dinánd pártián álló Ezek (Eszé­ki) János oécsi püspöktől, ille­tőleg a vórőrség parancsnoká­tól, Kákonyi Jánostól. Pécs várának és a püspök­séghez tartozó Szászvárnak e haditett után Athinai Simon lett a parancsnoka. Hogy a várpa­PÉCS. SZÜLETTEK: Horváth Agnes, Reisz Beáta, Horváth László, Papp Zoltán, Varga Judit, Horváth Erzsébet, Gyenes Zsolt, Horváth László, Uzsok Eszter, Dittrich Antal, Magyar Csaba, Gyurkóczi Kinga, Papp Éva, Csillag Agnes, Berta Atti­la, Markovics Ákos, Chalupa Dániel, Gaá) Béla, Lénárt Zsolt, Brandt Mónika, Bischof Ivett, István Andor, Hartmann Erika, Stayer Zsolt, Franke Andrea, Szili Befaadett, Németh Aliz, Zsifkó Attila, Guricza Éva. Vá- czi János, Horváth Szilvia, Böhm Adrienn, Harsányi Zoltán, Horváth Krisztina, Hernádi Sándor, Zoltai István, Hell Zsolt, Magasi László, Lipcsei Mónika, Wenhardt Norbert, Csefkó Anna, Hornung Áron. Fridii László, Pólyák Lilla, Szávai Melinda, Éder Patrik. Bálint Gábor, Kovács Linda, Bucsai Klára, Koch Krisztina, Öbert Adrien, Todenberg Lilla, Ma- ayar Péter, Csille Ildikó, Vas Zoltán, Brunner Éva, Bóka Judit, Váradi Esz­ter, Wirth Imola, Lengyeltóti Anett, Csiszár Marietta, Pincési Balázs, Tóth Mónika, Mátés Nikolett, Müller Nimród, Vajda Péter, Dómján Ildikó, Kovács Klaudia, Nagy Andrea, Mé­száros Tamás, Szép Zsolt. Petz Ma­riann, Kékesi László, Baráth Andrea, Lövei Zoltán, Reményi Judit, Simon Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kér.: II. sz. Klinika; II. kerület: Megyei Kórház (fertőző épület); III. kerület: I. sz. Klinika. Sebészet, baleseti se­bészet: II. sz. Klinika. Égési sérülé­sek : Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet: Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon: 11-169. Munkácsy M. rancsnok boldogsága teljes le­gyen, megparancsolta, hogy fe­leségét díszhintón 35 lovas kí­séretében Budáról hozzák Pécs­re. A feleségszállítás tervéről ér­tesült Fráter György egyik kö­zeli rokona, a minden hájjal megkent Benkovics Mihály. Em_ hereivel az asszonyszállító kis budai csapatot Fehérvár köze­lében megtámadta, és Athinai Simon fiatal feleségét minden vagyonától megfosztotta. Több mint 12 000 Forintot tett ki a rablott pénz, ezen kívül renge­teg ezüstékszer, edény, lovak és nőj öltözékek kerültek ebek har- mincadjára. A szegény asz- szonyt úgy kifosztották rablói, hogy meztelenségének eltaka­rására másoktól kellett ruhát kérni. Az egykorú krónikás (Ve­rancsics) szerint női szemérmét megkímélték ugyan, de börtön­be zárták, ahol kisfia meqhalt. E tragikus esetről értesült At. hinai Simon, aki Stanislaus szé- kesfehérvári prépost útján igye­kezett feleségét a rabságból ki­szabadítani. Közben azonban a szerencsétlen asszony jószívű tá. mogatókra talált a helybéli apácákban, akik apócaruhába öltöztetve többek társaságában kimenekítették a városból, és Pécsre küldték. Az események hatására At­hinai Simon elhagyta a király­né és a „barát" pártját. Amikor a török Budát 1541. augusztus 29-én csellel elfoglalta, Ferdi­nánd pártiára állva kért tőle se­gítséget a török ellen. Szulej­mán hiába vezette vissza győz­tes seregét Pécs vára felé, At­hinai Simon csapata és a vá­rosbéliek ellenálltak az ostrom­nak: a török nem tudta beven­ni Pécs várót. Két év múlva azonban, 1543. július 29-én Pécs szinte kard­csapás nélkül török kézre ke­rült. A viszontagsáqos életű hős Simon deák teljes elhaqyatott- sáqban és szegénységben fe­lezte be életé* 1548 táján a Kassa melletti Nádasdon. Dr Tóth István Timea, Balázs Barbara, Kungl Anikó, Mamel Judit, Miskolczi Gábor, Lacz- kó Judit, Pusztaföldi Péter, Hőgye Tamás, Bocz Zsófia, Orovicza Márk, Kovács Péter, Fodor Attila, Reith Andrea, Kovacsics József, Pálfai Szilvia, Kassai Mihály, Sárkány Gá­bor, Lovász Tibor, Jurdik László, Sza­badi Diána, Dobos Norbert, Zelenka Szilvia, Kardos Éva, Müller Zoltán, Szokol Attila, Gorján Gyula, Tömöri Csaba, Huszár Szabolcs, Katona Szil­via. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Szopka Elemér Mihály és Resál Éva Julian­na, Lakatos István és Miklós Zsófia, Kovács Ferenc Pál és Priska Margit, Szabó Zoltán és Glöckner Berenike, Németh Ferenc és Végső Erika, Ma­ros István és Jakubács Magdolna, Baumholczer János és Staubach Esz­ter, Ropcsák István és Rémes Erzsé­bet, Hermann Tamás és Farkas Gyön­gyi Éva, Győrfi Gábor és Bényei Ju­dit, Patak József György és Gyön­gyösi Katalin, Soós Zoltán Gyula és Barna Rozália Magdolna, Fülöp Fe­renc és Valkó Ilona Margit, Sinku Gábor Mihály és Csiszár Erzsébet, Labdafski József és Jurinovics Tün­de, Dunai Antal és Nagy Erzsébet, Gáspár József és Vati Zsuzsanna, Pál János és Hunyadi Mária. utcai rendelőintézet, ügyeleti bejárat, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelő- intézet, telefon: 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. utcaf rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fo­gászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség. Te­lefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRAK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs-Me- szes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10;8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógy­szertár, III. kér.: Pécs, Veress E. u. 2. 10 7. sz. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390 telefonszámon, este 7-től reggel 7 áráig. Kórházi felvételes ügyeletek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom