Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-27 / 114. szám

Halló Lvov! - Halló Lahti! - Halló Schwerin! - Halló Szliven! - Halló Eszék! 74 fesztiválon 27 díj Lvov Eszék Testvérvárosok világnapján Vasárnapi körtelefon A Békeidő című film jelenete: nagydijat kapott Mannheimben. Filmimport Április 26.: a testvérvárosok világnapja. Hogyan telt ez a vasárnap Pécsi testvérvárosai­ban és a testvérterületeken? Erre a kérdésre kerestünk vá­laszt a telefon, valamint Csu- ti János, dr. Juhász Edit, Török Jónosné és Végh József segít­ségével. LVOV Szolomancsuk Alekszander, a Lvovszkaja Pravda munkatársa: — Borús, hideg időt hozott április utolsó hétvégéje. Mind­ezek ellenére kirándulók szá­zai bicikliztek, gyalogoltak ki a 12 kilométerre lévő Brjuhovic- kij-erdőbe. Mások a Kárpátok- beli Clabszkoje és Szkolje tu­ristaparadicsomban töltötték a hétvégét. Kiskertje több, mint 20 000 Ivovinak van a várostól nyugatra és délre húzódó „dá­csa-birodalomban”, ahol kü­lönösen sok ribizlit termeszte­nek. Vasárnap salátát, hagy­mát és sárgarépát kapáltak az ide kiruccanok. Lvov középkori ódon belvárosa vonzza az ide­genforgalmat. Telt ház volt a messzeföldön híres Fesztiválnij étteremben, melynek kiváló konyhája, régi népi étkeket kí­nál, így például fűszeres tatár­rakást. Én magam a vasárna­pot 600 négyszögöles kis ker­temben töltöttem. Orgonákat és rózsákat nevelek. LAHTI Ahti Lamminmäki, közgaz­dász : — A hosszú és kemény tél után megérkezett a kevöttalvi, a „tavasztél”. Lahtiban még ha­vazik. Ma este mutatja be hangversenyműsorát a Kon­certházban a Lahti Munkás Ze­nebarátok Egyesületének zene­kara. Ezzel a programmal sze­repelnek néhány hét múlva Pé­csett. Ezen a vasárnapon ün­nepli fennállásának 50 éves ju­bileumát a Lahti Harjula Nép­főiskola. Ebből az alkalomból kiállítás nyílt és futballmeccsre került sor a helyi Palló Seiskat és Kerava csapata között. Színházunk ma este mutatja be Tapio Parkinen: Ulla, a gyári munkáslány című drámáját. Én ezen a napon magyarul be­szélgettem feleségemmel, aki­nek már szintén jól megy a nyelv — a közeljövőben meglá­togatjuk pécsi barátainkat. SCHWERIN Kurt Holst, a Schweriner Volkszeitung szerkesztőségi tit­kára: - * — Tél a tavaszban, hószál- lingózás és napsütés: ez jelle­mezte Schwerin megye hétvé­gi időjárását, és ennek megfe­lelő változatosságú volt a schweriniek programja is. A kiemelkedő események közé tartozott az „ifjúvá avatás", amely családi és társadalmi ün­nep, ennek keretében fogadják a felnőttek körébe a fiatalo­kat. Az ünnepségek színhelye a Schwerini kastély, a színház, az iskolák és számos művelő­dési ház. Szomorúan töltötték a hét végét a kiskerttulajdo­nosok. (Számuk jelentős: 33 760 a megyében, ebből 7950 a megyeszékhelyen.) Napok óta mínusz 6 fok alá süllyedt az éjszakai hőmérséklet, és ez bi­zony alapos fagykárokat oko­zott. Akadtak kirándulók, aki­ket nem riasztott a zord idő­járás. Schwerin, a tavak váro­sa, most sem cáfolt rá hírne­vére, a „Fehér flotta" utas­szállító hajóra minden jegy el­kelt. SZLIVEN Kamen Vaszevszki, a Szli- venszko Deló főszerkesztője: — Szliven megyében április a kultúra hónapja. Koncertek, színházi társulatok vendégsze­replései, író—olvasó találkozók várták ezen a hét végén a szlivenieket. Az április rendez­vénysorozat sajátos bevezetője az immár hagyományos Szlive- ni tüzek elnevezésű kulturális ünnepségsorozatnak. Az orszá­gos rangú fesztivál az idén két nagy eseményt köszönt: a Bol­gár Állam megalapításának 1300. évfordulóját, valamint a Bolgár Kommunista Pórt áprili­si plénumának negyedszázados évfordulóját. Szliven megye vá­rosaiban és falvaiban ezen vasárnapon öntevékeny és hi­vatásos művészek ezrei készül­tek a jövő héten kezdődő nagyszabású rendezvénysoro­zatra. ESZÉK Büro Sovagovic, a Glas Sla- vonije főmunkatársa: — Eszék a szenvedélyes hor­gászok városa. Én magam is ebbe a táborba tartozom. A Dráva kiváló horgászati lehető­ségeket kínál, de vasárnap sok ezren választották a Kara- sicát és a Dunát is. A fogás­ról jobb nem beszélni. Akik a városban maradtak, azoknak gazdag sportprogramot kínálta hét vége. öt kézilabdameccs, hat futballmérkőzés. A legna­gyobb érdeklődés az Eszék— Zrenjanin rangadót kísérte. Fo­lyik a kétnapos sakkverseny is a városban. Az eszéki Nemze­ti Színházban vasárnap este telt ház előtt tartották meg a Sze­relmi bájital premierjét?" ,1, A telefonvonal mindkét vé­gén így fejeződtek be a be­szélgetések a testvérvárosok vi­lágnapján: üdvözlet a testvér- városok, a testvérterületek la­kóinak I A magyar filmekkel szembeni itthoni elégedetlenséget tanú­sítja, hogy januárban a magyar filmkritikusok, februárban pedig a játékfilmszemle társadalmi zsűrije sem talált „legjobb” magyar filmet az elmúlt év ter­méséből. Nemrég készült el a magyar filmek tavalyi külföldi szerepléseinek mérlege, ebből tallózunk most. 1980-ban 74 külföldi filmfesz­tiválra neveztek magyar filme­ket: az első ezek közül a ban- galorei fesztivál volt január 3— 17 között. Jancsó Miklós Ma­gyar rapszódiája és Allegro barbarója volt a versenyfilm, ezen kívül tájékoztató jelleggel bemutatták Gaál István nyolc filmjét. A múlt évi utolsó fesz­tivál Hong Kongban volt de­cember végén — itt három rö­vidfilmünk szerepelt. A fesztiválsikerek sem ma­radtak el, összesen huszonhét díjban részesültek a magyar filmek. A belgrádi tudományos filmek fesztiválján „Nicola Tes­la" ezüst díjat kapott A látha­tó láthatatlan című filmünk, a nyugat berlini fesztiválon az „Ezüst Medve” díjban részesí­tették Szabó Istvánt a Bizalom című filmjéért. A tours-i főisko­lás filmek fesztiválján nagydí­jat kapott az így, s eképp to­vább című vizsgafilm, a lillei fesztiválon pedig FIPRESCI-di- jat kapott a BBS-ben készült Das Lied című film. (A kritiku­sok nemzetközi szervezetének díja ez.) Ugyancsak a kritiku­sok díját kapta az oberhauseni fesztiválon a Protokoll szerint című BBS-film a fődíj mellé. Ugyanitt ugyancsak fődíjat ka­pott a Távolban egy fehér vi­torla című BBS-produkció, a Hajnal című pedig a legjobb kísérleti film címet érdemelte ki. Az animációs filmek zágrábi fesztiválján az Animália soro­zat Macska című epizódja kap­ta a kategória első díját. Kar­lovy Vary hozta a nagyjátékfil­mek következő díját: itt a Min­den szerdán kapott zsüridíjat. A tudományos-fantasztikus fil­mek trieszti fesztiváljáról Az erőd tért haza „Ezüst Asteroid”- díjjal, a taorminai fesztiválról pedig a Ki beszél itt szerelem­ről? című film az olasz filmkri­tikusok díjával. Locarnóban a Majd holnap című film kapta a FIPRESCI díját. Montreálban a Vasárnapi szülőket részesítette oklevélben a zsűri, amely el­nyerte az ökumenikus zsűri kü- löndíjót is. Idén kapott Oscar-díjat A légy című rajzfilm, amely tavaly kategóriadíjat nyert már Otta­wában, oklevelet Thessaloniki- ben és Luccábdn. Oslóban a közönség és a kritikusok díjá­ban, Figueria de Foz-ban pedig Ezüst díjban részesült az Angi Vera című film, az Ajándék ez a nap pedig a velencei feszti­válon kapott „Arany Oroszlánt" az elsőfilmesek kategóriájában. A mannheimi fesztiválon nagydíjat és a népfőiskolák zsűrijének ajánlását kapta a Békeidő című film. A ménes­gazda című Kovács András­aim Strasbourgban lett első dí­jas. A múlt év utolsó sikere Fábri Zoltán Magyarok című filmjéhez fűződik, ez a sala- mancai fesztivál fődíját hozta haza. A magyar filmforgalmazási szervek tavaly 26 magyar film­hetet szerveztek szerte a világ­ban. Különösen jelentős volt ezek közül a Saint Etienné-i, ahol huszonhárom filmünkre voltak kíváncsiak a franciák lancsó Miklós összes alkotása mellett. Brestben a válogatott kollekció mellett Gábor Pál filmjeit, Hroningenben Sándor Pál alkotásait mutatták be az érdeklődőknek. Tavaly korábbi 33 filmbemutatót tartottak. Jan­csó Miklós és a Pannónia Stú­dió filmjei Párizsban, Kovács Andráséi Helsinkiben arattak szép elismerést. Súlyos tízezreket költenek rá... Saját költségen Magán-könyvkiadás Magyarországon „ Minden kiadás azzal kez­dődött, hogy ,Aláírási ivet' nyomtunk. Ezzel a szerző el­indult megrendelőket gyűtje- ni... Mikor a papír ára alá­írásokkal fedezve volt, hozzá­fogtunk a szedéshez .. Koroknay József szegedi nyomdatulajdonos emlékezett így a 17 éves József Attila első köteténeik (Szépség koldusa) megjelenésével kapcsolatban. Ez a forma persze a múlté. A kiadók állami vállalatok, a nyomdák szintúgy. S ma egy közepes nagyságú kötet ki­nyomtatása, mondjuk tíz-tizen- ötezer példányban, igencsak megközelíti egy Wartburg sze­mélygépkocsi árát! Magánki- adás- mégis van, ma is. Hazánkban évente átlag 90- 94 millió példányban mintegy 8000 könyvjellegű (3 nyomdai ívnél nagyobb) kiadvány lát napvilágot. Fele állami kiadók, nál, a másik felét nemhivatá­sos kiadók (tanácsi és egyéb szervek, intézmények stb.) je­lentetik meg. Tavaly 8241 kiadványból 4218 jelent meg hivatásos ki­adóvállalatok gondozásában, 84,8 millió példányban. A má­sik négyezer, (a nemhivatásos kiadók részéről) tehát alig tíz­millió példányt jelent. Köztük vannak az ún. magánkiadvá­nyok is. Számuk elenyésző, 10— 20 között mozog évente. Pél­dányszámuk 100-tól 20 000-ig terjed. A magánkiadvány lényege az, hogy a szerző saját költsé­gén jelenik meg, ha műve el­éri a kiadhatóság mértékét. En. nek megállapításával az enge­délyt hozzá a Kiadói Főigaz­gatóság adja meg. Általában azok jelentkeznek ilyen igény­nyel, akiknek a művét a kiadó valamilyen okból nem vállalja (ez a gyakoribb); vagy alcik csak szűkebb körben, alacsony példányszámban kívánják mű­vüket terjeszteni. Elsősorban szépirodalmi és művészeti kö­tetek (pl. grafikai albumok, kották) jelennek meg magán­kiadásban. Kétségtelenül, a művészeti-irodalmi élet áram­körébe nehéz betörni. Követke­zésül a magánkiadás első lép­cső is lehet. Mint például a Kaposvárott élő Papp Árpád költő, újgörög műfordító a hat­vanas évek végén vagy a het­venes években lávorszky Béla finnugor műfordító esetében. Mindketten magánkiadással indultak, s köteteiket azóta ál­lami kiadó is megjelentette. Olykor könyvsikert is jelenthet a magánkiadás. Kedvezően fogadta a kritika pár éve pl. Gállá Olga Tíz hónap Babilon c. háborús naplóját, vagy Végh Antal két kötetét is. Északi uta­kon c. nagysikerű útirajzának 2.; Leltár c. elbeszélésköteté­nek 1. kiadása jelent meg „ma. •gán úton". A 70-es évek vé­géről Benamy Sándor és Ke- rényj Grácia neve cseng még ismerősen egy-egy dráma-, il­letve verskötettel, de például a kevésbé ismert nevű Hajdók János költőnek 5 kötete jött ki magánkiadásban, eddig. Több mű nyomdában van, köztük két sportkönyv. Ifj. dr. Kárpáti György—Peterdi Pál Itt állok megíürödve (3 olimpia vízi­labdában „elbeszélve”) és dr. Vecseklőy József Magyar ügető c. sporttörténeti monográfiája is érdeklődésre számíthat. Minden rizikó persze a szer­zőé. Akkor lát műve után pénzt, ha már elkeltek... A magán­kiadás kevés előnye között vi­szont van egy igen jelentékeny; gyorsan „átfutnak". Míg az ál­lami kiadóknál éveket is vár­nak az írók, a saját kiadású kötet pár hónap vagy hét alatt megjelenik. De — nagy pénz kell hozzá. Egy-egy kötetnél (terjedelemtől, példányszámtól függően) át­lag 30-40 000 Ft a ráfizetés ... W. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom