Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)
1981-04-24 / 111. szám
6 Dunántúlt napló 1981. április 24., péntek — többletjövedelmet Parlagföldek Nem egész egy év után, egy olvasói levél nyomán ismét ellátogattunk Hegyszentmárton- ba megtudni; sikerült-e az akkor elkezdett kampány? Elfogytak-e a parlagföldek, a kiváló fekvésű, jó bor- és gazdag gyümölcstermő hegyszentmár- toni domboldalakról? Nem vártuk, hogy mind a 230 hektár területen mirttakertek fogadnak. De azt igen, hogy valamivel jobb lesz a hegyet megközelítő út, szervezettebb a szőlő-, gyümölcs-, zöldségátvétel, s nem botlunk bele lépten nyomon gazdátlan parlagföldekbe. A hegyre felvezető út állapota rosszabb, mint volt. A mély vágásokban kanyargó, fákkal, bokrokkal benőtt út, a téli—tavaszi esők után járhatót, lan, feljutni csak lovaskocsival, gyalog vagy helikopterrel lehet. Nem csoda, ha a környező falvak fiataljai inkább lemondanak apai-anyai örökségükről, mintsem öt, oda-visz- sza tiz kilométeren dagasszák a sarat. Lemondanak a helybeli tsz-tagok is, mert a nehezen hozzáférhető és csekély jövedelmet biztosító zártkerti területet levonják háztáji járandóságukból, ami viszont biztos pénz. A sok elhagyott föld a községi tanács gondját szaporítja. A tanács fáradhatatlanul parcelláz — a megyében itt lehet a legolcsóbban földet venni — ha a helybeliekkel nem megy, idegenekkel igyekszik megmű- veltetni a kiváló minőségű földeket. Ma már ott tartanak, hogy 64 községből és városból, még Budapestről is vannak a jobb sorsra érdemes hegyen. A parlag azonban nem akar fogyni. Hivatalosan csak 12 hektár. A valóságban azonban a hegyen lévő szőlők, gyümölcsösök nagyobb része elöregedett, elhanyagolt. A művelt, gondozott kertek termése is nehezen jut el a fogyasztóhoz. A Sellyéi Áfész tavaly három átvevőhelyet ígért a helybelieknek, de egyet sem létesített. Átvevő csak a faluban van. A használhatatlan úton nyilván az áfész járművei sem tudnak közlekedni. Az út- hiány még azok kedvét is elveszi a hegytől, akik szívesen megművelnék a parlagföldeket. Minél több parlagföldet kiparcelláz, annál nagyobb nyomás nehezedik az út miatt a bogádmindszenti községi tanácsra. Lakatos Gyula elnök tavaly levelet írt a Baranya megyei Tanács vezetőinek, segítséget kérve az út megépítéséhez. — Nem gondoltunk műútra. Egyszerű keménytalpas utat terveztünk a tetőig, ahol kiszélesítenénk, hogy a gépkocsik parkolhassanak. Ez az egyszerű megoldás is 2,5 millió forintba kerülne. Nekünk viszont, mivel részleges alsófokú központ vagyunk, öt évre mindössze 1,2 millió forintunk van lakossági fejlesztésekre. Másképp állnánk, ha a tsz által befizetett KOFA ittmaradna, akkor két- három éven belül megépülhetne az út. Akkor is belevágnánk, ha az összeg felét megkapnánk, a többit társadalmi munkával és a termelőszövetkezet segítségével előteremtenénk. Levelem nyomón a mezőgazdasági osztályról kint jártak a helyszínen. Látták, milyen gazdag a termőhely és indokoltnak tartották a kérést. A hivatalos válasz: majd a hetedik ötéves tervben. És addig? A parlagföldek elmaradt termése nemzeti jövedelemtől fosztja meg a társadalmat — Hegyszentmártonban és másutt Értékesítési hálózat Beremendtöl Drávasztáráig Vastagék csibefarmja Vajszlón Fotó: Proksza László Rokoni vállalkozás 7500 négy-öthetes előnevelt csibét szállított húsvét hetében Vastag Zoltán vajszlói lakos Beremendtöl Drávasztáráig rendelésre háztáji gazdaságokba — egy rokoni vállalkozás tagjaként. Az állomány értéke 170 000 forint. Ahogyan ezt a vállalkozást megszervezték, a precizitást, ahogyan dolgoznak, azt közgazdasági tanfolyamokon tanítani lehet. Ahogyan én kérem Vastag Zoltán egy Baranya megyei termelőszövetkezet számviteli osztályának vezetője. — Kétezer naposcsibe előnevelésével kezdtük 1974-ben. Akkor még piacoztunk. Egy évre rá 6000-et neveltünk. Beütött a tápmérgezés — és én kosárszám hordtam ki a hullákat. 