Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-18 / 106. szám

1981. április 18., szombat Dunántúli napló 3 Vállalkozó emberek Egyszerűbb ipari szövetkezetek Ha feladatukat teljesítették, akkor vagy felosztanak, vagy új megbízást vállalnak Kendertermelés gyárközeiben Olcsóbb nyersanyag Hirdnek? „Dobogós” növény volt Megszűnt a termelése Egyszerűbb ipari szövetkezeti formák kialakítására ösztönöz ez évtől az OKISZ elképzelései alapján a Baranya megyei KISZÖV. Az országban Bara­nyán kívül még két megyében próbálkoznak kísérleti jelleg­gel, hogy a jövendőbeli kis­szövetkezetekben, az ipari szövetkezeti szakcsoportokban, a gebines egységekben, a kü­lönféle társulásokban, vala­mint a kisiparosokkal való együttműködésben elsősorban a vállalkozási kedv, a verseny- szellem erősödjön fel. Nem szüntetnek meg ipari szövetke­zeteket, de a gyengén műkö­dőket szervezetileg át kell ala­kítani. Országos szinten a miniszté­riumok bevonásával hamaro­san döntenek, hogy az egysze­rűbb szövetkezeti egységek mi­ként is működjenek:, elsősor­ban pénz- és munkaügyi, számviteli, valamint jogi kér­dések várnak tisztázásra. A hangsúly a termelőmunkán lesz, míg a vele járó admi­nisztrációt egyszerűsítik. Baranyában elsősorban a szolgáltatás területén várják a vállalkozó embereket, csopor­tokat; főként a háztartási gép, gépkocsi, lábbeli, az elektro­mos készülékek javításában, a fodrászatban, a lakáskarban­tartásban. Mely területeken lenne jobb, ha egyszerűbb ipari szövetke­zeti formák születnének? így az elméleti kutatást kiegészítő ter­melésben, a hiánycikkek csök­kentésében, az alkatrészek és a részegységek gyártásában, találmányok, újítások kivitele­zésében, az anyagbeszerzés­ben, az exportra szánt termé­kek előállításában, de szükség van újfajta szolgáltatások be­vezetésére is, mint a beteg-, nyugdíjas- és gyerekgondozás, pótmamaszolgálat, házasság közvetítés, boyszolgálat, bar- kács-szervizelés, fordító és tolmácsszolgáltatás. Mindezek érdekében kisszö­vetkezetet legkevesebb 15-en alapíthatnak, amelybe többek között nyugdíjas, gyerekgondo­zási segélyen levő munkás, szakmunkástanuló, közép- és főiskolás is beléphet. De úgy is létrejöhet, hogy a meglevő ipari szövetkezet egyik telep­helye önállósul. A kisszövetke­zet határozatlan időre is ala­kulhat, amíg a piaci igény tart. Az indulóvagyont a tagok hozzák létre például részjegy­jegyzéssel, bankhitellel, vagyo­ni hozzájárulással. Alapításu­kat finanszírozhatná egy úgy­nevezett önálló hitelszövetke­zet. A Baranya megyei KISZÖV- nél elsőként tíz pécsi dolgozó jelentkezett, hogy közösen cso- magolócnyagot akarnak gyár­tani. A nevüket nem mondták meg, mert attól tartanak, hogy a munkahelyük nem engedi el őket. Mindenesetre a legrizikó- sabb társulási formát merték választani, hiszen ilyen kis közösség üzleti bizalom, fegyel­mezett munka nélkül napok alatt szétforgácsolódhat. Az ipari szövetkezeti szak­csoportba tömörülhetnek szö­vetkezetek és állami vállalatok dolgozói is. A szakcsoport ön­kormányzatú, maga vállalja a kockázatot, a felelősséget, ön­állóan köt, teljesít szerződést, de a jogi és az ellenőrző „sze­mély" az anyaszövetkezet. Ez a forma van kialakulóban a Pécsi Épület- és Lakáskarban­tartó Ipari Szövetkezetnél (ÉLISZ). Itt kötöttek már szer­ződést működési engedéllyel rendelkező kisiparossal. Mit jelent a kisiparossal való együttműködés? Szakmunkás­hiány esetén szabad majd idő­szakosan kisiparost felvenni, vagy számára speciális, épp kihasználatlan gépeket bérbe­adni, de a kisiparost alvállal­kozóként is szerződtethetik, sőt kis településeken a szövetkezet által gyártott gépek garanciá­lis javításával is megbízhatják. Az sem kizárt, hogy bérbe ve­gyenek vagy megvásárolhassa­nak szövetkezeti szolgáltató- és árutermelő egységet. A gebines rendszer tovább­fejlesztésén a Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet fárado­zik. A helyi tanács jóváhagyá­sával 1-10 fős gebines egysé­gek szerveződhetnek főként a cipőjavítás és a fodrászati munka ellátására a kistelepü­léseken. Az a cél, hogy minden fogyasztói szolgáltatásban le­hessen gebines egység. Tagja lehet olyan dolgozó is, aki fő- foglalkozásban egészen más munkát végez, de felvehetnek családtagot is és elegendő, hogy egy-két szakmunkás van a kisközösségben. Szolgáltató­fiókok, részlegek a szövetkezet ellenőrzése mellett gebinrend- szerben működhetnek bizonyos ideig. Utána ismét pályázaton mérlegelik az önállóságra jo­gosultságukat­A kis munkaközösségi for­mák adottak, de működésük még sokféleképpen módosul­hat; épp erre még nincs re­cept. Szokatlanul gyorsan és kitűnően kell' alkalmazkodniuk gazdaságilag, és ha feladatu­kat teljesítették, akkor vagy feloszlanak, vagy új megbí­zást vállalnak, amennyiben győzik a versenyt. A vállalko­zást, az üzleti kockázatot ked­velő emberek szakmai taná­csért, ötletekért forduljanak a Baranya megyei KISZÖV-höz. Csuti János Nagy Zsigmond. a vájártól lett vezető Innen Nagypostavölgy irányá­ból erős a kaptató- Mennyire más itt a levegő! Kemény, tü- dőbeharapó. Nagy Zsiga itt fújtat mellettem, aztán egyszer- csok azt mondja. . — Ha erre jövök, mindig meghajtom magam, hogy mi­nél jobban átjárjon a friss le­vegő. Figyeld csak, a város fö­lött még most is vastagon áll a szmog, alig vehetők ki a Me­csekre felkúszó panelok körvo­nalai. Legutóbb egy októberi estén futottunk össze, éppen a si- kondai bányászszanatóriumba készült. . Furcsán érezfem magam, mikor a „hogy vagy”-ra a szí­véről beszélt, meg arról, hogy egy ideje nehezebben járja a feltörést. Még abban az időben kezd­te, mikor a vájár számára min­dennapos volt a derekat fáj- ditó kapa és lapát használata- Tizennyolc évet töltött el a váj- végen, és a közel két évtized- alatt nem létezett más számá­ra, mint a bánya. Hajnalban az első „sihtes” busszal ment az Urán IV-es üzemébe, és az utolsóval érkezett. Számára emberileg is, szak­mailag is a IV. üzem hozta a legnagyobb sikereket. De mind­ez nem vakította el, ugyan­olyan szerény maradt, mint va­laha, Azt sose tűrte, hogy se­gédkezet nyújtsanak neki. Ta­lán azért is vált ilyenné Nagy Zsigmond, mert szüleit még gyerekfejejl vesztette el, és túlsá­gosan is korán kellett a maga lábára állnia. így volt ez a valamikori l-es üzemben is, ahol hosszú ideig az egyes csapatot vezette, majd mikor az kimerült, Petőcre ke­rült társaival együtt. De ott már a harminchatos csapatnak lett a csapatvezető vájárja­Több mosógép Téglásról Sikeres első negyedével zárt a téglási Hajdúsági Iparmű­vek: A máig is igen keresett, hagyományos mosógépekből március végéig a szerződés­ben lekötöttnél csaknem 10 ezerrel több, összesen 38 900 mosógépet gyártottak, A keve­sebb áramot fogyasztó, Ener- gomatból 9400-at igényelt a kereskedelem, s ~ 11 600 készült el Tégláson az év első három hónapjában. Az automata mo­sógépeket a közelmúltban is­mét bevonta az Országos Ta­karékpénztár a hitelre vásárol­ható áruk sorába. Ennek ered­ményeként a hazai kereskedel­mi vállalatok - a szerződés­ben rögzített mennyiség mel­lett - a feltételesen lekötött hatezer darab készülék szállí­tására is megkötötték a meg­állapodást, s több mint öt és fél ezer újabb mosóautomatára jelentették be igényüket. Elhárítja magáról, hogy az alig több mint egy éve beveze­tett guruló vágathajtási tech­nika sikere és a kiugró eredmé­nyek nagyrészt neki köszönhe­tők. Minimatic fúrókocsi, a To­ra és LB típusú gumikerekes szállítórakodók olyan géparze­nál a bányász kezében, ami már a világszínvonalat jelenti. Társaival tulajdonképpen több mint tizenkétmillió forint érté­kű berendezéseket irányított. S most, néhány hónap múl­tán sem tudom tudomásul ven­ni, hogy Nagy Zsiga nem száll le többé, megszokott „sihtes" ru. hóját nem öltheti magára. A lopóból sajáttermésű hárs­levelűt surrant a pohárba, a vi­lágosság felé tartja, és mikor azután érdeklődöm, mit is ér­zett, hogy meg kellett válnia a csapattól, hosszú ideig az ud­varon játszadozó kölyökkutyá­kat figyeli, mégiscsak elszánja magát. — Az emberekkel mindig sze. rettem foglalkozni. Talán ezért is vállaltam el a vállalat sze­mélyzeti osztályának vezetését. De nem mondanék igazat, ha úgy válaszolnék neked, hogy megállapodtam- Nem vágytam én soha az íróasztal mögé, és most sem vagyok oda érte. Számomra két dolog létezett a családon kívül: a bánya és a szőlő. És természetesen a párt­munka. Hosszú időn át alap­szervezeti párttitkárként dolgoz­tam. Emellett régóta tagja va­gyok a vállalati párt-végrehajtó­bizottságnak Felüdülést vi­szont mindig Postavölgy adott számomra. Még hatvannyolcban vettem ezt a szőlőt, azóta rotációssal művelem meg a tőkék közét. A pincét is sajátkezűleg építet­tem. Persze a barátok sokat se­gítettek- Lehet, hogy megmo­solyogsz, de szeretek itt egye­dül lenni: olyankor sorra vé­gig tudom gondolni a dolgo­kat és kipihenve nyugodtan megyek haza. Tájközi termelés, olcsó nyers­anyag gyárközeiben - ezt a jel­szót tűzte zászlajára a Szegedi Kenderfonó- és Szövőipari Vál­lalat, a hazai kendertermelés gesztora a következő öt évre. A pincébe invitál, amit az ősszel bővített tovább. Alig több mint vállszélességű vága­tot hajtott, szép ívelt boltozatot képezett ki és a kötött talajba vakablakokat mélyített. — Látom, csak nem tudsz el­szakadni a szakmádtól! — Tudod mit szeretnék? A mélyedésekbe minden évjárat­ból borral teli palackokat te­szek majd, házi bormúzeumot csinálok. — És a személyzeti munka? — December elején kaptam meg a kinevezésemet. Előtte sokat gondolkodtam rajta, vál­laljam-e? Végül is úgy döntöt­tem, hogy igen. Pedig több ezer forinttal keresek kevesebbet. Ezt a munkát is úgy kívánom végezni, mint ahogy odalenn dolgoztunk. Azt szeretném el­érni, hogy a tevékenységet egy. ségesen értelmezzék. Köteles­ségemnek érzem, hogy a vál­lalathoz belépő ember fejlődé­sét az első pillanattól kezdve figyelemmel kísérjük. Mindezt arra is értem, ha a segédvájár, és vájártanfolyamo­kon kiemelkedő felkészültségű emberekkel találkozunk, akkor ne hagyjuk őket elkallódni már csak azért sem, mert az iparág rettentően rosszul áll geofizi­kusokkal, geológusokkal. Hát miért nem ezeket a fiatalokat küldjük elsődlegesen egyetem­re?! Az oda jelentkezők döntő hányada még bányát sem lá­tott. Ha nem lépünk időben, né­hány év múlva nekünk is gond- jaink lehetnek. Ugyanis 1984. és 1992. között nyugdíjba kerül a vállalatnál dolgozó vezetők hetven százaléka. Most végez­zük az ezzel kapcsolatos fel­mérést, ami végsősoron a tuda­tos káderutánpótlás biztosítá­sát kell hogy eredményezze. Ezen túl a legfontosabb fel­adatomnak tartom a rehabili­táltak helyzetének megnyugtató megoldását és a vájárutánpót­lás biztosítását. Salamon Gyula Tekintve, hogy 100 kilométe­ren túli szállításért mázsánként 3 forint büntetést fizet az ipar, első pillantásra elfogadható az érv. Még..akkor is, ha egy több százéves termelési tradícióval, magas kendertermelési színvo­nallal rendelkező táj, egész Ba­ranya megye esett is ki a ken­dertermelésből. A feldolgozó ipar területi el­helyezése azonban nem esik egybe a jó kendertermelő vidé­kekkel. Baranya mohácsi járása és a Mohácsi-sziget a legutóbbi időkig a legjobb minőségű rost­kendert állította elő. Jól osztó­dó rostú, világos színű, finom fonalak, szövetek — egyebek közt a nagyon keresett farmer­szövet — gyártására is alkal­mas kendert állított elő ez a vi­dék. Bolyban, Mohácson, Lány­csókon. Dunafalván, Majson, Nagynyárádon és a Szigeti Du- navölgye Tsz-ben hektáronként 100 mázsa rostkendert termeltek igen gazdaságosan. Az egy hek­táron elért bevétel meghaladta a 32 000—34 000 forintot, s en­nek a fele tiszta jövedelem. Tekintve, hogy mindig az első három legpérreesebb ’ növény közt foglalt helyet, „dobogós" növénynek számított a rostken­der. Az SZKR - szegedi terme­lési rendszer - öt évvel ezelőtt kirendeltséget nyitott Pécsett és több éves szerződésekkel fedez­te le az ipar nyersanyagát. Ezért különös és váratlan az a lépés, amivel Szeged ezt a jó és biztos termelői hátteret egy tollvonással megszűntette. Az integrátor, vaqyis az ipar a gyárközeli termelésre hivatko­zik. A koncentrációs törekvések egy sor közeli kenderkikészitőt felszámoltak az utóbbi években. Ilyen sorsra került a szekszárdi, a tolnanémedi, az öcsödi és a dávodi kikészitőüzem. A bara­nyai tsz-ekben termelt kendert korábban ezek vásárolták fel. A dunaföldvári nagyrekonstrukció, amelyet 1980-ban adtak át. végleg megpecsételte a felso­rolt gyárak sorsát, s mivel 100 kilométeren túl van, megszün­tette Baranva egyik ősi termelési kultúráját is. A tájközi termelés vajon hogy érinti a hirdi Kenderfonó- és Szövőgyárat, amelynek évi 100 000 mázsa kenderkóró, il­letve az ebből kikészített ken­derfonal a szükséglete? Juhász László, a hirdi gyár igazgatója biztosítva látja ezt a nyersanyagot. Egyúttal azon­ban azt is elmondja, hogy mi­vel Baranyában megszűnik a kendertermelés, a gyári szük­ségletet ezentúl Tolna és Bács megyékben termelik meq, de kapnak majd kendert a Tiszán­túlról, Csongrád megyéből is. Radnai Antal, a szegedi ken­dertermelési rendszer pécsi ki­rendeltségvezetője ugyanakkor elmondja, hogy miután Bara­nyából kivonul, a rendszer Bé­kés megyébe teszi át a szék­helyét. Tolnában a dunaföldvá­ri gyár közelében nem látják biztosítva a kendernyersanya­got. A Tolna megyei termelők 1000 hektár helyett csak 350 hektár rostkender termelésére kötöttek szerződést. A hetvenes évek második fe­lében teljesen legépesítve, ipar- szerűen és nagyon jövedelme­zően termelték Baranyában a rostkendert, amely a búza egyik legjobb előveteménye volt. Ezen a tavaszon már sehol sem ve­tik el. Jelenleg 10 000 mázsa kenripruAr felkazlalziva a Mohá­csi-szigeten, amit az ipar a követ­kező hetekben szállít el. Ha ez megtörténik, végleg megszakad egy majd ezeréves hagyomány. Rné A Beton- és Vasbetonipari Művek alsózsolcai gyára 1965-től gyárt­ja a közismert és elterjedt UNIVÁZ elnevezésű épületszerkezetet- A gyár a kislakásépítéshez is készít födémpaneleket; „E” gerendá­kat, valamint „PK” és „PS” jelű paneleket. Hazánk beton távve­zeték és lámpaoszlopait is innen szállítják. Jávvezeték oszlopból évente 50—60 ezer, lámpaoszlopból pedig TS—20 ezer darabot készitenek. „Az emberekkel mindig szerettem foglalkozni”

Next

/
Oldalképek
Tartalom