Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)
1981-04-11 / 99. szám
\ 1981. április 11., szombat Dunántúlt napló Elérni a lehetőségek (első határát Repülőgépes vegyszerezés rossz széljárás esetén ártalmas lehet a környezetre. A felvétel Drávátoknál készült. A végzős nyolcadikosok rövidesen kézhez kapják az értesítést — szakközépiskolákból, szakmunkásképzőkből —, ami igen jelentős életük további alakulásában. Senki sem vitatja, hogy szükség van minden olyan tevékenységre, amely segít a tanácstalan tizenéves gyerekeknek a pályaválasztásban. Hiszen már itt, az általános iskolában kell elkezdeni és tenni róla, b°gy oda irányuljon a munkaerő, ahol a legnagyobb szükség van rá, hogy megszüntessék a hiányszakmákat, hogy befolyásolják a gyerek döntését különböző népgazdasági érdekből, de úgy, hogy ez az érdek mindenkor találkozzon az egyéni kedvvel, rátermettséggel. Lehet-e környezetvédőén kem Beszélgetés dr. Nagy Bálint címzetes egyetemi tanárral Lehet-e környezetvédőén kemizálni? — tettük fel a kérdést dr. Nagy Bálint címzetes egyetemi tanárnak, a MÉM növény- védelmi és agrokémiai főosztályvezetőjének, aki az Élet és Irodalom hasábjain hónapok óta heves vitát folytat a környezetvédőkkel.- Természetesen lehet, s mi ennek megoldásán dolgozunk. Nekem a környezetvédőkkel nincs vitám, annál inkább a teljesen altruista alapon érvelő természetvédőkkel, annak ellenére, hogy magam is tagja vagyok a Környezet- és Természet- védelmi Tanácsnak. Az az állításuk, hogy az NSZK élelmiszerszabványai szerint 80 kilogramm /hektár műtrágya hatóanyagnál erősebben trágyázott területek terményei nem importálhatok — valótlan. Felhívtuk az NSZK illetékeseit, akik kijelentették, hogy náluk ennél sokkal nagyobb műtrágya-adagokkal dolgoznak. Meggyőződésem, hogy nincs más utunk, mint a növényeink hozamának a lehetőségek határáig történő emelése, s ez műtrágyázás nélkül elképzelhetetlen. Teli gyomorral könnyű és nagyon romantikus dolog védeni a természetet. Jobb ha mindenki tudja, hogy műtrágyázás nélkül Magyarországon hektáronként 18 mázsa búza teremne. Ezzel szemben most 50 mázsánál tartunk, és célul tűztük ki a hektáronkénti 6 tonnát. Meggyőződésem, hogy helyesen tettük.- ön is elismerte, hogy a mezőgazdaság is okozott és okoz fölösleges kárt a természetben.- Igen, de a mezőgazdaság az egyetlen ágazat, amely képes meghirdetni egy olyan programot, amely végcélként minden mellékterméket visszajuttat a biológiai körforgásba. Sajnos, ma még nem tartunk ott. Ma ott tartunk, hogy van 4,5 millió tonna műtrágyánk — hatóanyagban ez 1,4 millió tonna — és ehhez mindössze 200 ezer tonna befogadóképességű zárt tárolótér. Ezért szükséges minél több agrokémiai tárházat építeni a kereskedelem és_a termelők céljaira. Nem kevésbé fontos és szükséges a komplex melioráció. Az, hogy a termőföldekről levezetett, növényi tápanyaggal szennyezett vizet földjeinkre visszavezessük. Belső vízgyűjtőket, zsilipeket kell eh.- hez a már lecsapolt területeken megépíteni. A feladat nagy és költségigényes. De a kitűzött program 15 éven belül megvalósítható. A programon belül a Balaton védelme élvez elsőséget. Mi tíz éve vizsgáljuk a Balaton vizét, 12 helyen végzünk rendszeresen méréseket. A tópart körüli szőlőkben szigorú előírások szerint történik a talajtáplálás. A műtrágyát itt 40 centi mélyre teszik a földbe a tóval párhuzamosan, szőlősorok közét gyepesítik, hogy a lemo- sódás minél kisebb legyen. Legjobb környezetvédők a mezőgazdászok lehetnek, ha munkájuk pontos méréseken alapul és maximálisan betartják a szakszerűségi követelményeket. — Ha a természetvédőkkel egyes kérdésekben vitatkozik is, ez nyilván nem jelenti azt, hogy megkérdőjelezi a természetvédelem jelentőségét. — A természetvédelemhez 900 ezer hektár föld tartozik, ebből 90 000 hektár teljesen védett, a többin korlátozások vannak. Én egyetértek a génbankokkal, védeni kell az ősi fajtákat. De védetté nyilvánítani azt kell, ami csak nálunk található, vagy a világban nagyon kevés helyen. A viperára gondolok például, amit védetté nyilvánítottak, holott nálunk csak 40—50 darab van belőle, míg másutt csak úgy hemzsegnek. Mióta Kisköre, a Tisza I. és Tisza II. vízlépcső megépült a Hortobágy mögött, azóta a nemzeti parkban — a tegnapi pusztán, egyre dúsabban nő a fű, többször is le kell kaszálni, mert az a 150- 200 szilaj marha képtelen lelegelni. A Hortobágy faunája megváltozott, s még jobban megváltozhat. A védetté tenni vagy nem tenni kérdésben lehet vitatni a véleményemet. Az azonban tény, hogy Magyarországon nem az erdők, hanem igenis a hektáronként 8 tonnát termő kukoricatáblák — vagyis a mezőgazdasági kultúrák — kötik meg a széndioxidot, és termelik az oxigént, tisztítva ezzel a levegőt, az emberi környezetet. Erre mégcsak programot sem kell kidolgozni, mert ez már ma így van. — Rné Egy lépéssel a piac előtt A Mohácsi Farostlemezgyár óriás présgépe Beruházás és újdonságok a MOFA-ban Ebben a tervciklusban kell kialakítani a Mohácsi Farostlemezgyárban azt a termékszerkezetet, amelynek még 2000- ben is piaca lesz. — Steindl László igazgató sommázta így az elkövetkezendő öt esztendő fontosságát. Azt mór az elmúlt esztendők is jelezték, hogy egyre inkább a magasabb fokon megmunkált farostlemez a kelendő. Ezt a gyár idei terve is tükrözi: míg natúrlemezből mindössze egykét százalékkal növelik a termelést, felületkezelt farostlemezből 22 százalékkal gyártanak többet mint tavaly. Ahhoz, hogy a termelést biztonságosabbá tudják tenni, valamint, hogy korszerűbb termékeket gyárthassanak, elkerülhetetlen egy nagy mérvű gyári rekonstrukció. Az első lépcsőben egy új széntüzelésű kazánt létesítenek, mellyel egyrészt energiát takarítanak meg. Az erő- művi korszerűsítés mintegy 120 millió forintba kerül, s várhatóan 1982-ben valósul meg. Miután ez elkészült, akkor kezdhetnek a több száz millió forintot felemésztő 1-es üzem rekonstrukciójához, amit most készítenek elő. Jelenleg az ajánlatokat vizsgálják, külföldi üzemeket látogatnak. Várhatóan jövőre döntenek, hogy mikor indítják a beruházást. Az igazgató szerint ebben az új üzemben egy olyan terméket gyártanak majd, mely korszerű, modern, s hosszú időn keresztül jól értékesíthető. Az úgynevezett MDF farostlemez a közelmúltban indult világhódító útjára. Piacképességét jól jellemzi, hogy Olaszországban már a második gyárat építik, ahol ezt a középkeménységű farostlemezt állítják elő. A szakemberek