Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)

1981-05-13 / 129. szám

1981. május 13., szerda Dunántúlt napló 5 Szezonnyitás a Keleti-Mecsek fürdőiben Negyvenöt éve annak, hogy a magyaregregyi Krajcár Pé­ter átadta a malom területét a községnek fürdő létesítésére, amit 1936. augusztus 20-án meg Is nyitottak. A mesterem­ber ma is Magyaregregyen él, s bizonyára megelégedéssel nyugtázhatja, megérte a vál­lalkozás, mert a Keleti-Mecsek legszebb táján ma már ország­szerte ismert és kedvelt fürdő létesült. Baranya e szép vidékén há­rem fürdő is létesült, évről évre fogadja a látogatókat, okik nemcsak hazai tájakról ér­keznek. Sikondán például már ősszel lefoglalták a szálláshe­lyeket, köztük az élményekkel és a szolgáltatásokkal elége­dett német és francia turis­ták. S az élményeket az erdei kirándulások mellett elsősorban a fürdések jelentik. Mit tudnak adni ma ezek a strandok? Hogyan készültek fel az idei szezonra? Kérdéseinkre választ a Mecsekvidéki Idegen- forgalmi Bizottság komlói mun­kacsoportjának tanácskozásán kaptunk, tegnap a Móré vár különtermében. Nézzük a magyaregregyi strandot, s kezdjük a jó hírrel: június 12-én nyitnak. S zavar­talan fürdőzést ígérnek, mert a tavaly olyan sok gondot oko­zott vízforgató berendezést ki­cserélték, felújítják az öltöző­ket, parkosítanak, s mindezt a komlói városi tanács, valamint a MIB anyagi támogatásával végzik. A tanév befejezése után kezdődik itt igazán az élet, mert rendszeresen sátortábort bontanak a fürdő közelében a törökszentmiklósi, érdi, baracs­kai, lajoskomáromi úttörők, akik már jól ismerik az erdei utakat, a kutakba terelt forrá­sokat. Sikondán a főszezonra már minden hely foglalt a kemping ben. Milyen újdonság várja a nyaralókat? Különleges (estek­kel burkolják be a pancsolót, a tiszai Vegyi Művek TlPOX el­nevezésű termékével, aminek legfőbb tulajdonsága, hogy rendkívül időtálló. Ami igen ör­vendetes, hogy megnövekedett a fürdő parkterülete, és bízha­tunk abban, hogy a szaunát megnyitják az érdeklődőknek. Megtudtuk azt is, hogy a fürdő 25—30 fokos termálvizet szolgál­tat, s ma már biztonságos a hi­degvizes medence ellátása is. A Keleti-Mecsek egyik leg­kedveltebb fürdője lett az el­múlt években a magyarherte- lendi, s tavaly a legtöbb csaló­dást okozta: hetente három na­pot szünetelt a nyitvatartás, hétfőn, csütörtökön és szomba­ton. Sokan távoli vidékekről utaztak ide a hétvégére, és hiába. A szigorú intézkedést el­sősorban az tette szükségessé, hogy nem tudják megoldani a hatvanfokos termálvíz hűtését. És az idei szezonra sem íaérnek kedvezőbb nyitvatartást. A köz­ségi tanács elintézte azt, amire génzügyi kereteiből tellett: par­kosított, felújított. A Baranya megyei Vízműnek van hétmillió forintja a víz hűtésének megol­dására, ami elegendő, vagy a víz elvezetésére a fürdőig, vagy a vízforgató berendezés beszerzésére, de mindkettő egy­aránt szükséges és egyaránt költséges fejlesztés, és hátra­van még a vízminőség kérdése. Az eddigi próbálkozások, a kút­fúrások nem jártak sikerrel, most a meglevő hétmillió forint gazdaságos elköltésére készül­nek a tervek. Az már biztos, hogy mindhárom, az egészséges fürdést szolgáló fejlesztést eb­ből az összegből nem tudják megoldani. Úgy tudjuk, a magyarherte- lendi fürdő az országosan is kiemelt termálvizes strandok közé tartozik, sőt szerepel az UNESCO fejlesztési programjá­ban is . . . G. M. Elismerő diszplakett Fotó: Erb János A tízéves Pepsi üzem ünnepsége a Pannónia Sörgyárban Szliveni pártmunkás Baranyában Toma Zahariev, a szliveni Le­nin Elektrovókum Győr pártbi­zottságának titkára, a Szliven megyei Pártbizottság előadója tegnap több napra Baranyába érkezett. Délelőtt fogadta Kiss György, a megyei pártbizottság osztályvezetője, s tájékoztatót adott Baranya gazdasági, tár­sadalmi. politikai és kulturális helyzetéről. Ezt követően meg­tekintette a felszabadulási em­lékművet, és ismerkedett Pécs nevezetességeivel. A szliveni pártmunkás tegnap látogatást tett az EIVRT Sopiana gyárában, itt ismerkedett az üzemrészekkel, majd a szocialis­ta munkaversenyek szervezésé­nek és irányításának Szliven megyei tapasztalatairól előadást tartott a gyár dolgozóinak. Ezt követően az MTESZ Baranya me­gyei szervezetében ismerkedett a Magyar Elektrotechnikai Egye­sület munkájával. Tízéves Pécsett ■gy közlekedünk mi a Pepsi Cola üzem A pécsi üzem felzárkózott a világ legjobbjai közé Itt kell odafigyelni és mindenekelőtt megállni: o szokásos forgalmi rendtől eltérően balról is, jobbról is várható jármű. István téri idill fl rutin, a megszokás veszélyes A moi gyerek, ha szomjas. Coláért nyafog, es mi sem ter­mészetesebb, mint hogy meg is kapja. A Pepsi Cola szédületes, a Coca Coláéhoz hasonló (ha nem nagyobb?!) karriert futott be. Először 85 evvel ezelőtt oz amerikai Eszak-Corolínában kezdte eladasra is gyártani egy család, ősi, elődöktől örökölt receptek alapján. Később ha­talmas üzleti hálózattá nőve- kedte ki magát, bar az ital re- ceptúrája hétpecsétes titok, csak a beavatottak ismerhetik. Ma mar a világon összesen 135 országban működik az alap- koncentratumbol üdítő italt ké­szítő gyár. Ezek közé lepett be immár 10 eve a pécsi Pannónio Sörgyár is. * Tíz évvel ezelőtt lalan pont ezen a napon jelentette be dr. Rugási Endre, a Pannónia Sör­gyár igazgatója, hogy: ,,A mai nap folyamán kívánjuk üzembe helyezni a világon mar eddig jól ismeri és elterjedt Pepsi Co­la üzemünket". — Ez a 10 esztendő úgy mú­lott el, mintha tegnap történt volna, pedig komoly munka es eredmény van az elmúlt évek mögött - mondta beszédében dr. Rugási Endre tegnap a ju­bileum alkalmából a sorgyát ét­termében megtartott ünnepsé­gen. Újabb érdekes középkori lele. tét hozott napvilágra az épülő belvárosi távfűtővezeték egyik aknája Pécsett, a Széchenyi té­ren. A Nagy Lajos Gimnázium, pontosabban a Leonardo-szo- bor előtt középkori ípüietma- radvány, egy falrészlet bukkant elő — egyelőre minden további összefüggés nélkül, mellette kö­zépkori és a hódoltsáq idejéből származó leletekkel. A fal kül­ső oldalán, az eaykori járószint alatt, 1,80—1,90 méter mélység, ben sirtöredékek és teljes sírok kerültek elő, melyek jellegük kel az Arpád-kor legkorábbi idejére utalnak. Az alattuk levő rétegben római téglását talál­tak — ez azonban kevésbé megy ritkasogszamba Pécs bel­városában, mint a másik sírle- let. Mikor oz üzem indult, 197) ben 37 ezer hektoliter Pepsi Colát gyártották, 1980-ban már 230 ezer hektoliter ilyen üdítő italt értékesítettek. 1975-ig egy óra alatt 15 ezer üveget meg­töltő, teljesen automatikus fej töberendezéssel dolgoztak. 1976-ban — az igények növeke­désének megfelelően - ezt o gépsort 30 ezer üveg/óra telje­sítményű gépre cseréltek, 1978- ban pedig kénytelenek voltak emellé a szekszárdi telepen egy újabb, óránként 24 ezer üveget loltó gépsort is beállí­tani. A tegnapi ünnepségen Robert I. Pagnucco alelnök, a Pepsi Cola cég bécsi kirendeltségé­nek képviselője és Kari Negl, műszaki igazgatója, gratuláltak az igazgatónak es a Pepsi-üzem dolgozóinak az elért eredmény­hez. Mint mondták, a Pepsi Co­la cég csak olyan üzemekkel köt partneri kapcsolatot, ahol garantálni tudják a megfelelő minőséget. Hogy mennyire ele­get tett ennek a pécsi gyár, bi­zonyítja a következő tény, me­lyet Robert I. Pagnucco jelen­tett be a tegnapi ünnepségen: a világon múkodó Pepsi Cola üzemeknek mindössze 10 szá­zaléka ér el kiváló minőséget, es ezek köze Pécs is felzárkó­zott. Ennek elismeréséül nyújtot­ta át a jubileumi ünnep alkal­mából és a további jö együtt­működés reményében dr. Ru­gási Endrének a kiváló minősé­get elismerő diszplakettet. A leletmentést végző Kárpáti Gábor régész elmondta, hogy ezúttal egy temető nyomairól beszélhetünk a belváros e ré­szén Kelet felé tájolt sírokról, közemberek végső nyughelyéről a korai Árpád-korból. A töre­dékek arra utalnak, hogy a te­metőt hosszú időn keresztül, több generáció használta, A legjelentősebb lelet egy kisgyer­mek sírja — hajkarikákkal és valószínűleg lábbelihez tartozó bronz rőtetekkel. Pécsett kerültek már elő sí­rok ebből az időszakból az Ágoston téren, a Széchenyi tér 12. szám alatti múzeumépület területén — összefüggő temet­kezési helyre azonban az Ár­pád-kor ilyen korai idejéből ed. dig még nem bukkantak a vá­ros szivében G. O. A premier nem sikerült valo- mi túl fényesen. Mindenki arra ment, amerre addig szokott. Közlekedtek egyirányú utcában a forgalommal szemben (nem is kevesen), nem álltak meg a STOP-táblánál. S mit szült mindez? Fejetlenséget, szitko- zódást, ökölrázást, idegessé­get Mert nem mindenki ol­vasta lapunkban a közlemé­nyek között megjelent hírt, mi­szerint május 7-től ideiglenes forgalomkorlátozásra kerül sor Pécsett, az István téren. És még ha olvasták is, az adott közlekedési szituációban, az adott pillanatban ismét csak a rutin vezette a kormányt tekerő kart, a pedálokat nyomó lábat. Hiába, a megszokás nagy úr. S a közlekedésben veszélyes „súgó” is ... Hétfő reggeli információ Putnoki Gyulától, a Pécs váro­si Tanács építési és közlekedési osztálya főelőadójától:- Az Országos Műemlékvé­delmi Felügyelőség oz István tér keleti oldalán régészeti lei­tárásokat és löld alatti kuta­tásokat végez, ezért kérte a lélszélességü útszűkületet, ami ideiglenes forgalomkorlátozás­sal is jár. Ezen a részen, a Borlorgalmi Vállalat előtt ké­sőbb közműbekötésekre és köz­műrekonstrukcióra is sor kerül, így egy lüst alatt túl leszünk az itteni munkákon, Később a Leöwsy Gimnázium előtti sza­kasz következik, ezt akkor tel­jesen le kell majd zárnunk. Eddig hót a hivatalos tájé­koztatás. S a tapasztalat? A Columbia presszó felől a bel­városba igyekvők döntő több­sége nem az Úttörőház előtti, immáron fordítva, felfelé egy- irányúsított szakaszt választja, hanem a jól beváltat, a Bor­forgalmit érintő útirányt. Fönn, a sarkon aztán jön a STOP­tábla, amit szinte kivétel nél­kül csak a tanulóvezelők vesz- nek figyelembe. Nincs róla statisztikánk, csak a környékbeliek szavahihetősé­gére hagyatkozunk, amikor közzétesszük: néhány koccaná­sos baleset előfordult már itt, a Pincegazdaság sarkán. Flogy ne legyen komolyabb baj, nem árt nyomatékkai felhívni a fi­gyelmet: ha mór így alakult, a közlekedők álljanak meg a STOP-láblánál. Ott, ahol ko­rábban nem kellett — a nyolc­szögletű tábla hiányában — le­stoppolni. Ha az éberség, a körültekintés, úrrá tud lenni a megszokáson — baj nem lehet. Bízzunk a legjobbakban .. . H. I. Autósok figyelmébe Jó tudni: Baranyában több helyen forgalmirend-változtatásra került sor. A most felsorolandó utakon az El­sőbbségadás kötelezői táblák áthe­lyezésével módosul az elsőbbségadá­si kötelezettség, ezért kérik a jár­művezetőket, hogy figyeljék a KRESZ- táblákat. A pécs—újpetre—siklósi összekötő úton a nagytótfalui becsatlakozásnál az elsőbbadás-tábla átkerül a Vó- kány felőli oldalra. Ezután a Nagytót- falu felé haladó járművek élveznek elsőbbséget. Az átai bekötő úton, az egerági átkelési szakaszon a Rózsa­kertnél az egyenesen haladó jármű­veké lesz az elsőbbség mindkét irány­ból. A harkány—sellye—darányi ősz- szekötő út bogdásai átkelési szaka­szán a temető felé menő járművek élveznek elsőbbséget. A Drávafok felöl jövőknek előnyt kell adniuk a temetői elágazásnál. A királyegyhá­za—sellyei úton Sumony vasútállo­másnál a Csobokapusztára vezető út elágazásánál ezután a Sellye irányá­ból érkező kocsiknak elősbbségadási kötelezettségük lesz. A szőkéi bekö­tő úton Regenye községbe érkezők a jövőben elsőbbséget kötelesek bizto­sítani a községi utcának. A forgalmirend-változások a jelző­táblák kihelyezésével lépnek élejtbe. 'óra Árpád-kori temető écsett a Széchenyi téren I Rádió mellett,.. Kalap S okan azért kapcsolják be a rádiót, hogy otthoni el- /foglaltságukhoz egy kis háttérzenét szolgáltasson. Van. aki ceruzát hegyez, gyerekei nevel, esetleg pálinkát főz o kuktában, vagy felhúzott térdek­kel a plafont bámulja és mind­ezt zenére követi el. Jómagam akár prózai műsorra is tudok egészen más dolgokat művelni, s csak akkor figyelek fel, ha va­lami érdekes hangzik el a ké­szülékben. Igaz, ennek az a hátránya, hogy a műsort — ősz- szefüggésében - nem tudom fölfogni, mert teszem fel az ele­jét nem hallom, nem figye­lek oda és igy csak mondattö­redékek jutnak el tudatomig. De azért igy is érdekesek ... Például: „Az ásítás - hangzik o tudományos fejtegetés — az agy elégtelen oxigénellátásának reakciója . .." Erre föl külföl­dön — természetesen megint a japánok ... - hogy felfrissítsék a munkásokat a monoton sza­lagmunka okozta bágyadtság- ból, magnetofonra felvették az ásítás okozta apró neszeket, ezt felerősítették és óránként leper­gették munkateremben. Miután az ásítás ragadós, azonnal min­denki ásított, az agyak megkap­ták a kellő adag oxigént és máris megugrott a termelés . . . Amíg ezen eltűnődtem, máris egy újabb tudományos megfi­gyelésről értesültem. Azt mond­ják: százhatvankilenc — vagy százkilencvenhat? — nappal rö­vidíti meg saját életét az a pe­dáns férfiú, aki egész életében naponta borotválkozik. Hogy ez a tömeges öngyilkolás mivel és hogyan függ össze, az számom­ra nem derült ki, mert az ele­jét nem hallottam. Azt viszont mindenki tudja, hogy a 'nők életkora általában magasabb a férfiakénál. Hát ezért . . . E gy másik műsorban pedig a következőt hallottam Nem tudom, melyik főváro­si középiskolában az érettségi­ző kislányok elhatározták, hogy bollagásra meglepik nemcsak a tantestületet, hanem a meg­hívott szülőket is. Annak rendje és módja szerint felöltik a már hagyományos matrózruhát - és ezt szívesen is teszik —, ám vala­mennyien Girardi-kalapot vi­selnek majd s abban vonulnak végig az iskola folyosóin. Ez volt a bevezető és már magam előtt láttam a lányokat, fekete szalagos, fehér és lapos Girar- di-kalapban: meghatóan ked­vesek, szépek . . . Végül is ez is hagyomány, hiszen valamikor régen — hajdani megbámult fényképek tanúsítják — néhány lányiskola növendékserege hó­dolt már ennek a divatnak. Igen ám, csakhogy a lányok ötletét letiltották. Pedig - ahogy kiderült —, már a kalap­gyárral is tárgyaltak, sőt, ké­szek a kalapok, melyeknek az árát a lányok háromnapi vala­milyen munkával meq is keres­ték. De az iskolai házirend szi­gorú. Hozzáteszem: nemcsak szigorú, zord is. Ugyan mi tör­ténik, ha a lányok kedvük sze­rint Girardi-kalapban búcsúz­nak életük első szakaszától? Kinek fáj ez? Ki sóinál tőlük csak ennyi joaot is? Még ha valami ízléstelen göncről lenne szó, de hát ezek a tizennyolc éves lányok nem liszteszacskót húznak a fejükre, hanem - uram bocsá'! - egy divatos ka- lapocskát csupán. M ég csak nem is vaskala­pot, ami ugyan senkinek nem áll jól, azoknak sem, akik még itt-ott hordják . . . Aiaj . . . de sok baj van! Ahogy végighallgattam a műsort, érez­tem, hogy az oxigén lassan ki­szorul az agyamból, s nyomában feltolul a vér. S ezen az ásítás nem segít. Rab Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom