Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)
1981-04-12 / 100. szám
Sikeres év a baranyai termelőszövetkezeti mozgalomban A legnagyobb nyereség Csökkenteni a nyereség függőségét az időjárástól! Fejlen állattenyésztés és melléktevékenység kell Fokozódik a differenciálédás Átfogó programot a gyengék felzárkóztatására Fennállásuk óta a legnagyobb hozamokat, a legmagasabb termelési értéket érték el Baranya termelőszövetkezetei tavaly. És a legtöbb nyereséget — 690 millió forintot! A hagyományosan magas színvonalú termelés és a gazdálkodás új szemlélete érleli gyümölcseit. Tíz százalékos nyereségráta- Tíz százalékos nyereségrátával gazdálkodtak a termelő- szövetkezetek. Sok ez, vagy kevés? Kérdéseinkre dr. Bíró Sándor, a Baranya megyei Termelőszövetkezetek Szövetségének titkára válaszol. — Ez nagyon összetett kérdés, nem is lehet erre egyértelmű választ adni. 10 százalékos nyereségráta — ennek elfogadhatónak kell lennie ... A szükséges nyereségösszeget úgy szokták meghatározni: az aranykoronaérték 35-40 százaléka, plusz az állóeszközök 5 százaléka, meg a forgóeszközérték 7 százaléka és a munkadíj 10 százaléka. Ha ezeket a tényezőket veszem — ez belül van a 10 százalékon, ami 77-ben és 80-ban megvolt.- Vagyis két évben az öt esztendő alatt. — Hangsúlyozni kívánom: a 63 baranyai termelőszövetkezet termelési értéke 1975-től 80-ig 45 százalékkal nőtt, vagyis 4,7 milliárd forintról 6,6 milliárd forintra — változó áron számolva. A termelésnövekedés azonban erősen hullámzó, s ennek megfelelően az árbevétel is, a nyereség is. Erre mint tendenciára oda kell figyelni. 1976-ban 1,3 százalékos volt az előrelépés az előző évhez viszonyítva, 77-ben 10,6, a következő évben 4,9, ezután 0,1 százalékkal csökkent, s végül tavaly 19 százalékos a termelési érték növekedése. — Országosan mennyi?- 17,5 százalék. Természetesen itt figyelembe kell venni az áremelkedéseket. Ez tavaly 6-7 százalék. Több pénzre van szükség — Hogyan alakult a nyereség? — 1975-ben 302 millió, aztán 333, - 553, - 495 - 404 és - mint már mondottam — tavaly 690.- Két kérdésem van ezzel kapcsolatban. A nyereségből jövedelemadót fizetnek, kötelező tartalékalapot képeznek, hitelt törlesztenek, nyereségrészesedést fizetnek és fejlesztési alapot különítenek el — hogy csak a fontosabbakat említsem. Jogosan örülünk ennek a 690 millió forintnak. Nagy munka, hozzáértő munka van mögötte. De indokoltnak tartom a kérdést a tisztánlátás kedvéért: elég-e ez a pénz a kívánatos mértékű bővített újratermeléshez?- A termelőszövetkezetek tavalyi beruházásainak értéke 538 millió forint. A 301 milliós fejlesztési alapból 192 milliót fordítottak erre. És ez a bruttó állóeszköz érték 2,7 százaléka. Könnyű kiszámítani az amortizáció 396 milliós összegének ismeretében, mennyi idő kell az eszközállomány újratermeléséhez. Az állóeszközök nettó értéke tavalyelőtt 5049 millió forint volt, tavaly 5035. Igaz, a forgóeszköz alap 2263 millióról 2630 millióra nőtt. Túlsúlyban a növény- termelés- Baranyában egyetlen év alatt 71 százalékkal nőtt a nyereség. Országosan a termelési érték 17,5 százalékos emelkedése — úgy tudom — 30 százalékos nyereségkülönbséget jelentett. A nagy megugrások rendellenességet szoktak jelezni. . . — Nálunk a nyereség képzés döntő tényezője a növénytermelés. Több nyereséget ad, mint az állattenyésztés és egyéb tevékenységek együttvéve. Ez a tevékenység nemcsak volumenében nagy, hanem az itt elköltött 100 forint — általános költség nélkül — 149-et hoz, az állattenyésztésben 113-at, az ipari tevékenységben 138-at, de az volumenében még kicsi. — Most azt kellene mondani, növeljék az állattenyésztés arányát és mindenekelőtt gazdaságosságát, indítsanak ipari tevékenységeket - és nő a termelés volumene, a nyereség tömege, csökken függősége az időjárástól. Ezt a tsz-ek is tudják, a módosabbak teszik is. De. a többség a szolid összegeket nyilván ott fogja befektetni, ahol pillanatnyilag nagyobb a szükség, vagy a haszon és amit általában jobban is tud csinálni. Mit csinálnak jól Baranyában?- A főbb növényekben az országos élvonalat képviseljük. Búzából 5,1, kukoricából 6 tonna a tavalyi hozam hektáronként. Az ötéves átlag búzából 9, kukoricából 11, napraforgóból 7 mázsával több, mint a negyedik ötéves tervidőszakban. Lényegében ugyanannyi tehéntől 51 százalékkal több tejet fejünk. A tejhozam 2524 literről 3734 literre nőtt. Ez egyfajta szakosítással és koncentrációval párhuzamosan ment végbe. 20 százalékkal több sertést, 44 százalékkal több baromfit értékesítettek a tsz-ek, mint öt évvel ezelőtt. Ez 166 000 sertést és 13 062 tonna broilert jelent. A Baromfifeldolgozó Közös Vállalat nagyon fontos szerepet játszott ebben. Vétek lett volna nem létrehozni A termelőszövetkezetek ma 19,1 tonna húst állítanak elő 100 hektáron az öt évvel ezelőtti 15 tonnával szemben. Akkor 100 hektáron 72 mázsa sertéshúst, 48 mázsa marhahúst és 26 mázsa baromfihúst állítottak elő. Ma 82 mázsa sertéshús, 60 mázsa baromfihús és 45 mázsa marhahús jut 100 hektárra. A marhahúst tehát harmadik helyre szorította a baromfi. A sertés is, a baromfi is abrakigényes. Ha ezt az ütemet (folytatni akarjuk, feltétlenül szükséges a gabonatermelés további növelése. Huszonhat gyenge tsz — Ezek az adatok egyértelműek, magabiztosságra adnak alapot és irányt mutatnak észszerű fejlesztésre. A megyei átlagok mögött azonban igen nagy a szóródás a jövedelmekben is. Ez a tendencia úgy tűnik, most felerősödik. — És a mi nagy gondunk tulajdonképpen ez. Van termelő- szövetkezet, amely 20 százalék fölötti nyereségszinttel gazdálkodott és van 26 olyan gazdaságunk, amelyek az elmúlt öt évben legalább egyszer, de átlagosan kétszer veszt'ességgel vagy alaphiánnyal zártak. Sombereknek 72 millió a nyere. sége. Lippónak, Szajknak, Új- petrének és Mágocsnak együttesen 141. További háromnak 20 és 30 millió között alakult az eredménye. Vagyis a nyereség egyharmada 8 tsz-é. A tér. melőszövetkezetek zöme — 20 gazdaság — 10—20 millió között állt be - együttesen 263 millió forinttal. 5—10 milliós nyeresége van 12 tsz-nek. A többi 23 együtt nem ért el annyit, mint Somberek. — Senkinek sem jó, hogy ezek vesztességesek. Termelésükre szükség van. — Gazdaságos termelésükre. A hatodik ötéves terv igazi nagy célkitűzése lehetne, az, hogy ne legyen 26 termelőszövetkezetünk, amelyek 53-szor zárnak alaphiánnyal vagy veszteséggel. Nem lesz könnyű, de azt nem mondom, hogy nem lehet. Vannak példáink. Ha a vezetés úgy alakul, sok minden másképp lesz. Ott van Sásd! - A 70-es évek elején válságban volt, Villány. — Három éve 6 milliós veszteség, 79-ben hat, 80-ban 12 milliós nyereség. Aztán Majs. — Nem a 79-es év az, amely reálisan tükrözi azt a tsz-t, hanem a 80-as. Kiaknázni a lehetőségeket! — A gondokat és feladatokat nem lehet áthárítani. A mai helyzetben elsősorban a meglévő lehetőségekben kell a további fejlődés tényezőit keresni. A Szövetség közgazdasági bizottsága, elnöksége és küldöttgyűlése elemezte a termelőszövetkezetek elmúlt évi munkáját. Milyen lehetőségekre irá. nyúl a figyelem? — Alapállásunk az: azzal kell foglalkozni, amit jól és jövedelmezően lehet csinálni. Ami objektív okokból veszteséges, abból nincs kiút. Olyan vetésszerkezetet kialakítani, amely egységnyi területen a legnagyobb jövedelmet biztosítja. A géprendszerek meg. vannak, külön nagy beruházás nem kell ehhez. A növénytermelésben is, az állattenyésztésben is egy koncentráció valósul meg. Ez a hatodik ötéves tervidőszakban is tartani fog. Kell egy optimális terület-, állománynagyság, hogy megfelelő szakembereket lehessen foglalkoztatni. El tudunk képzelni további speciali- zációt is. Lehetőséget látunk a szomszédos tsz-ek együttműködésében és lehetőségeket d rendszerek új technológiáiban, amelyek már a költségeket is nézik. Ezek a törekvések azonban túl lassan valósulnak meg. 1980-ban elértük, hogy a termelés növekedésével arányosan nőttek a költségek: 19- 19 százalékkal, korábban mindig meghaladták ezt. Az élet kikényszeríti: takarékoskodni kell. Ameddig az ésszerű, de nem tovább! Lehetőségeink vannak a kiegészítő és melléktevékenységekben. Azt a folyamatot, amely 1980-ban elindult és 30 millió forinttal növelte a termelési értéket, folytatni kell. Hosz- szabb távú együttműködések is létrejöhetnek. Jól sikerült a háztáji integrációs szervezetek kialakítása. A háztáji termelés fellendült. EgymiHiárd forint értékben olyan árut értékesítettek a tsz- ék, amit a háztájiban állítottak elő. Ez 75 százalékkal több, mint öt évvel ezelőtt. A lehetőség kiaknázása követelmény. Példaként említem a mágocsi, sásdi, sombereki, baksai és szalántai tevékenységet. Meg tudjuk ismételni- A baranyai tsz-ek tavaly 286 milliós többlet eredményt értek el 1979-hez képest. Kérdésem: lehet-e ez is tendencia? — A 80-as esztendő úgy, ahogy volt, nagyon jó év volt. Nagyon sok tényezőnek kell összejönni. De ki mert volna esküdni tavaly, hogy 690 milliónk lesz! És úgy vélem, ha a tsz-ek ab. ban a szellemben dolgoznak a hatodik ötéves terv időszakában, ahogy azt 1980-ban tették, akkor azt a fejlődést, amit az ötödik ötéves tervben elértünk a nehezebb körülmények ellenére, a meglévő vagy fokozódó differenciálódás mellett is meg tudjuk ismételni. Báling József Az érdeklődés egyre nő A szederkényi iskola padlófűtési rendszerének kapcsolótáblája Pécsi újdonság: elektromos padlófűtés Harminc családi házban használják már Egyre többen akarják villannyal fűteni a lakásuk padlózatát. és így melegíteni a szobatért: pedig az áram drága. Az ország minden részéből érdeklődnek a pécsi újdonság iránt, s bár a feltaláló, Sólymos Iván elektromérnök a kivitelezőkkel együtt készséges, mégis több megrendelést kénytelenek elutasítani. Egy lakás ilyen jellegű fűtéséhez sok elektromos energiára van szükség, de a községi elektromos rendszerek is túlterheltek és alig győzik az áramigények kielégítését. Emiatt transzformátorkörzetenként legfeljebb 2—3 lakást lehet az újdonsággal fűteni. Sólymos Iván, aki újításával győzött a Találmányi Hivatalban is, olyan rendszert akar kidolgozni, amely kevesebb árammal is elegendő meleget biztosít a lakás minden szobájában. Ebben segít neki egy kisiparos-szerelő, egy állami, valamint egy szövetkezeti üzem. Eddig drága és importból származó fűtőkábeleket fektettek le a betonpadozatba. A kábelt egyre nehezebb svéd importból beszerezni, ára csak nő, és mind kevesebbhez jutnak a vásárlók. A hőerőművek és más gyárak villamos-forgógépeinek a szénkefe-hulladékát gyűjtik össze a vállalkozó kedvű kivitelezők, őrlik porrá és „dolgozzák bele” a megfelelő technológiával a padozat betonjába. Míg korábban egy hetven négyzetméteres lakás ezen újdonsággal való berendezése csaknem 40 000 forintba került, addig a hulladékszénpor beépítésével ez a költség 28—30 ezer forintra csökken. Egy ekkora alapterületű lakás elektromos fűtésű padozatának a kialakításához csak néhány kilogramm speciálisan előkészített, őrölt elektromos rendeltetésű szénporra van szükség. Egy pécsi garázs már ilyen szénporral kevert betonaljzattal készült el. Mindez csak átmeneti megoldás, ugyanis amikor belép a Paksi Atomerőmű és elegendő elektromos energiát termel, akkor faluhelyen is több áramhoz juthatnak a fogyasztók, amennyiben az elektromos távvezetékrendszereket időben korszerűsítik. S akkor transzformátorállomásonként, vagyis fal- vanként 10—15 lakásban térhetnek át az újfajta fűtésre. Eddig már így fűtenek vagy harminc családi házban, egyebek között Villányban, Kis- lippón, Szederkényben, Pécsett, Zalakaroson, Keszthelyen, de ezen kívül a mágocsi és a szederkényi általános iskola tornatermében is. A mostani energia-ellátási körülmények között egy négyzetméternyi padozatfelület áramfűtésre való berendezése 600 forintba kerül, ellentétben az 1976. évi 400-500 forinttal. Az áram fűtötte padozat egyébként 40-50 éves garanciával működik a lakás bármelyik helyiségében. A legtöbb igénylőt a drágulás nem zavarja, csak áramból legyen végre elegendő, mert a találmány az „életben” csak akkor fog jelesre vizsgázni. Csuti J. Profiltisztítás a tejiparban Pécsett működik a szeletelö-csomagoló automata Másfél-két évvel ezelőtt a magyar tejipar vezetői közül néhányon nyugat-európai tanulmányúton vettek részt. Eljutottak egy nyugatnémet sajtgyárba, ahol éppen nagy felújítási munkák folytak, s több berendezést cseréltek le még modernebbre, még nagyobb teljesítményűre. A leszerelteket kiárusításra bocsátották. A tanulmányúton lévő szakembereink kaptok az alkalmon, az egyik sajtszeletelő-csomagoló gép. sort megvásárolták. A Pécsi Tejüzem profiltisztítást hajt végre, fokozatosan leállítja az ömlesztett sajt gyártását. Oka: a csomagoláshoz szükséges dobozokat az ország túlsó végéből — Miskolc környékéről — kell hozatnia, körülményes módon, magas szállító, si költségért. A megoldás az lenne, ha saját dobozgyártásra rendezkednének be. Ezt azonban az ország három ömlesztett sajtot készítő gyára közül valamennyiben lehetetlenség megvalósítani. így Pécs lemond a dobozolt termékek gyártásáról és marad a tége- lyes, tubusos forma, valamint a tömbben és szeletelve árusított sajtféleségek, A nyugatnémet szeletelö-csomagoló gépsort így a pécsi üzem kapta meg — másfél éve. A gép szeletelést végző vonala azóta kifogástalanul működik, a csomagoló sor azonban átmenetileg munkanélküliségre van ítélve. Ugyanis a vásárláshoz szóló engedély annak idején azt a kikötést tartalmazta, hogy nem használhatnak hozzá nyugati importból származó csomagolóanyagot. Csakhogy azóta több hazai gyártmányú fóliával végzett kísérlet vallott kudarcot, a gép nem volt hajlandó rossz minőségű anyaggá! dolgozni. Az elmúlt héten végre sikeres próbálkozásnak lehettünk tanúi .sikerült ugyanis olyan fóliát előállítania a hazai gyártónak, amilyenre ez a gép be van programozva. A szeletelö-csomagoló automata így majd rövidesen képes lesz nemcsak szeletelve, hanem különböző súlyú darabokban — teljesen hulladék- mentesen! — felvágni és légmentesen fóliába zárni különböző sajtokat. Az új módon csomagolt termék már e félév végén kapható lesz a boltokban, ami nekünk, vásárlóknak azt jelenti, hogy nem-kell a pultoknál sorbaállni a 30—40 vagy 50 dekás Trapista vagy Ementáli sajtot akarunk vásárolni. S. Zs. HÉTVÉGE 3,
