Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-04 / 93. szám

A Lvov-keilvórosbon épülő nevelési központ Zengő Áruhoz Komlón m A szigetvári kórház Mohács: A Felszabadulási lakótelep.. A pécsi baromfifeldolgozó vállalat A Pécsi Bőrgyár új sertésvelúrüzeme Arra a baranyai társadalomra, amely az elmúlt öt évben 900 millió forint értékű társadalmi munkát végzett, azaz annyit, ami másfélezer új lakás értékének felel meg. Tisztelet ezért a bara­nyaiaknak! Amikor belekezdtünk az ötödik ötösbe, azon kesereg­tünk, hogy a megyék sorában — sportnyelven szólva — a kiesők között voltunk. Most a középmezőnyben vagyunk, ez elégedettsé­günk forrása. Hársfai István N em tudom már, hogy öt esztendeje milyen gondolatok fo­rogtak bennem, midőn az akkor még „újonc" ötödik öt­éves tervről ejtettünk szót. Azt viszont tudom, hogy most, amikor visszatekintünk erre az öt évre, elmondhatjuk: nem akár­milyen félévtized volt. Otthon . . . Ezerrel több lakást építettünk a tervezettnél és ösz- szességében 60 ezer ember került korszerűbb körülmények közé: nagyobb, jobban felszerelt lakásokba. 2100 lakást újítottak fel és ebből 700-nál ez a konfortfokozat javulásával is járt. Kedvezőb­bek lettek megyénkben a vízellátottsági mutatók — igy mondja a statisztika —. de ez nem jelenti uzt, hogy ne fokozódtak volna a gondjaink. Nagyon sok községben még mindig rossz minőségű az ivóvíz. Egészségügyünkről: a tizezer lakosra jutó ágyszám 77- ről 90-re nőtt és ebben jelentős szerepe van a szigetvári új kór­háznak. Növeltük az iskolai, óvodai helyek számát — a társa­dalom összefogása nélkül ma nem beszélhetnénk erről — és még­sem mondhatjuk, hogy megszűntek a feszültségek A demokráfiai hullám tetőzőben van, a tanteremhiányt egyre jobban érezzük, s az új gondok megoldására ismét csak a társadalomra számítha­tunk. Szokolai István és Proksza László felvételei Termálvizes palántanevelő Szigetváron •A­Egy tárgyilagosan száraz statisztikai kiadványt forgatok. Néhány lap az egész és az van benne, mi mindennel gyarapodott 1976. január 1-e és 1980. december 31-e között megyénk. így csokorba gyűjtve a dolgokat lenyűgöző a lista, s szívem szerint felsorolnám most, valohiennyi tételét. Hadd örüljünk együtt ismét mindnek! De inkább csak emlékeztetek... A pécsi kenyérgyárra, a bőrgyár sertésvelúr csarnokára, a baromfifeldolgozóra, a Carbon komlói cipőgyárára, a szigetvári zöldségszaporítóra, a Zengő Áruházra, a baksai baromfikeltetőre, a pécsi vásárcsarnokra... Tudom, csapongó a válogatás, de hiszen nem is vállalkoztam a teljes felsorolásra. A teljesnek egy részletéről azonban többet is mondanék. (Ha ugyan részletkérdés lehet az, ami több mint tízezer embert érint.) Egy térkép függ a falon a hátam mögött; 1976-ban kaptam, Lvov- Kertváros siklósi területének 2. tömbjét ábrázolja, ahol a munka éppen öt esztendeje indult. Az évről évre átadásra tervezett épü­leteket más-más színnel jelöltem, a 77-re tervezett első hetet hal­ványkékre. Mára beépült az egész terület, közel 3500 lakásban csaknem 12 000-en élnek, vannak üzletek, óvodák, bölcsődék, van egy korszerű nevelési központ ... És ezt csak azért hoztam fel példának, mert általa összefogottan láthatja bárki egy tervidő­szak eredményét. Sok ez, de ennél sokkal többről van szó. Abban az öt évben, amikor a megye tanácsai 17 milliárd forinttal gazdálkodtak — 70 százalékkal többel, mint az előző öt évben —, az addig meg­szokott dinamikus fejlődésről menet közben kellett áttérni arra a mérsékeltebb növekedési pályára, amin ma is haladunk. Módosí­tanunk kellett a beváltnak mondott területi és ágazati arányokat, a súlypont az alapellátás javára tolódott el. Javult tehát az ellá­tás Baranyában és ebből nem maradt ki egyetlen jelentős társa­dalmi réteg sem. Megyénk lakossága — december végén 435 ez­ren éltünk Baranyában — több mint felének a magasabb szintű ellátást nyújtó városok adtak otthont. Siklóson elkészült az új szolgáltató hóz Nem akármilyen öt esztendő volt...

Next

/
Oldalképek
Tartalom