Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)
1981-04-08 / 96. szám
1981. április 8., szerda Dunántúli napló 3 Társadalmi vita az nyelvekről Ki S ' ’ ' IMfiillM äÄJÜlJ A legutóbbi pécsi városi tanácsülésen elfogadtak a helyi lakásgazdálkodási tanácsrendeletet előkészítő irányelveket. Ezeket társadalmi vitára bocsátják a következő hetekben, majd a vita ajánlásait figyelembe véve dolgozzák ki a rendelettervezetet, amelyet majd a májusi tanácsülés elé terjesztenek jóváhagyásra. Az irányelvek az 1981. januar 1-én életbe lépett új országos jogszabályokra alapulnak, s a bennük foglaltakat alkalmazta már a város az idei lakásgazdálkodási terv kidolgozásánál, a lakásügyi társadalmi bizottság pedig a kiutalási névjegyzék össze- allilásanál. A lakásgazdálkodási irány, elvek ez idő szerint feltehetően kb. 15 ezer családot érintenek Pécsett (a pontos számot május 15-e után tudjuk meg — addig kell ugyanis megújítani a lakás-, ill. lakáscsere-igényeket), ezért tartjuk szükségesnek, hogy a legfontosabb újdonságokat ismertessük. Itt jegyezzük meg, hogy a városi tanács igazgatási osztálya köszönettel fogadja az irányelvekkel kapcsolatos lakossági észrevételeket is. Lakásigényül — lakáscsere-igénylő Az irányelvekben mindenekelőtt megállapítják: az épülő lakások 40-50 százalékát a névjegyzékben szereplő igény- jogosultaknak - ezen belül 60 -70 százalékát munkásoknak és a termelést közvetlenül irányító műszakiaknak, 30—40 százalékát fiatal házaspároknak, a nagy lakásokat 3 vagy több gyermekes családoknak — kell juttatni, 25—30 százalékát lépcsőzetes és minőségi cserékre kell felhasználni, a fennmaradó mennyiséggel pedig egyéb feladatokat kell megoldani. Lényeges változás a korábbiakhoz képest, hogy különbség lesz a lakásigénylők és a lakáscsere-igénylők között. Már az igénylést is eszerint, különböző nyomtatványokon kell megújítani, ill. beadni. Eddig csak lakásigénylő volt, s nem volt előnyösebb helyzetben az, aki már rendelkezett lakással, csak a körülményei változása folytán volt nagyobbra vagy kisebbre szüksége. Az országos érvényű jogszabályok gátolták — pontosabban: szűk határok közé zárták — az intézményes lakáscseréket, emiatt egyre inkább olyan árucikké vált a lakás, amelynek értéke magánzsebekbe vándorolt ahelyett, hogy lakásépítési programunkat segítette volna. Az új meghatározás szerint lakásigénylő az, akinek nincs a saját jogán lakása, vagy van, de az állandó tartózkodásra alkalmatlan, munkásszállón, vagy társbérletben lakik. Lakáscsere-igénylő viszont az, aki saját jogán újraelosztásra visszaadható tanácsi bérlakással rendelkezik, egy helyett több, vagy több helyett egy lakást kér. A lakás- csereigénylő-kategórián belül elkülönítik a minőségi cserét kérőket: akik azonos szobaszámú, de magasabb komfort- fokozatú, vagy jobb fekvésű lakást kérnek. Lakásigényt más városból is hozhat magával az ember, csereigényre viszont természetesen csak pécsi lakással rendelkező jogosult. fl fokozatosság elve A készülő új helyi jogszabályban ki fogják mondani, hogy a lakásigények kielégítésénél a fokozatosság elvét alkalmazzák, azaz a családok a Az Egri Gyula út egy részlete Lvov-Kertvárosban Fotó: Proksza László Milyen legyen a pécsi lakásgazdálkodás ? változó igényeik alapján folyamatosan jutnak megfelelő méretű lakáshoz. Ezt a szükség diktálja, hiszen az lenne a természetes, ha egy család rögtön olyan lakásba juthatna, amelyben gyermekei felnőtté válásáig zavartalanul élhetne. De amíg a kisebb szobaszámú lakások vannak túlsúlyban — idén 50 százaléknál magasabb az épülő 1,5—2 szobás lakások aránya és mindössze 5 db elosztható 3,5 szobás lakás lesz —, addig csakis a mobilitás lehet a lakásgazdálkodás alapelve. Azt is természetesnek kell elfogadnunk, hogy nem adhat garanciát a város arra, hogy csere révén meghatározott időn belül biztosít bárkinek is lakást. Biztatásként foghatjuk fel azonban, hogy az idei névjegyzék összeállításánál az 1—2 gyermekes lakásigénylők közül az 1973-asok kerültek sorra, a csereigénylők közül viszont mór az 1975-ösök közül választották ki a legrászorultabbakat. És ez még javulhat is! Említettük, hogy az épülő lakások 25-30 százalékát használják fel a jövőben cserealapként. Mit jelenthet ez? Ha pl. 1000 lakás épüi és ebből 250-300-at ilyen célra fordítanak, ez megfelelő forgatással 800-1000 család lakásproblémáját oldhatja meg. Ez pedig nagy dolog! A cserék előkészítésében, lebonyolításában igen nagy szerepe lesz a PIK ingatlanközvetítő részlegének, de a döntés joga természetesen a tanács lakásügyi hatóságánál marad. Így érvényesülhetnek a lakásgazdálkodási elvek. B helyben lakás előnye Már az idei lakáselosztási terv kapcsán megírtuk: új elveket követnek ezután a szanálással, kisajátítással összefüggő lakásgazdálkodásban. Mi volt eddig? A bontásra ítélt lakásból vadonatúj lakásba költöztették a lakót, aki ily módon megkerülhette az évek óta sorban állókat. A szanálást, kisajátítást ellentételező új lakások ezután a cserealaphoz kapcsolódnak, a szanált, kisajátított lakás helyett pedig az eredetivel azonos szobaszámú és komfortfokozatú lakást adnak a kiköltöztetettnek, hacsak családi, vagyoni és jövedelmi körülményei, vagy érvényes igénylése folytán egyébként is nem jogosult a nagyobb, komfortosabb lakásra. Üj elvek jelennek meg a lakásigények sorolásánál is- A Április 15-től meg kell újítani a lakás- és a lakáscsereigényeket lakásigény benyújtásánál nincs megkötöttség, a sorolásnál viszont előnyt élveznek azok, akik Pécs közigazgatási területén legalább ötéves állandó helyben lakással, vagy ugyanennyi állandó munkaviszonnyal rendelkeznek. További sorolási tényező a gyermekek száma, ebben változatlanul érvényesül az eddigi gyakorlat. Újdonság viszont, hogy a vagyoni és jövedelmi viszonyoktól függetlenül juttathatók lakáshoz azok, ctkik átmeneti elhelyezés céljából egyszobásnál nem nagyobb komfort nélküli, vagy félkomfortos bérlakás kiutalását, szükséglakás kiutalását kérik, vagy aki végleges elhelyezés céljából vállalja a hatóság által kijelölt helyiség lakássá alakítását, a lakás komfortosítását, vagy műszaki megosztását. Nyugdijasház Soron kívül számíthat lakásigényének a kielégítésére az a szociális intézményből véglegesen elbocsátott személy, aki beutalásakor lakását térítés ellenében vagy anélkül visszaadta a lakásügyi hatóságnak újraelosztásra. Az az igénylő vi. szont, aki a részére felajánlott és az igénye mértékének alsó határát elérő, vagy azt meghaladó szobaszámú lakást valamilyen okból — pl. mert a lakás Lvov-Kertvárosban van — nerp fogadja el, a felajánlástól számított öt éven belül kizárja önmagát a lakásjuttatásból. Bizonyos módosításokat javasolnak az irányelvekben a lakásra jogosultság jövedelmi hátterét illetően. Tanácsi bérlakásoknál az eddigi 2200 Ft helyett 2400, a tanácsi értéke- sítésű (szövetkezeti) lakásoknál pedig az eddigi 2700 forint helyett 3200 forintban határozzák meg a család egy főre jutó jövedelmének az alsó határát. Az OTP-lakásoknál ez az eddigi 5500 forint. Figyelmet érdemel, hogy mind a tanácsi bér-, mind a tanácsi értékesítésű lakásoknál figyelmen kívül hagyják a bányászoknál a föld alatti és más különlegességi pótlékokat. Újdonságként szerepel az irányelvekben a nyugdíjasházban való elhelyezés iránti igény lehetősége. A város ebben a tervidőszakban 120 lakásos nyugdíjasházat épít a Budai városrészben. A lakáscserekérelemnél már az itteni elhelyezést lehet megjelölni. A jogosultság alapja természetesen az, hogy az igénylő nyugdíjas, és önmaga ellátására képes legyen (bár egészségi állapota miatt segítségre szorulhat), legalább komfortos lakásának bérleti viszonyáról lemond és a lakással kapcsolatos fizetési kötelezettséget vállalja. Mikor nincs kedvezmény? Szabályozzák az irányelvekben a lakásépítési hozzájárulás, ill. lakáshasználatbavételi díj fizetését, az ezzel kapcsolatos kedvezményeket, amelyek nagyjából az eddigi gyakorlatot követik. Eltérés, hogy meghatározott esetekben az e’ddigi legfeljebb 5 évről 10 évre emelik a lakáshasználatbavételi díj részletfizetési lehetőségét az új és megüresedő összkomfortos és komfortos lakásoknál. Nem adható kedvezmény annak d bérlőnek, akinek a kérelmére hatóság a jogosultság mértékét meghaladó szobaszámú, vagy komfortfokozatú lakást utal ki. A részletfizetési, valamint a halasztási kedvezmény pedig megszűnik akkor, ha a bérlő a lakását az intézményes csere keretein kívül cseréli el. Végezetül ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy Pécsett 1981. április 15-e és május 15-e között kell illetékmentesen megújítani a lakás-, ill. lakáscsereigényeket. Erről lapunkban részletes tájékoztatást adunk. H. I. A DUNÁNTÚLI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉGÉBEN Lakásépítők Ma délután megnyílik a magánerős lakásépítők információs irodája a Dunántúli Napló szerkesztőségi épületében (Pécs, Hunyadi út 11.) Mint azt már hírül adtuk: mától kezdve minden szerdán délután 3-tó| 6-ig felkereshetik az irodát az építeni szándékozók. A Baranya megyei KISZ Bizottság által életre hívott tanácsadó tagjai: a Baranya megyei Tanács, a Pécs városi Tanács, az Országos Takarékpénztár, a TÜZÉP, az Építésügyi Tájékoztató Központ fiatal szakemberei, valamint lakásügyekben nagy tapasztalattal bíró jogászok. Az iroda díjtalanul áll az érdeklődök rendelkezésére, s a lakásépítéshez szükséges tervek, nyomtatványok, egyéb kiadványok a helyszínen megvásárolhatók. A nyitás időpontja tehát: ma délután 15 óra. Mikor szedik be az áramdíjakat Komlón? Részletfizetési lehetőséget adnak Rendszertelenül kapnak áramszámlákat Komló három városrészében. Kökönyösben, Kenderföldön és Szilvásban már több mint fél éve nem olvasták le folyamatosan az órákat, s ennek következtében a számlák is elmaradnak. Az itt lakók jogos kérdése: mikor fizethetnek számlát? S az összegyűlt nagyobb összeget miként egyenlíthetik ki? Kajdi László, a DÉDÁSZ üzemgazdasági osztályának vezetője elmondta, hogy az egyik »komlói díjbeszedő, aki az említett városrészeket járta, tavaly júniusban nyugdíjba ment, s azóta nem tudták folyamatosan betölteni az állását. A jelentkezők rövid idő után felhagytak a szolgálattal. Március 1-től új díjbeszedő dolgozik, aki munkatársai véleménye szerint lelkiismeretesen látja el a munkáját. Május végéig mindhárom városrészben leolvassa az áram. mérő órákat, s a lakók megkapják a számlákat is. Kajdi László azt is hozzátette, hogy természetes ahol nagyobb ösz- szeget kellene egyszerre befizetni, ott a DÉDÁSZ részletfizetési lehetőséget ad, s azt is ígérik, hogy a jövőben mindent elkövetnek annak érdekében, hogy Komlón is rendezetten intézzék az áramszámlákat. Közműfejlesztés 1981-ben Pécsett Pécs hatodik ötéves terve célul tűzi ki, hogy a közműves vízellátásba bekapcsolt lakások aránya a tervidőszak folyamán 89 százalékról 91,4 százalékra, a közcsatorna-ellátással rendelkező lakások aránya pedig 65 százalékról 67,9 százalékra emelkedjék. A 2 százalék mögött mindkét esetben tekintélyes lakásmennyiség van. Ezzel összhangban állapították meg az idei tervet is. A város 1981-es terve 149 millió forintot irányoz elő közműfejlesztésekre; ebből 82 millió a vízgazdálkodásé, 52 millió a távfűtésé és 15 millió lakótelepi energiahálózaté. Mind- / három ágazat előirányzatának legnagyobb részét Lvov-Kertvárosban, a siklósi területen használják fel — változatlanul ez a pécsi lakásberuházás súlypontja. A városrész siklósi területének központjában, az ún. 2. tömbben a lakások után a közműépítésben is a befejező munkák folynak idén. Elkészült a közműalagút-folyosó rendszer — a vizógazat 13 millió forintjáért elsősorban az alagútba kerülő vezetékek építését végzik el. Folytatódik a Sarohin tábornok útjától nyugatra lévő, ún. 1. tömb kapcsolódó közműveinek az építése is; itt - mint ismeretes — hagyományos módszerrel végzik ezt a munkát, ezen a területen nem építettek KAF-rendszert. Megkezdődtek az építkezések a Hajdú Gyula út és az 58- as út közötti területen, ez a városrész 4. tömbje, ahol viszont tovább fog épülni a KAF- rendszer; az út alatt megfelelő méretű védőcsöveket helyeztek el már korábban, a 2. tömb KAF-rendszeréből azon át vezetik a vezetékeket az új építési területre. A lakásépítésekhez kapcsolódóan még a nyugati Mecsek-oldaloh építenek közműveket, itt összesen 20 millió forintot fordítanak erre a célra. Idén 13,5 millió forintot fordítanak a déli városrész alapközműveinek az építésére — ez látja el az épülő Domus Áruházát, az Eszék éttermet és az új autóbusz-pályaudvart, a munkálatok az utóbbi beruházás miatt csak jövőre fejeződnek be. Folytatódik a Budai városrész alapközműveinek az építése; összesen 21 millió forintos ráfordítással épülnek tovább a víz-, szennyvíz-, csapadék-elvezetés és távfűtés gerincvezetékei, amelyek a rekonstrukciós terület ellátását szolgálják majd. 9,5 millió forintot költenek idén a Megyeri úti szennyvíz- telep ún. 0 ütemére, ez a granuláló üzem építésének a befejezését jelenti; jelenleg az erőmű és a granuláló közötti pakuravezeték épül, az üzemet várhatóan az év közepén helyezik üzembe. 600 ezer forintot fordítanak a Mecseki Kultúr- park szennyvizeinek az elvezetésére, amit környezetvédelmi szempontok indokolnak, hiszen a keletkező szennyvizek eddig nem kerültek be a városi rendszerbe. H. I.
