Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)
1981-05-05 / 121. szám
1981. május 5., kedd Dunántúli napló 3 A Pécsi Cipőipari Szövetkezet tíizödei szalagjának részlete Pályázat környezetvédelmi beruházásra Két év utón ismét pályázhatnak gyárak, üzemek, szövetkezetek — kivételesen költség- vetési szervek is — a környezet- védelmi beruházásokat segítő pénzösszeg elnyeréséért. A Baranya megyei Tanács felújította ezt a korábban jól bevált, évenként meghirdetett pályázati rendszert, amelynek egyik legfontosabb célja, hogy a környezetszennyező és károsító hatások csökkenjenek, megszűnjenek vagy megelőzzék azokat. Mindezzel párhuzamosan a ’ termelési eljárások, technológiák is módosulnak elsősorban az anyag- és energiatakarékos környezetvédelmi megoldások bevezetésével. így például nem elég a hulladéktól megszabadulni, hanem abból ismét hasznosítható anyagot kell nyerni, és a felhasználhatatlan mellék- termékeket'szakszerűen szükséges tárolni. A pályázaton előnyt élveznek azok, akik saját pénzzel rendelkeznek; gyors és olcsó kivitelezést ígérnek; a környezetkárosító hatásuk jelentős területet érint; nagy hatásfokú berendezéseket szerelnek fel és elsősorban hazai vagy szocialista piacról vásárolják / meg azokat. Biztos „győzelemre" számíthatnak azok is, okik pontoson kimutatják, hogy mennyi időn belül milyen mértékben csökken a szennyeződés. Több vállalat, szövetkezet közösen is pályázhat, ha a beruházást együtt valósítják meg. Feltétlenül számítanak azok indulására is a pályázaton, akiket már többször hatóságilag figyelmeztettek, büntettek, de mindhiába. A támogatás összege a megyei tanácsi és a központi kör nyezetvédelmi alapból tevődik össze, és a beruházási költség 20-50 százaléka is lehel, ha a pályázó saját forrásból biztosítja a minimum 30 százalékos részarányt.' A támogatás mértéke a legsúlyosabban veszélyeztetett Pécs és Komló térségében működő üzemeknél lesz a legnagyobb. Baranyában 138 légszennyező gyárat, üzemet, szövetkezetét, intézményi tartanak nyilván és a gond épp ezen a területen a legsúlyosabb. A Baranya megyei Tanács 36 „légszennyezőt" külön értesített, hogy feltétlenül nyújtson be pályázatot, A második helyen a veszélyes hulladékot, mérgező melléktermékeket „termelők" állnak: számuk 20—25. Ezután az erős zajártalmakat okozó gazdálkodó egységek következnek, közülük mintegy 10-12 pályázati kérelmét várják. A vízszennyezők csak annyiban kérhetnek pénzt, ha a szennyezés következtében veszélyes hulladékok keletkeznek. Rendkívül veszélyeztetett területen kommunális célú beruházást is segítenek a környezetvédelmi alapokból. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, annak dél-dunántúli igazgatósága, az OKTH Környezetvédelmi Intézet pécsi állomása, a Baranya megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya nemcsak a pályzatot hirdette meg, de még a benyújtás előtt közgazdasági, kivitelezési, gép- beszerzési és egyéb tanácsokkal is szolgál, hogy mindenképpen jól előkészített pályamunkák érkezzenek be. A felhasznált pénz útját, a kivitelezés ütemét, menetét mindvégig ellenőrzik, a határidők betartását elvárják, sőt a pénzösszeget a feltételek megsértése, be nem tartása esetén azonnal visszavonják. Cs. J. Tsz-összefogásból épült Korszerű agrokémiai központ Pécsváraűon Tízezer tonnás műtrágyatárház * — tását, hálózatának bővítésével pedig megkétszerezte a cipőja- vitást. Nem emelkedett ilyen mértékben a lakosság részére végzendő építőipari javítás és lakáskarbantartás, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy e téren több mint húszszázalékos fejlődésről adhat számot a Pécsi Építőipari valamint az Épület- és Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezet. A két szövetkezet számottevő felújításokat végzett a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat számára. Az épületfelújitások mindjobban előtérbe kerültek az utóbbi években, ami serÜj, korszerű objektummal gazdagodott Baranya megye mezőgazdasága. Egyhónapi próbaüzem után március elején megkezdte működését a pécs- váradi agrokémiai központ, amely állami támogatás nélkül, termelőszövetkezeti összefogásból létesült. A 20 millió forint beruházásra öt termelőszövetkezet — Bel- várdgyula, Bogád, Kátoly, Pécs- várad és Szecferkény - társult 1977-ben. A szövetkezetek te- rületarányosan járultak hozzá a költségekhez. A tervezéssel a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolát bízták meg. Az AGROKOMPLEX-típusú telepet a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat és a belvárdgyulai tsz épitöbrigádjo építette. A 2,5 hektáros telket a pécsváradi Dózsa Tsz adta át. A KPM rakodásfejlesztési alapjából 2,5 millió forinttal járult hozzá az iparvágány kiépítéséhez. A műszaki átadás 1980 novemberében megtörtént. Az első műtrágyaszóllítmányok e hó elején érkeztek Pécsváradra. Megkezdődött a tárház feltöltése: kezdetben napi 2—3 vagon, jelenleg már 7-8, 10 vagon műtrágya érkezik Pétről, Szolnokról, a külföldi műtrágya- gyárakból az új agrokémiai centrumba. A létesítmény legfontosabb része a 27 méter fesztávolságú. 60 méter hosszú tárház, amely ragasztott faszerkezetből készült. Igen nagy előnye, hogy a fémmel ellentétben az impregnált — s ezért teljesen tűzbiztos - faszerkezetet a műtrágyák nem támadják meg. Az íves tetőszerkezet 10 000 tonna műtrágya tárolását teszi lehetővé, ha megépül a felsőpályás betároló technológia. Az AG- ROTRÖSZT, illetve a január elseje óta gesztorként bejegyzett pécsi AGROKER a felső pályát egy osztrák cégnél már megrendelte. A szállítást a cég szeptember végére igazolta vissza. Ekkor érkeznek meg az osztrák szerelők, s az őszi mű- trágyázási szezonra már teljes kapacitással működhet a tárház. A pécs-bátaszéki vasútvonalról 340 méter hosszú iparvágány ágazik le a tárház elé. Ha az újabb 100 méteres szakasz megépül, egyszerre 10 vasúti vagont tud fogadni az agrokémia. Az iparvágány 2,5 méterrel magasabban helyezkedik el a tárháznál, így nem szükséges ferde felhordó szalagokat beiktatni. A műtrágya kirakása szalagokkal és targoncákkal történik. Egy 4—6 tonnás műtrágyaszóró kocsit 10 perc alatt tudnak megtölteni. A tárháztól 14—17 kilométerre lévő kátolyi tsz négy járműve naponta tizenhatszor tud fordulni a tárháztól a földekig. A legtávolabbi terület 25 kilométerre van, Belvárd- gyulán. Itt a nagyobb szállítási távolság miatt egy tranzit tároló létesítését tervezik. A tárház jelenleg 18 ezer hektár területet szolgál ki, de kapacitása 25 ezer hektár kiszolgálására is képes. Az agrokémia iránt a véméndi, a hidasi termelőszövetkezet és a Pécsi Állami Gazdaság is érdeklődik. Érthető, hisz az agrokémiában tárolt műtrágyánál tárolási veszteség gyakorlatilag nincs, minőségét megőrzi. A szakértők véleménye szerint a beruházás öt év alatt megtérül. A későbbiekben műtrágyada. ráló és -keverő berendezést szereznek be — a gépbeszerzések költségéhez az ARGOKER is hozzájárul — és szolgáltatásként a partnerek igényeinek megfelelően különféle műtrá- gvakeverékeket állítanak majd elő. — Rné — Műtrágyát rakodnak a pécsváradi Agrokémiai központban | > aranya megye ipari szövetkezeteiben a közelmúltban fejeződtek be az előző tervidőszakot és az elmúlt esztendőt értékelő közgyűlések. Az ágazathoz tartozó tizenkilenc tagszövetkezet, az OKISZ értékelése szerint, kiemelkedő eredményeket tudhat magáénak az elmúlt öt évben. A szövetkezetekben meggyorsult a műszaki fejlődés, jelentősen nőtt a munka termelékenysége, a tartalékok feltárása. Gt esztendő alatt megközelítőleg félmilliárd forinttal növelték termelésüket, és 1980-ban másfél milliárd forint értéket állítottak elő. Az ipari jellegű szövetkezetek öt év alatt több mint 47 százalékkal növelték termelésüket. Az átlagosnál nagyobb fejlődés tapasztalható a Népművészeti, a Vasas, a megyei Cipőipari, a Kesztyű és Bőrdíszmű Szövetkezetnél A külkereskedelmi értékesítés az ötéves tervidőszakban mintegy nyolcvan százalékkal nőtt, a nem rubel elszámolású export pedig 124 százalékkal volt több a bázis időszakénál: e téren jelentős eredményeket ért el a Pécsi Faipari Szövetkezet, ci Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszmű Szövetkezet, a Pécsi'Minőségi Ruházati Szövetkezet és a Mohácsi Ruházati Ipari Szövetkezet. Túlteljesítették az előirónyza. tot az építőipari jellegű szövetkezetek is. Ot esztendő alatt 1770 lakást építettek és ma már elterjedten alkalmazzák a korszerű építési technológiákat. Az V. ötéves terv egyik fontos gazdaságpolitikai célkitűzése volt a javító-szolgáltató tevékenység bővítése, színvonalának emelése, öt esztendő alatt több mint ötven százalékkal nőtt a lakosság részére végzett szolgáltatás. Jelentős fejlődés tapasztalható a Villamosipari és Gépjavító Szövetkezetnél A Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet bevezette a garanciális vevőreklamációs lábbelik javíA mohácsi Duna-part legszebbnek ígérkező lakóházát építi a Mo hácsi Építőipari Szövetkezet végzi a garanciális bútorjavítást, a tüzelőolöj házhoz szállítását. A megye ipari szövetkezeteinek nagy része elavult, korszerűtlen telephelyeken és csarnokokban működött. Emiatt is elodázhatatlan volt azok korszerűsítése, illetve új központi telepek kialakítása. Az elmúlt tervidőszakban a beruházások értéke meghaladta a 350 millió forintot. A beruházásokhoz a Baranya megyei Ipari Szövetkezetek Szövetsége mintegy 44 millió forinttal járult hozzá. A szolgáltatások bővítésére, a lakossági árualapokat növelő be. ruházásokra 20,3, a gazdaságos tőkés export fokozására 15, az építőipari szövetkezetek fejlesztésére 18 millió forintot költöttek. A tervidőszak folyamán új telephelyet hozott létre, illetve bővítette a meglévőt a Pécsi Faipari Szövetkezet, o Pécsi Építőipari Szövetkezet valamint a Siklósi Építőipari Szövetkezet. A legnagyobb beruházást a Sellyéi AGROKÉMIA valósította meg, amely ebben az évben fejeződik be az új csarnok építésével. Négy pécsi szövetkezet új telephelyet vásárolt, illetve a régi bővítésével oldotta meg gondjait. A Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet a Sopiana Gépgyár volt csarnokát vette át. Az említettekből is kitűnik, hogy 1976— 80. között a szövetkezetek több. sége olyan feltételeket teremtett a jobb munkavégzéshez, aminek köszönhetően kialakulhattak a korszerűbbnek mondható kis- és középüzemek. Továbbra is gondot jelent a Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet, va- lapnint a Mohácsi Ruházati Ipari Szövetkezet telephelyének korszerűtlensége, ami mór a tér. melést is gátolja S. Gy. kentöleg hatott az új technológiák bevezetésére: a BITULAX tető-, a VANDEX falszigetelés alkalmazására. A személyi szolgáltatást végző Baranya megyei Fodrászipari Szövetkezet valamint a Baranya megyei Fényképész Szövetkezet 53, illetve megközelítőleg hatvan százalékkal növelte a lakossági szolgáltatásokat. Mindezt az öt év alatt megvalósított beruházások tették lehetővé. A Baranya megyei Fényképész Szövetkezet például létrehozta központi laboratóriumát, amely korszerű felszerelésével lehetővé tette a színes kidolgozás bevezetését A Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet gyorsjavító szalonnal bővítette hálózatát. A Pécsi Tempó Szövetkezet, Baranya, Somogy és Tolna megyékre kiterjesztve Korszerűen felszerelt a Pécsi FÉNYSZOV Boltív-közi 1-es műterme Baranya megye ipari szövetkezeteinek öt éve Jelentős fejlődés a termelésben és az exportban Bővült a lakosság részére végzett szolgáltatások köre, javult a színvonala Ilii w *tnBaH B ak. [ i \ltttl(pf]lpl%f* L __