elsősorban az MDF élmegmunkálási lehetőségét dicsérik, de tulajdonságai közé tartozik, hogy jól tömbösíthető. A gyár kisebb mennyiséget rendelt Olaszországból, hogy a hazai vállalatoknak bemutassák ezt a fa minőségével vetekedő farostlemezfajtát, s felmérjék az igényeket. A Mohácsi Farostlemezgyár célja, hogy a jövőben olyan termékeket gyártsanak, melyek széles körben felhasználhatók, többcélúan alkalmazhatók. Ezért a gyárban ennek a lehetőségét is kutatják. Hogy nem minden új cikk nyeri el a piac tetszését, erre jó példa a textilborítású farost^ lemez, melyet mind a mai napig nem állítanak elő nagyüzemi módon. Most újra megvizsgálják a felhasználhatósági területét. Az esztendő második felében egy igazi újdonsággal lép a vásárlók elé a MOFA. A nagyon tetszetős, esztétikus, antikhatású farostlemez lambéria a gyár minden ilyen jellegű termékét felülmúlja. Idén már 100 000 négyzetmétert állítanak elő. Kísérleteznek hullámfarostlemezzel, mellyel a hullámpalát lehet majd kiváltani. Ezzel a termékkel jövőre jönnek ki, s nem mellékes, hogy olcsóbb lesz, mint a hullámpala. A Mohácsi Farostlemezgyár lépést akar tartani a piac diktálta tempóval, sőt ők akarnak a piaci igények előtt járni. Roszprim Nándor fl legjobb szándék is visszájára fordulhat Hiszen sokszor a nehezen beiskolázható, úgynevezett hiányszakmák keletkezésének nem is a szakma iránti idegenkedés az oka, hanem, mert a gyerekeknek fogalmuk sincs létezéséről. A tímár szakmában évekig probléma volt az utánpótlással. A bőrgyár szakoktatója aztán fogta magát, kollégáival végigjárták a megye iskoláit és vetítéssel egybekötött szakmai ismertetőt tartottak. Eredmény: tíznél több elsős tanulja már a tímár szakmát. Sokan tán nem is tudják, milyen óriási a felelőssége azoknak, akik valamilyen módon szakmaismertetőt vagy bemutatót rendeznek. Ha nem gyerekközpontú, ha nem jól szervezett, a legjobb szándék ellenére negatív hatást válthat ki. Például az égvilágon semmi értelme olyan pályaválasztási kiállításoknak, ahol a tanulók illedelmesen végignézhetik a kiállított tárgyakat vagy fotókat. Ha a gyerek nem foghatja kézbe a látottakat, ha nem próbálhat ki például egyszerű berendezéseket, biztos, hogy semmilyen maradandó élménye nem lesz. Az ilyen kiállítások csak arra jók, hogy be lehet húzni a strigulát, na ez is megvolt. A posta szaktanárai saját kárukon tanulták, hogyan nem szabad csinálni. Több éven át rendeztek Baranyában is és a szomszédos, megyékben is pályaválasztási kiállításokat — kevés eredménnyel. És akkor jött az ötlet, ezekre a kiállításokra másod-, harmadéves tanulókat küldtek, akikkel a látogató gyerekek aztán elbeszélgettek, s ami még fontosabb, kiselejtezett telefonkészülékeket adtak a különösen érdeklődők kezébe, sőt azt haza is vihették. Az eredmény: évek óta idén először tudtak nagyobb létszámú telefonszerelő-osztályt íhdí- tani. A pályaválasztási kiállításoknál többet nyújt a szakma megismeréséhez az üzemlátogatás. Azonban ez is visszájára fordulhat, ha nincs jól megszervezve, és az sem mindegy, ki hogyan vezeti végig a gyerekeket. Sokszor eszembe jut az a gyárlátogatás, amelyen a fiam is részt vett. Egy edényeket készítő gyárat néztek meg (nem ebben a tanévben történt!), és mikor többedmagukkal hazatértek, élményeiket mesélték. Ebből aztán megtudtam, hogy a gyárban még a régi tulajdonos gépei is dolgoztak, hogy az edény füleit készítő munkásnő két oldalán két doboz, az egyikbe a jó, a másikba a selejt fülek kerültek, és a selejt- kupac kétszer akkora volt mint a jó. És a vezető a gyerekek kuncogását látva (gondolom a legnagyobb jóakarattal) menteni próbálta a helyzetet. Azt mondta, ez a munkás kezdő, most tanul. Majd ő maga állt a gép mellé, hogy lám, így kell ezt csinálni. A fület formáló kart legalább ötször lehúzta, s mind az ötször selejt lett. Ekkor már leplezetlenebből tört ki a nevetés. Aztán azt is elmesélték, hogy olyan edényekkel teli targoncákat láttak a készáruraktárba tolni, amelyiken mindegyik edény oldalára ragasztott sárga cédulán körülbelül ez állt: nem szabványos, értékcsökkent ára. '. Hasonló eset volt, mikor az egyik búto,üzemben a látogató csoportot vezető mit sem sejtve az éppen teli selejtraktáron vezette át. A gyerekek humorérzékének pedig nem kellett más, minthogy lássanak szekrényajtón ellenkező oldalra felszerelt kilincset, tíz centivel rö- videbb ajtót az akasztós szekrényen, kiszakadt sarokpántokat, rogyadozó lábú új bútorokat. Az üzemlátogatás komolytalanságba fulladt, és ebből az osztályból senki sem lett bútor- asztalos. A már világhírnévre szert tett pécsi üzemben pedig olyankor vitték, végig — háromnegyedórás várakozás után — az egyik diákcsoportot,, mikor éppen pihenő szünet volt. Az emberek kávéztak, ettek, mászkáltak. Valószínű, senki nem magyarázta meg ennek okát, mert a gyerekek reagálása hazafelé: jé, itt nem is kell dolgozni! A kiragadott példák nem az említett üzemek elmarasztalását jelentik, hiszen valameny- nyiüket a segítő jó szándék vezérelte, mikor a napi termelési feladatok mellett gyerekekkel való foglalkozásra is időt szakítottak. Csupán azt, hogy a legjobb szándék is elcsúszhat egészen apró dolgokon. Sarok Zsuzsa Jó hír autótulajdonosoknak Trabant karosszériaelemek - hazai gyártótól Régóta hiánycikkekként szá- montartott gépkocsi karosszéria elemek gyártására vállalkozott a Hungária Műanyagfeldolgozó Ipari Szövetkezet. Hosszú ideig gondot okozott a Trabant gépkocsitulajdonosoknak a megrongálódott, tönkrement sárvédők pótlása. A sürgető igényt felismerve a szövetkezet még az elmúlt évben hozzáfogott a szerszámok kialakításához — köztudomásúlag ezek a legmunkaigényesebb és legköltségesebb elemei a műanyagfeldolgozó iparnak — s megkezdte a próbagyártást. A termék alapanyagául a Nitro- kémia üvegvázas poliésztere szolgál, amelynek ütésállósága időjárással, egyéb károsító hatásokkal szembeni ellenállása az eredeti bakelizált karosszériáénál jóval kedvezőbb. Előnyei közé tartozik — mivel felületét speciális polietilén réteggel vonják be —, hogy festése jóval egyszerűbb és rövidebb ideig tart. A szövetkezét ebben a félévben mintegy 8000 sárvédőt gyárt, ezeket elsősorban az AF|T hozza forgalomba. A tervek szerint továbbfejlesztik hiánycikkpótló tevékenységüket: a következő félévtől kezdve vállalják mindazon - nemcsak Trabant — karosszériaelem gyártását, amelyeket nem hegesztéssel, hanem úgynevezett bontható kötéssel szerelnek fel.
