Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)
1981-05-12 / 128. szám
1981. május 12., kedd Dunántúli napló 3 előtérben az energia takarékos technológiák Ey/.v.ygy^ryiiryjtTyirtiYlvIvIv&vjv^ylYirtSSw Hz új szabályzók ösztönzik az állattartást Látványosan fejlődött Baranya sertés-'és juhállománya, 50 százalékkal több a baromfi A megye állattenyésztését az V, ötéves tervidőszakban a termelői árak növekedése, a fel- vásárlási árak emelkedése, a szemes- és keveréktakarmány- órak változása, a beruházási lehetőségek csökkenése, a közgazdasági szabályozó rendszer változása irányította. A költségek emelkedésének ellensúlyozására a nagyüzemi termelés bővítését, a takarmánnyal és egyéb energiákkal való takarékosabb gazdálkodás üzemi lehetőségeit használták ki. Az állat-, állatitermék-terme- lést a szarvasmarha-ágazatban jelentősen befolyásolta a szabályozórendszer kedvező változása, mely a nagyüzemekben a tehénállomány növelését, illetve szintentartását, valamint a tejtermelés fajlagos és abszolút mennyiségének növelését segítette elő. A tejértéke- sitési premizálási rendszerhez való alkalmazkodás a legtöbb gazdaságban a tehenészetet az eredményesen működő ágazatok sorába emelte. A szarvasmarha-állomány az ötödik ötéves tervidőszak végére kismértékben, 4,5 százalékkal csökkent, elsősorban a háztáji és kisegítő gazdaságok jelentősebb állománycsökkenése miatt. Ezen belül a tehénlétszám összességében nem kevesebb, mint a bázisidőszak elején (1975. év végi állomány) voit. A termelőszövetkezetek közül négy felszámolta állományát - részben objektív, részben belső üzemi szakosodási okok miatt. A megye sertésállománya létszámban, összetételben és minőségben is kedvezően alakult. Mindegyik szektor az összlét- számot és az anyaállományt is növelte. A juhállomány fejlődése az elmúlt öt évben látványos, szervezett és eredményes volt. Az összes állomány több mint 50 százalékkal, az anyaállomány közel 50 százalékkal nőtt. A temelőszövetkezetekben több új juhászat jött létre, melyek következménye, hogy az anyaállomány 70,8 százaléka ebben a szektorban van. A baromfiállományból a tyúkfélék létszáma több mint 50 százalékkal nőtt. A baromfifeldolgozó-kapacitás megépítése a broilertermelés alakulását kedvezően befolyásolta. Az elmúlt tervidőszakban alakította • ki két termelőszövetkezet a lúdtartás feltételeit és szervezték meg a májliba előállító szakcsoportokat. A nagyüzemek a legkiemelkedőbb eredményt — 4035 literes állagtermeléssel — a tejtermelésben érték el. Átlagtehénre jutó tejtermelés: 1975 1980 Megyei nagyüzem 2664 4035 Állami gazdasagok 3454 4971 Termelőszövetkezetek 2445 3756 Az állami gazdaságok tehenészeteiben 4600 liternél alacsonyabb termelés nincs, 5000 l/'db feletti állománnyal egy gazdaság rendelkezik. A termelőszövetkezetek tehenészeteiből egy 5000, tizenhárom 4000, huszonnégy 3000 liter felett termel. Elismeréssel kell szólni a megyében megépült 30 szakosított tehenészeti telep mind szakszerűbb, termelékenyebb, eredményes működéséről. Ezeken a termelőhelyeken termelik a megyei tejmennyiség 61,2 százalékát, a termelőszövetkezeti tejmennyiség 74 százalékát. A szakosított telepeken az átlagos tejtermelés 4147 liter, melyből a termelőszövetkezeti szakosított telepek átlaga 3926, állami gazdaságok átlaga 5188 liter, 3500 liter alatti átlagos tejtermelés csupán 5 termelőszövetkezet szakosított telepén volt 1980-ban. A megye hústermelése - hal, nyúl, ló kivételével - 1980-ban az 1975 évi tényhez viszonyítva 39,2 százalékkal több. Az élő és vágómarha meny- nyisége - 18 167 t - 2,5 százalékkal kevesebb, mint a bázisidőszakban volt. Emelkedett az állami gazdaságok értékesítése, a termelőszövetkezeteké és a kisüzemeké jelentősen visszaesett. A vágósertés-értékesítés 34,5 százalékkal nőtt, mennyisége 1980-ban 47 168 tonna. Az állami gazdaságok 22,5 százalékkal, a tsz-ek 16 százalékkal, a kistermelők 64,9 százalékkal értékesítettek többet mint 1975-ben. A vágóbaromfi kétszer annyi mint 1975-ben volt, a vágójuh-értékesítés 40 százalékkal növekedett. A VI. ötéves terv kiemelt feladatai : Valamennyi állattenyésztési ágazatban tovább kell javítani a könyezeti feltételeket. A kérődző állatfajok részére biztosítsák a megfelelő mennyiségű és minőségű tömegtakar- mány-bázist. Fokozottabban törekedjenek kihasználni a gyepterületekben rejlő lehetőségeket. A sertéstakarmányozásban növelni szükséges az állati eredetű melléktermékek fel- használását. Minden ágazatban érdekelt a szükséges rekonstrukció elvégzése. A szakosított tehenészeti telepeken a kötetlen tartást és a korszerű fejőházak építését javasoljuk. A szakosított és hagyományos sertéstelepeken a kapacitást növelő átalakításokat. Az elkövetkezendő években folytatódik a szarvasmarha-al- lomány szakosodása. A tejirányú szakosodás elsődlegessége mellett növelhető a húsmarhaállomány azokban az üzemekben, ahol az adottságok - elsősorban a nagy gyepterület — ezt lehetővé teszik. A nagy gyepterülettel rendelkező üzemekben fejleszthető a juhállomány. A fenti kiemelt feladatok végrehajtásánál szükséges figyelembe venni a közgazdasági környezet alakulását és a gazdasági szabályozórendszer változását. Kiemelt feladat az energia- takarékos tartási technológiák (elsősorban a sertéstartásban) és takarmónytárolási módok megvalósítása. Farkas László, az MTÁF igazgatója Gyorsabban elháríthatják a környezetszennyezést Új vízminőség-vizsgáló és talaj- mechanikai laboratórium épült A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vizminöségvizsgáló- és talajmechanikai laboratójiuma másfél éven belül a Cser- kúton épülő új környezetvédelmi bázisra költözik. Először egy teljesen automatizált mérő- és kutatóbázis felállítására gondoltak, de a magas fejlesztési költségek miatt, félautomata műszerek mellett döntöttek. A mostani helyzetben még ilyen műszerparkkal is gyorsaságban és pontosságban nyomon követhetik és időben elháríthatják a környezetszennyező károsodásokat. Dél’-Dunántú- lon még nem olyan súlyos a környezetkárosító helyzet, hogy a megfigyelések teljesen automatizált elemzésére lenne szűk. ség, de 5—10 év múlva már a maximálison automatizált adat- feldolgozás válik időszerűvé. Kétszintes bázis Cserkúton A kétszintes, több mint hatszáz négyzetméteres alapterületű létesítményben hamarosan kezdődik a belső szerelés Felszereltségében és technikai felkészültségében ehhez hasonló bázis csak Budapesten és Gyulán működik. Megvalósítására az Országos Vízügyi Hivatal több mint 25 millió forintot biztosított. A kivitelezés a Déldunántúli Vízig szervezésében ősszel kezdődött meg több alvállalkozó bevonásával és a teljes üzembeállítás időpontja: 1983- januárja. Hatféle környezetvédelmi feladatot lát el a mostani laboratórium, ahol a nagy zsúfoltság gátoljo a műszerezettség fokozását, vagy a vizsgálatok átfutási idejének a lerövidítését Évente több mint háromezer vízmintát vizsgálnak meg. E? a szám az új központ belépése után megduplázódik, és a jelenlegi 30—40-féle megfigyelési szempont is jelentősen bővül. Baranyában és Somogybán rendszeresen gyűjtenek vízmintákat a Drávából, a pécsi ivóvíz-ellátáshoz szükséges nyers Duna-vízböl, a Kapos felső térségéből, valamint a Dél-Bala- tonba futó patakokból, csatornákból, hogy ezen felszíni vizek minőségéről, mennyiségéről, felhasználásáról évente átlag 700 minta útján tájékozódnak. Ezen kívül 800 minta kerül be radiológiai vizsgálatro, elsősorban a Dunából, a Drávából és a Pécsi-viz medencéből: ezt a három helyet kiemelten figyelik. Még mindig csaknem ötven súlyosan szennyező ipari, mezőgazdasági létesítményt tartanak nyilván — legalább 30-at Baranyából Ezen kívül 10—15 kűt tisztaságára is felügyelnek. Az említett felszíni vízfolyásokból biológiai helyzetfelmérésre ugyancsak félezer mintát vesznek. Fogialkoznak a rendkívüli szennyezésekkel, ilyen 10—15 adódik évente a két megyében, amikor olaj, olajtermék, növény- védöszer jut a talajba. Az új laboratóripmban kimutatják majd a vízfolyásokban és a szennyvizekben a nehézfém- vegyületek . előfordulását. Arra kiváncsiak, hogy a mederfenékre leülepedő higany, kadmium, nikkel, ólom és stroncium Bizonyos „lappangás" után hogyan károsítja a környezetet. Az új mérőeszközökkel megtudják azt is, hogy a mederfenékben és a partoldalban lakó szervezetek — mikroorganizmusok, férgek — miként viselkednek mint környé. zetszennyezők Egyebek között a vájóféreg gyakori előfordulása házi eredetű, míg a kékalga dú- sulása műtrágya okozta szeny- nyezödésre utal. A radiológiai felmérés teljesen megújul, ugyanis a jelenlegi két izotóppal szemben nyolcat fognak lemérni, főként az elhagyott meddőhányók, szennyvizek és felszín alatti vizek radiológiai állapotának meghatározására A súlyosan szennyező létesítmények veszélyes melléktermékeit sűrűbben vizsgálják és rendkívüli szennyezés esetében gyorsabban derítik fel az okokat, hogy a beavatkozás pontosabb legyen. Uj cél, hogy tározók, vízrendezések, öntözőfürtök, műtárgyak távlati tervezéséhez, majd megvalósításához adatokat szereznek be. Az összes eredményt, megfigyelést mikrofilmeken tárolják. Gyorsan felhasználható környezetvédelmi adatbankot létesítenek Modern műszerekkel Mindehhez modern műszerekre, berendezésekre van szükség. Elsősorban NDK-ból, Lengyelor.’ szágból és a Szovjetunióból, de számítanak a Labor Műszeripari Müvek fejlesztés alatt lévő újdonságaira is. Egy NDK-műszert meg is vásároltak, amely egyszerre 90 mintát dolgoz fel. A legfontosabb, hogy sikerüljön a műszerfejlesztés. Ennek érdekében az elektroműszerészek, vegyészek és biológusok részkészülékek, alkatrészek hazai be. szerzésével házilag olcsó mérőeszközöket szerelnek össze Csuti János n most huszonöt éves mohácsi szakmunkásképzés szerves része a város és környéke gazdasági fejlődési folyamatának. Az elmúlt negyedszázad alatt a városban folyó szakmunkásképzés sok jól képzett szakembert adott a térség ipari és mezőgazdasági üzemeinek. Az intézet létrehozását 1956 tavaszán határozták el, akkor kapta meg az 502-es számot. A szakmunkásoktatás 1956 őszétől 3 főhivatású nevelővel, több óraadóval 5 tanteremben indult meg.- Az iskolák, a tanműhelyek és az iporitanuló-otthonok a lehetőségek és a szükség törvényei szerint létesültek. Csak 1968-ban készült el az az épület, amelyik 12 tantermében ma 65 fős oktatógárda 500 szakmunkást és 150 szakmunkások szakközépiskoláját végzőt tanítanak - mondja Deb- reczeni Lajos, a mohácsi 502-es Radnóti Miklós Szakmunkásképző Intézet igazgatója. A mohácsi szakmunkásképzés mindig rugalmasan igazodott a körülményekhez, sok neA szakmunkásképzés negyedszázada Mohácson héz feladatot sikerült megoldania. Tíz éve, 1970-ben például 52 szakmában 986 tanulót oktattak, a mainál sokkal rosszabb körülmények között. Ma ugyanis 13 szakmában a tíz évvel előtti létszámnak csak a fele van, akik a város és a környező termelőegységek profiljának megfelelően sajátítják el az iskolában és a jól felszerelt üzemi tanműhelyekben bútor- asztalos, az öntő, az esztergályos, autószerelő, géplakatos, mezőgazdasági gépszerelő, villanyszerelő, fonó, kesztyűs, fehérnemükészitő, női ruhakészítő, kárpitos és kőműves szakmákat. S hogy milyen színvonalon? Elég megemlíteni, hogy a Szakma kiváló tanulója megyei verseny 33 helyezése közül 10-et, míg a tantárgyi tanulmányi versenyek 30 helyezése közül 9-et idén a mohácsiak szereztek meg, így az országos vetélkedőkön 7 mohácsi is helyet kapott a megyei csapatban. — Mindez önmagában is nagy eredmény, ám mint a jubileumi ünnepségen megjelent volt diákjaink betöltött pozíciói is bizonyítják: az általunk kiképzett szakmunkások túlnyomó része nemcsak a termelésben állja meg a helyét elismerésre méltóan, hanem aktív az üzemi-társadalmi életben és jól dolgozik azokon a gazdasági és mozgalmi posztokon, ahová szakértelme, hozzáértése alapján került. Az ipari tanulók nálunk megvalósított képzési rendszerének az a lényege, hogy a szaktudást az általános műszaki megalapozottság felöl speciális szaktudás irányába haladva, lépcsőzetesen építi, alakítja a tanulókban. Így ismerkednek meg a rokon-, illetve a szomszédos szakmák alapjaival, s így jön létre a fiatalokban a munkaváltozásokhoz, illetve a később szükséges űj ismeretek megszerzéséhez igazodni tudó szakmai mozgékonyság, a szaktudás átválthatósága - folytatta Deb- reczeni Lajos. Hogy az iskola valóban növeli a tanulók általános és politikai műveltségét is, bizonyság rá, hogy a szép magyar beszéd országos döntőjében már évek óta bérelt helyük, a kitüntetett népi táncegyüttes, az Aranykoszorús ifjúsági klub, a Kiváló KISZ-alapszervezet cím elnyerése, valamint a legutóbb, a középiskolások számára meghirdetett Ki tud többet a Szovjetunióról? című veA város egyik legkorszerűbben felszerelt tanműhelyében, o Mohácsi Könnyűipari Vállalatnál tanulnak és gyakorolnak a jövő női szabói. télkedő országos döntőjében elért II. helyezésük, amivel az iskola növendékei 11 napos üdülést nyertek, amit a Feketetenger partján, Szocsiban tölt hétnek. Kapuvári László Fotó: Arató Tamás
