Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)
1981-05-18 / 134. szám
Üzemanyag-megtakarítás fl torokszűkílő karrierje Hódító úton egy nagyszerű magyar találmány Mosómedvék Bolyban Veress Ernő 30 éves rokkant nyugdíjas, bólyi lakos Villányban egy 70 anyából és 200 kicsiből álló nutria- farmot alakított ki több mint százezer forintos befektetéssel alig egy év alatt. Ezzel az állománnyal Baranya lenagyobb nutriatartójának számít. Szerződést kötött a Sórszentmihályi Állami Gazdasággal, amely a nutria- tenyésztőket fogja össze az országban. A fiatalember kimondottan fehér színű állatokat tenyészt, mert most a hófehér nutriabunda a divat. Vállalkozókedve nem lankadt, hisz a MAVAD-nál 60 ezer forintot fizetett be, hogy Kanadából vagy az NSZK-ból tíz mosómedvét kapjon. A két említett országban, valamint Lengyelországban és Csehszlovákiában elterjedt a mosómedvetartás a rendkívül értékes prémje miatt. Az alig egyméteres és mindössze 15-20 kilós medvék könnyen szelídíthetők, tehát a nevelésük nem jár veszéllyel. A bólyi nutriás lesz Magyarországon az első mosómedvetartó. Visszajött az igazolás, hogy maximum egy hónapon belül a nyolc anya és a két hím medve a bólyi portán lesz. A háznál tartott mosómedve kedvenc eledele többek között a naposcsibe, valamint a lekváros-mézes kenyér. A szerkezet egyszerű. Olyan egyszerű, hogy az ember arra gondol: ezt én is feltalálhattam volna... A neve torok- szűkítő. Koncz István és társainak szolgálati találmánya. Segítségével már eddig is sok tízezer liter benzint takarítottak meg az ország közlekedési vállalatai és azok a gépkocsitulajdonosok, akik felszereltették. Baranyai győzelem az országos döntőben Bodrogi Gyula: A fiam is vadász lesz Karrierről azért beszélhetünk, mert mindössze három évre volt szükség ahhoz, hogy a találmány megvalósuljon, zöld utat kapjon és gyártót is találjon. A torokszűkítő a benzinfaló ZIL teherautóknak köszönheti a létét elsősorban. Koncz István, az 5. ÉPFU igazgatója azt kereste, hogyan lehetne őket az „iszá- kosságrór leszoktatni. Sokáig a porlasztókkal foglalkozott De semmilyen átalakítás sem hozott ígéretes eredményt. Akkor jött az igazi nagy ötlet: meg kell próbálkozni a torok szűkítésével. Itt azonnal született eredmény. Egyelőre negatív. De a bizonyság megvolt: ha itt avatkozik be, megváltozik a motor tulajdonsága. Meg kellett tehát keresni a beavatkozásnak azt a módját, hogy a tulajdonságok pozitív irányban változzanak Számtalan kísérlet után ez is sikerült. Megszületett a torokszűkítő. A győri Közlekedési Műszaki Főiskolán végezték el a szükséges méréseket, amelyek igazolták, hogy a szűkítővei felszerelt motorok fogyasztása 8— 10 százalékkal csökken, ugyanakkor a motorok rugalmasabbá válnak. Azóta a gyakorlat is igazolta ezt, és megerősítették a Rigai Akadémián folytatott mérések is. Ma az országban mintegy 2000 ZIL tehergépkocsi fut torok, szűkítővei felszerelve A mért megtakarítás mindenütt imponáló. A 12. Volán négy kísérletre kijelölt kocsijánál 8 százalékos üzemanyag-megtakarítást mértek. Fél év alatt 3122 liter benzint jelentett ez. A budapesti Rozmaring Tsz 35 ZIL-jénél fél év alatt 21 350 liter benzint takarítottak meg a felszerelt torok, szűkítők segítségével Az eredH a az idő nem is kedvez az igazi strandolásnak, azért általában május elejét tartják a fürdőhelyeken a szezonkezdetnek. Sok helyen persze