Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)

1981-05-31 / 147. szám

1981. május 31., vasárnap Dunántúli napló 11 Gyermekklinikán Tudományos ülésre gyűltek össze a hazai és külföldről - az NSZK-ból, NDK-ból, Auszt­riából, Csehszlovákiából, Jugo­szláviából, Lengyelországból - érkezett gyermeksebészek a POTE Gyermekklinikáján, teg­nap délelőtt. A meghívó ünne­pi tudományos ülést hirdetett, mert ez alkalommal köszöntöt­ték a pályatársak, tanítványok dr. Pilaszonovich Imrét, a kli­nika gyermeksebészeti osztá­lyának vezetőjét, egyetemi ta­nárt, 70. születésnapja alkal­mából. Dr. Mestyán Gyula profesz- szor, a Gyermekklinika igazga­tója nyitotta meg az ülést, fel­elevenítve a gyermeksebészet múltját, köszöntve a sok-sok páciens és kolléga szeretett „Pila bácsiját". Ezután dr. Flerkó Beid akadémikus, a PO- TE rektora köszöntötte az ülés résztvevőit, kiemelve az ünne­peltet, akinek további hosszú, alkotó életet kívánt, az egye­tem 2600 dolgozója nevében. Dr. Őry Imre, az Egészség- ügyi Minisztérium főosztályve­zetője a gyermekgyógyászat speciális helyét, fontosságát hangsúlyozta, nyomatékosította azt a tényt, hogy a pécsi gyer­mekklinika sebészete világszer­te is rangot, elismerést vívott ki, s ebben múlhatatlan érde­meket szerzett dr. Pilaszonovich az ünneplésben, elsőként prof. Andreas Flach, az NSZK gyer­meksebész társaságának elnö­ke, aki átnyújtotta dr. Pilasza- novich Imrének azt a diplomát, melyben a társaság tisztelet­beli tagjává fogadja. A példásan rendezett, való­ban ünnepélyes tudományos ülés szünetében a résztvevők a klinika kertjében bemutatott kiállításon ismerkedhettek a pécsi gyermeksebészet történe­tével, jelenével, majd előadá­sokat hallgathattak a szakma legújabb tudományos eredmé- nyeiről, műtéti módszereiről. K. Gy. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek véd­nöksége alatt szerte az or- országban, így a Csepel-szi­geti ÁFÉSZ területén levő magyar, német és délszláv nemzetiségű falvakban is reneszánszát éli az évszáza­dos hagyományokra épülő néptánc. A mozgalom fel­színre hozta, "a művészet alapvető követelményeinek jegyében érvényre juttatta az alkotó tehetséget, az élő vagy már feledésbe ment népművészet valós értékeit a néptánc területén. Ezt iga­zolták a pénteken este Lány­csókon, tegnap Olaszon, ma este 7 órai kezdettel pedig Magyarszéken vendégszerep- lő szigetújfalusi táncosok, akik a hajdani több évtize­des múlttal rendelkező, és a már évek óta megszűnt cso­port után két év alatt értek hiteles néptánckultúrát szín­padra vivő együttessé. Külön elismerést érdemel a harminctagú együttes azért, hogy híven a régi ma­gyarországi német népdal­ban foglaltaknak: Reicht brüderlich die Hand! — test­véri jobbot nyújtva segítet­tek a lónycsóki kisiskolások­nak azzal, hogy a saját fa­lujuk közönsége előtt sze­replési lehetőséghez juttatták a valóban tehetséges német kamarakórust, és a máris méltán híressé vált Kremm Mária és Németh Hajnalka duót. k. I. Imre. Az őt köszöntők között volt egykori igazgatója, a vi­lághírű tudós Kerpel-Fronius Ödön professzor és dr, Dénes lános, a Magyar Gyermekse­bész Társaság elnöke. Rövid beszédeikben a kül­földi pályatársak is részt vettek Ünnepi tudományos ülés a pécsi 1/ Német nemzetiségi vendégegyiittes Baranyában 175 éves Fiatal műszakiak dolgoztak tegnap a Diana, téri építkezésen a Kertvárosban Fotó: Proksza László a gimnázium Bonyhádon 175 évvel ezelőtt, 1806 őszén közadakozásból, kisemberek fil­léreiből nyílt meg az az evan­gélikus középiskola Sárszent- lőrincen, amelynek mai jogutó­da Bonyhádon a Petőfi Sán­dor Gimnázium. A patinás is­kola sok jeles tudóst, művészt, professzort, írót, költőt adott a hazának. Falai között járt egy ideig a 830-as években egy Petrovics Sándor nevű kisdiák is, akit ma Petőfi Sándorként tisztel a magyar nemzet és a világ. A jubileum alkalmából tegnap egész napos ünnepsé­get és találkozót rendezett az alma mater. Mintegy másfél­ezer öregdiák jött el emlékezni és találkozni, sokan közülük külföldről, tengeren túlról. A délutáni osztálytalálkozókat kö­vetően este öregdiákbállal zá­rult a jubileumi nap program­ja. Szombaton este a pécsi József Attila Művelődési Házban rendezték meg a felnőtt- és úttörő nép­táncegyüttesek megyei bemutatóját, amelyen