Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)
1981-04-01 / 90. szám
1981. április 1., szerda Dunántúlt napló 5 ÉNEKLŐ IFJÚSÁG Tavaszi—nyári divat Közei ötven modellt vonultattak föl tegnap délután és este a Pécsi Nemzeti Színházban megtartott divatbemutatón. A fővárosi manökenek és művészék közreműködésével megtartott műsoros bemutatón a közönség az idei tavaszi és nyári divatirányzat alapján készült hazai modelleket láthatta, melyék egy része már kapható a MERU- KER-üzleteiben. A bemutató házigazdái a TRITEX, a RÖVL KÖT, a Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalat és a MERU- KER voltak. A tegnap látott készruhák természetesen az idei divatszínek és a legújabb fazontervek figyelembevételével készültek; megtalálhatók közöttük — és rövidesen az üzletekben is — a sportos, az elegáns és a szabadidő-öltözékek egyaránt. A bemutató modelljeire egy későbbi számunkban visszatérünk. Településfejlesztés Nemzeti zászlók / Siklósnak és Harkánynak A Hazafias Népfront Országos Tanácsa márciusi ülésén döntött az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére indított településfejlesztési társadalmi munkamozgalom legjobbjainak elismerésé, ról. örömmel állapította meg, hogy a mozgalomhoz az ország lakosságának nagy része csatlakozott és jelentős értékű, közös munkával járult hozzá városaink, falvaink fejlesztéséhez. A szervező munka során példás együttműködés alakult ki az állami, társadalmi és gazdasági szervek között. Szélesedtek az üzemi kollektívákat, a szocialista brigádokat és a lakosságot összefűző munka- kapcsolatok. Mindezek hatására jelentősen növekedett a településfejlesztési társadalmi munkában részt vettek száma és a végzett munka értéke. Ezt igazolja, hogy az 1979. évi, 4,6 milliárd forintról csaknem hat- milliórd forinttal nőtt a városokat, falvakat gyarapító összefogás eredménye. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a kiemelkedő munka elismeréseként nemzeti zász. lót alapított, amelyet a következő településeknek adományozott: Budapesten a IV. és a XX. kerületnek, Hajdúnánás, Kalocsa, Kecskemét, Körmend, Makó, Salgótarján, Sárvár, Siklós és Szolnok városoknak. Harkány, Simontornya, Szany, Szendrő, Tiszakécske és Veresegyház nagyközségeknek. Ugyancsak a nemzeti zászlót adományozta Alattyán, Ágasegyháza, Csaholc, Markóc, Nagyberki és Söjtör községeknek. A népfrontmozgalom vezető testületé elismerő oklevelét 29 település kapta meg. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa köszöni Magyar- ország lakosságának, a szervezésben részt vett valamennyi szervezetnék, hogy a közös munkával méltóképpen köszöntötte pártunk XII. kongresszusát és felszabadulásunk 35. évfordulóját. A végzett nagyértékű munka népünk egyetértésének és cselekvőkészségének méltó, lelkesítő kifejezője. A településfejlesztési társadalmi munkamozgalom eredményeinek további növelése érdekében a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a legkiemelkedőbb munkát végzők elismerésére vándorzászlót alapított, amelynek átadására első ízben 1982. április 4-én kerül sor. Segítség a lakásépítőknek Iszapeltávolítás a Széchenyi téren Immár sokadszor vonultak fel pár nappal ezelőtt az aknamélyítők a Széchenyi térre: a Tünde előtt munkahelyet kerítettek el maguknak ott, ahol legutóbb akkor dolgoztak, amikor a belvárosi távfűtővezeték közműalagútját építették. Most az a feladat, hogy kb. 300 köbméternyi iszapot távolítsanak el az alagútból. A hordalék akkor került oda, amikor tavaly a Nagy Lajos Gimnázium előtt egy váratlan leszakadás történt. Akkor még javában folyt a tér alatt a közműalagút építése, az üregből kimosott anyag akadálytalanul juthatott az alagútba, melynek rendeltetés- szerű használatát nehezítette azóta is. Az iszap eltávolítása mintegy háromhetes munkával jár. Információs iroda nyílik Két nap - két hangDr. Varga-Sabján László, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára kedden délelőtt arról tájékoztatta a sajtó munkatársait, hogy a KISZ mit tett és mit tesz a jövőben a fiatalok lakáshoz jutásának segítéséért. Az ifjúsági szövetség első számú feladatai között tartja számon a fiatalok lakásgondjainak enyhítését. E szemlélet és a ten- niakarás hívta életre az elmúlt év nyarán a megyei KISZ-bi- zottsóg kebelében működő lakásbizottságot. Közigazgatási, pénzügyi, építési, építészeti, beruházási és jogi szakemberek tevékenykednek e munka- csoportban. Ifjúsági lakásépítő szövetkezetek létrehozása, szervezett tetőtér-beépítési lehetőségek vizsgálata, a fiatalokat érintő cserék meggyorsítása szerepel napirenden. Keresik azokat a formákat, amelyek segítségével olcsóbban és gyorsabban juthatnak lakáshoz a rászorulók. Mólomban, egy kalákában megvalósuló ifjúsági lakótelep megépítésére kerülhet majd sor. A jelenlegi időszakban elsőrendű feladat a saját erőből megvalósuló lakásépítés támogatósa. A tapasztalatok szerint a vállalkozó kedvű fiatalok már a szükséges információk beszerzésénél nehézségbe ütköznek. Sok hivatalt kell végigjárniuk, amíg egyáltalán szembesíthetik elképzeléseiket a lehetőségekkel. Ezt az utat rövidíti le és könnyíti meg az új iroda. A szerda délutánonként működő tanácsadó „testresza- bott” tájékoztatást nyújt majd. Fiatal szakemberek társadalmi munkában segítik az ide- fordulókat. A megyei tanács képviselői a területrendezési tervekről és beépítési lehetőségekről; a városi tanács szakemberei a közművesített telkek helyéről és megszerzésének lehetőségeiről, a különböző engedélyezési eljárásokról; az OTP-sek a hitelfeltételekről; az Építésügyi Tájékoztató Központ a típustervekről; fiatal jogászok az adás-vétel és a különböző szerződések témaköréből; a TÜZÉP pedig az építőanyag-kínálatról, árakról, anyagbiztosítási szerződésekről ad kimerítő ismertetést. Az iroda a Dunántúli Napló KISZ-alapszervezetének patro- nálásával -a Dunántúli Napló épületében (Pécs, Hunyadi út 11.) működik majd a földszinti tanácsteremben. Április 8-tól minden szerdán délután 3-tól 6-ig várja az építeni szándékozó érdeklődőket. E. Á. verseny Bartók Béla: Ne menj el... című kórusműve volt a sláger az Éneklő Ifjúság gyermekkari bemutatóin Pécsett. Ezen a kis gyöngyszemen mérhette le a zsűri a minősítésre jelentkezett kórusok közötti különbségeket. De nem is kellett szakfelügyelő- nék lenni ahhoz, hogy valaki lemérhesse, hol folyik színvonalas kórusmunka és melyik iskolában tekintik csak kényszerű kötelességnek az énékórákat. Persze a versengés, amellett, hogy általában jobb teljesítményre ösztönöz, néha gátló- lag hat az éneklési kedvre. A karnagyon múlik ilyenkor, hogy mennyire tudja elfeledtetni az izgalmakat a kórustagokkal, és mennyire tudja megteremteni a mű légkörét. Hétfőn kilenc általános iskolai énekkar kapott szereplési lehetőséget a József Attila Művelődési Házban. Kedden már valódi verseny folyt a jó minősítésekért. összesen tizenegy kórus lépett a Ságvári Művelődési Ház színpadára, közülük kilenc kérte a műsor minősítését. A produkciókat neves zenepedagógusokból álló zsűri bírálta el. Képünkön a II. sz. Gyakorló Általános Iskola kórusa. (Fotó: Proksza.) Szemétrakás Orfűn, a Pécsi-tó partján lévő büfé melletti parkolóban. Az autós turistákat ezzel biztosan nem lehet az üdülőhelyre csalogatni. Fotó; Kopjár • • Üdülőhelyek ma - autósszemmel Még minden csendes Egy orfűi javaslat Az időjárás jóra fordult, s úgy tűnik, már a meleg napsütés is állandó vendég lesz egy darabig. Ha pedig így lesz, akkor lassan beindul a turistainvázió Baranyában. Most, az idegenforgalmi szezon kezdete előtt arra használtuk fel szokásos keddi őrjáratunkat, hogy néhány üdülőhelyünkön szétnézzünk: közlekedési szempontból mire számíthat az autós turista, ha például Harkányba, Orfűre vagy Abaíigetre téved? Kezdjük Harkánnyal. A fürdőhely elég néptelen még, a főutcán és a Napsugár szálló környékén rengeteg az üres parkoló. Az itt levő egyetlen jelzőlámpás csomópont sem zsúfolt, nem is működnek a lámpák, még nincs is rájuk szükség. Az útbaigazító táblák, az útburkolati jelek rendben vannak — egyszóval nagyon nehéz eltévedni. A nyüzsgés nem az utakon, nem is a strondbejárónál, hanem a „ju- gópiacon” van, ahol viszont nem közlekedési szabályt sértenek. Orfűn is idény eleji a forma, azaz a horgászokon és néhány víkendház-tuiajdonoson kívül más nem közlekedik arrafelé. Talán jobb is ... Mert az idegen kapkodná a fejét. Kidön- tött, kifordított jelzőtáblák, szeméthegyek a parkolókban, egymásnak homlokegyenest ellentmondó jelzések. Legutóbbira egy példa. Egy oszlopon két tábla: az alsó „Mindkét irányból behajtani tilos!”, a felső „Egyirányú forgalmú út". Hogy melyiket szeressük? Mindenki maga dönti el, ahhoz tartja magát, amelyik szimpatikusába Még egy orfűi gondolat, illetve javaslat, amit meg kellene fontolni. A Pécsi-tó innenső partján levő büfé vezetője vetette fel: meg kellene fordítani a forgalom irányát a vendéglátóipari egység előtti parkolóban. Azaz annak a Pécs felőli becsatlakozásánál beengedni a járműveket az egyirányú „utcába”, éppen fordítva, mint ahogy most van. Az indok kézenfekvő: a balra nagy ívben bekanyarodó autók amúgy is lassítani kénytelenek, s így nem veszélyeztetik a büfé kert- helyisége előtt tébláboló, szaladgáló kisgyerekeket, akik a jelenlegi forgalmi rend szerint a falatozóhoz tempósan érkező gépkocsik, motorok kerekei alá kerülhetnek. Érdemes elgondolkozni az ötleten, sőt mi több, megfogadni a tanácsot. Abcligeten jártunk még tegnap. A tó és környéke egyelőre nyugodt. Igaz, a későbbi, nyári járműözön sem okozhat különösebb gondot. így állunk tehát a három baranyai üdülőhelyen az idegenforgalmi idény kezdete előtt. Közlekedési szempontból láttunk jót is, rosszat is. De a legtöbb rossz egy kis odafigyeléssel, körültekintéssel jóvá is tehető ... H. L. Rádió mell fitt... Ne ' nekem... Az volt szép a gyermekkori utazásokban, hogy kibámultunk az ablakon, számoltuk a visszafele szaladó telefonoszlopokat, rácsodálkoztunk a süllyedő-emelkedő dróthuzalokra, a vonat mentén félkör- ívben fordult a táj, legelőkkel, marhacsordákkal, falvakkal és templomokkal, nagy tisztességgel szalutált a piros zászlós öreg bakter, elringatott bennünket a kerekek csattogó ritmusa. ... Az utazás varázsa mára már megváltozott, több benne a kényelem, kevesebb a romantika. Vagy talán csak azért, mert elszaladtak az évek is? Ezen tűnődöm a rádió mellett, nem is nagyon figyelek oda, amikor azt hallom — szófoszlányokból —, hogy az utasellátós is fejlődik ..., meg hogy ismét ugye, kezdődik a nyaralási szezon, mindössze másfél hónap múlva, ugye ..., a szerelvények százezreket visznek majd az üdülőterületekre, keresztül-kasul az országban ... az utast ki kell szolgálni... érezze magát otthon azalatt a néhány óra alatt, amíg ül a vonaton... És amikor a nyilatkozó itt tart, hirtelen elszomorodom ... Miről beszél?! Én még emlékszem arra, amikor Pécs-Buda- pest-Pécs között csak kivágódott az ajtó és fönnhangon értésemre adták:- „Frissítő, fekete, cigaretta, szendvics, csokoládé...!” — kapható és a „kosaras” már nyújtotta is a papírpoharat, zsebében fölrázta az ötkilónyi aprópénzt, és persze vásároltunk, mert az ember akkor is vett valamit, ha éppen unatkozott... De nemcsak unalomból. ... És arra is emlékszem, milyen örvendetes fejlődésről1 tett tanúságot az utasellátó, v amikor az említett vonalon már étkezőkocsi is szolgálta az utasok kulturált kényelmét. Elindult a hajnali vonat, a jegyek kezelése után átballagtunk az étkezőbe, tiszta, szép abroszok borították az asztalokat, sótartó, pogácsa, tiszta poharak ... megittuk a szokásos adag feketét egy cigaretta mellett, nyolc óra után egy szeletke frissen sültet vagy rántottát fogyasztottunk, mert aztán Pesten mór mindenki rohan saját szolaálati vagy hivatalos ügyei után, de este visz szafele jó kis vacsorákat kaptunk ismét az étkezőben, hideg palack-sörök kíséretében ... Ezek már nem kirándulások voltak, hanem kötelező hivatalos utazások, amelyeket úgy megunt az ember, mint ahogy megunta — mert ismerte — a vonat mellett elmaradó szép tájakat is. De az unalmas órákat is „agyoncsaptuk” egy kis tereferével az asztal mellett, egy-egy sörrel, kávéval, fröccsel vagy ugyanezekkel — a kosaras jóvoltából — a fülkékben. Vagyis az úgynevezett — és sokat hangoztatott ki/íturált utazás áldásait élveztük, élvezgettük. Míg nem egy szép napon — mert még a ronda dolgok is „egy szép napon” kezdődnek — elmaradt a „kosaras” ... Vagyis aki nem kapott helyet az étkezőben, vagy mert éppen a magas árak miatt maradt távol, az szomjazhatott egész Pestig, mert elhihetik, nem tudom, miért, de vonaton min- diq száraz az utas torka. Aztán lecsatolták az étkezőkocsit is. Maradt a büfékocsi, vagyis a topogó. Aztán jött a reggeli szesztilalom: azon a hajnali vonaton, amely a fővárosig nem áll meg, kilenc óráig nincs sör. Gyakran üdítő sincs. Gyakran ásványvíz sincs. Vagy például a Pécs-Szom- bathely vonalon — ami fél hat előtt indul és órákon át vánszorog kis hazánk nyugati pereméig — semmi sincs. De a tilalom, ugye, nem mindenre vonatozik. Autón utazva Pestig minden kocsmában van ital, kilenc óra előtt is. Hát ezért ne beszéljenek nekem. Rab Ferenc