50 000 forint elúszott. Az értékesítési hálózatot 1976-ban kezdtük el szervezni — Drávasztárától Csányoszróig és Nagytótfalu, Nagyharsány környékén. Idén már Bere- mendről is vásároltak. Ekkora naposcsibe-tömeget nem lehet csak úgy letenni, hogy majd jön valaki. Minden faluban van egy öreg néni, aki novemberben összeírja, kinek menynyi kell. Egy forint jár neki. A kisharsányi részen egy idős férfi javasolta, bevezeti: öt forint előleget fizessenek, nehogy visszalépjenek. Ez így kialakult. Abba a körzetbe most már 6000 megy. Mindenki lefizeti az 5 forintot. Egy hetet tudok nyerni A rokoni vállalkozást 1977- ben hoztuk létre. Apósom, Farkas Jenő megvette a bogádmindszenti tsz keltetőgépét. Olyan rotációban keltet, ahogyan én kérem. Ha nincs annyi pénzem, vár, amíg szólEgy nap késés háromezer forint Nem szabad kicsinyesnek lenni Évek óta ugyanazok a vevők lítok. A Tetra szülőpárokat maga neveli, a Hampshireket fia, Farkas László. Hárman foglalkoznak előneveléssel: ifj. Farkas Jenő, Farkas László és én. De adnak el naposcsibét is. A csibéket én szállítom. Beállók a ház elé, és viszik. Takarmányozási tanácsokat is adok. Sőt, az utolsó héten már úgy etetek, ahogyan a háztájiban szoktak: fele kukoricadara, fele táp. Tavaly óta bevezettem, hogy szállítás előtt nem adok semmit. Mindenütt elő van készítve a hely, a csibe mindjárt nekiesik a takarmánynak és máris otthon érzi magát. Én ötnapos kortól megkezdtem a Filazol etetést hat napon keresztül. Szállítás előtt újból adok. Ezt hathetenként meg kell ismételni. Ha észreveszem, hogy hasmenés jelentkezik, naponta egyszer egy-két kásvékanál Neo-Te- Sol-t teszek a vízbe három napon keresztül. Egyébként, ha az én hibámból hullik el csibe, duplán megadom. Először február végén, aztán április 10—15-e, majd május 20-25. körül szállítok — a pirosakat 4—4,5, a fehéreket 3—3,5 hetes korban. Van egy őszi turnus is. Kisharsányba augusztus 15-re kell szállítani. Ezek szüretre másfél kilósak. Tavaly voltam az OMÉK-on. Tetszett a Tetra—H. Ha a harmadik turnus most lemegy, veszek 2000 tojást. Ami kikel, felnevelem. Ez nagy testű, mint a fehér, és többet tojik a Hampshirenél. Tudni akarom, milyen a növekedési üteme. Olyan-e, mint a fehér? Mert ha olyan, akkor egy he— Rné — Kipusztult szőlők a hegyszentm ártonj dombtetőn tét tudok nyerni. Ha beválik, tavasszal adok párat mindenütt az asszonyoknak. Neveljék fel, lássák, milyen! Eredmény és kockázat 23 forint az előnevelt csirke darabja. 75 deka tápot és kukoricadarát eszik meg a négy hét alatt. 750 forint a táp mázsája. Egy 7500-as turnusnál 36 mázsa indítótáp és 18 mázsa kukorica fogy el. Egy nap késés — 3000 forint értékű takarmány. Az épületet egy héttel lerakás előtt felfűtjük. Fóliával a felét leválasztom, először ott vannak a csibék. így lehet valamit spórolni. A víz benn van az istállóban. Elején naponta 3—4 óra munka van velük, az utolsó 10 napon azonban már reggel fél 5-től éjjel fél 12-ig ott kell lenni. — Hat-hét forintot keresek csibénként, a kilométerpénzt nem számítom. Azt kérdi; miért nem broi- lert nevelek? Ebből 50-60-at tudok lerakni négyzetméterenként, és egy turnus nevelési ideje 5 hét, takarítással együtt. A vevők elismerése Az igény nagy. Sokat kell elutasítani. Első az, aki feliratkozott. De mindig 2-300- as rátartással csináljuk. Nem szabad kicsinyesnek lenni. Sötétben szedjük fel a féleségemmel, 15-öt egyszerre. Ezret tudok elszállítani az utánfutóval. Van, amelyik gyenge, vagy a lába rossz. Ha valaki szól, még azt sem kérem, mutassa, gondolkodás nélkül adok neki. Kisharsányban fordult elő. Amikor a második turnust szállítottam, behívtak egy nagy parasztházba. Azt mondja a gazda: meg akarom köszönni, ilyen csibe az én udvaromban még nem volt. Ezzel nem lehet rosszul keresni. De ilyen szavak és hogy évek óta ugyanazok a vevőim — ennél nagyobb elismerés nem kell. Ne álljon üresen! Hogy ősszel ne álljon üresen az épület, sok mindennel próbálkoztam. Pecsenyecsirkével is. A bogádmindszenti tsz 1979 nyarán kiselejtezte lefutott állományát, 40-50 százalékra termelt. 800-at megvettem BOV-áron — tojjanak tovább! A tojás ára ősszel elég normális: 1,60. A tsz-en keresztül adtam el. Augusztus 1-től karácsonyig 35 000 forint tiszta hasznom volt. B. J. Pécsi utcák — híres emberek e ütHínaiak Az Athinai család a legrégibb és legelőkelőbb nemzetségek egyikéből, az Abáknak abból az ágából eredt, amelynek néhány tagja már a tatárjárás előtt szerepel Árpád-kori okleveleinkben. Péterről, a család ősatyjáról keveset tudunk. Lőrinc (I.) fia azonban ismert vitéz IV. Béla király udvarában, részt vett a sorsdöntő kimenetelű Sajó menti csatában (1241. április 11-én), majd királyát — annak sanyarú sorsában osztozva — mindenüvé elkísérte. Hűségéért IV. Béla többször is megjutalmazta. 1259-ben királyi tálnokmester, 1272-ben már ná. dór és Sopron megye főispánja. Egy évvel később e tisztségei mellé megkapja még a Ba. ranya megye főispánja és a kunok bírája címet is. Fia, Lőrinc (II.), nem nagy szerepet játszhatott a közéletben, mert neve az országna- gyok sorában nem található. Annyit mégis tudunk róla, hogy V. István felesége, kun Erzsébet királyné kegyeibe fogadta, és 1290-ben neki adományozta a Verőce megyében levő athinai, nováki és darnóci vidéken fekvő birtokokat. Erzsébet korántsem volt olyan szép, mint IV. Béla Kunigunda nevű unokája, akiről azt írják a krónikák, hogy „pillantása még a haldoklókat is felélesztette”, de ismert volt róla, hogy szerette a férfinemet- Gutkeled Joachim bánnal való leplezett, majd leleplezett szerelmi kapcsolata se. gítette elő V. István korai, 33 éves korban történt elhunytét. Az új király, IV. László kiskorúsága miatt Erzsébet egészen magához ragadja a hatalmat. Pecsétjén magyar királynénak és a „kun császár leányának” (filia Cumanorum Imperatoris) nevezi magát. A magyar urak pártütése, hűtlensége ellen a kunokban talált támaszt. Ekkor még a kunoknak az országban való maradását nemcsak a főurak, hanem a pápai udvar is rossz szemmel néz. te. „Maga Magyarország királyasszonya is — írja Miklós pápa 1279. december 10-én kelt levelében — kun, legközelebbi rokonai pogányok voltak, és most is azok.” Valóban, a félig kun vérből származó ifjú király, IV. (Kun) László a kunokból szervezte leghívebb testőrcsapatát; ő maga és emberei bő kun ruhát, barbár szakállt és üstökös hajat viseltek. Erzsébet és később IV. László is szívesen vette, ha a főurak közül valaki kun nőt vett el feleségül. Ekként sikerült Erzsébetnek rábírnia Athinai Lő- rincet, hogy kun származású rokonát vegye el feleségül. Azt a hatalmas vagyontestet, amelyet a két Lőrinc összeszer- zett, II. Lőrinc négy fia (Miklós, Jakab, János és Péter) az Árpád-ház kihalta utáni trónvillongásokban elvesztette. Az történt ugyanis, hogy mind a négy Athinai az Anjouk legbuzgóbb párthívei közé tartozott, s ezért a királlyal állandóan ellenségeskedő Németújváriakkal ők is szembekerültek. Az egyik csatározás után a Németújváriak elfogták Miklóst, Athina várába zárták, majd három évi fogság után a vár kapuja elé hozatták, egy ló farkához kötötték, végighurcoltatták a vár körül, majd a szétmarcangolt testű Miklóst újra börtönbe vetették. Az Anjou-kori okmánytárban még adat található arra is, hogy 1337. március 19-én II. Lőrinc fiai és unokái egyezséget kötöttek a Kán nemzetségbeli Siklósiakkal a Baranya megyei Szenterzsébet és a hozzá tartozó puszták birtoklása ügyében. Athinai III. és IV. Lőrinc is sokat viszálykodott, de eléggé eseménytelen élettörténetük megyénk szempontjából nem bír jelentőséggel! Meg kell még említetünk Athinai Simon deákot is, aki Sza. polyai Jánost elkísérte lengyel- országi szám kivetésébe. Onnan azonban 1528-ban visszatért Magyarországra, majd saját seregét Kun Kocsárdéval egyesítve Sárospatak mellett szétverte a Ferdinánd pártján álló csapatokat. Simon később is jelentős politikai szerepet játszotta három részre szakadt Magyarországon. Szapolyai halála után azonban már Ferdinánd pártján találjuk. 1548 táján halt meg Kassa mellett. Hogy az említett Athinaiak közül ki a pécsi utcanév adója, vajh, ki tudja azt eldönteni! Dr. Tóth István Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére Pécs város POTE Gyermekklinika. Szigetvár, város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: II. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET: Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169, Munkácsy M. u. -rendelőintézet, ügyeleti bejárat. Tel.: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet. Tel.: 15-833. Gyermekbetegek részére: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. ügyeleti helyiség, tel.: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér.: Pécs-Vasas It., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1., 10/3. sz. gyógyszertár. II. kér.: Pécs, Kossuth L. u. 81., 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy Mihály u. 4., 10 9. sz. gyógyszertár. III. kér.: Pécs, Veress E. u. 2., 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószáma: 12-390 — este 7-től reggel 7 óráig díjmentesen hívható. Összevont orvosi rendelés Összevont rendelés lesz 1981. április 24-én 12.30 érőtől 19 óráig a felnőtt járóbetegellátás körzeti orvosainak, üzemorvosainak és a körzeti gyermekorvosok továbbképzése miatt az alábbi helyeken: FELNŐTTEK RÉSZÉRE: I. kér. Korvin O. u. 23. Tel.: 11-169. II. kér. 1. Munkácsy M. u. 19. II. em. 219. Tel.: 13-833 48. 2. Krisztina tér. Tel.: 14-133. III. kér. 1. Dr. Veress E. u. 2. Tel.: 15-833. 2. Rókus u. 7 1. Tel.: 12-412. GYERMEKLAKOSSÁG RÉSZÉRE: 12.30 órától 17 óráig az alábbi tömbügyeleti helyeken: 1. Gábor A. u. 15. Tel.: 11-752. 2. Zsolnay V. u. 45. Tel.: 13-724. 3. Munkácsy M. u. 19. Telefon: 13-833 75. 4. Kertváros (Krisztina tér). Tel.: 15-708. 5. Dr. Veress E. u. 2. Telefon: 15-833. 6. Rókus u. Tel.: 10-742. 17 órától 19 óráig pedig a Munkácsy M. u. 19., a Krisztina tér és a Or. Veress E. utcai rendelőkben. Ezen a napon a csecsemő tanácsadás elmarad. A Volán 12. sz. Vállalat értesíti az utazóközöhséget, hogy a Mecsek autós hegyi gyorsasági verseny miatt 1981. április 25-én 8.00 órától 18.00 óráig, valamint április 26-án 7.00 órától 16.00 óráig a pécs—abaligeti összekötő út daindoli elágazó—Remeterét közötti szakasza a forgalom elől teljes szélességben lezárásra kerül. Az útlezárás időtartama alatt a Pécs—Orfü—Abaliget között közlekedtetett távolsági autóbuszjáratok menetrendjében az alábbi változásokra kerül sor: Április 25-én: Pécsről 12.45, 13.45, 16.00 órakor Orfűre, 9.30 és 17.00 órakor Abaligetre, 14.45 órakor Ba- kócára induló, továbbá Orfüről 14.30 és 17.00 órakor, valamint Abaliget- ről 8.55, 12.12 és 17.00 órakor Pécsre induló autóbuszjáratok terelő útvonalon (Kővágószöllős—Hetvehelyen át) közlekednek. Április 26-án: Pécsről 7.00, 7.30, 8.15, 9.00, 12.45 órakor Orfűre, 7.30, 9.30, 13.45 órakor Abaligetre induló, lovábbá Orfüről 8.30, 10.00, 14.30 órakor, valamint Abaíigetről 7.00, 8.55, 12.12 órakor Pécsre induló autóbuszjáratok ugyancsak terelő útvonalon közlekednek. Nem közlekednek: Pécsről 10.30, 11.30, 14.30, 15.30 órakor Orfűre, valamint Orfüről 8.00, 9.30, 11.30, 12.30, 15.30 órakor Pécsre induló autóbuszjáratok. Mindkét napon az útlezárás időtartama alatt a 24-es helyijárat forgalma is szünetel.
