Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)
1981-04-21 / 108. szám
„Rámenős" nyomozók Szeiemlén Periratok a Sámánok falujából Vezetőember a középkorban sem késhetett Hol vannak a régi latinórák? Agricola terrom arat! — ízleltük a klasszikus szöveg muzsikáját, az első órákon és haladtunk Horatiusig. Ez a kis kék könyvecske pedig megjegyzi: ma már történészeink, levéltárosaink jó része sem tud latinul. Ettől máris érték ez a latinból átültetett forrásmunka: Kapocs Nándor szeremlei lelkész és Kőhegyi Mihály, a bajai Türr István Múzeum régészének munkája: „Szeremle középkori oklevelei a Zichy okmánytárban." Kapocs Nándor fordítói munkássága meg Kőhegyi Mihály kézvezetői segítsége révén jogtörténeti forrós-, közéleti egybevetés és mindennapi életünk folyamatossága a történelemben — ez együtt a remek könyv. Szeremle, a Baja melletti falu máig őrzi ősi magyarságát. A postás ma is olyan nevekre címzett leveleket visz, mint például Sámán Péter. Sámán — az ősmagyar mágus és szellemi vezér. Ennek a falunak periratai izgalmas olvasmányok. Például a tisztességről. A jobbágykorban is maga Garai Miklós nádor elé idézték a szeremlei tiszttartókat „hatalmaskodás" miatt. Mivelhogy Csep- csi István és Báli László tiszttartók megrohanták embereikkel özvegy Töttös Lászlóné földjeit, egy Péter nevű jobbágyot földre tepertek és megverték, másik jobbágyra, Tóth Györgynére pedig úgy rálőttek nyíllal, hogy „életbenmaradása kétséges". Ezért az április 28- án kiadott „idézésben" a nádor elé idézték a tetteseket, méghozzá június 11-re. Bizarr jog- történeti egybevetés lehet, hogy manapság a tárgyalás előtt két-három nappal is kézbesítenek idézést bíróságra, ha a postás éppen otthon találja a megidézettet. Garai nádor hat hetet adott erre, pedig Szerem- léről Budára lóháton is elég volt néhány nap. Az ítéletről nem maradt fenn irat, de esetleg a tiszttartó urak valamely testrészének elveszítése is lehetett. Jogásznép vagyunk — tartja némely külhoni ember még ma is. Nemcsak azért, mert másfél évszázadig a legfőbb egyetemi, főiskolai lehetőség a jogi tanulmányokra adatott meg, hanem igazságérzetünkről is szól ez a mondás. A bátai apáturat 1407- ben a pécsi hatóságok elé idézték, mert a szegény szeremlei jobbágyoktól révpénzt szedett, ha például áteveztek a Dunán Bátára vásárolni, meg vissza. Az apát úr késve jelent meg és ezért pénzbírságot kellett fizetnie. Az ilyen pénzbírság az egyik levél szerint 3 márka volt, de 12 márkát is elérhetett. Annyit, mint ha ma egy járási vezető késne a megyei bírósági kihallgatásról és csupán ezért fizetésének egy- harmadát kellene bírságként odaadnia. Szóval kemény jo- gósznép voltunk mi régen. Aztán a nyomozás — az sem. járt gyerekcipőben. A szerem- leiek ügyeiben a legtöbb kivizsgálási utasítás szerint a „nyomozóemberek", ha kell nyíltan, ha kell, hát titokban, minden „hasznos módon” ismerjék meg a valóságot. Ilyenkor ott állt a levélben, —vagyis az afféle nyomozati parancsban — hogy „ha esetleg a felek között per van függőben, az nem akadály”. Vagyis rámenősek voltak, ügyeltek a kézbesítésre is: az idézés nem kallódhatott el, szóval az eljárás nem volt bizonytalanabb, mint a modern posta korában. Erről már Mátyás király, az igazságos, rendelkezett 1464. július 18-ón egy szeremlei ügyben: „Átolvasván levelünket, azt az átadónak visszaadjátpk!” Végül hadd tisztelegjünk jogtörténetünk és e remek könyv fordítója, szerzői előtt azzal, hogy beszámolunk egy régi maKallódó középkori romok Trlnltás-pusztán Titokzatos föld alatti termek, pincék, alagutak A vókányi Trinitás-puszta dombjában egy középkori kolos. tor pincéi húzódnak. Az egyik majdnem száz méter hosszú, teljesen száraz. Az elejében a zöldségdepó után vegyszerrak- tárat rendezett be a helybéli áfész, míg a másikban megszűnt a méregtárolás. A harmadikból elhordták a mívesen faragott kőidomokat, több száz éves téglákat, míg a negyedik az épületek szennyvizeit gyűjti össze. A Trinitás-domb — a helybeliek Rotes Klosternek is hívják — majdnem harminc méter ma. gas, tetejében mezőgazdasági gépjavító üzemek, istállók, valamint lakások. Amikor 10—15 éve létrehozták őket, méteres széles, ségű, acélkemény, helyenként 10—20 méter hosszú kőalapokba verődtek az ásók, a csákányok, néhol nem is tudták megbontani az alapokat, de eközben összedőltek az apró kőlapokkal borított sírboltok. Az illetékeseket pedig hiába értesítették. Állítólag a huszas években folyt már itt terepkutatás dr. Fejes György, akkori megyei múzeumigazgató irányításával, de ásatásra azóta sem került sor. Sorolhatnám a lokálpatriotizmustól fűtött Kungl János művezető helytörténeti adatait, aki körbevezetett a puszta titokza□tiétföi tos föld alatti romjai között. Az 1183-ban III. Béla által alapított Trinitás Apátság kolostora rég megmenthetetlen, de az elhagyott pincerendszere és a vízimalma a kiszáradt ördög-árok aljában megvédést érdemel. Burány Péterné, az itt lakó pász. tor felesége kalauzolt a romos malom sokágú pincelabirintusában, vagy tízméteres mélységben. Valaha a patak efelett folyt 5—6 méterrel magasabban. Lovagvárak katakombáira emlékeztetnek a föld alatti termek, ahol kecses, kissé gótikus boltívek borulnak fölénk. Most zöld. séget tárol bennük a gazda. Egyébként o domboldoli és a volt malombéli pincék, termek, titokzatos alagutak az Újpetrei Tanács tulajdonában vannak, ahogy megtudtam Vas Henrik elnöktől. Mindenütt faragott gyámkövek, pillérek töredékei, malomkő-maradványok, homokkőből vésett szellőzőnyílások, mintha középkori szobor-torzók között járnánk. A malomalagsor megmenthető. A tanács sok helyre szólt, írt A műemléki jellegű beavatkozással semmiféle gazdasági létesítmény nem kerülne veszélybe, viszont egy ritkaszép helytörténeti látványossággal gazdagabbak lehetnénk. De ugyanígy ipartörténeti műemlékként védelemre szorul az egyik pince mellett megbúvó házi mészégető kemence. Csuti János gyár eljárásjogi tételről, örökjó példaként: „A királyi és hiteleshelyi ember az eljárás előtt megesküdtek, hogy törvényesen járnak el, nem hagyják magukat megvesztegetni és eljárásukról igaz jelentést tesznek." Ez pedig nemcsak a török meg- sJállást túlélt Szeremlén, hanem egész Magyarhonban mindig így volt jogos. Földessy Dénes A Dráva partja és a színpad Örvény sodrában Matoricz Józsitól Matoricz művész úrig Egészen a partig úsztak utána a szavak: — Vigyázz az örvényre! Csak ment és sosem vigyázott. A Dráva fél kilométerre folyt a falu alatt, Matoricz Jóska ideges törpeharcsákat fogott ki belőle- gyerekujjait majd szétcsapták, annyira dobálták magukat a kezében. A vad folyó emléke tegnap este is a szeles ifjúkort hozta be a faluba, Dráva- sztárára, ahol Matoricz József művész úr a falu széle felé néBemutatjuk a Bütykös együttest Sírni, Dzsimi, Faresz, Viki, azaz Simára László, Bálint Géza, Farkas József és Marton Viktor, a Bütykös együttes tagjai a pécsi Ifjúsági Parkban Fotó: Rapi Emilia Az aszfalt virágai Amikor a Bütykös- együttes rágyújt egy nótára, a betonból is virágok nőnek. Csípős, bo- hókás szövegű, jókedvű dalaik rögtön magukkal ragadnak, észré sem veszi az ember, s már maga is beállt a kórusba. Mit játszanak? Talán nem botfülű megállapítás, ha Butykosé- kat úgy sorolom be, amit csinálnak, városi folklór. A Poros út egyik strófája, saját költésben és hangszerelésben, imigyen szól: Fát vágtam én egész nap, Fogd meg jól lettem, Fogd meg jól lett a nevem, És kérges a tenyerem, Ám jött a múzsa, S vele a kérdés, miért én vágom a lát, Hisz jobb volna a tűz mellett Sütni a szalonnát, Nem késett a válasz sem soká, Hisz onnét lújt a szél, A tűz mellé biztonsági okból Csak néhány elvtárs fér... Már az is különös, a négy, 24—28 év körüli fiatalembernek mennyire eltérő a foglalkozása Simi — Simára László fényké pész, jelenleg angyalbőrben Viki — Marton Viktor a porcé lánszigetelők meósa a Zsolnay gyárban. Faresz — Farkas Jó zsef, a Talajerőgazdólkodás Vállalat gépkocsivezetője. Dzsi mi — Bálint Géza, a Mecsek Áruház műszaki osztályának eladója. Az aszfaltból nőttek ki, pécsi fiúk valamennyien. A zene szeretete s a barátság hozta össze őket, hat éve alkotnak együttest. Kezdetben a pécsi Ifjúsági Házban próbálgatták szárnyaikat, majd és jelenleg is a Zsolnay Művelődési Eltérő foglalkozású, zeneszerető pécsi fiatalok Ház ad otthont, próba- és fellépési lehetőséget nekik. Amatőrök tehát, amolyan TIT- előadókként járják a megyét — a fél országot —, koncertezve művelődési házakban, ifjúsági klubokban, iskolákban, vagy éppen a pécsváradi leányvásárban. Mindenhová elmennek, ahová hívják őket. Legutóbb Komlón, a Steinmetz Miklós Gimnáziumban, legközelebb május elsején a pécsi Ifjúsági Parkban lépnek fel. Egyórás műsorukban a saját szövegeikre és Ladányi, Nagy László és Weöres Sándor verseire szerzett dalaikat éneklik, szerfölött hangulatosan és hatásosan. Mindenféle erősítőberendezések és dübörgő hangfalak nélkül, csupán meztelen gitárok kíséretében, miközben érdekes hangszereket is megszólaltatnak faxilofont, kongu dobot, szájharmonikát, furulyát. Zenélni minden bizonnyal együtt tanultak meg, ámbár valamiféle zenei beütése mindegyiküknek volt. Simi zeneóvodába járt, verseket ír. Most a laktanyában és laktanyán kívül is, szabad időben fáradhatatlanul szervezi a kultúrműsorokat." Viki dolgozott az NDK- ban, s kint egy szál gitárjával fesztivált is nyert. Faresz hegedülni tanult, miután édesapja, aki a. bőrgyárban tímár, jól hegedül. édesanyja pedig énekelni szeret, szép hangja van. Na és Dzsimi, fekete körszakállá- val, a Mecsek Áruház műszaki osztályáról.- Mondd, Dzsimi, a hiánycikkekről nem szerezhetnétek egy dalt?! Milyen hiánycikkekről kellene most énekelni? — Hát... A színes tévékről, a hangtornyokról. Egyelőre azonban a Bütyköst másnak hiánya nyomasztja, s ezt Viki sírta el. A Zsolnay időközben átvedlett városi művelődési központtá. Ugyan továbbra is ott próbálhatnak, ám azt szeretnék, ha valaki — ifjúsági klub vagy művelődési ház — édesgyermekévé fogadná, netán jó tanácsokkal is segítené őket. A tűz mellé engedve, biztonsági okból. Miklósvári Z. zett. Szombaton volt a diplomaelőadás Pesten, Sebastiant játszotta a Vízkeresztben, a taps kicsit még a fülében örvénylett. Tulajdonképpen két örvény között futott el ez a két évtized: a drávasztárai gyerekkor meg a színművész diploma között. Mert örvény van a Drávában is, meg örvény a színpadon is, ahol a deszkák esetleg nem mindig a világot jelentik. Első díj, aztán hely az első tíz között, mindkettő országos méretekben. Valahol innét indult el egy színészpálya Pécsett, a Fürdő utcai délszláv általános iskolában meg diákotthonban ő mondta legszebben a horvát verseket. így lett a nemzetiségi szavalóverseny országos első diákja. Vasárnaponként kilépdelt a szomszéd utcába, a színházba, itt Pécsett. Mondja: legjobban' Muzsikus Péter tetszett neki, meg Fuzsitos Pál. Sólyom Katit szerette ott meg és vele az egész színházat. Pesten, a délszláv gimnáziumban már másfél évig tartott ez a kijárká- lás, a Keleti Pista vezette pince- színházba, ahol például Karinthy Frigyes átdolgozott művében, Az emberke tragédiájában sokféle emberkét alakított — jól. Az már nem is volt nagy ügy, hogy 1977- ben, az érettségi esztendejében az Ady Endre országos szavalóverseny első tíz diákja között találta magát. Nagy Lászlót mondott, meg A tűz márciusát — Adyt. Hát. . . elsőre felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Odafönt a Vas utcai intézményben Szirtes Tamás meg Kállai Ferenc osztályába járt, vagyis jó osztályba, ahol meghatározták a művészi szellemét. Rómeót játszott, Edmundot a Lear királyban és a hadnagyot Shaw: A sors embere című darabjában. Szóval nem félt az örvénytől. Odahaza Drávasztá- rán sem, amikor a törpeharcsákat fogta, meg a versengéssel teli színészpályán sem. Szeptembertől itt játszik a Pécsi Nem. zeti Színházban. Ugrásnyira a Fürdő utcai sulitól ... Földessy A VOLÁN 12. SZ. VÁLLALAT TEHERFORGALMI ÜZEMEGYSÉGE ♦ autószerelő és karosszéria-lakatos szakmunkásokat. Jelentkezés: Pécs, Diófa u. 1., Könczöl László műszaki osztályvezetőnél. A VÁLLALAT IPARI ÜZEMÉHEZ FELVESZÜNK: ♦ kovács, gumijavító és autószerelő szakmunkásokat. Jelentkezés: Pécs, Bacsó Béla u. 4. Gyakorlati időtől függően 14—23 Ft/órabért, dolgozóinknak és családtagjaiknak ingyenes és kedvezményes utazási lehetőséget biztosítunk.
