Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-29 / 116. szám

© Dunántúli napló 1981. április 29., szerda Ismerjük meg jogszabályainkat! Az anyasági és temetési segélyről A társadalombiztosításról szó. ló, 1975. évi II. törvény 26. §- óban szabályozottak szerint ANYASÁGI SEGÉLY annak jár, aki terhessége folyamán LEG­ALÁBB egyszer terhességi orvo­si vizsgálaton részt vett és a) a biztosítás tartama alatt, illetőleg a biztosítás megszűnését követő 180 na­pon belül vagy b) a biztosítás megszűné­sét követő 180 napon túl táp­pénz, illetőleg baleseti táp­pénz, terhességi-gyermekágyi segély vagy gyermekgondo­zási segély folyósításának az IDEJE ALATT SZÜL. HOZZÁTARTOZÓ szülésié esetén is a fentiek figyelembe­vételével jár az ANYASÁGI SEGÉLY (A hozzátartozók körét a 17/1975. (VI. 14.) MT. sz. r. 13. §-a sorolja fel.) Az anyasági seqély a halva született gyermek után is jár! Az anyasági segély összege GYERMEKENKÉNT 2500 forint, ha a szülő nő terhességi orvosi vizsgálaton NÉGYSZER, kora­szülés esetén EGYSZER részt vett, és az ELSŐ, illetőleg ko­raszülés esetén az egyszeri ter­hességi orvosi vizsgálat a ter­hesség KEZDETÉTŐL számított 140 napon belül történt. Egyéb esetekben a seqély összege GYERMEKENKÉNT 1000 forint. A 17/1975. (VI. 14.) MT. sz. rendelet 43. §-a értelmében az anyasági segélyre sem saját, sem hozzátartozó jogán NEM JOGOSULT szülő nőnek — KÉ­RELMÉRE — ha TERHESSÉGI ORVOSI VIZSGÁLATON RÉSZT VETT, a lakhely szerint illetékes városi tanács vb egészségügyi feladatokat ellátó szakigazga­tási szervénék, illetőleg a köz­ségi tanács vb szakigazgatási szervének a javaslatára az il­letékes társadalombiztosítási igazgatóság anyasági segélyt folyósíthat. Az anyasági segély igénybe­vételéhez szükséges az előírt terhességi vizsgálatokon való részvételt a TERHESGONDOZÁ­SI KÖNYVVEL igazolni és szűk. séges a gyermek EREDETI (il­letékmentes) születési anya­könyvi kivonata is. Az anyasági segélyt a mun­kahelyen működő üzemi kifi­zetőhelyen, ha ilyen nincs, ak­kor a lakhely szerinti társada­lombiztosítási igazgatóságnál fizetik ki. Ez utóbbi esetben biz. tosítósi igazolványt is csatolni kell! A felsőfokú oktatási intéz­mény nappali tagozatán tanul­mányokat folytatók részére az anyasági segélyt a felsőfokú oktatási intézmény állapítja meg és utalja ki. TEMETÉSI SEGÉLY az 1975. évi II. törvény 27. §-a értelmé­ben az után jár, aki a) a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás meg­szűnését követő 180 napon belül, vagy b) a biztosítás megszűné­sét követő 180 napon túl táp­pénz, illetőleg baleseti táp­pénz, terhességi-gyermekágyi segély, vagy gyermekgondo­zási segély folyósításának tar. tama alatt hal meg. Hozzátartozó halála esetén a temetési segély a most is­mertetettek megfelelő alkal­mazásával jár. A TEMETÉSI SEGÉLY az EL- TEMETTETŐT ILLETI MEG! A temetési segély a halva- született gyermek után is jár. Külön felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy az üzemi baleset, vagy foglalkozási be­tegség következtében meghalt baleseti sérült után temetési se. gély abban az esetben is jár, ha a fentebb ismertetett felté­telek nem állnak fenn. A temetési segély igénylésé­hez szükséges felmutatni az el­halt EREDETI (illetékmentes) halotti anyakönyvi kivonatát, az eltemetésről szóló számlát. Nyugdíjas személy elhalálo­zása esetén a jogosultság iga­zolásához fel kell mutatni a „Nyugdíjas igazolvány kar- ton"-t. Abban az esetben, ha a „Nyugdíjas igazolvány kar­ton” elveszett, akkor ezt pó­tolni lehet a nyugdíjasoknak járó 50%-os vasúti kedvezmény igazolvánnyal. Ez esetben is szükséges a hat hónapon belüli csekkszelvény is Abban az esetben, ha nincs meg. sem az elhalt „Nyugdí­jas igazolvány karton"-ja, sem az 50%-os vasúti kedvezmény igazolás, akkor mód van arra, hogy az eltemettető az elhalt csekkszelvényének azonosságát „nyilatkozattal” igazolja a tár­sadalombiztosítási igazgatóság­nál. Tájékoztatásul elmondjuk, hogy Pécsett, Komlón. Mohá­cson- a temetkezési vállalat a fentebb írt igazolások felmuta­tása esetén a temetési segély összegét beszámítja a temetési költségekbe, illetve a fizetendő összeget a temetési segély ösz- szegével csökkenti. A temetési seqélyt a munka­helyen fizetik ki, ha ott üzemi kifizetőhely van. Abban az esetben, ha az el­halt vagy eltartója nem kifize­tőhelyen biztosított, akkor „kis­alakú munkáltatói igazolványát is kell csatolni. Ez esetben a társadalombiztosítási igazgató­ságnál kerül sor a temetési se­gély kifizetésére. Külön is felhívjuk a nyugdí­jasok, járadékosok figyelmét, hogy a „nyugdíjas igazolványt” gondosan őrizzék meg! Az el- temettetők Pécsett, Komlón, Mo. hácson történő temetés esetén a temetkezési vállalathoz vi­gyék magukkal, az egyszerűbb eljárás érdekében a most em­lített „nyugdíjas igazolványt”. S. A. Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget* vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: Megyei Kórház. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Ko­ponya- és agysérülések: Idegsebé­szet. Felnőtt fül-,, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon: 11-169. Munkácsy M. utcai rendelőintézet, ügyeleti bejárat, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelő- intézet, telefon: 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fo­gászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség. Te­lefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs-Me- szes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógy­szertár, III. kér.: Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ELET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390 telefonszámon, este 7-től reggel 7 óráig. szerkesztőség postájából Hozzászól az olvasó Köszönet „A Kálvária kálváriája i» Elszomorodva, de egyben re­ménykedve olvastam Hársfai István riportját, amely a fenti címen jelent meg a lap április 19-ii számában. Elszomorított, hogy a nemtörődömség, a fe­lelőtlenség, a minden jó iránt érzéketlen szerzési-tulajdon- gyarapítási vágy és a vanda­lizmus milyen súlyos sebeket képes ejteni, milyen rombolást tud végezni egy dinamikusan fejlődő, patinás szépségű, kul­turális értékekben gazdag vá­ros arculatán. A sajtó nyilvánossága - köz­tudottan — egyik biztosítéka annak, hogy a helyzeten majd változtatni igyekeznek azok, akikre az ügy tartozik. De ki­váló módszer ez a nyílt, őszin­te „helyzetfeltárás” a városért való közös felelősségérzet fel­keltésére és ébren tartására, a közvélemény kifejezésére és formálására — valamint arra is, hogy mozgósítson a város megóvásában, fejlesztésében való cselekvő részvételre. Ahhoz azonban, hogy ez a lakosságot felrázó, a hatósá­gokat intézkedésre késztető kezdeményezés — amely kitű­nően beilleszkedik a közélet demokratizmusát fejlesztő mód­szerek rendszerébe — meghoz­za a kívánt és várt eredményt, legalábbis két további lépésre niég szükség van. Először is folytatni és állan­dósítani kell az „Utcáról ut­cára" című kritikai rovatot, mert a visszásságok, rendelle­nességek „bemutatását" Hárs­fai István csak elkezdte, de — sajnos — e téren még bőven akad „feltárni való” — hogy csak c város tisztaságára (he­lyesebben a tisztaság hiányá­ra), az utcai közvilágítás ano­Gitta Ferenc kilenc lakótársa nevé­ben küldött levelet Siklósról, a Köz­társaság tér 3/a-ból: „Központi an­tennánkat kilenc éve, azaz felállítása óta nem újították fel. Felépítették a Tenkes-hegyen az átjátszó adót, amely több milliót ér, de az anten­nát nem állították át a 10-es csa­tornára, így ezért és az antenna- rendszer elavultsága miatt a tv-adás élvezhetetlen sajnos már november eleje óta.” További részletek a le­vélből: „Az elnök, nevezetten Rohi József minden kérdés elől mereven elzárkózik...” „A MÉSZÖV, a La­kásfenntartó Szövetkezet elnöke és a Gelka egymásnak passzolja a lab­dát . . .” „Szeretnénk a segítségüket kérni . . .” Siklóson, a Köztársaság téren la­kók kilenc éve tudják, hogy a jugo­szláv adó zavarja a magyar adások vételét. Elfogadták, ezzel a „hibá­val” televízióznak, de néhányon szí­nes televíziót vásároltak, köztük le­vélírónk, Gitta Ferenc. Az érzéke­nyebb készülékeken ez a hiba már jóval zavaróbb, mint írja, november óta az adás élvezhetetlen. Nézzük az eseményeket. Mi történt az elmúlt év őszétől? máüáira, az ingatlankezelés hiányosságaira, vagy éppen a garázdaság, a vandalizmus kö­vetkezményeinek súlyos tényei- re utaljak, amely utóbbival kapcsolatban a megelőzésről és a hatósági eljárás eredmé­nyeiről igen ritkán kap tájé­koztatást az ügyben elsősorban érdekelt nagyközönség. Másodszor — s ez összefügg előző észrevételem befejező mondatával —, a problémák feltárása csak az egyik lépés, arnil követnie kell egyrészt a szükséges intézkedések megté­telének, másrészt az ügyben érdekelt szervek, hatóságok nyilatkozatának a lap hasáb­jain arról, hogy kiket terhel a felelősség a mulasztásért, a rendellenességért, s milyen kö­vetkezményei vannak minden­nek; továbbá mit tesznek az illetékesek a negatív jelensé­gek megelőzése és megszünte­tése érdekében. Csak példaképpen említem, hogy bizonyára többeket ér­dekelne: kik és milyen aiapon engedélyezték a Kálvária-domb gerincén folyó építkezést? Mert az szinte biztosra vehető, hogy a serény — a klasszikus szép­ségű városképért egyáltalán nem aggódó — építkező nem önhatalmúlag kezdett munká­hoz, hanem hatósági engedél­lyel a zsebében. A nyilvános válaszadási kötelezettség — bármely hatóságot érinti is az ügy — elejét vehetné a „pult alatti” machinációknak, az összejátszásnak, a felelőtlen­ségnek, sőt talán még a mind­inkább elburjánzó vandaliz­musnak és a közérdeket sértő nemtörődöm ügyintézésnek is. Az ügy résztvevői Rohi József, a siklósi Vak Bottyán Lakásszövetkezet elnöke, Szigeti Rudolf, a Gelka an­tennaüzemének vezetője, Lukács Jó­zsef, a MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkárságának vezetője. Novemberben jelezte a lakásszö­vetkezet elnöké, hogy a siklósi Köz­társaság téri 3-as számú házon a központi antenna meghibásodott. A berendezés megérett a felújításra, mivel ez télen nem oldható meg, az ideiglenes javításban egyezett meg az antennaüzem vezetőjével. (Áraján­latot is kapott: a költség 2300—2400 forint lesz.) A javítást el is végez­ték, bár a szerelők elvonulása után a vétel ugyanolyan rossz minőségű maradt. Ehhez hozzátartozik még, hogy a számlát egy lakó, levélírónk írta alá, s ezen a költség az elő­zetesen becsültnek duplájára növe­kedett. Nem sokkal a javítás után a Ja­kok jelezték, valaki, nem a szakem­ber, fenn járt a tetőn, s kontár mód­ra szerelgette az antennát. Felke­rült egy maszek antenna is: Gitta Ferencé. A lakók lelakatolták a tetőajtót, de a zárat később valaki feltörte. Számon kellene kérni... Mint állatvédő egyesületi tag szeretnék pár szót szólni a Kutya és hernyó című cikkel kapcsolatban. Az újságnak, rádiónak és tv- nek célja a lakosság nevelése és rendszeres tájékoztatása. A tanácsoknak is részt kellene venni ebben a munkában. Pél­dául számonkérni a lebontott házak tulajdonosaitól — akik szélnek eresztik az állatokat—, hogy a felesleges állatok elhe­lyezéséről, kiirtásáról gondos­kodtak-e? Mert bejelentés ese­tén az állategészségügyi telep­ről is elmennek a felesleges állatért. (Telefonszámuk: 12-936.) Az egyesülettől nemrég kap­tam körlevelet, mely szerint, aki elhagyja állatát, arra 6000 forint büntetés is kiróható. Elég-e ez, ha csak mi tudjuk? Az állatkínzás szintén szabály- sértés, de ezt sem veszik tudo­másul. A cikkíró azt írja, hogy nem tudni, honnan került elő ennyi kutya? Amíg kicsi, a szülő megveszi a gyerekének, és ha megunták, kiteszik az utcára. Számtalan konkrét pél­dát tudok erre. Az ilyen kita­szított állat is szenved, éhezik, kóborol és mind nagyobb lesz a társadalmi veszélyessége. Ador Károlyné Folytassuk a lakásszövetkezet és a Gelka párbeszédét: november 26-án az elnök megrendelőt irt: kérte az előző számla felülvizsgálatát. Es még egy bejelentést tehetett, mert köz­ben a szomszéd házon (Köztársaság tér 2 b) is elromlott az antenna és továbbra is rossz az előzőleg már javított berendezés. Választ csak de­cember 11-én kapott telefonon, ezt is sürgető hívásaira kapta: Szigeti Ru­dolf, az antennaüzem vezetője úgy nyilatkozik, hogy a berendezés alkal­matlan a színes vételre, mindenkép­pen a teljes felújítás szükséges. Megígéri, hogy a helyszínen tájéko­zódik, s ezután nyilatkozik a költ­ségekről. És ismét bejelentést kap a szomszéd házbeli javításról. Közben levélírónk is intézkedik, fel­keresi a MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkárságának vezetőjét, aki levélben informálja: „Rohi és Szigeti elvtár­sak által elmondottak között ellent­mondások vannak, (a Gelka felújí­tást javasol, szövetkezetük árajánla­tot, költségvetést kér, mivel nem kap, nem rendeli meg a munkát)” és még ezt írja: „A felújítás előre­látható költsége húszezer forint.” Január 20-án ismét írásbeli meg­rendelő megy a Gelkához: kérik a két berendezés javítását, illetve fel­újítását, ennek költségvetését, és még a novemberi tisztázatlan számla felülbírálatát. Erre a topra írja rá az üzemvezető a válaszát: a költség körülbelül negyvenezer forint. Az írásból kiderül, nincs tisztában a valóságos helyzettel, nem tudja pél­dául azt sem, melyik berendezés melyik épületen van. Február 9-én már a sokadik leve­let küldi a lakásszövetkezeti elnök a Gelkának: nem tehet mást, ismét csak részletes költségvetést kér, mert ő a szövetkezeti közösség vagyoná­val gazdálkodik. S végre meg is kapja: az összeg 50 355 forint. Az antennaüzem vezetője ezt írja még: „az előző (novemberi) számlát akkor tudjuk korrigálni, ha az erősítőt le­szereljük.” A felújítást ez év máso­dik negyedére vállalja . . . Elmond­juk még, hogy a lakászövetkezet ve­zetője kénytelen egyedül dönteni a megrendelést illetően, mert az igaz­gatóság a megbeszélésen nem sza­vazóképes . . . Reméljük a nyáron már bosszúsá­gok nélkül televíziózhatnak Siklóson a Köztársaság tériek, s a Gelka az év második felében teljesíti vállalá­sát. Megtudtuk, hogy időközben Gitta Ferenc, levélírónk, elnézést kért a lakászövetkezet vezetőjétől. Gáldonyi Magdolna Szeretnénk tiszteletünket és köszönetünket kifejezni a pécsi Honvéd Kórház idegosztály or­vosainak és a nővéreknek. Fér­jemet olyan állapotban szállí­tották az osztályra, hogy telje­sen béna volt a jobb oldalá­ra. Egy hónapig volt a kórház­ban. A lelkiismeretes orvoskar és a nővérek együttesen min­dent megtettek annak érdeké­ben, hogy vissza tudják adni az életnek és főképp, hogy ne kelljen örökre az ágyban for­gatni. Ezek a sorok nem feje­zik ki azt, hogy milyen hálával és szeretettel gondolunk erre az orvoskollektívára, arra nin­csenek szavak. Novak Józsefné Komló Jogi tanácsadó Balogh T. komlói olvasónk ■ bérbe adott dolgot szeretné el­adni. Kérdése: a bérlőnek meg kell-e engedni a dolog megtekintését? Igen! A Polgári Törvénykönyv 432. §-ában írtak szerint a bér­lő KÖTELES megengedni, hogy aki a dolgot meg kívánja ven­ni, azt megfelelő időben és mó­don megtekinthesse. Tudni kell azt is, hogy a ha­tározott időre kötött bérletet a bérbe adott dolog vevője nem mondhatja fel, kivéve, ha őt a bérlő a bérleti viszony fennál­lása vagy lényeges feltételei te­kintetében megtévesztette. Ha a bérbeadó személyében változás áll be, a bérkövetelés átszállásának időpontjára az engedmény szabályait kell al­kalmazni. A vevő arra az időre, amely­re a bérlő a béreket az eladó­nak előre megfizette, bérfize­tést csak . akkor követelhet, ha az előrefizetésről az adásvételi szerződés megkötésekor nem tudott, és arról nem is kellett tudnia, különösen, ha a bérlő az előrefizetés tekintetében megtévesztette. H. T. pécsi olvasónk kérdezi, hogy a munkaviszonyt miként le­het megszüntetni? A munkaviszony keletkezésé­vel, megszűnésével kapcsolatos előírásokat a munkaügyi jog­szabályok, a Munka Törvény- könyvének előírásai rendezik. A Munka Törvénykönyvének 25. § (1) bekezdése értelmében a munkáltató és a dolaozó KÖ­ZÖS megegyezéssel BÁRMIKOR megszüntetheti a munkavi­szonyt. Megszűnik a munkaviszony á dolgozónak más munkáltatóhoz történt áthelyezésével is. De lehetőség van arra is a Munka Törvénykönyvének 26. §-a értel­mében, hogy a határozatlan időre létesített munkaviszonyt FELMONDÁSSAL mind a mun­káltató, mind a dolgozó bár­mikor megszüntesse. A munkáltatónak a felmon­dást ÍRÁSBAN kell közölnie, s abból a felmondás okának vi­lágosan ki kell tűnnie. Mellőz­hető az indoklás, ha a dolgozó egy évnél lövidebb ideje van a munkáltatónál, kivéve, ha ez az első munkaviszonya vagy a dolgozó az indoklást kéri. Csak rendkívül indokolt eset­ben mondhat fel a munkáltató a nála hosszú ideje munkavi­szonyban álló és ez alatt az átlagosnál jobb munkájával és példamutató magatartásával kitűnt dolgozónak. Lassan elnyeli a meddőhányó a Budofai völgyben a kis tanyát. A területre pázsit és fák kerülnek. (Erb János felvétele) Dr. Kálmánchey Zoltán----------------v---------------------­L eveleink nyomában Antennaügy Siklóson

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom