Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)
1981-04-17 / 105. szám
2 Dunántúli napló 1981. április 17., péntek * Az országgyűlés tavaszi ülésszaka * (Folytatás az 1. oldalról) — amely eddig nem volt korlátozva - három évben határozza meg. Végül a kormány nevében beterjesztett törvénytervezethez egy módosító indítványt tett az igazságügy-miniszter; hagyják el azt a megfogalmazást, hogy „az államigazgatási szervek a meggyőzést és szükség esetén a hatósági kényszert egyaránt alkalmazzák", mármint a jogok érvényesülésének, a kötelességek teljesítésének előmozdítása, az állampolgári fegyelem megszilárdítása érdekében. A módosítást a miniszter azzal indokolta, hogy a szóban forgó szövegrész feleslegesen ismétlődnék, mivel az abban foglalt gondolatot a törvény alapelvei és több konkrét rendelkezése is világosan kifejezésre juttatják. Cajdócsi István (Bács-Kiskun m. 13. vk.), a törvényjavaslat bizottsági előadójaként elmondta: a parlament joqi, igazgatási és igazságügyi bizottsága két alkalommal is foglalkozott a napirenden szereplő törvényi témával. Először Szolnok megyében, Törökszent- miklóson tájékozódott az államigazgatási munka úttörő korszerűsítési formáiról, törekvéseiről, szembesítve a kísérlet szándékait a napi munka gyakorlatával Második alkalommal a törvényjavaslatot magát tárgyalta meg a bizottság nagy felelősséggel, hozzáértéssel. A bizottság részéről tizen tettek módosító javaslatot. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután megkezdődött a törvényjavaslat vitája, amelyben szót kapott Bóka Mi- hályné (Békés m. 5. vk.), a méhkeréki községi tanács elnöke. Széles Lajos (Szabolcs-Szat- már m. 15. vk.), a Fehérgyarmati Járási Hivatal elnöke, Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, Szilágyi Gábor (Hajdú-Bihcy m. 3. vk.), a Debreceni Postaigazgatóság igazgatója, Papp Gy. Lászlóné (Csongrád m. 14. vk.), a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Főiskola tangazdaságának sertésgondozója, Bori Gyuláné (Bács-Kiskun m. 2. vk.), a Kecskeméti Konzervgyár csoportvezetője, Ruisz lózsel (Vas m. 7. vk.), Répcelaki Szénsavtermelő Vállalat főosztályvezetője. Több felszólaló nem jelentkezett, így ismét Markója Imre kapott szót: egyetértését fejezte ki a beterjesztett, illetve a vitában elhangzott módosító indítványokkal, külön is kitérve a nemzetiségi nyelvhasználat fontosságát kiemelő képviselői javaslatra. Határozathozatal következett: az országgyűlés az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV törvény módosításáról és egysé(Munkatársunk telelonjelen- tése) n Parlament folyosóinak hossza meghaladja a 22 kilométert A klasszikus parlamenti folyosónak nevezett terület, amely az országgyűlés üléstermét körbefogja: csupán 200 méter. Az ülésszak szüneteiben itt beszélgetnek a képviselők. Ami itt elhangzik, azt nem rögzítik gyorsírók és nem őrzi meg a jegyzőkönyv. Legfeljebb a parlamenti tudósító jegyzetfüzete. Kádár János egy jó negyedórával az ülésszak kezdete előtt érkezett. A népes beszélgetőcsoportban mellette láttam Buda István államtitkárt, az OTSH elnÖKét és Pécs város egy képviselőjét is. Mosolygós volt az államtitkár, s nem véletlenül, hiszen szerdán szép győzelmet arattak válogatott futballistáink. Kádár János megjegyezte, hogy jól játszottak a pécsiek. Nemcsak a kapusra gondolt, hanem azokra a játékosokra is, akik korábban viselték a pécsi mezt. Azután baranyai képviselőtársához fordulva hozzáfűzte: persze, nemcsak akkor kell beszélni a pécsi futballistákról, Jia győzünk . . . ges szövegéről beterjesztett szavazott módosításokkal résztörvényjavaslatot általánosság- leteiben is — egyhangúlag elbán — a mór korábban meg- fogadta. Tímár Mátyás bankbeszámolója A jogok és kötelességek egységében Tímár Mátyás beszámolója következett ezután. Elsőrendűen azzal jellemezte a Magyar Nemzeti Bankot — mint a Magyar Népköztársaság központi bankját —, hogy részt vesz a népgazdasági tervezésben, közreműködik a szabályozórendszer formálásában, s mindennapi munkájával törekszik a tervben foglalt célok megvalósítására- Az V. ötéves terv éveit így idézte fel a bank elnöke: ' — A kormány gazdaságpolitikai céljaival összhangban együttesen törekedtünk a beruházások, a készletek növekedésének mérséklésére. Azt vártuk, hogy a kevesebb induló új beruházással, s a már folyamatban levők gyors befejezésével olyan új kapacitásokat lehet működésbe hozni, amelyek már a tervidőszakban hozzájárulhatnak a külkereskedelmi mérleg javításához. Azokat a fejlesztési elgondolásokat támogattuk, amelyek az ország export képességét kívánták erősíteni és ahol a viszonylag rövid kivitelezési idő, a kapacitások gyors belépése gyorsan elérhető kiviteli többletet Ígért. Az. egyensúlyi szempontok érvénye, sítésére törekedtünk a belföldi piac tekintetében is Az exportfejlesztési hitelek eredményességét látjuk abban is, hogy vállalataink és szövetkezeteink tevékenységében sikerült nagyobb súlyt adni az exportnak és — ami ezzel együttjár — a minőségnek, a műszaki fejlesztésnek, a gazdaságosabb munkának. Természetesen mindez jelentős anyagi előnyt eredményezett az országnak. Szólt arról is Tímár Mátyás, hogy hazánkat a nemzetközi pénzpiacon jó hitelképességű országnak minősítik. Ebben elS aki a parlamenti folyosón sétál, könnyen megtalálja jeles nemzeti intézményünket, a parlamenti könyvtárat. Érdemes fellapozni a képviselőházi napló 36. kötetét is, amely az 1901-es jegyzőkönyvet tartalmazza. Már akkor is tárgyalta a Tisztelt ház a köz- igazgatás fejlesztését. Csupán egy mondatot, amolyan cirkal- mazott, századfordulós körmondatot idézünk a 80 esztendővel ezelőtti előterjesztésből: „Ez a javaslat, a mely előttünk fekszik és a melyet a közigazgatási bizottság megtisztelő bizalma folytán előterjeszteni szerencsém van, látszólag szerény igényekkel lép fel a törvényhozó előtt, hiszen röviden csak annyit jelez, hogy egyszerűsíteni akcrja a közigazgatás, közigazgatási eljárásunk egész vonalán uralkodó rendszerré emelni az egyszerűséget, az egyöntetűséget, az összhangot és a helyes munkamegosztást ..." sősorban hazánk politikai stabilitása, egyensúlyra törekvő gazdaságpolitikája játszik alapvető szerepet. Hozzájárult éhhez kereskedelmi és fizetési mérlegünk utolsó két esztendőbeli gyors és nagyarányú javulása is- Mindennek köszönhető, en a népgazdaság fejlesztési céljaihoz szükséges külső forrás bevonását kedvező feltételek mellett tudtuk-tudjuk megoldani. Árfolyampolitikánkban továbbra is a forint viszonylagos értékállandóságának megőrzé. sét, a külső inflációs hatások mérséklését tartjuk fő célunknak. Elhangzott a beszámolóban az is: a Magyar Nemzeti Bank 1980. évi mérlege szerint a bánik vagyona és követelései — ideértve az arany-, a valuta- és a devizakészleteket, az értékpapírokat — kereken 582 milliárd forintot képviseltek. Az 1980, évi nyereség mintegy tízmilliárd forint volt, s ezen ösz- szeg zöme az állami költség- vetésbe kerül. Az MNB tevékenysége most — hangsúlyozta Timár Mátyás — szorosan kapcsolódik a VI. ötéves terv megvalósításához. Ennek megfelelő en a munka középpontjábc- továbbra is a külső és bel' egyensúly javítása, a már elért eredmények megszilárdítása, a jövedelmezőség fokozását előmozdító hitelezési tevékenység áll. Az államtitkári tájékoztatóhoz hozzászóló nem jelentkezett, határozathozatal következett: az Országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről elhangzott tájékoztatót. Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen Apró An. tál, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — befejeződött. Sokan gratuláltak dr. Szent- ’ istványi Gyulánénak, Baranya 10-es választókerülete képviselőjének felszólalásához. A parlamenti folyosón többen szemrevételezték a képviselőnő elegáns kosztümét, amely fekete gyapjúból készült,, zsinórdíszítéssel. A ruha vonalát kiemelte a plisszirozott, Stuart galléré fehér blúz. S gratuláltak megyénk másik képviselőnőjének, Deutsch Erzsébetnek is, aki a jövő hónapban megy férjhez. A kesztyűgyári szabásznő jövendőbelije szintén pécsi és alighanem kap majd egy alkalmi belépőt a parlamentbe, hogy hitvesét egyszer elkísérhesse az országgyűlésre is. S ha már a képviselői magánügyeknél tartunk: Horváth Lajos, Baranya tanácselnöke megfogadta, hogy felhagy a háztartási munkával. Most ugyanis gipszben gyógyul a karja egy szerencsétlen fügFelszólalt a törvényjavaslat vitájában Szentistványi Gyuláné, a HNF OT titkára; Baranya me. gye országgyűlési képviselője Tisztelt Országgyűlés! Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényjavaslat előzetes tervezetét a Hazafias Népfront társadalmi vitára bocsátotta. A vitafórumokon elhangzott észrevételek részben tételesen elemezték a javaslatot, másrészt annak társadalompolitikai jelentőségét méltatták. Az érdemi észrevételeket a törvényelőkészítők figyelembe vették. Egyöntetű a vélemény, hogy az 1957-es IV. tv. időtálló, jól megalkotott törvény volt, mégis a szocialista fejlődés nagyobb követelményei feltételezik az állami feladatok magasabb színvonalú ellátását, az államigazgatási munka fejlesztését, korszerűsítését is. Indokolt, hogy a törvény módosításával is kifejezzük a változásokat, kielégítsük a jogos társadalmi igényeket, amelyek szorgalmazzák az igazgatási tevékenység ésszerűsítését, gyorsítását, a társadalmi ellenőrzés fokozását. A törvényjavaslat jelentőségét növeli, hogy a kereteibe foglalt eljárási szabályok és módszerek alkalmazása nap mint nap állampolgárok tízezreinek közérzetét befolyásolják. A törvény alapelvei kulcskérdésnek tekintik a szocialista demokrácia érvényesítését, az emberközpontúságot. Helyes, hogy a törvényjavaslat kimondja: „Az államigazgatási szervek feladataikat a lakosság tevékeny közreműködésével látják el." (2. §) — (4. bek.). Az elmúlt esztendő belpolitikai eseményei is bizonyítják, hogy az állampolgárok tömegei felelős részt vállalnak fontos döntések előkészítésében. Tapasztalhattuk ezt a VI. ötéves terv előzetes társadalmi vitái, a terület- és település- fejlesztési tervek kimunkálása során. A népfront választási fórumain számos javaslat hangzott el, amelyek hozzájárultak a gazdasági, szervező, a kulturális-nevelő munka célszerű fejlesztéséhez, a bürokratikus jelenségek visszaszorításához. Szinte törvényszerű az is, hogy e vitákon a tanácsi igazgatási tevékenység is reflektor- fénybe került, hiszen az állampolgárok kapcsolata a tanácsi ügyintézéssel a születéstől a halálig tart. Közismert és elismerésre méltó, hogy a tanácsi igazgatási tevékenység egyre inkább gönyfelhelyezési akció eredményeként. * Timor Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a tavaszi ülésszak második napirendjének előadója nem baranyai képviselő, de megyénk szülötte: mohácsi. Rövidesen ismét hazalátogat a mohácsi gimnáziumba érettségi találkozóra. Otthonról hozta magával a víz szeretetét, a húsvéti ünnepeket is vízközeiben tölti: visegrádi telkén szőlőt művel. A kertben nem ő az igazi szakember, hanem a felesége, aki kertészeti egyetemet végzett. A szőlővagyon egyébként 30 tőkét jelent. Kell a szombat-vasárnapi kikapcsolódás, mert az államtitkár hétfőn már repülőre száll és Moszkvába utazik: részt vesz a KGST banktonácsának ülésén. Erdős Ákos Az országgyűlés tavaszi ülésszakán felszólal dr. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Baranya megye képviselője színvonalas és korszerű. A testületek magas politikai és szakmai igényeket támasztanák, a szakigazgatási szervek tevékenységének szubjektív és technikai feltételei is javultak. Lelkesen támogatjuk az ügyfélszolgálati rendszer módszeres kiterjesztését, amely jól illeszkedik a helyi igazgatási munka korszerűsítési folyamatába, az állampolgárok számára kedvező lehetőséget nyújt ügyeik gyors rendezéséhez. A sok millió ügy intézése során hibák is történnek, ezek aránya az ügyek tömegéhez viszonyítva csekély, mégis ez elégedetlenséget okoz és az állampolgárok gyakran általánosítva ostorozzák az ügyintézés fogyatékosságait. A törvényjavaslat, amikor leteszi a voksot a gyors és egyszerű ügyintézés mellett és megjelöli ehhez a garanciákat, egyúttal biztosítja az állampolgárok védelmét. A törvény keretei, betűi és paragrafusai szocialista szellemet tükröznek. Ebből is következik, hogy az államigazgatási szervekben végzett munka a szó legnemesebb értelmében a köz szolgálata. Ez a tény tovább növeli azok felelősségét, akik hivatottak az elfogadásra kerülő törvény végrehajtására és alkalmazására. Közismert tapasztalat, hogy az állam és az egyén kapcsolatát sokszor az ún. állami emberek magatartása befolyásolja. Az elhúzódó döntések és a lélektelen ügyintézés sok kárt okoz, felszámolásuk közérdek, amelynek politikai jelentősége túlnő a tényszerűen bizonyítható esetek keretein. A lakossági közérzettel ösz- szefüggésben még egy kényes pontot érintek. A Hazafias Népfront fórumain — a legutóbbi időben is — sok szó esett az aprófalvak, a társközségek helyzetéről. Nem lenne szerencsés, ha egyes társközségek, aprófalvak lakóinak gondjait általánosítanánk, vagy leegyszerűsítve áthárítanánk a közigazgatásra. Nagyon sok minden történt a tanácsok, a népfront részéről együtt és külön is, hogy a társközségekben a lakosság alapellátása, életkörülményei megfelelően alakuljanak. A továbbiakban is nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a lakosság közérzete jó legyen, hogy megtalálják a sajátos fejlődési lehetőségeket. Ennek érdekében a közös tanácsok többet törődnek e településekkel. bátorítják a tanácstagi csoportokat is. De az egyszerű ügyintézés joga az aprófalvak lakóira is vonatkozik. Megfontolandó, hogy e falvak lakosságának milyen segítséget adhatunk ügyes-bajos dolgaik intézéséhez. Tudom, hogy szakavatott emberek vizsgálják a legcélszerűbb ügyintézési módozatokat az aprófalvakban, mégis szóvá teszem, hogy főleg az idősebb embereknek terhes, esetenként rossz közlekedési viszonyok között a székhelyközségekbe utazni, hogy ügyeiket elintézhessék. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat az állam- polgári jogok és kötelezettségek egységét hangsúlyozza; ez a természetes, hiszen a jogok és a kötelességek kölcsönhatásban érvényesülhetnek. Alapvető jogaikat és kötelességeiket ismerik az állampolgárok. Mégis számos, sokszor egyszerű példa bizonyítja, hogy a lakosság egy részének jogi ismeretei hiányosak. Mindezekből származó viták, nemegyszer a tv képernyőjén felidézett konfliktushelyzetek a jog szerint eljáró ügyintéző apparátust terhelik. Feltehetően annak a több millió ügynek egy hányada — amely évente a tanácsok asztalára kerül — az eljárási jog hiányos ismeretéből keletkezik. A törvény betartásának, betartatásának a jogi garanciái az állam oldaláról adottak. De ennél többre, az állampolgárok aktív közreműködésére van szükség. Rendszerünk demokratizmusa akkor érvényesül a maga teljességében, ha az állampolgárok gondolkodásában és magatartásában tovább erősödik a jogok és kötelességek egységének c tudata. Ehhez részben szükséges a jogpropaganda, a tájékeztotás fejlesztése, a műveltség gyarapítása, de legfőképpen a jó szellemű közéleti - ségnek az általánossá tétele. A társadalom, a közösség iránti felelősséget, a jobbító szándékot bizonyító közéleti gyakorlat jó talajt teremt a szocialista közgondolkodás részeként a jogtudat formálásához is. A társadalmi és állami szervek közös dolga, hogy mindezért többet tegyenek. Szólni kívánok a — törvényjavaslat — 15. paragrafusáról is, amely az állampolgári jog- egyenlőség, a nemzeti és nemzetiségi egyenjogúság jegyében biztosítja az igazgatási eljárás folyamatában az anyanyelv használatának a jogát. Ez a lehetőség a magyarországi nemzetiségek alkotmányos joga. Mégis fontosnak tartom, helyeslem, hogy a törvénytervezet tételesen is rögzíti e jogot, mert ezáltal is elősegíti és szemlélteti nemzetiségi politikánk következetes érvényesítését. A nemzetiségi anyanyelv ápolására és művelésére buzdít, hazánk nemzetiségi állampolgárait arra ösztönzi, hogy továbbra is aktívan vegyer.ek részt a közéletben. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat társadalmi vitája szakmai jelleggel indult, elsósoiban jogászok közreműködésére számítottunk. Részükről számos jó javaslat hangzott el, például a jogorvoslati rendszer kérdésében. A társadalmi érdeklődés hatására a vitában részt vevők körét kibővítettük: népfrontelnökök, aktivisták, tanácstagok szorgalmazták azon politikai követelményeknek az érvényesítését, amelyeket a törvény alapelvei megjelölnek. Bizonyos vagyok abban, hogy a törvényjavaslat elfogadása, egységes értelmezése és alkalmazása lehetővé teszi, hogy intézményeink kü- lön-külön é's együtt is az eddiginél eredményesebben járuljanak hozzá a törvényesség, a demokratizmus, a humanizmus érvényesítéséhez. Tevékenységük akkor válik teljessé, ha a lakosság támogatja munkájukat. A törvényjavaslat erre igényt tart, erre ösztönöz, ezért a törvény ismertetésére is megfelelő figyelmet kell fordítanunk. A törvényjavaslatot, annak indoklását elfogadom és elfogadásra ajánlom. A Parlamentben pénteken összeült az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Képünkön: az ülésterem. Parlamenti folyosó