nem zavarja a fürdőző- ket az idő, hiszen termálvizes medencék is rendelkezésükre állnak. Somogyi, tolnai, baranyai neves fürdőhelyeken tudakozódtunk, kinyitottak-e már, s milyen a forgalom. Az igali termálfürdőről köztudott, hogy egész évben nyitva áll, most a két nagymedencét és az olasz, úgynevezett Castiglione medencét használhatják a fürdőzők. Aki esetleg nem ismerné, annak kedvéért elmondjuk, hogy az olasz medence tulajdonképpen abban különbözik a másik két nagymedencétől, hogy vizének hőfoka mindig 30 fok alatt marad. De egyébként ugyanúgy termálvizű, pontosabban vegyített vizű. Van Igaion egy nyitott nagyuszoda is, ez egyelőre még nem üzemel, júniusban tervezik föltöltését. A forgalom jó közepes, hétköznap átlag 3—400 fő keresi föl a termált, vasárnap a látogatók száma eléri az ezret is. Csokonyavi- sontán is egész évben látogatható a termálfürdő, választani mények jelentik a legjobb propagandát a szűkítők számára. A magángópkocsikba az Autóklub műszaki állomásai és a szervizek szerelik be őket. Az eredmények itt is pozitívak. Általában tízszázalékos megtakarítás jelentkezik. Természete, sen a vezetési stílustól függően lehet több is kevesebb is. Koncz István saját 1200-as Ladájában is természetesen ott a torokszűkítő, fogyasztása pedig 6 liter körül alakul! A szűkítőket az ÉLMSZOLG nevű vállalat gyártja és tizenegy országban élvez szabadalmi védettséget az ügyes szerkezet. Ezek között van az összes európai autógyártó ország és az USA is. Tavaly 20 000 darabot gyártottak, az idén 100 000 gyártását tervezik, de ez még nem jelenti a csúcsot, hiszen még mindig messze van a hazánkban futó gépkocsik számától. Sőt a feltalálók már a motorkerékpárokra is gondoltak, azokon is megkezdik majd a kísérleteket, hiszen ott is jelentős mennyiségű benzin ,,fogható meg". Jelenleg a Volkswagen gépkocsik számára megfelelő szűkítők kialakításán dolgozik a feltaláló kollektíva. Az érdeklődés — bár a reklámja szinte semmi — nagy A győri Volán most szereli fel a kocsijait, a FÖSPED 600 autójára úgyszintén megrendelte a szűkítőket, Nagykanizsán már az összes Volán teherautó használja. Az NDK-ban és Csehszlovákiában most kezdik a szűkítővei felszerelt motorok próbapadi méréseit. Az eredmény aligha lehet kétséges — és akkor egy nagyszerű magyar találmány is. mét elindul külföldön is hódító útjára. lehet egy fedett és egy szabadtéri medence között. A hidegvizes medencét itt is majd csak júniusban bocsátják a strandolok rendelkezésére. Csakúgy, mint Igaion, Csokonyavisontán is egyelőre inkább csak a hétvégeken nagyobb a forgalom. Somogy megyéből lépjünk át Tolnába, először Gunarasra. A termál persze itt is nyitott egész évben, s a medencék mellett még egy lehetőség is van: akinek kedve tartja, szaunázhat. Gunarason húsvét óta nyitva áll a klasszikus értelemben vett strand is, a hideg vizes sportmedencével együtt. Túl sok vendég most még azért itt sincs: a nyáron jellemző 4500—5000 fős napi csúccsal szemben még csak százan keresik föl a fürNehéz eldönteni, hol nagyobb az izgalom. Egy jó vadászaton vagy itt, a reflektor- fényben, a kamerák előtt . . . Szokatlan verseny megfigyelője lehettem szombaton Pécsett, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának nagytermében, ahol a magyar vadászok legjobbjai mérettek meg vadászati ismereteiket, vadászati kultúrájukat illetően. Kristó László, a MAVOSZ- központ főelőadója, a centenáriumi vetélkedő-bizottság titkára: — Száz évvel ezelőtt alakult meg a hazai vadászok első szervezete, a Magyar Vadászati Védegylet. A centenáriumi ünnepségek keretében zajdőt egy-egy napon. Akik Fadd- Domboriba járnak szívesen, azoknak sem kell sokáig várni: szerdán megnyílik a szabadstrand, s a kétszer 200 méter hosszú Duna-ág partjain ismét fölélénkülhet az élet. A baranyai Magyarhertelen- den eddig nemigen volt forgalom, noha a strandfürdő május 1-e óta nyitva, bár egyelőre, technikai okokból, kénytelenek egy héten három szünnapot is tartani. Aki tehát elhatározza, hogy Magyarhertelenden akar úszni, az hétfőn, csütörtökön és szombaton ne menjen, mert ezeken a napokon zárva találja a bejáratot. Sikondán is 1- én kezdődött a szezon, bár egyelőre csak a meleg vizes strandon lehet fürödni. Június 1-vel lik ez a verseny, amelynek címe: Ki mit tud a vadászatról, és a természetvédelemről? Az előkészületek három éve folynak, januárban zajlottak le az országos elő- és középdöntők. Az öt legjobb csapat tagjai ülnek itt most. Magyarország vadterületének 82 százalékát a MAVOSZ felügyeli. 700 vadász- társaság 30 ezer vadásza tartozik hozzánk. Az öt legjobb csapat: Baranya, Csongrád, Somogy, Vas és Veszprém megye vadászaiból került ki. Alazonban már a gyermekmedencét és a hideg vizes pótmedencét is használhatják a vendégek. Egyelőre gyenge a forgalom. A szigetvári fürdőben ugyanakkor 600 vendég is előfordul Közülük 200-an a fedett, egész évben nyitva tartó termálmedence látogatói, a többiek az ugyancsak május 1- én megnyílt két szabadtéri medencét részesítik előnyben. Szi- getvárott valamennyi medence termálvizes. Harkányban két medence kivételével valameny- nyi látogatható, s hogy tényleg itt van az igazi szezon kezdete, annak legbiztosabb jele, hogy május 15-től ismét elkezdődött az éjszakai fürdés, ami este 7 órától 11-ig tart. S végül mi újság Pécsett? Mint már megírtuk, a Hullámban lebontották a sátrat, de a három medence közül még csak egy van feltöltve, s a forgalom is elég gyér. Ami a Balokányt és a Nagy Lajos uszodát illeti, a szokásos időben, június 15-én várhatjuk nyitásukat. D. Cs. lithatom: ők a hazai vadászat legjobbjai is egyben, A vetélkedő témája átfogja az egész vadászati és környezetvédelmi kultúrát, elméleti és gyakorlati ismeretanyagot. Az országos szaktekintélyekből álló zsűri és az MTV pécsi körzeti stúdiójának kamerái előtt Gombár János riporter és Bodrogi Gyula színművész „mozgatják" a versenyzőket, vezetik a játékot. Nagy izzadások és rövid szünetek után, kis pontkülönbségekkel végre eldől a verseny, íme, a sorrend: Baranya, Csongrád, Veszprém, Vas, Somogy. Az első helyet nyert baranyaiak részt vehetnek az idei második plovdivi vadászati világkiállításon. És a többiek? Ök is értékes jutalmakat kapnak. Bodrogi Gyula: Persze, én is vadász vagyok, bár a versenyben csak az egyik játékeszközként szerepeltem. Szerettem volna segíteni a versenyzőknek, de nem volt rá szükség . . . Gyermekkorom óta vadászom, de itt sokat tanultam magam is. Ha figyelte a versenyt, láthatta, hallhatta, milyen sokat tud egy egyszerű vadász a természetről, milyen kevés szó esik a „gyilkosságról" ...A fiam? Kilenc éves és szintén imád va- aászni. A játék az élete (akárcsak az apjának), de a játékot is otthagyja a vadászat kedvéért. Ö is vadász lesz. Horváth Béla, a győztes baranyai cscpat tagja (50 éve vadászik, hajdan még medvét is lőtt.) — Hogy mi a nehezebb? Egy ritka vad elejtése vagy egy ilyen verseny? Egy ilyen verseny föltétlenül nehezebb, A vetélkedő a pécsi stúdió műsoraként június 2-án este 20 órakor kerül a képernyőre. B. K. Körkép a strandokról Szaunázók a gunarasi termálfürdőben Mozdonymatuzsálemek Pakson 151 éve, 1830-ban indult el a világ első vasúti szerelvénye Liverpool és Manchester között. 1846-ban már Magyarországnak is volt vasútja. Negyed századdal később Jókai már azt írta egyik regényében, hogy amióta feltalálták a gőzmozdonyt, a világból kiveszett a romantika. Tévedett: éppen ezek a kávédarálónak csúfoltbecézett mozdony-matuzsálemek őriztek meg máig egy darabkát az utazás regényességéből. Ma már egyre kevesebb fut belőlük, s a múzeum arí végső menedéket a rozsdatemető és a lángvágó elől. Ami most Pakson készül, európai mértékben is különleges ritkaság lesz. Magyarországon ilyen még nem volt: szabadtéri széles nyomtávú vasúttörténeti múzeum, egy olyan vasútállomás, ahol minden gép, szerszám, forgalmi jelzőberendezés, épület, még a kerítés is a századfordulót idézi, vagy éppenséggel abból a korból való. Ez a múzeum lesz a magyar atomváros első országos jelentőségű kulturális intézménye. Létét is az erőműnek köszönheti, hiszen annak építése miatt vált szükségessé az új paksi vasútállomás és vált feleslegessé Ó-Paks. Ide 1896. december 23-án 10 óra 20 perckor futott be az első vonat. Az állomás máig megőrizte eredeti formáját: épületei önmagukban muzeális értékűek. Az előkészületeken közel két éve dolgoznak a MÁV Pécsi Igazgatóságának szakemberei társadalmi munkában, hogy legkésőbb az 1982-es vasutasnapon (a kelenföld—pécsi vasútvonal létesítésének 100. évfordulóján) megnyithassák a múzeumot a közönség előtt. Már most, így félig készen is sok érdekesség látható a 17 ezer négyzetméternyi szabadtéri múzeumban. Például a fűtőház, benne két, közel 100 éves mozdony, egy 150—D 6-os 1883-as gyártmányú és egy 375-ös 1908-ból, s a fűtőhár előtt egy Henschel típusú gőz- hómaró, nem messze tőle pedig egy kézi erővel működtethető mozdonyfordító korong. Mindez persze csak egy töredék abból, amit már s főleg amit majd itt látni lehet. Hamarosan Ó-Paksra érkezik a Toldi becenévre „hallgató” gőzdaru is s a pécsi állomás egész pályafenntartási kiállítása, többek között olyan magyar vasúttörténeti emlékekkel, mint az 1846-beli első magyar sínpálya egy darabja, az első magyar váltóállító, a világ első vasbeton aljazató 1908-ból, az abaligeti alagút eredeti tervrajza 1882-ből. S tulajdonképpen Paksra költözik majd cr budapesti Közlekedési Múzeum vasúttörténeti anyagának java része. A mozdonypark még két 375-össel egészül ki (ez a típus járt a paksi vonalon). Ar egyiket egy korabeli személy- kocsikból álló szerelvény elé- fogják, s ebben dokumentumokat és szerszámokat állítanak ki. Ide került már egy régi Rába-híd, s majd vasúti fűdként fog szerepelni. Berendezik az állomásfőnök lakását is olyanra, amilyen egykor lehetett. A látogatókat, akik akár vasúton (esetleg az új-paksi állomásról induló múzeumvonattal), akár autóval a 6-os úton, akár a Dunán érkeznek, egy századforduló hangulatát idéző utasellátó kerthelyiség fogadja majd. Sőt — a tervek szerint — az állomás és a Duna között parkerdőt és a vízparton szabad strandot is létesítenek. Dunai Imre Hétfői □