Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-30 / 117. szám

\ 1981. április 30., csütörtök Dunántúlt napló 3 Elismerések a kiváló munkáért (Folytatás az 1. oldalról) Néprajzi gyűjtemények, községekben O lvasom az újsághírt: Hidason a bukovinai székely te­lepesek életét, szokásait, viseletét bemutató néprajzi gyűjtemény kialakításán fáradoznak. A hír örömmel tölt el, hiszen mindenütt, ahol bármilyen helytörténeti dokumentumanyag bemutatásával törekszenek a szülőföld, a szűkebb pátria — s innen kitekintve a szélesebb haza — szeretetét elmélyíteni az emberek tudatában, a gyerekek neve­lésében — valami nagyon fontosat tesznek a szocialista gon­dolkodás alakításában. Azaz tesznek valamit, amíg mások beszélnek róla .. -. hogy a vállalat elnyerte a Ki­váló Vállalat címet. Nagymér­tékben javultak a baleseti mu­tatók is. A vállalat saját fel­adatán kívül nagy részt vál­lal a város- és társadalompo­litikai célok megvalósításában is. Az 1980-as évben csak az „egy napot Pécsért" mozgalom keretében 6 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, A vállalat 5 bölcsődét, 16 óvodát, 4 szociális otthont, 14 általá­nos iskolát és 22 egyéb intéz­ményt patronál. Tegnap Pécsett, a Ságvári Endre Művelődési Házban megtartott ünnepségen dr. Ka- polyi László ipari minisztériumi államtitkár adta át az elisme­rést tanúsító oklevelet Tóka Jenő vezérigazgatónak, majd dr. Varga-Sabján László, a KISZ Baranya megyei Bizottsá­gának első titkára a KISZ KB kongresszusi oklevelét adta át a IV-es bányaüzemben dolgozó „Váci Mihály" szocialista bri­gádnak. Ez alkalommal a ll-es bányaüzem 10-es számú fejtési brigádja a „Szakmai ágazat kiváló brigádja” címet kapta, három briqád a „Vállalat ki­váló brigádja" címet vehette át. A tegnapi ünnepségen, amelyen részt vett Lukács Já­nos, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának első titká­ra, nyolcán miniszteri kitünte­tést, száznegyvenen pedig Ki­váló Dolgozó elismerést kap­tak. Pécsi Hőerőmű Vállalat Ismét Kiváló Vállalat címet érdemelt ki 1980-as munkája alapján a Pécsi Hőerőmű Vál­lalat, amely a korábbi években két alkalommal már a Minisz­tertanács és SZOT Vörös Ván­dorzászlaját is elnyerte. A vál­lalat fennállásának két évtize­de alatt ezúttal a tizenegyedik alkalommal kaptak hasonló szintű elismerést. A vállalat túlteljesítette a villamosenergia-fejlesztési ter­vét, emellett a hőfogyasztók vártnál nagyobb hőigényét is teljes egészében kielégítették. Az elmúlt esztendőben nagy­mértékben javult a termelő­berendezések üzembiztonsága, csökkentek az üzemzavarok, ja­vítások, karbantartások miatti állásidők. A Pécsi Hőerőmű tovább nö­velte az alacsony fűtőértékű hányóhulladék feltüzelését, je­lentős mennyiségű értékes szénhidrogént is képes volt megtakarítani, költségeit jelen­tősen csökkentve eredményter­vét 28 millió forinttal túltelje­sítette. A vállalat kitűnő tüze­lőanyag-gazdálkodását szem­A Baranya megyei Lapkiadó Vállalat az 1980. évi eredmé­nyei alapján elnyerte az MSZMP KB pártgazdasági és ügykezelési osztálya, valamint a Nyomda-, a Papíripar és a Saj­tó Dolgozóinak Szakszervezete Elnöksége által adományozott elismerő oklevelet, melyet Ko­vács András, az Újságírók és Lapkiadói Dolgozók Szakmai Elnökségének titkára adott át Braun Károly igazgatónak teg­nap délután Pécsett a Mozgal­mi Házban rendezett ünnepsé­gen. Fodor László, a Központi Bizottság agitációs és propa­ganda osztályának helyettes ve. zetője az agitációs és propa­ganda osztály és a pártgazdasá­gi és ügykezelési osztály nevé­ben köszöntötte a kitüntetett vállalat valamennyi dolgozóját és az elismerésben részesített munkatársakat. Az ünnepségen vette át a Minisztertanács Tájé. koztatósi Hivatala elnöke által adományozott Kiváló munkáért kitüntetést Miklósvári Zoltán, a Dunántúli Napló főmunkatársa és Kupái Gábor,- a Lapkiadó Vállalat terjesztési csoportvezető. lélteti a tény, miszerint a más­ra már nem alkalmas hulladé­kok energetikai hasznosításával mintegy 60 ezer tonnának meg­felelő pakura importját takarí­tották meg. Dr. Kapolyi László ipari mi­nisztériumi államtitkár adta át a kitüntetést tegnap délután a vállalat kultúrtermében. Bikali Állami Gazdaság A Bikali Állami Gazdaság ismét felzárkózott a Kiváló Vál­lalatok sorába. A termelési ér­téket 17 százalékkal sikerült növelniök az előző év eredmé­nyéhez képest, ami 461 millió forintot jelent. A nyereség még ennél is nagyobb mértékben nőtt, a 49 100 000 forint nyere­ség 22 százalékkal magasabb, mint az előző időszaké volt. A dolgozóknak ígért 6 százalé­kos béremelést is sikerült meg­valósítani. A termelési állagok megha­ladják az állami gazdaságok átlagát, a legjobban termelők színvonalát érte el, ami külö­nösen dicsérendő, hiszen tulaj­donképpen kedvezőtlen termő­helyi adottságokkal rendelkez­nek. Különösen kiemelkedő a kertészeti ágazatban a 163 mázsás kajszibaracktermés, a komló 10,8 mázsa átlagtermése és a búza 5f,4 mázsa hektá­ronkénti terméseredménye. Ehhez az eredményhez nagy­mértékben járult hozzá a halá­szati ágazatban dolgozó Her­man Ottó szocialista brigád. Szorgalmas, lelkiismeretes csa­patmunkájuk eredménye a Népköztársaság Kiváló Brigád­ja kitüntetés, melyet a tegnap délutáni ünnepségen vettek át. Az ünnepség vendége volt töb­bek között Takács József, az MSZMP KB tagja. Pécsi Vízmű Kiváló Vállalat a Pécsi Víz­mű. A kitüntetést tanúsító okle­velet Perecsi Ferenc, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal főosztály­vezető-helyettese nyújtotta át Solti Dezső igazgatónak. Konzum Áruház Valószínűleg a vásárlók is mögszavaznák a címet, ame­lyet elmúlt évi eredményük alapján a SZÖVOSZ megbízá­sából Ambrus Lajos, a MÉSZÖV elnöke adott át: Kiváló Válla­lat címet érdemelt ki a Pécsi Konzum Áruház. 1980-ban 770 000 000 forintot meghaladó forgalmat értek el, 27 000 000 forint nyereséggel zárták az évet. Ez természetesen lehetővé tette, hogy 8 százalékos bérfej. lesztést valósítsanak meg. A tegnapi ünnepségen Szauer Jó­zsef, a vevőszolgálat dolgozója je Dezső Imrétől, a Tájékoztatási Hivatal főosztályvezetőjétől. Az ünnepségen Rajnai József, az a SZÖVOSZ kitüntetését, hatan pedig Kiváló dolgozó kitüntetést kaptak. Kenderfonó és Szövőipari Vállalat A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat az 1980. évi eredmé­nyes munkája alapján Kiváló Vállalat kitüntetésben részesült. A központi ünnepségen a pécsi gyárban dolgozó „Vörös Cséve” szocialista brigád a Szakma Ki. váló Brigádja címet, az „Au­gusztus 20.” szocialista brigád és a „November 7.” szocialista brigád a Vállalat Kiváló Brigád­ja kitüntetést kapta. Népköztársaság Kiváló Brigádja A Népköztársaság Kiváló Bri­gádja kitüntetést adományozták a Pécsi Geodéziai és Térképé­szeti Vállalat „Lázár deák” szo­cialista brigádjának A kitünte­tést Hoffer István, az Országos Földügyi és Térképészeti Hiva­tal vezetője nyújtotta át Szilvá- si József brigádvezetőnek. Kongresszusi oklevelek A pécsi székhelyű Titán Ke­reskedelmi Vállalat Zala me­gyei kirendeltségének ,,Vasas" szocialista brigádja elnyerte az MSZMP KB kongresszusi oklevelét. A 11 fős, döntően raktári dolgozókból álló kol­lektíva a sikerét annak is kö­szönheti, hogy Gyulasi János brigádvezető irányításával mi­nimálisra rövidítették a kocsik állásidejét, az anyagmozgatást és a raktározást magas szinten végezték el. Ugyancsak kongresszusi ok­levéllel jutalmazták a Volán- A különböző baranyai gaz­dálkodó egységeknek — válla­latoknak, intézményeknek — átadott elismerések is jelzik: megyénkben az elmúlt évben becsületes és tisztességes mun­ka folyt — hangsúlyozta tegnap délelőtt köszöntőjében Neu­bauer József, az SZMT vezető titkára, kiemelve: része ennek a szakszervezeti mozgalomban kifejtett tevékenység is, majd átadta a szakszervezeti mun­kában legjobban dolgozók­nak a SZOT kitüntetéseit. A SZOT elnöksége „Szak- szervezeti munkáért" kitüntető jelvénye arany fokozatát ve­hette ót Makai Árpádné, az SZMT gazdasági és pénzügyi osztályának vezetője. E kitün­tetés ezüst fokozatával ismer­ték el Kalmár Józsefnek, az MSZMP Baranya megyei Bízott, sógának titkára köszöntötte az eredményesen dolgozó Lapki. 12-es Vállalat Steinmetz Mik­lós 14 fős szocialista brigád­ját, melyet Elekes József vezet. Az autóbusz-gépkocsivezetők legtöbbje a MÉV munkásbu­szokat vezeti és az utazók ma­ximális dicséretét érdemelték ki. De jelentős sikernek köny­velhették el, hogy az energia- hordozókkal jól takarékoskod­tak és a járműveket alig vitték javításra. A Mechlabor pécsi híradás- technikai gyárának 19 fős, Weisz László vezette Elektron szocialista brigádja is kong­resszusi oklevélben részesült, mivel időben és kitűnő minő­ségben gyártották és szállítot­ták a készülékeket a moszkvai olimpiára, sőt a helyszínen ki­tűnően üzemeltették is a be­rendezéseket. Erkölcsi elismerés a szénbányászoknak A magyar szénbányászat az V. ötéves tervben 6 millió ton­na többletszenet adott a nép­gazdaságnak. A bányászok, köztük a Mecseki Szénbányák dolgozói is példásan helytáll­tak, sok-sok szabad szombat feláldozásával járultak az ener­giagondok enyhítéséhez. Az 1980. évi munka alapján — Borsod és Mátraalja után — a Mecseki Szénbányák kollektí­vája az Ipari Minisztérium és a BDSZ dicsérő oklevelét nyer­te el. Ezt az erkölcsi elisme­rést adta át dr. Kapolyi László államtitkár a vállalat központ­jában tegnap tartott ünnep­ségen. Ugyancsak itt nyújtotta át a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja kitüntetésről szóló oklevelet és brigádjel­vényt a Kossuth-bányai Béke és Ho Shi Minh fejtési szo­cialista brigádnak. * ---------------------------------------------­S ZMT közgadzasági osztálya munkatársának, illetve Kovács Józsefnének, az SZMT közgaz­dasági bizottsága tagjának ki­emelkedő munkáját, A „Szakszervezeti munkáért" oklevelet Kis Nagy Győző, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat szakszervezeti aktívá­ja, Pál Zsuzsanna, az SZMT könyvtárosa kapta meg, illet­ve ugyanebben a kitüntetés­ben részesült Vecsernyés Ist­ván, az SZMT munkavédelmi bizottságának tagja. A tegnap délelőtt kitünte­tetteken kívül a különböző ágazati szakszervezetek me­gyei bizottságain is számos cktíva munkáját ismerték el a „Szakszervezeti munkáért” kitüntető jelvény arany, illetve ezüst fokozatával, elismerő ok­levéllel. adó Vállalat valamennyi munka­társát és a Dunántúli Napló kol. lektíváját. Nem tagadom ugyanakkor, hogy örömömmel némi aggo­dalom is elegyedik. Van már vagy 12 éve, hogy az egykori sásdi járás egyik kis falujában, Tormáson — a falu lelkes, áldozatkész taní­tójának a munkájával — helyi gyűjtésű néprajzi anyagból, a pécsi múzeum erkölcsi támo­gatásával és ■ kölcsönadott néprajzi tárgyaibóL_— ún. fa­lumúzeumot, azaz helyi népraj­zi gyűjteményt alakítottak ki. Pár év után a pedagógus egy másik községbe került át. Mi lett a gyűjteménnyel? „Szét­hordták” — jöttek a riasztó hí­rek — ebek harmincadjára ke­rült... Vagyis akik kölcsön­adtak anyagot a faluból, fog­ták, hazavitték. Ami megma­radt, bekerült egy sufniba. Lel­tárkönyve szerint — ami utolsó pillanatban eljutott a pécsi múzeumba — értékes anyag ment veszendőbe Tormáson. Azóta ez a falu egy kicsit me­mento is a (tanácsi kezelésű) falusi gyűjtemények sorsában. És sajnos itt nem tudom azt mondani, hogy „persze van jó példa is" ... Baranyában legalábbis nem tudok ilyenről. Egyelőre. Mert mi történt például Mó­rokon? Szerencsére nagy baj nem történt. De ahhoz képest, hogy a 70-es évek elején mi­lyen nagy garral - tv-híradó- val és büszkélkedő protokoll- elvtársakkal — nyílt meg a mó­roki falumúzeum, mai állapo­tában bizony elszomorító. Az anyag ma is rendezett, a he­lyiség viszonylag tiszta. A tár­gyak a vitrinekben, a népi öl­tözetek a helyükön. Ám az ott- jártamkor tapasztalt tömény dohszag, az egész téli szellő- zetlenség önmagában is vész- harangkongatás. A látogatók hiánya, a „már a kutyát se érdekli ez" érzete pedig na­gyon lehangoló. A közeli Vil­lányban naponta sokan meg­fordulnak, s eljutnak egészen az Oportó kocsmáig. De az egész körzeti székhelyen egyet­len tábla sem hifdeti, mi lát­ható pl. a nagyharsányi kőfej­tőben vagy a közeli Mórokon. A villányi tanács több gondot fordíthatna erre, csakúgy, mint a hasonló villánykövesdi gyűjteményre — ha még van értelme... Villánykövesden ugyanis a hetvenes évek közepén alakí­tottak ki eléggé gazdag, érté­kes helytörténeti gyűjteményt. A tábla ma is ott ékeskedik a tanácsi kirendeltség homlok­zatán: „FALUMÚZEUM DORFMÚZEUM” ... Ajtaja vi­szont többszörösen be van szö­gezve. Nem is lakat híján, de azt fúrton-fúrt lefeszítették, a helyiségbe behatoltak. Máig se tudják (vagy nem akarják tudni) kicsodák. Sajátos mó­don semmi nem tűnt el, jelek szerint találkahely céljaira használták. De hagy miért pont egy „dorfmúzeumot"? .. . Ki tudja. Amikor először híre ter­jedt, a falubeliek (okkal) meg­ijedtek, s gyorsan hazavitték, amiket önzetlenül beadtak a gyűjtemény kialakításához. Vagyis ugyanaz történt, mint Tormáson. Az egészben az a legszomorúbb, hogy mind a mároki, mind a villánykövesdi gyűjtemény egyetlen ember gyűjtése. Egy ma mór nyugdíj­ban levő kultúrotthon igazga­tó, valaha közgazdász — aki mellesleg négy alkalommal kapta meg népművelőként a Szocialista kultúráért kitünte­tést — Temesváry Béla jó tíz­éves hangyaszorgalmú gyűjtő munkájának az eredményei a közjó érdekében! Az emberben fölmerül: hogy is van ez? Baranya köztudottan rend­kívül gazdag magyar és nem­zetiségi néprajzi kincsekben is. Ezek tárgyi gyűjtése múzeumi és társadalmi hálózatban egy­aránt évtizedek óta folyik. Mégis sok és egyre több ér­ték megy veszendőbe; kerül a lélektelen üzérek vagy épp a hazalátogató külföldi rokonság kezére, csakúgy, mint a pécsi vásárok ponyváira. Épp ezért nagyon meg kellene becsülni azokat a „hobbys" embereket. — tanítókat, lelkészeket s más falusi értelmiségieket —, akik egy-egy szépen faragott rokkát vagy más régi használati esz­közt, cserepet, népi hangszert stb. a nemzeti vagyon részé­nek tekintenek. És akik szeret­nék, ha nem a határainkon túl jelentenének (mesés össze­gű) értékeket, hanem itthon, Ezért közérdekre, hazaszeretet­re hivatkozva megszállottan kérnek, könyörögnek — mentik ami menthető. Olykor sikerrel. A pécsi Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályán jó néhány értékes gyűjteményről tudnak, egyelőre magánkéz­ben. (Pl. Bogád, Áta, Sásd, Nagytótfalu, Hidas, Magyareg- regy, Egyházaskozár, Zengő- várkony, Mozsgó, Egerág, Har­kány.) Ez mind a magja, eset­leg kész anyaga lehetne egy- egy falusi néprajzi gyűjtemény bemutatásának. Ám bemutató- hely hiányában pillanatnyilag valahol raktáron, jó esetben lakásokban várják jobb sorsu­kat. S itt kellene nagyon vi­gyázni I Érthetően e tárgyakat mi­előbb szeretnék kiállítani. De ahol nincsenek meg a feltéte­lei (pl. megfelelő száraz helyi­ség) vagy épp a tanács nem tudja vagy nem akarja vállal­ni a gyűjtemény további gon­dozását, ápolását, tisztán tartá­sát - tehát megóvását —, ak­kor inkább maradjanak to­vábbra is egy-egy iskola, pap­iak, pedagógus- vagy orvosla­kás biztonságában! Mintsem a tormási vagy a villánykövesdi gyűjtemény sorsára jussanak. Svédországban (és Finnor­szágban is) minden faluköz­pont megcsinálta a maga ún. „Hembygs garden"-ét. (Hely- történeti, néprajzi kiállítás, ál­talában restaurált paraszthá­zakban és az udvaron.) Anya­guk — minden egyes darab — lyukkártyarendszerrel a stock­holmi központ adatbankjában leltári adat. S ezzel valameny- nyi „Hembygs garden" auto­matikusan államilag védetté van nyilvánítva. A turistákat népviseletbe öltözött fiatal lá­nyok fogadják, s vezetik. A be­lépődíjak — a községi egyesü­let pénztárán keresztül — a gyűjtemények fenntartását, megóvását szolgálják. Hát ettől még messze va­gyunk . . . Egyszerűbb lenne, ha a hasonló falusi néprajzi anyagok berendezését, fel­ügyeletét, megóvását stb. a megyei múzeumigazgatóság magára vállalhatná. Erre vi­szont sem pénze, sem energiá­ja nincs. A megóvás egyértel­műen a fenntartó tanács fel­adata. Wallinger Endre Ünnepség a Mozgalmi Házban Elismerő oklevél a Lapkiadó Vállalatnak Kovács András átadja az elismerő oklevelet Braun Károly igazgatónak Erb János felv Kitüntetések szakszervezeti munkáért ✓

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom