Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-12 / 100. szám

Sikeres év a baranyai termelőszövetkezeti mozgalomban A legnagyobb nyereség Csökkenteni a nyereség függőségét az időjárástól! Fejlen állattenyésztés és melléktevékenység kell Fokozódik a differenciálédás Átfogó programot a gyengék felzárkóztatására Fennállásuk óta a legna­gyobb hozamokat, a legmaga­sabb termelési értéket érték el Baranya termelőszövetkezetei tavaly. És a legtöbb nyereséget — 690 millió forintot! A hagyo­mányosan magas színvonalú termelés és a gazdálkodás új szemlélete érleli gyümölcseit. Tíz százalékos nyereségráta- Tíz százalékos nyereségrá­tával gazdálkodtak a termelő- szövetkezetek. Sok ez, vagy ke­vés? Kérdéseinkre dr. Bíró Sándor, a Baranya megyei Termelőszö­vetkezetek Szövetségének titká­ra válaszol. — Ez nagyon összetett kérdés, nem is lehet erre egyértelmű választ adni. 10 százalékos nye­reségráta — ennek elfogadható­nak kell lennie ... A szükséges nyereségösszeget úgy szokták meghatározni: az aranykorona­érték 35-40 százaléka, plusz az állóeszközök 5 százaléka, meg a forgóeszközérték 7 százaléka és a munkadíj 10 százaléka. Ha ezeket a tényezőket veszem — ez belül van a 10 százalékon, ami 77-ben és 80-ban megvolt.- Vagyis két évben az öt esz­tendő alatt. — Hangsúlyozni kívánom: a 63 baranyai termelőszövetkezet termelési értéke 1975-től 80-ig 45 százalékkal nőtt, vagyis 4,7 milliárd forintról 6,6 milliárd fo­rintra — változó áron számolva. A termelésnövekedés azonban erősen hullámzó, s ennek meg­felelően az árbevétel is, a nye­reség is. Erre mint tendenciára oda kell figyelni. 1976-ban 1,3 százalékos volt az előrelépés az előző évhez viszonyítva, 77-ben 10,6, a következő évben 4,9, ez­után 0,1 százalékkal csökkent, s végül tavaly 19 százalékos a termelési érték növekedése. — Országosan mennyi?- 17,5 százalék. Természete­sen itt figyelembe kell venni az áremelkedéseket. Ez tavaly 6-7 százalék. Több pénzre van szükség — Hogyan alakult a nyere­ség? — 1975-ben 302 millió, aztán 333, - 553, - 495 - 404 és - mint már mondottam — tavaly 690.- Két kérdésem van ezzel kapcsolatban. A nyereségből jö­vedelemadót fizetnek, kötelező tartalékalapot képeznek, hitelt törlesztenek, nyereségrészese­dést fizetnek és fejlesztési ala­pot különítenek el — hogy csak a fontosabbakat említsem. Jo­gosan örülünk ennek a 690 mil­lió forintnak. Nagy munka, hoz­záértő munka van mögötte. De indokoltnak tartom a kérdést a tisztánlátás kedvéért: elég-e ez a pénz a kívánatos mértékű bő­vített újratermeléshez?- A termelőszövetkezetek ta­valyi beruházásainak értéke 538 millió forint. A 301 milliós fej­lesztési alapból 192 milliót for­dítottak erre. És ez a bruttó ál­lóeszköz érték 2,7 százaléka. Könnyű kiszámítani az amorti­záció 396 milliós összegének is­meretében, mennyi idő kell az eszközállomány újratermelésé­hez. Az állóeszközök nettó ér­téke tavalyelőtt 5049 millió fo­rint volt, tavaly 5035. Igaz, a forgóeszköz alap 2263 millióról 2630 millióra nőtt. Túlsúlyban a növény- termelés- Baranyában egyetlen év alatt 71 százalékkal nőtt a nye­reség. Országosan a termelési érték 17,5 százalékos emelkedé­se — úgy tudom — 30 százalé­kos nyereségkülönbséget jelen­tett. A nagy megugrások rend­ellenességet szoktak jelezni. . . — Nálunk a nyereség képzés döntő tényezője a növényter­melés. Több nyereséget ad, mint az állattenyésztés és egyéb tevékenységek együttvéve. Ez a tevékenység nemcsak volume­nében nagy, hanem az itt el­költött 100 forint — általános költség nélkül — 149-et hoz, az állattenyésztésben 113-at, az ipari tevékenységben 138-at, de az volumenében még kicsi. — Most azt kellene mondani, növeljék az állattenyésztés ará­nyát és mindenekelőtt gazdasá­gosságát, indítsanak ipari tevé­kenységeket - és nő a termelés volumene, a nyereség tömege, csökken függősége az időjárás­tól. Ezt a tsz-ek is tudják, a mó­dosabbak teszik is. De. a több­ség a szolid összegeket nyilván ott fogja befektetni, ahol pilla­natnyilag nagyobb a szükség, vagy a haszon és amit általá­ban jobban is tud csinálni. Mit csinálnak jól Baranyában?