tizenhárom csoport lépett fel. Képünkön a Puskin Mű­velődési Ház együttese táncol. A pécsi Zsolnay Gyár ipari vágányán 15 munkás rakodott, hogy időben indulhasson el a szovjet exportra szánt 5 vagon szigetelő. A munkát Szűcs László, iparvágányvezető-he- lyettes vezette. Az ÉPFU pécsi kirendeltségén 40 gépkocsive­zető ült a volán mögé, hogy építőanyagot szállítson a pécsi és a Pécs-környéki családi, va­lamint hétvégi hóz-építkezé- sekhez. A dombóvári vasúti fű­tőházban pedig egy 12 fős brigád mozdonyokat javított műszakon kívül. Ma, vasárnap viszont a kom­lói teherforgalmista volánosok tartanak kommunista műszckot és a 32 gépkocsivezető a kom­lói kőbányából követ hord a Pécsi Közúti Építő Vállalat ré­szére. Cs. J. Munkával köszöntötték a KISZ kongresszusát A KISZ-kongresszus tisz­teletére több helyen tartot­tak ünnepi kommunista mű­szakot Baranya megyében. A legjelentősebb munkaak­ciót a Mecseki Szénbá­nyák Vállalat KlSZ-bizottsá- ga hirdette meg két hete. A 14 napos munkaverseny május 30-án zárult. Ezen a szabad szombaton csaknem 2500-an álltak mun­kába, több mint 2000-ren a termelésben, míg a többiek társadalmi munkát végeztek többek között a kelet-mecseki védett területen. így például rendezték a sikondai pihenő­parkot, a bányász sportpályá­kat, a Mánia melletti kőlyuki Kánya-forrás környékét, turis­ta'utakat építettek, fiatal fa­csemetéket ültettek a felha­gyott külfejtési bányaudvaiok- ban és a meddőhányókon. Az irodisták közül többen a rako­dásban, a szállításban segí­tettek. Az öt bányába reggel hat órakor 1135-en szálltak le, míg a külfejtési üzemben 117- en dolgoztak. Itt. az András- aknához tartozó gyükési kül­fejtésben Padó Mihály teher­autóvezető egész nap meddőt szállított. A 24 óra alatt mind a három műszakban folyt a termelés a föld alatti munka­helyeken és ma vasárnap reg­gelre a három műszakból mint­egy 8000 tonna szenet várnak. Németh Ferenc, a vállalati KISZ-bizottság megbízott tit­kára elmondta, hogy az elmúlt napokban a fiatalok termelő­munkabéli aktivitása feltűnő volt és a legjobb teljesítményt a Kossuth- és a pécsbányai KISZ-isták nyújtották. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál is -töb­ben álltak szombati műszakba, így a Testvériség városrészben, a Nevelési Központ melletti la­kásépítkezésen is. Az l/3-as építésvezetőség kubikos bri­gádja Englender lónos és Var­ga Tibor irányításával a 16 tantermes szakmunkásképző in­tézet építkezésére vonult ki és belső aljakat készítettek elő, kavicsoltak,, hogy szeptember­ben a Mólom melletti iskolá­ban megindulhasson a tanítás. Gyertis Jenő építésvezető szel­lemi dolgozókból álló alkalmi brigádjával a Diána téri kis­vendéglő építésén találkoztunk, ahol az építészek, a mérnökök, a technikusok és a művezetők a felmenő falakat húzták, hogy így segítsenek a kőműveseken. Reggel héttől délután ötig fa­laztak. Finn vendégeli Pécsett Pécs és a finnországi Lahti testvérváros kapcsolata 25 éves. Az év­forduló alkalmából Pécsre érkezett Seppo Völisalo, lahti polgár- mestere, Aarre Santero polgármesterhelyettes és feleségeik. A ven­dégeket tegnap Czente Gyula, Pécs város tanácsának elnöke fo­gadta és tájékoztatta a város gazdasági és kulturális helyzetéről. A fogadáson ott voltak a városi tanács elnökhelyettesei és vezető tisztségviselői. A finn delegáció tegnap délután Pécs történelmi nevezetességeivel és múzeumaival ismerkedett. ——------------------------- * - ■■■ T estvérvárosi jubileum­V árosok és népek barátságának alapja a kölcsönös meg­értés és bizalom elmélyítése, a baráti és jószomszédi kap­csolatok kialakítása, együttműködés a nemzetközi feszültség enyhítésében és a béke megőrzésében. A kölcsönös bizalmat, a népek közötti barátságot segíti elő, ha a világ különböző tájain élő, gyakran egymástól eltérő társadalmi rendszerű országok lakói megismerik egymás életét, tájékozódnak történelmi hagyományokról, a tudo­mányban, a művészetben, a .kultúrában, a mindennapok alkotó munkájában elért eredményekről. A magyar és a finn nép barátsága már hosszú múltra tekinthet vissza. Mindkét népben élénken él a rokonságtudat, mely tartós pillére a barátságnak. Megbecsülésünket és szeretetünket erősíti, hogy a népek közötti béke és együttműködés élharcosai között tudhatjuk északi barátainkat, a finn népet. Otthont adtak és szer­vezték a nemzetközi légkör enyhítéséért, a fegyverkezési verseny megszüntetéséért és a leszerelésért Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezletet, mely közelebb hozta egymáshoz az országokat, a városokat, és a népeket. Országaink és ezen keresztül a városaink között kialakult baráti együttműködésnek alapja az a következetes békepolitika, amelyet mindkét nép megvalósít. E közös elvi és politikai alapok talaján bontakozott ki Pécs és Lahti testvérvárosi kapcsolata, melynek most ünnepeljük 25-éves jubileumát. Pécs és Lahti testvérvárosi kapcsolatai a Magyarországon járt finn vendégek javaslatára hivatalosan 25 évvel ezelőtt kezdődtek, szervezeti kereteket adva annak a baráti érdeklődésnek, amely mindig is jellemző volt a magyar és a finn népre. Szívesen fogad­tuk Lahti város őszinte, baráti kéznyújtását, mert kapcsolatunk ez­által része lehetett hazánk és Finnország kiegyensúlyozott, jó együttműködésének. Az együttműködés első évei főleg a hivatalos városközti kap­csolatok építésének jegyében teltek, és formájuk a delegációk cseréje volt Ezek később egyre inkább szélesedtek, szorosabbá váltak, újabb és újabb területekre terjedtek ki, lehetővé téve szé­lesebb rétegek számára egymás jobb megismerését. Csupán cím­szavakban ezek megnyilvánulási formái: a hivatalos delegációkon kívül kulturális küldöttségek, művészeti együttesek, munkások, és nyugdíjasok, orvosok és könyvtárosok, bábosok, népitáncosok, spor­tolók sora kölcsönösen látogatta egymást. Szinte alig van olyan hónap, amelyben a két város helyi sajtója vagy rádiója ne adna hírt magyar, illetve finn vendégek érkezéséről. A városi vezetőség küldöttségének látogatásai talán kevésbé voltak látványosak, de ezeken a munka jellegű találkozásokon születtek meq és alakul­tak ki a kapcsolatok további fejlesztésének tervei, a különféle cse- ié|< koordináció. Bár a két ország társadalmi berendezkedése eltér egymástól, a nemzetközi politika legfontosabb kérdéseinek megítélésében még­is nagymértékű a hasonlóság. A földrajzi és időjárási különbségek is nagyok, mindkét városban .mégis számos hasonló feladat vár meg­oldásra. A város fenntartása és fejlesztése területén céljaink közel van nak egymáshoz és a célok megvalósításának problémái is nagyon hasonlók. A különböző feladatok hasonlósága eddig is jó alapot szolgáltatott az azonos foglalkozásbeliek tapasztalatcseréjére. A testvérvárosi együttműködésben eltelt 25 esztendő még csak rövid időszaka városunk 2000 éves történelmének. A városok lakói­nak életében már jelentős az eltelt negyedszázad, hiszen ez idő alatt Lahtiban és Pécsett új generáció nőtt fel, akik már béké­ben nevelkedtek, személyes tapasztalataik ehhez az időszakhoz kapcsolódnak és történelmünknek korábbi eseményeit csak könyv­ből vagy elbeszélésből ismerik. A fiatalok részéről természetesnek tűnő testvérvárosi kapcsolat velük együtt nőtt és erősödött, hoz­zájárult mindkét nép békéjéhez fiainak békés alkotó munkájához. Pécs és Lahti lakóit, hasonlóképpen a magyar és a finn népet régi, tartós kapcsolat hozza közelebb egymáshoz. Sok ezer év táv­latából tekintünk vissza arra a távoli, de bizonyított rokoni köte­lékre, mely tagadhatatlanul mindkettőnk nyelvében megtalálható. Hisszük, hogy a magyar és a finn nép részéről erőteljes, a testvér- városi kapcsolatokra is kiható érzéseket fakaszt ez a tudat. Ez hatja át azt a közvetlen és meleg barátságot, mely testvérvárosi együttműködésünket jellemzi. A barátságnak ez a hídja ily módon utat nyit arra az együtt­működésre, amelynek fő célja saját lehetőségei szerint tá­mogatni a békés fejlődést és a népek egymáshoz való kö­zeledését. A testvérvárosi kapcsolatok negyedszázados múltjára visszatekintve úgy érezzük, hogy az együttműködés számunkra és finn barátaink számára is hasznos volt, évről évre bebizonyította eredet! terveink életképességét, békés alkotó munkánk eredmé­nyességét. Kívánom, hogy testvérvárosi kapcsolatunk az elmúlt negyedszá­zad eredményeire építve tovább erősödjék, találjuk meg közös hangunkat úgy mint eddig, szolgáljuk ezzel is a népek békéjét, városaink lakóinak szebb és boldogabb életét. CZENTE GYULA. Pécs m város Tanácsa elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom