Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)
1981-04-26 / 113. szám
Vadászat Vadásztársaságaink iizemtervei Megyénk és vadásztársasá- ságaink részére elkészített első távlati terve 1979-ben járt le. Ennek értékelését az elmúlt évben elvégeztük, mellyel egyidejűleg lejártak a meghatározott időre kötött vadásztársasági bérleti szerződések is. Felkészültünk a területek újrahasznosítására, és határozatlan időre megkötötték vadász- társaságaink a bérleti szerződéseket az újonnan kialakított területi koncepciók alapján. Ezzel kezdetét vette egy hosszú távú vadgazdálkodási program, melynek első legnagyobb feladata a távlati irányelvek alapján, a 10 évre szóló üzemtervek elkészítése, amely minden vadásztársaság területére kötelező. Megyénk vadgazdálkodása az elmúlt évtized alatt jó irányban fejlődött. Nagy súlyt fektettünk a sportvadászat fejlesztésére, mely időszak alatt több mint 30%-kal növeltük megyénkben a sportvadászok számát, amely 1980-ra meghaladta az 1300 főt. A vadgazdálkodásban elért eredményeink nagyvad vonatkozásában pozitív irányban haladtak, míg apróvadnál stagnálás észlelhető és negatív jelenségek is jelentkeztek. Az első hosszútávú vadgazdálkodási tervünk megyénkben a nagyvadállomány számottevő csökkenését irányozta elő, figyelembe véve az erdők vadeltartó képességét. Ezzel szemben a legújabb állománybecslési adatok szerint mennyiségi felfutás jellemzi megyénk állományát. Ez az állományszint szarvas és vaddisznó vonatkozásában továbbra is tartható, míg őz esetében bizonyos mennyiségi növekedést irányozhatunk elő. Apróvadállományunknál a fogolyállomány erősen lecsökkent, és meg is szűnt o vadászata. Nyúlóllományunk is csökkenő tendenciát mutat a vadászati kímélet ellenére is. Fácánállományunk az elmúlt 10 év első kétharmadában ugrásszerűen megnövekedett, és magasan a tervezett szint fölé emelkedett. Az utolsó harmadban, vagyis az elmúlt 3 évben váratlan csökkenés állt be, és az állományszint visszaesett a távlati tervidőszak kezdeti szintjére, annak ellenére, hogy évről évre növeltük a mesterségesen kibocsájtott fácánállomány mennyiségét. Az első távlati tervtől való eltérés okai azzal indokolhatók, hogy első ízben próbál: tűk meghatározni vadgazdálkodásunk fejlesztési irányait. Nagyvadállományunkat az erdő természetes vadeltartó képességére alapoztuk, melynek magyarázata az volt, hogy elhanyagolható vadkár mellett, olcsó pénzügyi befektetéssel, Bélyeg Újdonságok - érdekességek ^ Április 29-én bocsójtja forgalomba a Posta a „Történelmi magyar zászlók" elnevezésű hat bélyegértékből álló új sorozatot, mely több színű ofszetnyomással a szovjet Goznak Nyomdában készült, Kékesi László grafikusművész tervei alapján. Ugyancsak ekkor kerül forgalomba a „100 éves a Magyar Vadászszövetség" elnevezésű bélyeg, mely a magyar vadászok legfőbb szervezete megalakulása centenáriumáról emlékezik meg az „Évfordulók- események ’81" sorozat keretében. A 2 forintos címletű bélyeget Forgács Miklós grafiJ kusművész tervezte és több színű ofszetnyomással a Pénzjegy Nyomdában készült. Az „Évfordulók-események ’81" bélyegsorozat keretében szintén április 29-én kerül forgalomba az első Magyarországon felállított távbeszélő központ 100. évfordulójáról megemlékező 2 forintos bélyeg, melyet Dudás László grafikus- művész tervezett és több színű ofszetnyomással a Pénzjegy Nyomdában készült. Május 4-én kerül forgalomba a Magyar Vöröskereszt centenáriuma alkalmából kibocsátott általános forgalmi bélyeg, kétszínű ofszetnyomással Widerkomm Ervin grafikusművész terve alapján. Végezetül felhívjuk a figyelmet egy másik emlékbélyeg- blokkra, A posta május 4-én HÉTVÉGE 6. iY4H POSTA POSTA 40f utvma posta bocsátja forgalomba a Budapesten megrendezésre kerülő Vörös Kereszt és Vörös Félhold Társaságok III. európai konferenciáját köszöntő 20 forintos névértékű bélyegblokkot. A blokk nyolcszínű ofszetnyomással az Állami Nyomdában készült Andor András grafikus- művész terve (a kereten Kudász Ferenc grafikusművész centenáriumi jelvényének felhasználásával) alapján. alacsony szinten terveztük tartani a nagyvadállományt. Az új üzemtervek elkészítése, amely az 1980-tól, 1990-ig meghatározott távlati vadgazdálkodás irányelvei alapján történnek, -összevont és szilárd gazdálkodási alapokkal rendelkező vadásztársaságokra épülnek megyénkben. Az új üzemterveknél a jövő feladatai közül fő feladatként kell kezelni a vad élőhelyének kialakítását és karbantartását. Figyelembe kell venni, hogy vadásztársaságaink területének 65%-a szántóterület, amelyen nqgyüzemi, iparszerű monokultúrás növénytermesztés folyik. Itt a vad élőhelye nem biztosított, ezekben a kultúrákban csak a nyári időszakban, rövid ideig tartózkodik, amíg ott fedettséget és nyugalmat érez. Az év nagyobb időszakában vadállományúnk tartózkodási helye az a 35%. redukált terület. amely alkalmas tartózkodási és élőhelynek. Ezek az összefüggő erdők szétszórt erdőligetek, összefüggő legelők, szétszórt kisebb legelők, rétek és nádasok. Jövő vadgazdálkodásunknál tehát számolnunk kell azzal, hogy kisebb területen, koncentráltan intenzív vadgazdálkodást kell folytatni. Ennek megfelelően kell az arra alkalmas élőhelyeket kialakítanunk. Az üzemtervek gazdasági célkitűzéseinél alapvető feladatunk, hogy a koncentrált élőhelyen is törzsállományunkat szinten tartsuk, sőt helyenként növeljük. Csak így biztosítható, hogy megyénk vadgazdálkodásának éves bruttó termelési értéke és az ezzel kapcsolatos árbevétele tovább növekedjen. Biztosítani kell a hazai vadászati igényeket, növelni kell a bérvadászatot, és megtartani a lőttvad-értékesítésben jelenleg elért arányokat. Az üzemtervek készítésénél fel kell mérni a szakember- ellátottságot, és meg kell tervezni a hivatásos vadászok szakmai képzésének növelését, az ifjúsági és felnőtt szakmunkásképzés fejlesztésével és a technikusminősítő vizsgák bevezetésével. Megyénk sportvadászai részére támogatni kell az olyan tanfolyamok és továbbképzések szervezését, ahol szakmai ismereteiket bővítik. Az új üzemtervek elkészítéséhez megyénkben megfelelő képzettségű szakemberek állnak rendelkezésre, és vadász- társaságaink időben gondoskodjanak a tervek elkészítéséről, és az üzemtervezés munkájához megfelelő segítséget és támogatást nyújtsanak a gazdálkodó egységek és megyénk szakirónyító szervei is. Farkas János megyei fővadász Horgászat Drága-e a horgászat? Egyre gyakrabban hallani a horgászok körében, hogy igen drága időtöltés lett a horgászat. Nézzük meg közelebbről mit kell a horgásznak fizetni és azt milyen célra használják fef. Elsőként az egyesületi tagdíjat kell befizetni, amely általában 100—300 Ft között változik. Ebből a pénzből fedezi az egyesület a működéséhez' szükséges irodabért, posta-, te. lefondíjakat, irodaszereket, megrendezi az egyesületi horgászversenyeket, különböző vetélkedőket, filmvetítéseket. Kirándulásokat szervez, horgászvacsorát rendez, a vezetőségi ülések és közgyűlés költségeit viseli. Csak a legfontosabb kiadásokat soroltam fel, de ebből is látható, hogy a tagdíj az egyesület létét határozza meg, melyet erősen befolyásolnak a különböző szolgáltatások árváltozásai. A következő összeg amit a horgásznak fizetni kell a szövetségi hozzájárulás, ez jelenleg felnőtteknél 140 Ft. Eb. bői 20 Ft az állami illeték, 50 Ft a kötelező halászatfejlesztési alap és 70 Ft az úgynevezett MOHOSZ-tagdíj. Gyakorlatilag ez a 70 Ft áll rendelkezésre a horgászmozgalom központi dolgozóinak bérezésére, adminisztrációs kiadásokra, nyomdákéit, ségekre, a hazai és nemzetközi horgászversenyek, ifjúsági táborok lebonyolítására, A hor- gász-szakkönyvek kiadására, filmek készítésére, különböző segélyekre Végül a harmadik összeg a területi jegy ára. Ezt a vízkezelő az üzemtervében állapítja meg és az államigazgatási szerv hagyja jóvá, mely igen eltérő skálán mozog. Nagysága függ a vízterületre előírt halasítási kötelezettségtől, a horgászok számától, a horgászrendi szabályozástól. A területi jegy árá. ból kell fedezni a vízkezelőknek az őrzést, csónakpark, horgásztanya fenntartást, vagyis minden költséget, amely a hal- gazdálkodással, horgászattal összefügg. A területi jegy árának döntő meghatározója a mindenkori halár. A MOHOSZ által végzett országos felmérés szerint 1975-ben a hóromnya- ras ponty átlagára 18 Ff/kg volt, 1980-ban pedig 35—48 Ft/kg között alakult. Ha a halár emel. kedik, a szintentartáshoz vagy a területi jegy árának kell vele arányosan növekedni, vagy a másik lehetőség ha a területi jegy ár nem változik a halasi, tás mennyiségét kell csökkenteni. A horgászok egy része azt mondja fizet többet, de legyen hal, az alacsonyabb jövedelműeknek a jelenlegi ár is magas. E kérdésben a legoptimálisabb arányt kell megtalálni. Indokolt az intenzív vizeket a halászati törvényben előírt 200 kg ha pontyértékben halasíta- ni. Nézzük a kifogott hal értékét számolva, hoay drága-e a horgászat. A Pécsi tavon horgászok egy főre jutó fogási átlaga múlt évben a fogási naplók alapján 18 kg volt, melynek közel 80%-a méretkorlátozás alá eső hal, zömében ponty. A ponyt nyári átlagára 60—65 Ft/kg. A 18 kg egy főre jutó fogott hal értéke így eléri az 1000 Ft-ot, a befizetett 600 Ft-os területi engedély árral szemben. Természetesen az átlagszámítás és a fogási naplók felmérése szerint a horgászok 38%-a ennél kevesebbet fogott, 62%-a többet. Ha pénzügyi szemüvegen vizsgáljuk a kérdést kitűnik nem is olyan drága a horgászat. Nem szabad megfeledkezni méq a horgászathoz szükséges eszközök órairól, ami valóban az utóbbi években jelentősen emelkedett, de ez elsősorban a külföldi felszerelésekre vo- vatkozik. Egy-egy jó felszerelés azonban megfelelő gondozással hosszú évekig kiszolgál. összegezve végűi is a horgászat nem tartozik a legolcsóbb szórakozások közé, de az ügyes, jól képzett horgászok a befizetett értéket vissza tudják fogni tehát mégsem olyan drága. Hírek : — A MOHOSZ vezetőségének határozata módosította az Országos Horgászrend 7. pontjának (3) bekezdését, mely szerint a darabkorlátozós alá eső halak becsült súlyát az ország valamennyi vízén közvetlenül a fogást követően, a horgászás folytatása előtt maradandó módon (golyóstollal, tintaceruzával) a fogási naplóba be kell jegyezni. — A lánycsóki HE szeretettel várja az intenzíven halasított lánycsóki tározóra a baranyai horgászokat. Napijegy ára 70 Ft, ezért fogható 2 db méretkorlátozás alá eső és 5 kg egyéb hal. Napijegy a tóparton a halőrnél váltható. — A Pécsi HE május 8-tól pénteki ügyintézését 16—18 óráig az új klubhelyiségében (MÁV Utasellátó, Pécs, vasútállomási kistermében) végzi. Kovács Zoltán Aíűzvessző művészei Bizonyára kevesen tudják, hogy Magyarországnak évenként mintegy 3,5 millió dollár bevétele van egy olyan exportcikkből, amely teljes egészében hazai alapanyagból készült, s amelyben több mint 2000 dolgozó ügyessége és szorgalma testesül meg. Az ősi szakma, a kosárfonás művelői a fűzfavesszőből közel hatszózféle terméket állítanak elő, a karra vehető és divatkosaraktól a lámpaernyőkön, tálcákon át az ívelt formájú, szép fonott bútorokig. Az iparág zavartalan anyag- ellátásának alapja a nemes- fűzvessző erdő módon való termesztése (évente 1000 vagon- nyi mennyiségre van belőle szükség). Nemzetgazdasági szempontból nem lényegtelen, hogy a vesszőellátást kétezer hektárnyi mezőgazdasági művelésre alkalmatlan terület adja. A meglehetősen nehéz munkával járó fűztelepítést minden esetben a talaj 3—4 éves táp- erő-utánpótlása előzi meg. A fiatal növényeket négyszer-ötször kapálják, öntözik, műtrágyázzák, gépekkel és helikopterekkel permetezik. Az aratást, amely nem mindig jár egyforma eredménnyel, hiszen példá. uf a jégkár a fűzesekben éppúgy előfordulhat, mint a gabonamezőkön, már többnyire gép végzi. A megtermelt fűzvesszőt hántolással készítik elő a további feldolgozásra. A géppel végzett hántolás után vastagság és hosszúság szerint válogatják, osztályozzák a vesszőket, majd kévébe kötik Szárítás után adják át a kosárfonóknak. Az egykor csupán kézi munká. val végzett kosárfonás az elmúlt évtizedek során sokat változott. Ma mór különféle gépek könnyítik meg a munkát, de a legfontosabb szerep a termelésben továbbra is az emberé marad. A nőké, akik a finomabb munkát végzik és a férfiaké, akik a nehezebb feladatokat látják el. Képünkön: a falusi használatú ún. tojásoskosarak születésének pillanatát örökítette meg a fotóriporter. I íf rr ■■ r Időszerű növényvédelmi munkák A fagykáros szőlőterületeken a botritisz veszély megelőzése miatt Ortho-Phaltan 0,2%-os oldatával védekezzünk. A szőlőt 5—8 leveles állapotában atkák ellen Mitac, Pol-Akari- tox vagy Rospin szerrel permetezzük. Ahol tavaly erős lisztharmat fertőzés volt, ott a Thiovitot 0,3—0,4%-os töménységben alkalmazzuk. A tarka szőlőmoly lárváinak tömeges kelése április végén május elején várható. Védekezéshez Unitron 40 EC, Ditrifon 50 WP, Unifosz 50 EC vagy Bi 58 EC használható. Szőlőilonca által károsított területeken Unitron 40 EC vagy Bi 58 EC szerrel védekezzünk. A szőlőilonca kártételnél a hajtások pókhálószerűen össze vannak szőve, melynek belsejében egy centiméter körüli zöldessárga élénk mozgású hernyó található. Sziromhullás után az almafákat sodrómolyok és levéltet- vek ellen Unifosz 50 EC szerrel permetezzük. Csapadékos napok után közvetlen varaso- dás ellen Topsin-metil, Chi- noin Fundazol, Zineb vagy Dithane M—45 permetezését javasoljuk. A lisztharmatra érzékeny almafajtákat Thiovittal védjük. A körtefákat sziromhullás utón varasodás ellen Dithane M—45, a poloskaszagú darazsak kártétele esetén Unifosz 50 EC szerrel permetezzük. Az őszibarackot sziromhullás után Unifosz 50 EC vagy Bi 58 EC szerrel a levéltetvek és gyümölcsmolyok, csapadékos hűvös időjárás esetén Orthocid- dal mermetezzük a levélfodro- sodás ellen. Szamócát fővirágzásban és virágzás végén Chinoin Fundazol szerrel permetezzük a szürkerothadás megelőzése miatt. A talajban lévő kártevők ellen vetés, palántázás vagy ültetés előtt Diazinon 5 G szerrel védekezzünk. Dr. Frank József