- A főbb növényekben az or­szágos élvonalat képviseljük. Búzából 5,1, kukoricából 6 ton­na a tavalyi hozam hektáron­ként. Az ötéves átlag búzából 9, kukoricából 11, napraforgó­ból 7 mázsával több, mint a ne­gyedik ötéves tervidőszakban. Lényegében ugyanannyi te­héntől 51 százalékkal több te­jet fejünk. A tejhozam 2524 li­terről 3734 literre nőtt. Ez egy­fajta szakosítással és koncent­rációval párhuzamosan ment végbe. 20 százalékkal több ser­tést, 44 százalékkal több ba­romfit értékesítettek a tsz-ek, mint öt évvel ezelőtt. Ez 166 000 sertést és 13 062 tonna broilert jelent. A Baromfifeldolgozó Közös Vállalat nagyon fontos szerepet játszott ebben. Vétek lett volna nem létrehozni A termelőszövetkezetek ma 19,1 tonna húst állítanak elő 100 hektáron az öt évvel ezelőtti 15 tonnával szemben. Akkor 100 hektáron 72 mázsa sertéshúst, 48 mázsa marhahúst és 26 má­zsa baromfihúst állítottak elő. Ma 82 mázsa sertéshús, 60 mázsa baromfihús és 45 má­zsa marhahús jut 100 hektár­ra. A marhahúst tehát harma­dik helyre szorította a barom­fi. A sertés is, a baromfi is ab­rakigényes. Ha ezt az ütemet (folytatni akarjuk, feltétlenül szükséges a gabonatermelés to­vábbi növelése. Huszonhat gyenge tsz — Ezek az adatok egyértel­műek, magabiztosságra adnak alapot és irányt mutatnak ész­szerű fejlesztésre. A megyei át­lagok mögött azonban igen nagy a szóródás a jövedelmek­ben is. Ez a tendencia úgy tű­nik, most felerősödik. — És a mi nagy gondunk tu­lajdonképpen ez. Van termelő- szövetkezet, amely 20 százalék fölötti nyereségszinttel gazdál­kodott és van 26 olyan gazda­ságunk, amelyek az elmúlt öt évben legalább egyszer, de át­lagosan kétszer veszt'ességgel vagy alaphiánnyal zártak. Sombereknek 72 millió a nyere. sége. Lippónak, Szajknak, Új- petrének és Mágocsnak együt­tesen 141. További háromnak 20 és 30 millió között alakult az eredménye. Vagyis a nyere­ség egyharmada 8 tsz-é. A tér. melőszövetkezetek zöme — 20 gazdaság — 10—20 millió között állt be - együttesen 263 millió forinttal. 5—10 milliós nyeresé­ge van 12 tsz-nek. A többi 23 együtt nem ért el annyit, mint Somberek. — Senkinek sem jó, hogy ezek vesztességesek. Termelé­sükre szükség van. — Gazdaságos termelésükre. A hatodik ötéves terv igazi nagy célkitűzése lehetne, az, hogy ne legyen 26 termelőszövetke­zetünk, amelyek 53-szor zárnak alaphiánnyal vagy veszteséggel. Nem lesz könnyű, de azt nem mondom, hogy nem lehet. Van­nak példáink. Ha a vezetés úgy alakul, sok minden másképp lesz. Ott van Sásd! - A 70-es évek elején válságban volt, Villány. — Három éve 6 milliós veszteség, 79-ben hat, 80-ban 12 milliós nyereség. Aztán Majs. — Nem a 79-es év az, amely re­álisan tükrözi azt a tsz-t, ha­nem a 80-as. Kiaknázni a lehetőségeket! — A gondokat és feladato­kat nem lehet áthárítani. A mai helyzetben elsősorban a meg­lévő lehetőségekben kell a to­vábbi fejlődés tényezőit keres­ni. A Szövetség közgazdasági bizottsága, elnöksége és kül­döttgyűlése elemezte a terme­lőszövetkezetek elmúlt évi mun­káját. Milyen lehetőségekre irá. nyúl a figyelem? — Alapállásunk az: azzal kell foglalkozni, amit jól és jövedel­mezően lehet csinálni. Ami ob­jektív okokból veszteséges, ab­ból nincs kiút. Olyan vetésszerkezetet kiala­kítani, amely egységnyi terüle­ten a legnagyobb jövedelmet biztosítja. A géprendszerek meg. vannak, külön nagy beruházás nem kell ehhez. A növénytermelésben is, az állattenyésztésben is egy kon­centráció valósul meg. Ez a hatodik ötéves tervidőszakban is tartani fog. Kell egy optimá­lis terület-, állománynagyság, hogy megfelelő szakembereket lehessen foglalkoztatni. El tu­dunk képzelni további speciali- zációt is. Lehetőséget látunk a szom­szédos tsz-ek együttműködésé­ben és lehetőségeket d rend­szerek új technológiáiban, ame­lyek már a költségeket is nézik. Ezek a törekvések azonban túl lassan valósulnak meg. 1980-ban elértük, hogy a ter­melés növekedésével arányo­san nőttek a költségek: 19- 19 százalékkal, korábban min­dig meghaladták ezt. Az élet kikényszeríti: takarékoskodni kell. Ameddig az ésszerű, de nem tovább! Lehetőségeink vannak a ki­egészítő és melléktevékenysé­gekben. Azt a folyamatot, amely 1980-ban elindult és 30 millió forinttal növelte a terme­lési értéket, folytatni kell. Hosz- szabb távú együttműködések is létrejöhetnek. Jól sikerült a háztáji integ­rációs szervezetek kialakítása. A háztáji termelés fellendült. EgymiHiárd forint értékben olyan árut értékesítettek a tsz- ék, amit a háztájiban állítot­tak elő. Ez 75 százalékkal több, mint öt évvel ezelőtt. A lehető­ség kiaknázása követelmény. Példaként említem a mágocsi, sásdi, sombereki, baksai és szalántai tevékenységet. Meg tudjuk ismételni- A baranyai tsz-ek tavaly 286 milliós többlet eredményt értek el 1979-hez képest. Kér­désem: lehet-e ez is tendencia? — A 80-as esztendő úgy, ahogy volt, nagyon jó év volt. Nagyon sok tényezőnek kell összejönni. De ki mert volna esküdni tavaly, hogy 690 mil­liónk lesz! És úgy vélem, ha a tsz-ek ab. ban a szellemben dolgoznak a hatodik ötéves terv időszaká­ban, ahogy azt 1980-ban tették, akkor azt a fejlődést, amit az ötödik ötéves tervben elértünk a nehezebb körülmények elle­nére, a meglévő vagy fokozódó differenciálódás mellett is meg tudjuk ismételni. Báling József Az érdeklődés egyre nő A szederkényi iskola padlófűtési rendszerének kapcsolótáblája Pécsi újdonság: elektromos padlófűtés Harminc családi házban használják már Egyre többen akarják vil­lannyal fűteni a lakásuk pad­lózatát. és így melegíteni a szobatért: pedig az áram drá­ga. Az ország minden részéből érdeklődnek a pécsi újdonság iránt, s bár a feltaláló, Sóly­mos Iván elektromérnök a ki­vitelezőkkel együtt készséges, mégis több megrendelést kény­telenek elutasítani. Egy lakás ilyen jellegű fűté­séhez sok elektromos energiára van szükség, de a községi elekt­romos rendszerek is túlterheltek és alig győzik az áramigények kielégítését. Emiatt transzfor­mátorkörzetenként legfeljebb 2—3 lakást lehet az újdonság­gal fűteni. Sólymos Iván, aki újításával győzött a Találmányi Hivatal­ban is, olyan rendszert akar ki­dolgozni, amely kevesebb áram­mal is elegendő meleget biz­tosít a lakás minden szobájá­ban. Ebben segít neki egy kis­iparos-szerelő, egy állami, va­lamint egy szövetkezeti üzem. Eddig drága és importból szár­mazó fűtőkábeleket fektettek le a betonpadozatba. A kábelt egyre nehezebb svéd import­ból beszerezni, ára csak nő, és mind kevesebbhez jutnak a vásárlók. A hőerőművek és más gyárak villamos-forgógépeinek a szén­kefe-hulladékát gyűjtik össze a vállalkozó kedvű kivitelezők, őrlik porrá és „dolgozzák bele” a megfelelő technológiával a padozat betonjába. Míg ko­rábban egy hetven négyzetmé­teres lakás ezen újdonsággal való berendezése csaknem 40 000 forintba került, addig a hulladékszénpor beépítésével ez a költség 28—30 ezer forintra csökken. Egy ekkora alapterü­letű lakás elektromos fűtésű padozatának a kialakításához csak néhány kilogramm speciá­lisan előkészített, őrölt elektro­mos rendeltetésű szénporra van szükség. Egy pécsi garázs már ilyen szénporral kevert beton­aljzattal készült el. Mindez csak átmeneti meg­oldás, ugyanis amikor belép a Paksi Atomerőmű és elegen­dő elektromos energiát termel, akkor faluhelyen is több áram­hoz juthatnak a fogyasztók, amennyiben az elektromos táv­vezetékrendszereket időben kor­szerűsítik. S akkor transzfor­mátorállomásonként, vagyis fal- vanként 10—15 lakásban térhet­nek át az újfajta fűtésre. Eddig már így fűtenek vagy harminc családi házban, egye­bek között Villányban, Kis- lippón, Szederkényben, Pécsett, Zalakaroson, Keszthelyen, de ezen kívül a mágocsi és a sze­derkényi általános iskola tor­natermében is. A mostani energia-ellátási körülmények között egy négy­zetméternyi padozatfelület áramfűtésre való berendezése 600 forintba kerül, ellentétben az 1976. évi 400-500 forinttal. Az áram fűtötte padozat egyéb­ként 40-50 éves garanciával működik a lakás bármelyik he­lyiségében. A legtöbb igénylőt a drágu­lás nem zavarja, csak áramból legyen végre elegendő, mert a találmány az „életben” csak akkor fog jelesre vizsgázni. Csuti J. Profiltisztítás a tejiparban Pécsett működik a szeletelö-csomagoló automata Másfél-két évvel ezelőtt a magyar tejipar vezetői közül né­hányon nyugat-európai tanul­mányúton vettek részt. Eljutot­tak egy nyugatnémet sajtgyár­ba, ahol éppen nagy felújítási munkák folytak, s több beren­dezést cseréltek le még moder­nebbre, még nagyobb teljesít­ményűre. A leszerelteket kiáru­sításra bocsátották. A tanul­mányúton lévő szakembereink kaptok az alkalmon, az egyik sajtszeletelő-csomagoló gép. sort megvásárolták. A Pécsi Tejüzem profiltisztí­tást hajt végre, fokozatosan le­állítja az ömlesztett sajt gyár­tását. Oka: a csomagoláshoz szükséges dobozokat az ország túlsó végéből — Miskolc kör­nyékéről — kell hozatnia, körül­ményes módon, magas szállító, si költségért. A megoldás az lenne, ha saját dobozgyártás­ra rendezkednének be. Ezt azonban az ország három öm­lesztett sajtot készítő gyára kö­zül valamennyiben lehetetlen­ség megvalósítani. így Pécs lemond a dobozolt termékek gyártásáról és marad a tége- lyes, tubusos forma, valamint a tömbben és szeletelve árusított sajtféleségek, A nyugatnémet szeletelö-csomagoló gépsort így a pécsi üzem kapta meg — másfél éve. A gép szeletelést végző vo­nala azóta kifogástalanul mű­ködik, a csomagoló sor azon­ban átmenetileg munkanélkü­liségre van ítélve. Ugyanis a vá­sárláshoz szóló engedély an­nak idején azt a kikötést tar­talmazta, hogy nem használhat­nak hozzá nyugati importból származó csomagolóanyagot. Csakhogy azóta több hazai gyártmányú fóliával végzett kí­sérlet vallott kudarcot, a gép nem volt hajlandó rossz minő­ségű anyaggá! dolgozni. Az elmúlt héten végre sike­res próbálkozásnak lehettünk tanúi .sikerült ugyanis olyan fóliát előállítania a hazai gyár­tónak, amilyenre ez a gép be van programozva. A szeletelö-csomagoló auto­mata így majd rövidesen ké­pes lesz nemcsak szeletelve, hanem különböző súlyú dara­bokban — teljesen hulladék- mentesen! — felvágni és lég­mentesen fóliába zárni különbö­ző sajtokat. Az új módon cso­magolt termék már e félév vé­gén kapható lesz a boltokban, ami nekünk, vásárlóknak azt je­lenti, hogy nem-kell a pultoknál sorbaállni a 30—40 vagy 50 dekás Trapista vagy Ementáli sajtot akarunk vásárolni. S. Zs. HÉTVÉGE 3,

Next

/
Oldalképek
Tartalom