Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)
1981-05-22 / 138. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nopto XXXVIII. évfolyam, 138. szám 1981. május 22., péntek Aro: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból A Filmtár újdonságai Tanpályás Politikai botrány Olaszországban Visszapillantó Oslóra Az értelmiség helye és szerepe a mai magyar társadalomban Schmidt—Reagan találkozó Ma korreferátumokkal folytatódik a konferencia A z MSZMP Központi Bizottságának agitáciás és propa- ganda osztálya, valamint a Baranya megyei Pártbizottság Oktatási Igazgatósága rendezésében Az értelmiség helye és szerepe a mai magyar társadalomban címmel kétnapos országos elméleti tanácskozás kezdődött tegnap délelőtt 9 órakor Pécsett, az Oktatási Igazgatóság nagytermében. A plenáris ülés elnökségét, előadóit és vendégeit az elnöklő Huszár István, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója köszöntötte. Ezt követően Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára mondott megnyitó beszédet. A tanácskozásra a Központi Bizottság 1976. október 2ö-i, a pártpropagcnda továbbfejlesztésére vonatkozó határozata alapján kerül sor, így az fontos társadalmi, gazdasági, kulturális és ideológiai kérdések széles körét öleli fel — mondta bevezetőjében a megyei pártbizottság első titkára. Az elkövetkező évek társadalompolitikai kérdéseiről szólva utalt az MSZMP program- nyilatkozatára és a XII, kongresszus határozatára, mint az értelmiség helyét, szerepét, növekvő jelentőségét is rögzítő és meghatározó alapdokumentumokra, amelyek szerint ez a szerep egyre fontosabbá válik a magyar társadalomban. Az 1976 óta most kilencedik alkalommal megrendezett elméleti konferencia új vonása az, hogy ezúttal nemcsak a tudományos életből, a propagandamunkát végzők köréből állnak a résztvevők, hanem jelen vannak a gazdasági és a kulturális élet képviselői is. — Tanácskozásunk jelentőségét növeli az a tény, hogy az utóbbi években fokozott érdeklődés kíséri az értelmiség helyzetével foglalkozó munkát, a politikusok, kutatók, az írók, művészek idevonatkozó megnyilatkozásait. Azt hiszem, ez érthető is, hiszen a felszabadulásunk óta eltelt évtizedek során az értelmiségnek nemcsak a száma növekedett nagymértékben, hanem megváltozott belső összetétele, az alapvető társadalmi osztályokhoz való viszonya és a társadalom egészében elfoglalt helye, szerepe is — mondta Lukács János, majd azokról a megnövekedett követelményekről beszélt, amelyeket társadalmunk a fejlődés jelenlegi szakaszában támaszt e réteggel szemben. A Baranya megyei tapasztalatokról a pártbizottság első titkára elmondta, hogy a megyei párt- és társadalmi szervek tevékenységében jelentős részt alkot az értelmiségi csoportok között végzett munka. Ez többek között abból a tényből is adódik, hogy területünk az iskolai végzettség színvonalát tekintve hazánk első megyéi közé tartozik. Az is meghatározó, hbgy megyénk mintegy 434 ezer fős népességéből 25 e«res az értelmiségiek tábora. A létszámnál is többet mond munkájuk minősége, és ezért Baranya közvéleménye bízvást szólhat elismeréssel értelmiségünk munkájáról, amely nélkülözhetetlen a megye gazdasági, szellemi, kulturális életében, annak fejlesztésében. Tevékenységüket a műszaki és agrárterületektől a gazdaságpolitikai célok megvalósításán át az okta- zásügyben, az egészségügyben, a tudományos kutató munkában, a kultúra területén és az államigazgatásban, azaz életünk minden területén nyomon követhetjük. — Pártszerveink is úgy ítélik meg, hogy a megyében élő értelmiség egyre növekvő szerepet tölt be a munkásosztály politikai hatalmának erősítésében, politikai célkitűzéseink megvalósításában. Az értelmiség társadalmi, politikai közérzete jó, élet- és munkakörülményei alapvetően kedvezőek. Igényes szakmai tevékenysége megfelelő politikai tudatossággal párosul — mondta Lukács János, majd utalt azokra az értelmiséget ugyanakkor negatívan érintő jelenségekre is, amelyek megnehezítik a pályakezdést, hátrányosan befolyásolják az értelmiségi szerep vállalását. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága első titkára megnyitójának befejezéseként tartalmas vitákat, gazdag tapasztalatcserét kívánt a résztvevőknek. Az első előadást Huszár Tibor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára A magyar értelmiség történelmi fejlődésének néhány jellegzetessége címmel tartotta. Ezután Nyitrai Ferencnének, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének Az értelmiség loglalkozási szerkezete, jövedelmi viszonyai, életmódja című előadása következett. Pozsgay Imre művelődési miniszter Az értelmiség alkotó erőinek társadalmi hasznosulása, értelmiség és közéletiség címmel tartott előadást. A délelőtti programot Knopp Andrásnak, az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási, és Kulturális Osztálya helyettes vezetőjének Értelmiség — értelmiségpolitika című előadása zárta. A konferencia délután szekcióülésekkel folytatódott. A szekciók vitáit Pozsgay Imre művelődési miniszter, Huszár Tibor egyetemi tanár és Milté- nyi Károly, a KSH főosztályvezetője vezették. A tanácskozás résztvevői este a Pécsi Nemzeti Színház — Bartók-centenáriumra készült — műsorát tekintették meg. A kétnapos országos elméleti konferencia ma korreferátumokkal folytatódik. B. K. Lázár György fogadta a dán szakszervezeti küldöttséget Lázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta a Dán Szakszervezeti Szövetség Thomas Nielsen elnök vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttségét. A szívélyes légkörű eszmecserén . részt vett Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára is. A dán küldöttség ellátogatott a SZOT központi is- i kólájára, ahol Thomas Nielsen találkozott a SZOT ; Elnökség tagjaival, majd a magyar szakszervezeti mozgalom vezetői és az iskola hallgatói részére tájékoztatót adott a dán szakszervezeti mozgalomról és kérdésekre válaszolt. A megbeszélés fő témája a kelet-nyugati viszony Schmidt kancellárt szerdán délután népes amerikai fogadóbizottság várta az Andrews légitámaszponton, élén ■ Haig külügyminiszterrel, aki a jelek szerint a kormányfő legavatottabb tárgyalópartnere lesz a háromnapos látogatás folyamán. Ronald Reagan amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban fogadta Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárt. Másfél órás megbeszélésük fő témája a kelet-nyugati viszony volt. Az eszmecserén az amerikai kormány és a nyugatnémet küldöttség több tagja is részt vett. Reagan kijelentette, hogy az Egyesült Államok „jelentős tárgyalásokat" akar folytatni a Szovjetunióval az Európában elhelyezett közepes hatótávolságú hadászati fegyverek korlátozásáról. Ezzel megerősítette Alexander Haig külügyminiszternek a NATO május 5-i római külügyminiszteri tanácsülésén tett bejelentését. Schmidt, aki elsősorban azért utazott Washingtonba, hogy tekintélyét latba vetve előmozdítsa ezeket a tárgyalásokat, válaszában elégedettségét fejezte ki az amerikai döntés fölött, s azt az amerikai kormány „sikerének", a nyugati szövetségi rendszer „politikai ereje bizonyítékának" nevezte. A tárgyalások szükségességét Schmidt a bonyolult nemzetközi helyzettel indokolta. Reagan mindazonáltal nem adta jelét annak, hogy az Egyesült Államok gyorsítani akarná a tárgyalások megkezdéséhez vezető folyamatot. A jelenlegi amerikai tervek szerint érdemi megbeszéléseket az ENSZ székhelyén ősszel sorra kerülő Haig—Gromiko találkozó utón tartanák. Schmidt washingtoni látogatása előtt megfigyelők * azt várták, hogy a nyugatnémet kancellár érvelni fog a tárgyalások mielőbbi megkezdése mellett. Pénteken Reagan és Schmidt négyszemközti megbeszélést tart. Ez o találkozó eredetileg nem szerepelt a hivatalos programban. Beiktatták hivatalába Francois Mitterrand-t Francois Milterrand-t, a Francia Köztársaság új elnökét csütörtökön ünnepélyes külsőségek között beiktatták hivatalába. Az új államfő első politikai döntése az volt, hogy Pierre Mauroy-t, Lille polgármesterét, nemzetgyűlési képyiselöt nevezte ki miniszterelnökké. Pierre Mauroy kinevezését Pierre Bé- regovoy jelentette be, akit az Elysée-palota főtitkárává neveztek ki. Az új kormánylista előreláthatóan pénteken válik ismeretessé, és ekkorra várható az eddigi, jobboldali többségű nemzetgyűlés feloszlatása és az új képviselőválasztások kiírása: a valószínű dátum június 14. és 21. A hatalomátadás aktusa Giscard d'Éstaing, a távozó elnök és' a május 10-én, a szavazatok csaknem 52 százalékáA BNV bányászoti bemutatóján számos újdonságot láthatunk, nyák által kifejlesztett gépesített vágatkeresztezö dés biztosítás. Képünkön az Oroszlányi Szénbá- (írásunk a 3. oldalon). P rk Innnc (pIupIpIp val megválasztott új államfő között a vártnál hosszabb volt: a négyszemközti megbeszélés — amelynek során Giscard átadta utódjának az atomerők kódját — az Elysée-palotában reggel fél tízkor kezdődött és a teryezett ’0 óra helyett csak 10 óra 20 perckor ért véget. Giscard d’Éstaing ezután gyalog távozott a palota udvarán át és ezzel véget ért hétéves elnöksége. Ezután az Elysée-palota dísztermében, a választott és állami testületek képviselői előtt az új államfőnek Roger Frey, az alkotmányjogi tanács elnöke átadta a Mitterrand-t köz- társasági elnökké nyilvánító május 15-i proklamáció okmányait, majd a köztársasági elnöknek átnyújtották a Becsületrend nagymesteri láncát, amely ä tisztségénél fogva megilleti. Az új államfő, miközben a Tuilleriák kertjében felállított ágyúk 21 díszlövéssel köszöntötték, rövid beszédet mondott. . Párizs népe lelkes éljenzésben, viharos ünneplésben részesítette a Champs Elysées-n Francois Mitterrand-t, aki nyitott kocsiban tette meg az utat. a Diadalívhez, a hagyományos koszorúzási ünnepségre. Itt-ott oz Internacionálé is felcsendült, ez a szocialisták indulója is. Sok tízezer ember volt jelen. Magára a ceremóniára, majd ezt az Elysée-palotában követő ebédre Francois Mitterrand francia és külföldi szocialistapárti barátait — politikusokat, mint Willy Brandt, Mario Soares, Clof Palme politikus.-köl- tőt, mint Léopold Senghor volt szenegáli államfőt, írókat, mint Arthur Miller és Gabriel García Marquez — hívta meg. Szó volt a szakszervezetek képviselőinek meghívásáról is, ezt azonban végül is lemondták. Országos elméleti tanácskozás Pécsett---------------- /
